Vigyázat, ez hosszú lesz.
Tegnapelőtt Márkus Emília villájában volt szerencsém továbbképzés-szerűséget tartani, ami egyrészt a környezet miatt volt nagyon jó érzés, másrészt pedig a kollégák érdeklődése és számtalan kérdése (meg az utána tartott rövid beszélgetés) miatt volt élvezet. Sok mindenről volt szó, de most számomra az egyik legfontosabbat és legérdekesebbet emelném ki.
Sok szó esett a könyvtári honlapokról. Abban nagyrészt megegyeztünk (és a New York Public Library honlapjának segítségével bizonyítást is nyert), hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárának webes megjelenése, hát mondjuk hagy maga után némi kívánni valót. És hogy ez nem elszigetelt probléma, hanem általános.
Tudom, hogy volt számtalan kísérlet arra, hogy a könyvtár és honlapja viszonyát meghatározzák, és ennek megfelelően alakítsák ki az utóbbit. Mára nekem kb. az a véleményem alakult ki, hogy olyan a kettő közt a viszony, mint a könyvtár és pl. az enteriőrje között. Alapvetően meghatározza a felhasználó véleményét és képét a könyvtárról. Tehát hiába van széleskörű szolgáltatási rendszere és fantasztikus személyzete egy könyvtárnak (erre szerencsére rengeteg példa van), ha a weben oda látogató azt látja, amit.
Az derült ki a NYPL példájából (is), hogy a kevesebb az bizony több. Általános problémának érzem azt, hogy rengeteg olyan információ van a könyvtárban, amit természetesen meg kell jeleníteni, de egyáltalán nem egyszerre, és főleg nem úgy, ahogy az manapság szokás. Nagyon szeretem nézegetni az újabb és újabb dizájnokat, valamint ha találok valami usability-s vagy hasonló cikket, általában el szoktam fogyasztani (főleg ha magyar). Van hozzá egy olyan-amilyen ízlésem, és ennek eredményeképpen általában sírni valónak találom ezeket a lapokat használhatóság és úgy általában kinézet tekintetében.
Ekkor jött a jogos kérdés, ami állandóan ott lebeg amúgy is a szemem előtt: na és akkor mi van a sajátunkkal, ha már ennyire okos vagyok? Érdekes kérdés, a válasz nem túl egyszerű, ugyanis próbálok a magam szabta követelményeknek megfelelni, ugyanakkor nagyon elégedetlen vagyok az eredménnyel. Egyelőre ott tartok hogy…
Mielőtt belevágok élve a lehetőséggel, egy kicsit hadd magyarázzam a bizonyítványt, ami nagyrészt az alább felvázolt pontok után válik nagyrészt érthetővé.
Jelenleg a MOME Könyvtár honlapja blogmotoron fut. Ez így is fog maradni, míg én felelek érte, azt hiszem, a blogom ismeretében ezt nem kell részletezni. Ami a megjelenést illeti, az holtbiztos fog változni. Egyébként az utóbbi egy évben (amióta megvan ez a lap), azóta változott is, hol így, hol úgy, néha kényszerűségből (a WordPress frissítés ledobta a témát, az pedig a megtervezett előlapot, ami a blogot portálként jelenítette meg), néha kedvtelésből (sajnos/szerencsére szeretek ilyenen dolgozni), de legtöbbször igyekeztem a saját szempontrendszeremet megvalósítani.
- Fontos a portálszerű megjelenés. De érdemes lenne tanulni azoktól a webhelyektől, amelyek a könyvtárral ellentétben, iszonyatos tömegű információt jelenítenek meg, akár percről percre. Sokkal fontosabb az áttekinthető, jól strukturált, letisztult megjelenés, mint az, hogy minél több információt zsúfoljunk egy helyre. Ami szerintem lényeges: a szolgáltatások, katalóguskereső, hírek, RSS. Ennyi. A többi pedig elérhető máshogy.
És ha már iszonyatos tömegű információ: szerintem kutya kötelessége lenne a könyvtár állományának, hogy a honlapban szervesen megjelenjen. És ha már blogmotornál tartunk, akkor itt van hozzá a Scriblio. Sokkal értékesebb tartalom tud lenni, mint mondjuk az Események pont. - A zöld-barna-rozsdaszín legjobb esetben is ’90-es évek közepe. Nem mondom, hogy a mostani irányzatok időtállóbbak, de egyrészt lehet válogatni az irányzatok közt (grunge, minimál, retro stb.), másrészt a mai eszközökkel (CMS témák, CSS, minták, gallériák, tervezési segédeszközök stb.) sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehet vizuálisan is megvalósítani az elképzeléseinket.
- Ne féljünk sok-sok képet kitenni a lapra, de azt mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy ezek a képek illusztrációk, nem pedig témák, még ha a könyvtárosokról vagy az épületről/állományról is készültek. Egy-egy jól elhelyezett (és jól megcsinált – kompozíció, kivágás) kép nagyot dobhat a lapon. Ehhez mindenképpen érdemes segítséget kérni profi szakembertől, biztos, hogy előbb-utóbb talál az ember segítőkész, fotózni tudó embert a környezetében. (Én persze a MOME fotószakosaival könnyen vagyok…) És még egy fontos dolog: ne megás képeket tegyünk ki. Erre két módszer van: vagy egy Irfanview-típusú képnézegetővel megnyitjuk, és ott a Kép/Szerkesztés pontban az Átméretezés paranccsal oldjuk meg a dolgot, vagy feltöltjük egy tárhelyre (Flickr/Picasa), ott pedig már kapunk olyan linket, amelyet akár egy az egyben beilleszthetünk a kívánt helyre, és így nem fog órák hosszat töltődni a könyvtár lapja – legalábbis nem a képek miatt.
- A megfogalmazásnál nagyon-nagyon kerüljük a hivatalos formákat. Lehet, hogy a könyvtárunk az egyik legfontosabb közintézmény a városban/legnagyobb szakkönyvtár/legkomolyabb kutatóknak van, de ez nem számít. Tényleg. Nem kellenek a bürokratikus, hivatalos stílus kitekert körmondatai, lehetetlen megfogalmazásai, rövid, lényegretörő szövegek kellenek, közvetlen, könnyen olvasható és éretelmezhető megfogalmazásban. Lehet, hogy ez előszörre nehezen fog menni, de aztán belelendül az ember, és előbb-utóbb meg fog látszódni ez a visszajelzéseken is. Pl. kevesebb kérdés fog előfordulni olyan dolgokkal kapcsolatban, amit pedig leírtunk. A másik lényeges dolog, hogy ha hosszabb szöveget írunk, akkor tagoljuk. Bekezdésekre, felsorolásokra, emeljünk ki félkövérrel és dőlttel (de soha ne aláhúzással, ezt hagyjuk meg a linkeknek).
Az én okoskodásomból kb. ennyire telt. Szerencsére van nálam egy csomó okosabb ember, akik le is írják, hogy ők erről mit gondolnak. Többek közt a Smashing Magazine, amihez egyébként is gyakran fordulok, ha valamire szükségem van webes témakörben. Így többek közt egy 10 pontos szempontrendszert is közzétettek, amit csak felsorolás szinten közölnék:
- Ne gondolkoztassuk a felhasználót – azaz ne azon kelljen agyalnia, hogy hogyan kell használni egy adott weblapot (hiszen az csak egy eszköz), az legyen magától értetődő, intuitív – hadd összpontosítson a látogató a feladatára.
- Ne játsszunk a felhasználó türelmével – minél kevesebbet kell aktívan tenni egy szolgáltatás használatához (kérdések megválaszolása, adatok szolgáltatása, ide-oda kattintgatás, olvasás stb.), annál többen fogják igénybe venni ezt a szolgáltatást. Ez leginkább azért van, mert egy szolgáltatást először általában csak ki akarnak próbálni („játszani„), és utána használni. Ha pedig már a kipróbálása is ilyen követelményeket támaszt, nem lesz túl sok elszánt jelentkező, ebben biztosak lehetünk.
- A felhasználó figyelmének irányítása – vannak tiszta szabályok (szemmozgás iránya, szöveg és kép figyelemirányító szerepe és viszonya), amelyek be nem tartása „büntetve” lesz, ebben biztosak lehetünk. Az, hogy tekintet nem lineárisan fogja be a képernyőt, hogy a kiemelt dolgok előbb és hosszabban tartják fogva a figyelmet, mind szempont kell, hogy legyen a tervezésnél.
- Szolgáltatások bemutatása – a modern webdizájnnak hatalmas előnye a szolgáltatásokat, elérhető lehetőségeket bemutató rövid leírások megoldása. Ezek megoldásának formája igazából teljesen lényegtelen, csak annyi a fontos, hogy könnyen érthetőek legyenek és jól észrevehető helyen, hogy a felhasználó komfortérzetét növeljék.
- Hatékony stílus kialakítása – nagyrészt a fenti 4-es pontban már leírtam, ezt annyiban egészíteném ki, hogy érdemes az üzleti élet frappáns megoldásait átvenni. Ilyenek az egy szavas vagy rövid mondatos megfogalmazások, amelyek csak a mondanivaló lényegét közlik. A rizsa aztán jöhet, csak máshol, nem fogva el a teret az egyéb közlendőktől.
- Egyszerűségre való törekvés – az lenne a jó, ha az ún. „KIS-elv” (keep it simple) lenne minden közérdekű honlap alapvető tervezési szempontja. Az az általános tapasztalat, hogy egy egyszerűre tervezett lapon több információhoz jutnak hozzá a felhasználók, mint egy komplexen tervezett szájton.
- Ne féljünk az üres helyektől (aka white space) – nem csak az információ túláradását tudja enyhíteni („cognitive load-ra” tud valaki jó kifejezést…?), de könnyebben észre lehet venni azt. Elsőre furcsán hangzik, de nem biztos, hogy egy összevissza zsúfolt lapon észrevesszük, hogy hol van a minket érdeklő információ. Az egyszerűséggel való összekapcsolást segítheti továbbá a megjelenő tartalom hierarchikus rendezése (dátum, kategória, cím, szerző különböző szempontú kiemelései stb.).
- Hatékony kommunikáció vizuális nyelv segítségével – Aaron Marcus fogalmazta meg annak a „látható nyelvnek” három alapvető összetevőjét, amely gyakorlatilag azt a módot jelenti, ahogyan a felhasználó befogadja a tartalmat a képernyőről: ez a rendezettség, a gazdaságosság (további négy oszloppal: egyszerűség, átláthatóság, elkülöníthatőség és hangsúlyosság) és a kommunikáció.
- Konvencionális elemek használata – minél több közismert (és akár elvárt) elemet használunk fel a tervezéskor, annál kevesebb időre van szüksége a felhasználónak, hogy elsajátítsa a honlap használatát és a navigációt. Ez ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogyha van egy jó ötletünk, akkor ne újítsunk. De tényleg csak akkor, ha jó.
- Tesztelés bevezetés előtt, azután pedig rendszeresen – ehhez pedig néhány dolgot nem árt szem előtt tartani:
- egy tesztelő is több mint a semmi
- a tesztelés állandóan ismétlődő és folyamatos tevékenység
- a usability (használhatósági) teszt mindig hasznos eredménnyel végződik
- a fejlesztő alkalmatlan a tesztelésre – ez olyan, mint a lektorálás és a korrektúra, azt hiszem ezt nem nehéz belátni…
Hát ennyi lett volna. Remélem, tudtam némi használható alapot adni a továbbiakhoz. Ha bármi kiegészítenivalótok van, ne tartsátok vissza! Ja, és a Smashing Magazine cikkében vannak példák is, azokat nem akartam most áthúzni, átkattintás után meg lehet nézni, hogy hogyan is néz ki az, amit leírtak a 10 pontban.
A címért meg elnézést kérek, nem tudom mi jött rám, de már marad, vállalom.
Update: az építészeknél is aktuális a kérdés, tegnap jelent meg a Hogyan (ne) fejlesszünk kamarai honlapot? bejegyzéssorozat első része a Koós Miklós blogján. Ezenkívül Gica kérdésfelvetésére (Miért nem becsülik a [könyvtár]szakot?) is merült fel ilyen válasz (nem tőlem)…
6 hozzászólás a(z) “Hunlap, hun nem lap [updated]” bejegyzéshez
Ez most pont jókor jött – http://konyvtarostanar.klog.hu/2008/09/21/meghosszabbitott-idopont/
Nem lenne kedves iskolai könyvtári honlapokat kritizálni úgy november második hetében? :)
Gyere kritikázni Dani, asszem én is fogok. :)
Egyébiránt jó hosszú volt, de megérte elolvasni, töhöx.
@Ádám, @Erika: megyek, simán :)
Remek – addig is remélem, edzettétek kritikus vénátokat a mai CM-en! :)
Hát, én csak a 22-ről a 4/6-ra átszállva láttam a tömeget, túl kivoltam ahhoz, hogy bringa nélkül ott bármihez is nekikezdjek…
[…] Teszteld a weboldalad: 57 szempont a használhatóságért Hozzárendelt címkék: használhatóság, TechEssence.info, usability, VirtualHosting.com, webdesign 2008. Szeptember 27., Szombat, 9:19 Ha épp weboldalt szándékozunk készíteni, vagy csak a régit terveznénk újra, akkor kimondottan hasznos lehet a VirtualHosting.com cikke, amely egy ötvenhét kérdésből álló kérdéssort tartalmaz. A legfontosabb szempontok mindegyike megtalálható a listán, a dizájntól kezdve a navigáción át a tartalmakra vonatkozó kritériumokig. Ráadásul szinte minden kérdéshez jár egy külön írás is. Paszternak cikke a Digitális világ, Webajánló rovatban. Eddig 2 komment érkezett. Cikk nyomtatása Már rögtön az elején hadd ajánljam figyelmetekbe Dani írását az Élet és Könyvtáron, mintegy előtanulmányként: Hunlap, hun nem lap. […]