Egyrészt a jelek szerint sikerült valami ideológiát találni az ODR mögé drága kormányunknak és vezetőinknek, alapvetően félreértve és elrontva az egész e-könyv koncepciót (és zárójelbe téve a kiadó-könyvtáros párbeszéd-kezdeményezéseket), másrészt viszont a kiadóknak megint sikerült egy olyan gumicsontot adni, amit el lehet csócsálni, félre lehet érteni, a gonosz bélyegét festeni a könyvtárak falára. (A hivatkozott bejegyzés kommentjeit is tessék elolvasni!)
Harmadrészt a szakma jó szokás szerint kussol. Mélyen.
Miért nem lehetett ezt együttműködően, (majdnem) mindenki megelégedésére megoldani? Lehetőség pedig lenne, sok…
Gratulálok.
Kép: pocketnow
2 hozzászólás a(z) “Gratulálok” bejegyzéshez
Ez egy jó komment:
„Fiúk, ez most fájni fog. Leültetek? Pohár víz kartávolságban? Még egy mély lélegzet… úgy… no akkor. A könyvkiadói biznisznek vége. Ez egy lábán halott műfaj, és összes csatolt része, a szövetségesdivel, oeszkázással, kuratóriummal, ódéerrel együtt száll ugyanabba a sírba, amelyben a zeneműkiadóknak már rég megágyaztak. A technika egyszerűen lelépett benneteket, ma már bárki elhanyagolható költségen elkészítheti, promotálhatja, forgalmazhatja saját könyvét és nem utolsósorban zsebre teheti a forgalmazás teljes hasznát. Kiadóra, könyvesboltra, könyvtárra a jelenleg ismert formában semmi szükség. Talán lesznek elemei a modellnek, amelyek fennmaradnak, a szerkesztők pl. biztosan, vagy a szakmai bizottságok pl. tankönyvek kapcsán, de kiadói üzletnek vége, ideje szétnézni, hogy lehet szerepet találni az online publikációs folyamatban. Nem tragédia ez, történt már hasonló, a jéggyárosok sem örültek a hűtőszekrénynek, de hát ilyen az élet. ”
( Patrick Bateman 2013.03.23. 12:54:19)
Messze nem ilyen egyszerű ez a történet, sem a könyvtárak, sem a kiadók vonatkozásában, különösképpen nem egy ilyen zárt, kis volumenű piaci környezetben mint a magyar. Amúgy egyetértek Dani megállapításaival.