azért van jó is a nyelvészetben:

„a személynévadás, az újszülöttek elnevezése látszólás teljesen önkényes, a névadó szabadon választhat a rendelkezésére álló teljes személynévállományból, némely társadalomban bármely szót, hangsort vagy szósort felhasználhat személynévként. [lábjegyzet:] amerikában 1901-ben egy smith-t a loyal lodge no 296 knights of pythias ponca city, oklahoma névre kereszteltek […]” és „némely név önkényessége formai megkötöttségekből ered: a versenylovak, az állatkerti állatok sokszor egészen abszurd neveket kapnak, mert a névadás fő szabálya az azonos kezdőbetű (az állat korára, származására vagy tartási helyére utaló információhordozó, […]), s az ezzel kezdődő „névszerű” nevek tartaléka már kimerült. ezért hívhatják pl. az imperial nevű versenyló egyik utódját isztopirin-nek, egy németországi vadaspark egyik bölényét sprachfehler-nek.” [j. soltész katalin: a tulajdonnév funkciója és jelentése. budapest 1979, 25-26.]

csak zárójelben jegyzem meg, hogy twist oliver is egy ilyen névadási aktus során kapta meg ezt a determináló nevet (to twist: ‘csavarogni’, ‘tekeregni’).

és a bölény valószínűleg már kimúlt…