A könyvtárak és az internetadó

Image by Daniel Broche

Valahogy sem a Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján, sem pedig a Könyvtárosok Facebook-oldalán nem nagyon téma az internetadó, pedig ha valamivel kéne foglalkozni, akkor ez az a dolog. Pont a könyvtárosok azok a közszférában, akik szolgáltatói oldalról az egyik legnagyobb vesztesei lehetnének egy ilyen jellegű adónak, mégpedig több szempontból.

1. Alapvető fontosságú, hogy minél több szolgáltatásunk, tartalmunk legyen elérhető digitálisan. És ez minél jobb minőségben, minél szélesebb körben valósul meg, annál nagyobb anyagi terhet ró az adott intézményre az infrastruktúra üzemeltetése, a hozzáférésre szolgáló felületek fejlesztése és karbantartása, a kommunikáció stb. Ez havi szinten nem 1-2 GB adatforgalmat fog kitenni, hanem sokat. Bár talán ez az egy tétel könnyen kiküszöbölhető, ha a jogalkotók a közintézményeket kiveszik az adózók köréből. Ha valaki kíváncsi, hogy a saját oldala mekkora adatforgalmat generál, akkor itt lemérheti. A megyei és a fontosabb budapesti könyvtárak oldalainak mérete (a sorrend oldalméret szerint lett felállítva):

  1. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre: 681,6 kB
  2. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba: 1,3 MB
  3. Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen: 1,4 MB
  4. Bródy Sándor Könyvtár, Eger: 1,4 MB
  5. Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged: 1,4 MB
  6. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Győr: 1,5 MB
  7. Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján: 1,5 MB
  8. Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok: 1,6 MB
  9. Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely: 1,6 MB
  10. Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár: 1,9 MB
  11. Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd: 2,2 MB
  12. Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg: 2,3 MB
  13. Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár: 2,7 MB
  14. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár,  Miskolc: 2,9 MB
  15. József Attila Megyei Könyvtár, Tata Tatabánya: 3,3 MB
  16. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém: 5,5 MB
  17. Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét: 6,4 MB
  18. Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs: 7,3 MB
  19. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza: 14,5 MB (A fő bűnös egy 7,5 MB-os fotó, de még a maradék is nagyon sok!)

És:

Külföldön:

2. A fent említett tartalmakhoz történő hozzáférés költsége radikálisan meg fog ugrani. És nem csak azért, mert ezeket általában véve használják, hanem mert azért is, mert a hozzáférhető felületek, források zöme még mindig nem igazán optimalizált. Hatalmas képek, lassú, nehézkes honlapok, nagy felbontással szkennelt dokumentumok: a felhasználó – ha pénzbe is fog neki kerülni, akkor – szívesebben fogja beszerezni máshonnan az információt. Azaz most már nem csak a kissé nehezen (valójában azért elég könnyen) megfogható, prezentálható versenyhátrány fog jelentkezni a nagy tartalomszolgáltatókkal szemben, hanem kőkeményen lehet forintosítani a különbséget. És a felhasználók fogják is.

3. De nem csak a webes felületek fognak megdrágulni. Épp úgy, mint minden szolgáltató, a könyvtárak is rengeteg minden a weben keresztül intéznek: dokumentumcsere, kommunikáció, katalógus vezetése, tájékoztatás, könyvtári internethasználat, szkennelt dokumentumok elektronikus úton történő továbbítása, olvasói kérésre történő kutatás, adatbázisokhoz történő hozzáférés stb.

Ha ezek adatforgalmát összeszámoljuk, és beépítjük a díjainkba (márpedig hacsak nem biztosítanak kivételt a jogalkotók, akkor be kell), akkor a többi pontokban említett díjakkal együtt nagyon meg fognak ugrani a felhasználókra rótt terhek. Ennek eredménye pedig a még nagyobb leszakadás, a szegénység növekedése, a digitális írástudás visszaszorulása, és az általános műveltség még nagyobb fokú csökkenése.

Mit tudunk mi tenni?

    1. Tiltakozni. Nem feltétlenül a tüntetésen (bár arra biztosan sokan felkapnák a fejüket, ha a könyvtárosok felvonulnának), hanem mint szakmai testület. Pl. a szokás szerint hallgató MKE hallathatná végre a szavát, bár ehhez valami háttérmunka sem ártana, mert a jelek szerint ez nem igazán téma, legalábbis a Katalisten összesen egy kérdésre futotta a témában.
    2. Lobbizni. Ha már mindenáron be akarják vezetni ezt az adónemet (és hála a dicsőséges kétharmadnak, gyakorlatilag szinte csak ezen múlik a dolog), akkor el kell érnünk, hogy a közművelődést, tanulást, kutatást támogató szolgáltatások mentesüljenek az adó alól, hogy a szolgáltatások díjaiba ezt ne kelljen beépíteni, mert az biztos, hogy a fenntartók nem fogják kompenzálni az adót.
    3. Optimalizálni (bár ez független az aktuális kérdéstől). Gyakorlatilag minden folyamat, felület, tartalom, szolgáltatás optimalizálható a végtelenségig, hiszen nem csak nekünk, de a felhasználónak is pénzébe fog kerülni. Példának okáért érdemes megnézni, mennyi adatforgalma volt az elmúlt egy évben a MEK-nek: 84 292 GB, ami 12 643 919 forint többletköltséget jelentene a felhasználóknak! Ha ezt le lehet csökkenteni a tizedére-századára (nagy felbontású PDF helyett plain HTML), a forintosítva is jelentős. (Tudom, hogy pont a MEK-nél nem túl szép dolog a PDF-eket számon kérni, és örülni kell, hogy egyáltalán van tartalom, de ez egy nagyon jól mérhető és számszerűsíthető példa.)

Kép: Daniel Broche


6 hozzászólás a(z) “A könyvtárak és az internetadó” bejegyzéshez

  1. A könyvtárak nem tudnak semmilyen költséget áthárítani az olvasókra, mert az olvasók tartják el az egész cuccot az adóforintokból. Az egész kultúra egy áthárítás, egy nagyon fontos áthárítás!
    Kettős finanszírozásra viszont alkalmas, csakúgy mint a beiratkozási díj.

    • Dehogynem. Amíg fizetsz a fénymásolásért, kölcsönzésért, ruhatárért, bármiért egy közintézményben, addig bizony áthárított költségeket fizetsz meg. Szerintem eleve hülyeség ez az egész visszaosztott adó-kérdés, legalábbis ekkora mértékben, mert onnantól kezdve minden majom úgy gondolja, hogy neki minden jár (bár a magyar néplélek ettől függetlenül furcsa, mert ha csak valami filléres vackot is vesz – l. fapados repülő -, már akkor megvannak az elvárásai). Hát nem :)

      További szempontok: https://www.facebook.com/takacs.daniel/posts/10152842129582369

  2. igaz, igaz, amit Takács Dániel leír! egy hiba van a listában :a JAMK nem Tatán van, hanem Tatabányán

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .