Milyen volt az első könyvtár a világon? Nem tudjuk, csak valószínűsítések vannak: templomok, szentélyek mellett, esetleg egy-egy városállam uralkodójának palotájában – minderre csak egyiptomi, mezopotámiai ásatások alapján lehet következtetni (és akkor az indiai és közép-amerikai kultúrákról nem beszéltünk, amelyek szintén nem elhanyagolható írásbeliséggel rendelkeztek). Azóta viszont mindenképpen hatalmas utat tettek meg: ha csak Magyarországot tekintjük, az első szerzetesi könyvtáraktól (Pannonhalma, Pécsvárad) a Corvina- és más humanista könyvtárakon át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárig és a Szegedi Tudományegyetem Könyvtáráig hatalmas ívű a fejlődés.
A most összeszedett példák leginkább korunkat jellemzik. Nos:
Az első érdekességet a style-blogon leltem. A ’30-a, ’40-es években tervezett monstruózus épületek a szovjet népet voltak hivatottak szolgálni, aztán nem lett belőlük semmi. Önmagukban a képek is eléggé helyrerakósak, de az a szellemiség is üt, ami megbújik mögöttük (hely az van, elfér…). Nekem Orwell ugrik be kapásból az 1984-ével.
1934-ben tervezte a Könyvek Házát (Dom Knigi) I. Golosov, P. Antonov és A. Zhuravlev. Az épület magas is és hosszú is, a „szimbolista romantikát” képviseli. Nem szép, ellenben sok könyv fért volna bele.
A másik két épület egy mexikói építész, Alberto Kalach keze munkáját dícséri.
Az első, Mexikóváros Nyilvános Könyvtára, az előző épület szöges ellentéte: ember és természet szinte egybemosódik ebben a könyvtárban. Egy park veszi körül az épületet, amelynek óriási üvegablakai szinte beengedik a növényeket. A díszítőelemek között erősen ki vannak hangsúlyozva az őslakosok motívumai (ha már fent úgyis megemlítettem a közép-amerikai kultúrát:). A könyvtárat hangversenyterem és iroda-/tárgyalóhelységek egészítik ki. Az egész épületről pedig egy egész pofás flash-bemutató is készült.
A második a Universidad de Guadalajara könyvtárának terve. Itt a koncepció nagyobb léptékkel alakult: a belső struktúrája az épületnek földgömböt formáz (engem arra emlékeztet, de nincs leírás az épületről). Itt valahogy máshogyan jelentkezik az organikus építészet, sokkal inkább a formai jegyek határozzák meg azt, mint maga a természet. (Építészek, kérlek, ne vessetek meg, ha hülyeséget beszélek…) Az egész terv eléggé meghökkentő és lenyűgöző (a jobb értelmében a szónak).