Hát úgy néz ki, sikerült végre rászánnom magamat a majdnem lehetetlenre, és mégis seggbe rúgtam magamat és a klogot. Egyelőre még messze vagyunk a tökéletestől, de továbbra is megvannak az irányok és a célok, így mind projekt biztos fennmarad a víz színén. Ugyanakkor nagyon szépen köszönöm a sok bíztatást és drukkolást, sokat segítettek tényleg.

Pár szóval, hogy mi történik és merre:

1. Az abszolút győztes az események sorában, hogy leadtam a szakdolgozatomat. Mind a kettőt. Nincs mit hozzáfűzni, végre. Lesz bővebb beszámoló, de azzal várok, mert…
2. Csütörtökön és jövő kedden lesznek a szakzáróvizsgák, az izgulósabbak drukkolhatnak, az mindig jól jön.
3. Úgy néz ki, hogy talán összejön egy pótfelvételi a könyvtáros doktori képzésre (mert lekéstem a jelentkezési határidőt, de ezen gondolom már senki nem lepődik meg), ugyanakkor felvetették, hogy ugyan magyar irodalomból ha esetleg, de azért az durva lenne. Mindenesetre Enyedi Györggyel a továbbiakban is nagyon szívesen fogok foglalkozni.
4. Megyünk Vándorgyűlésre, nekem rögtön két szempontból is fontos lett. A Jogi Szekcióban a jogtudomány és a könyvtárak kapcsolatáról (és remélem, még egy kicsit többről is) lesz szó, a FITT kocsmában pedig kitaláljuk a kiadók és a könyvtárak közös jövőjét. Mindkettő olyan lesz, hogy érdemes. (Személyes kudarc, hogy nem sikerült összehozni dr. Zlinszky János előadását, de azért a körülményekre elég nyugodt szívvel rá lehetne kenni – csak ez nem így megy. Viszont ezt ellensúlyozza a Bodó Balázzsal kötött megismerkedés, a nagyon szuper könyve ürügyén.)
5. Van két világmegváltó magánprojekt is, de azokról csak akkor, ha lesz belőlük valami. Mindenesetre mindkettőből nagyon jól el lehetne élni, így megint egy fokkal nyugodtabban várom a könyvtári világvégét.
6. Hamarosan kész a zsírúj gép, szép lesz nagyon. Majd lesz róla fotó is.
7. Végül pedig rájöttem, mennyire jó dolog a tumbli.

Hát egyelőre ennyi. Folytköv.