Off


Az ember sok vad dolgot csinál, ha már legszívesebben az ablakon ugrana ki. Pl. elkezdi újraolvasni a web2 szimpóziumon készült feljegyzéseket. Aztán ne adj Isten, még a Gyurcsány-blogra is eltéved. Nem vagyok barátja a politikának, de most az egyszer kibújt belőlem a kisördög. Vajon mikor írja "kedves Barátom" (barátod a kaszás, vazze – mondaná erre az agresszív kismalac, na meg sokan mások…) ezt a nem kevés szöveget? Nekem nem tartozik a miniszterelnök-prototípusom attribútumai közé (a strukturalistáknak: miniszterelnök-sztereotípiám) a nagyon-nagyon sok idő. Átlagosan 3-4000 karakter egy bejegyzés (10-et számoltam meg, de nem volt ritka köztük a 6000 sem), az gondolatösszeszedéssel együtt (nekem) legalább egy óra. Ér ennyit az ország második (harmadik – avagy, ha más szempontból* nézzük, utolsó) emberének a blogolás? Nem lenne jobb dolga? Vagy egyáltalán tényleg ő írja ezeket? Mindegy, ő baja (csak az a baj, hogy mivel pont az övé, ezért a minek is…).

Azt meg már szinte meg sem merem kérdezni, hogy a postonkénti 100-200 kommentet ki a fene olvassa végig (aminek az egyik fele úgyis mocskolódás, a másik pedig adorálás). Nincs túl sok értelem, pedig a blognak éppen az az egyik legnagyobb jósága, hogy kommunikálni lehet vele, márpedig a jó kommunikáció kétirányú. Ennyi erővel csinálhatott volna egy statikus lapot is, ahová jólmegmondja. De hát a blog, az menő (kúl, bár az a wikipédia).

[Olvasói levelek elolvasása: BBC, tanulmány stb. Jól.]

[*Más szempont: a 'miniszter' szó az administrare [lat. 'szolgálni'] igéből származik. Miniszter = szolga, a köz szolgája. Miniszterelnök: a szolgák minisztere…]

Szerintem. Bocsánat. Leültem.

On.


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .