“magyar” irodalomelmélet


én nem értem… ha jól számolok, már több mint 100 éve többé-kevésbé magyar a felsőoktatási nyelv, mondjuk 100%-osan. (ergo nem kell latin disszertációkat és hasonló vadságokat csinálni, mint ezt bárki megtudhatja margócsy professzor úr előadásán…:) de ez alatt a röpke idő alatt miért nem lehetett kitalálni 40-50 magyar szót irodalomelmélet terén is? igaz, ennek annyi haszna van, hogy csak egyszer kell megírni a művet, utána fordítás nélkül mehet amerikától kezdve oroszországig bárhova, de szerencsétlen a diák, aki csak belerévedni tud, de recepcióról nem igazán beszélhetünk.

idéznék:

„ez csak úgy mehet végbe, ha a szöveg homofónia-rendjébe is becsatlakozik a kiüresedett szociolektus (és nem marad meg szintagmatikus kapcsolatai, a perspektivitás és fókuszálás, illetve a tematikus és formális ekvivalenciák által teremtett narratív hierarchia alárendelt egységének).” [kovács árpád: diszkurzív poétika. veszprém 2004, 81.]

hát igen. tökéletesen igaza van.

ha ezt valaki nekem le tudja fordítani, kap egy túrórudit mélben. és ha 3-400 oldal ugyanilyet, 1.5 nap alatt, egy egész raklappal. szintén mélben. ígérem.


9 hozzászólás a(z) ““magyar” irodalomelmélet” bejegyzéshez

  1. A hiteles fordítás: „Nem értek semmihez, de kapálni sem szeretnék a krumpliföldön, úgyhogy inkább felütöttem egy Bakost, és kimásoltam minden harmadik szót.”
    Jobb esetben mégiscsak van mondanivalója, de az annyira triviális közkeletű, hogy csak latinra-ógörögre fordítva üt valamit.

  2. ez tényleg olyan, mintha a szerző vélt vagy valós sérelmei miatt verbálisan próbálna elégtételt venni a világon. a homofónia még rendben is volna, de mia tosz az a szociolektus? a szociális intelligencia és az intellektus összegyúrása? ez tutira nincsen benne még a bakosban sem.

    „tematikus és formális ekvivalenciák által teremtett narratív hierarchia” – brrrr!

  3. ajánlom figyelmedbe dr. gábor lászló épületszerkezettan I-IV. c könyveit (kiadva kb 1970 – még mindig ebből tanítanak). az sokkal jobb lesz. (én csak a képeket nézegettem)

  4. respect az építészeknek (öcsém is azzal szenved), de ott a terminológia megfogható, szemléltethető dolgokat ír le (nézegeted a képeket, épületeket stb…), de itt teljesen elvont dolgokról írnak érthetetlenül. max nekiállhatsz elolvasni a teljes dosztojevszkij-, puskin-, tolsztoj-, gogol-, stb. életművet, és utána próbálsz visszakövetkeztetni, hogy ugyan mi az ördög lehet ezekben.

  5. Az ilyenek miatt mindig elfut a pulykaméreg. Nem csak az dühít, hogy hülyének érzem magam, mert egy szót sem értek a szövegből, hanem a magyar nyelven tett erőszak is mélységesen felháborít. Ráadásul mindez „irodalom” címszó alatt. Mégha elmélet is…
    No, pont ilyenek miatt hagytam ott sürgősen a magyar szakot:)))

  6. hihi… télen (még karácsony előtt) megállitott egy ember az utcán (hajléktalan, félrészeg), és megpróbált meggyőzni, hogy nekem életcélom az ő családfájának a kutatása…
    egyébként olvastad az e-mailt? várom a választ!

  7. Némi guglizás után:
    szociolektus:
    rétegnyelv, társadalmi nyelvjárás; vmely meghatározott társadalmi csoport sajátos nyelve és nyelvhasználata
    ill.
    szociolektus: a szleng, a zsargon és az argó átfogó megnevezése;
    homofónia:
    nyelvészet/poétika: hangalak azonos, írás eltérő, pl.: csukja (zárja) és csuklya (fejfedő)
    vagy zene:
    A homofónia (gör. homophōnía: együtthangzás) vagy homofon szerkesztés egy zenei szakkifejezés, olyan zenét jelent (ellentétben a polifóniával), mely csak egy szólamot helyez előtérbe vezérdallamként, míg a többi pusztán csak a harmóniai kiséretre szorítkozik.
    Ennek alapján valami olyasmit mond, hogy a rétegnyelvi kifejezésmód (ami kiüresedett), egyenrangú lesz a szöveg többi stiláris alkotó elemével. :)

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .