Csavard be, mint…


Örömködésnek indult a hétvége, de komplikálódik az ügy. Egyelőre marad Gerhard Erich Mischitz hátémel (tényleg éjdzs-tí-em-el-nek mondják angolul?) pépörje a GUI-król, oprendszerekeről, és a nagy rádöbbenések sorozata. Ennek eredményeképpen (hogy miképpen, azt végképp nem tudom, szabad asszociációban vagyok jó, azt nem kell magyarázni…) elhatároztam, hogy magyar könyvtáraknak csinálunk magyar keresőszolgáltatást. Mármint én, aki adom a nevem hozzá, valamint én, aki szentül elhatározza, de mindig áttolja a jövő hétre az egész kezdetét, a tanulást. A következő lépés Neal Stephenson In the Beginnig was the Command Line-ja következik. Érzem. (Már csak három vizsga, édes istenem, hogyan sikerült idáig eljutnom?)

Az utóbbi egy hónap olvasmányai fényében óvatosan feltenném a kérdést, hogy mi is jelenti az igazi alapismeretet az infotársadalom, ezen belül pedig a könyvtárosok számára? Egyes részterületek, mint teszem azt az EU (nem mondom, az egyik legjobb szemináriumom volt az EU-s alapismeretek), ombudsman, romapage, vagy akár – ó, még kimondani is szörnyű – Startlap, esetleg fizikai oldalról közelítve, hány oldal szöveget töltök le egy modemmel másodpercenként; vagy pedig ezek háttere, azok az ismeretek, amelyek az előbbi ismereteket teljesen másodlagossá teszik, ugyanis szinte tökéletesen ismerjük és tudjuk használni az ilyen jellegű információkat tároló és kezelő eszközöket (úgy mint régen a katalógusokat, a századelőn sem azt tanították, hogy melyik sorban van a B betű…).

Van pár nagyon jó mondat az elsőként említett előadásban:

„The objective of this study is to develop a conceptual framework within which could grow a coordinated research and development program whose goals would be the following:

(1) to find the factors that limit the effectiveness of the individual’s basic information-handling capabilities in meeting the various needs of society for problem solving in its most general sense; and

(2) to develop new techniques, procedures, and systems that will better match these basic capabilities to the needs’ problems, and progress of society.”

Ezeket Douglas Engelbart írta le, 1962-ben, az NLS (oN Line System) megalkotásának alapvetései között. Ez a rendszer egy rakat mai, nagyon alapvető hálózati alkalmazás őseként is tekinthető, nem mellesleg ő alkotta meg az egeret (természetesen a maiakra eléggé kevéssé hasonlított) és a videó-telekonferenciát is.

Szerintem érdemes arra figyelni, hogy itt elsősorban technikák, műveletek és rendszerek kidolgozásáról beszél, mint (most kitágítom a kört az 1945-ös kiindulóponthoz igazodva – Vannevar Bush: As We May Think) az információrobbanás problémájának megoldásának lehetőségéről. Nem sok kéz kéne összeszámolni, hogy mennyi rendszerszemléletű tanegységem volt eddig (és hogy mennyi lesz még). Ezért szerencsétlen talán a könyvtártant, mint olyat a bölcsész szakok közé sorolni, ugyanis bár ez a terület is sok hasznos attribútummal „ajándékozza meg” ezt a szakterületet, de nem feltétlenül ezek képzik az alapokat. És ez nem csak az általam kedvelt területre vonatkozik, a technikával szorosabban összekötődő részre, hanem az egyre hangsúlyosabb könyvtárvezetési területre is. Nagyon szép, ha az ember megtanul szépen beszélni a retorikán (ami persze így nem igaz, hiszen egy egy féléves, heti 45 perces előadáson ugyan ki tanul meg bármit is…), attól még nem fog tudni helyes döntéseket hozni.

Visszatérve az eredeti kiinduláshoz: úgy érzem, a ’90-es évek közepén vettek egy nagy lendületet, rákészültek, hogy egy egetrengető zsákot húznak be jól a társadalomnak, de kicsit sokáig méregették fel a távolságot, köttötték be a cipőfűzőjüket, vagy mit tudom én, mindenesetre mire elértek odáig, hogy nosza, itt a gyűrű, itt a labda, most akkor az egyiket bele kéne rakni a másikba, elvitték a palánkot egy másik pályára. Most éppen ott tartunk, hogy erre kezdünk rárébredni, meg arra, hogy ha egyszer valaki nekikezdett egy ilyen műveletnek, és azt veszi észre, hogy minden eltűnt alóla, az nagyon csúnyán pofára fog esni (arról meg ne is beszéljünk, hogy – a szimbolikát megtartva – sikerült a rossz labdát kiválasztani megint, illetve nem cseréltünk időben).

Közeledik a padló. És ez itt kérem, beton.


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .