Lánc, lánc, könyveslánc


bookchainAhogy halad az idő, úgy egyre stabilabb alappá növi ki magát a Turulcsirip, hihetetlen, hogy milyen jó dolgok lesznek belőle.

Az egyik legfrankóbb tapirnak köszönhetően jött létre: nem bírta leküzdeni a könyvtárasok iránt érzett – de eddig elfojtott – izzó szenvedélyét, és el kívánta olvasni a Férfi, aki munkát talált című, itt is megénekelt opust. Az az én saram, hogy gondoltam, meglepem, és nem az enyémet küldtem el neki postán, hanem az övét, de a mindent vivő ötlet ennek a továbbfejlesztése: a végére az derült ki, hogy nem az övét küldtem mégsem, hanem azét, aki jelentkezik érte, és így tovább. (Aki ezt a mondatot elsőre végig tudta követni, tegye fel a kezét, majd lassan engedje le.) És ebből még mozgalom is lehet, tiszta reformkor, webkettesen, vágod. Ilyenkor azért kíváncsi vagyok szkeptikus kollégáim ellenvetéseire. Ha azt, hogy ehhez nem kell web, akkor azt szeretném megkérdezni, hogy miért nincs ilyen most éppen Magyarországon web nélkül? Mindegy, hagyjuk, örüljünk, hogy van ilyen.

És már jön is felém a következő könyv, ami aztán megy is tovább elolvasás után.


5 hozzászólás a(z) “Lánc, lánc, könyveslánc” bejegyzéshez

  1. na jó, de fogadjunk nem Nagykanizsa-Budapest-… viszonylatban ;) egyébként ha lesz valami, dobsze egy mélt? érdekelne :)

  2. lényeg hogy tök fasza lenne egy felületen látni, hogy kinél van valamilyen könyv, amit kölcsönadna. pl. az oktogonon ott van valakinél egy vonnegut átballagok érte és kölcsönadja. aztán meg én is kölcsönadom akit érdekel aztán lenne egy olyan könyvtári hálózat hogy csuhaj.
    Na jó alszok tovább

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .