Júzer interfész


Elég kritikus pont a könyvtárban, hogy az olvasó hogyan találkozik az információval a könyvtárban, és amióta nem a papírdokumentum az elsődleges (illetve mihelyt nem az lesz az), nem is annyira egyértelmű ez a dolog. Egyrészt a digitális világgal való kommunikációs eszközeink fejlődnek hihetetlen mértékben, másrészt az eszközök által megjelenített információk formája, csomagolása kezd egyre használhatóbb lenni.

A bejegyzés apropója a Swissmiss soha meg nem unható repertoárjából az egyik legújabb darab, a fav4.org, ami 4 ikont rak ki nekünk egy lapra, amit aztán beállíthatunk a kezdőlapnak. Természetesen iÉrzés, tapogatós képernyőkre kívánkozik, de nyilván új utat mutat a könyvtárban található digitális eszközök fejlesztésében is. Itt nem csak az érintőképernyőkkel felszerelt terminálokra gondolok (ez nyilván pénzkérdés első sorban), hanem az azokon megjelenő alkalmazásokra, felületekre (honlap, katalógus, operációs rendszer stb.) – és ez már messze nem az anyagiakról, hanem csak és kizárólag a hozzáállásról szól (a fejlesztők részéről is természetesen).

Az operációs rendszert elég könnyen meg lehet oldani, fogj egy tetszőleges linuxot, szabd testre és kész. Google, Wikipedia, Ádám vagy a gyerek, vacsora után.

A honlapról és a katalógusról már rengeteget beszéltünk, de azt hiszem itt megint kell váltani, kicsit hasonló módon, mint a fav4.org nyitóképe. Félre ne értsen senki, nem buta alkalmazásokra vágyom, hanem egyszerűekre. Egy gomb, egy beviteli mező és kész. Valami ilyesmit hoztam hirtelen össze kb. 5 perc alatt:

Kell ennél több? Természetesen igen, de valahol ennek kéne minden könyvtári interfésznek kezdődnie, akár a felhasználó gépéről, akár a honlapról, akár a katalógusról van szó. Innen már lehetne fejlődni, de először el kéne játszani a „vissza a google-hoz” történetet. Ha én választhatnék, ezt a felületet fejleszteném tovább, illetve a fenti keresőmező köré építenék fel mindent. Mondjuk ilyesmit:

A lényeg tehát az lenne, hogy minél egyszerűbben, minél több lehetőséget kapva kéne a felhasználónak belépni a könyvtár virtuális terébe. Ez nem zárja ki azt, hogy irányítsuk a rosszul tájékozódókat, de innen még mindig egyszerűbb bonyolódni, mint viszont.

Itt viszont abba is hagyom, ennél tovább jelenleg nem merek menni, ahhoz még kéne ezt-azt tanulni… Majd legközelebb.

A bejegyzés illusztrálásához a Gliffy-t, a Smashing Retro és az Aquaticus Social ikonkészleteket használtam fel.


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .