Eddig nagy mellénye volt a könyvtáros öntudatnak, amikor a Google-ról volt szó (tudom, nekem is, nem tagadom). Az indok az volt ugye, hogy na de a láthatatlan web, meg hogy ahhoz már ember kell, a tökösebbik fajtából (azaz aki ismeri és szerzett logint az adott adatbázishoz, és még használni is tudja).
A Google viszont megtette az első lépést: elkezdte indexelni a web láthatatlan részét is. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ahol lát egy olyan FORM-ot, amely GET kérést küld, azt megpróbálja kitölteni, és a kapott eredményt indexeli.
Magyarán pl. az összes OPAC (már ha persze eljut odáig a Google robotja) szépen le lesz indexelve, és egyszerűen egy okos Google keresőkérdéssel az összes megadott OPAC-ban tudok keresni, anélkül, hogy ellátogatnék a könyvtár oldalára, illetve OPAC-jába közvetlenül.
Úgyhogy újabb lehetőségről csúsztunk le, pont akkor amikor elkezdtük végre mérni a webes látogatószámot, sőt nem egy helyen külön az OPAC-ét is. Ez a fent vázolt Google akció azt fogja jelenteni, hogy a látogatók újabb drasztikus visszaesése várható, most a weben (ez az én fogalmazásomban azt jelenti, hogy a kedves olvasót/felhasználót stb. az égvilágon semmi nem fogja csábítani, hogy használja az OPAC-ot, csak ha havonta egyszer meg akarja hosszabbítani a könyvét – nincs semmi pluszszolgáltatása a rendszernek). Persze ettől nem fog kevesebb ember járni könyvtárba, de most megint elhalásztak előlünk egy eléggé kézenfekvő, de mégis nagyszerű alkalmat.
Én viszont személy szerint örülök neki. Eddig is a legtöbbször valamilyen Google-eszközt használtam, ezután ennyivel lesz egyszerűbb a dolgom. Arról nem is beszélve, hogy a Zotero végre működni fog a magyar állománnyal is, ugyanis hogyha egyszer már behúzta és indexelte a Google az állományt, akkor a keresési eredményből egyszerűen át tudom magamnak pakolni. És nem, nem az OPAC-ból, hanem a Google keresési eredményeiből.
Ráadásként pedig jöjjön egy 119 elemes lista, hogy mi szerepel biztosan az adatbázisban már – az Online Education Databes blogról.
Fotó kredit: Said the Spider to the Fly by Thomas Hawk
Update: mint Andris megsúgta, nagyrészt hülyeséget írtam, mert a Google csak az oldalakon szereplő kifejezéseket próbálja berakni a formba, azt is csak módjával teszteli, hogy el ne „hízzon”, ergo a könyvtári OPAC-okat nem indexeli, hiszen semmiféle állományinformáció nincs azok környéken (könyvlisták: legújabbak, legnépszerűbbek, szerzők, címek, ilyesmik). Ettől függetlenül azért igazam is volt valamennyire.
2 hozzászólás a(z) “A Google és a láthatatlan web” bejegyzéshez
Azt hiszem, nem lehetett volna „megelőzni” semmivel a nagy Google-gőzhenger” működését. Szerinted?
És azért ez a forma eléggé egyszerű keresést tesz lehetővé!
Nem, nem lehetett volna. De az OPAC-ok megnyitásával (API-k, webes szabványok, felhasználóközpontú tervezés) már úgy be lehetett volna szoktatni a felhasználókat a könyvtári oldalakra, hogy már csak véletlenül tűnjön fel, hogy a Google is látja az anyagot.
Naná, hogy egyszerű. Éppen ez lesz a baja sok kollégánknak… :)