Az amerikai Georgia államban 2005 óta valami nagyon nagy dolog van fejlődőben. 2006 novemberében megszületett az Evergreen 1.0, a Georgia Public Library Service (GPLS) jóvoltából, tudósít a Linux.com. Ez egy nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer (IKR – Integrated Library System, ILS), azaz a könyvtári munkafolyamat szinte minden lépése felügyelhető vele.
Adatok kockáknak: C-ben, JavaScript-ben és Perlben lett programozva, Linux Apache-on fut, adatbázishoz PostreSQL-t, kommunikációhoz Jabbert, kliensoldalon pedig XUL-t használ.
Könyvtári nyelven ez azt jelenti, hogy elég masszív és nagy kapacitású rendszer, a PINES-t (Public Information Network for Electronic Services) szolgálja ki, néhány eléggé impresszív számadat: 44 könyvtári rendszert futtat, 252 könyvtárral, az indexében 8,8 millió tétel található, 1,6 millió felhasználót szolgál ki, és 2006-ban majdnem fél millió könyvtárközi kölcsönzést bonyolított le.
Brad LaJeunesse (a PINES rendszeradminisztrátora) szerint az alap motiváció az volt, hogy kellett végre egy normális rendszer (mily meglepő… van egy OPAC-manifesztátum is még, érdemes elolvasni). Ahhoz hogy megértsük, ez mit is jelent pontosan nem árt tisztában lenni, hogy milyen költségeket úsztak meg (amik eddig nyilván voltak, és talán nem szart kaptak ennyiért): Julie Walker (PINES programigazgató) szerint a 252 könyvtárnak összesen 15 millió USD-jébe került volna új rendszer(ek) építtetése, amihez évente 5 millió jött volna állandó költségként. Ezzel a rendszerrel összesen kerül 1,6 millió dollárjába a könyvtáraknak a dolog. Kell hozzá egy szimpla Linuxos szerver, és mehet a dolog.
No de vissza a témához: az közhely, hogy az IKR a modern könyvtár alapja. Nincs IKR, nincs könyvtár. Nos, 1999 decemberében, a PINES létrehozásakor a Sirsi vállalat Unicorn nevezetű rendszerét vásárolták meg, vele együtt pedig minden kényelmetlenségét és merevségét. Néhány év múlva világossá vált, hogy kell egy nyílt forráskódú rendszer. Az alfa verzió 2005 elején jött ki, a béta 2005 júliusában. 2006 szeptemberére pedig már 252 tagosra bővült az Evergreen használó intézmények köre. Walker így számolt be az átállásról: szeptemberben egyik péntek este 6-kor bezártak a könyvtárak, kikapcsolták a rendszert, hétvégén és a hétfői Labors Day-en az átállással foglalkoztak, és keddre minden készen volt. Gondot csak a keddi forgalom jelentett, de az is szépen megoldódott. Walker szerint 25 év alatt egyszer sem volt ennyire könnyű dolga ilyen téren.
További lehetőségei a rendszernek: az nyilvánvaló, hogy a nyílt forráskód verhetetlen. Ha egyik nap felmerül egy ötlet, éjszaka elkészül, és másnap már fut is a rendszeren. A katalógus listázható, beépített helyesírás-ellenőrzővel rendelkezik, keresési tanácsokat ad (á la Google), plusz tartalmat lehet hozzáadni (aki használ valamilyen gyűjtögetős social software-t, annak ismerősen hangozhat: könyvborító, kritika, kivonat hozzáadása), virtuális könyvespolc-böngésző, a felhasználók ún. könyvcsomagokat állíthatnak össze, amelyek URL-jét illetve Atom/RSS feedjét aztán publikálhatják weblapként, elküldhetik mélben, kirakhatják a MySpace oldalukra vagy akár meg is tarthatják privátban (más nem láthatja).
Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy ez nem egyedülálló kísérlet: van pl. a Koha nevezetű rendszer is, azonban Tina Burger, a LibLime igazgatóhelyettese (könyvtáraknak segítenek adaptálni open source programokat) szerint a Koha is jó, de csak maximum 10 résztvevős rendszerhez, míg az Evergreen vidáman elfut akár több száz könyvtárral és több tízmillió rekorddal.
A PR-t kivonva a szövegből még mindig nagyon meggyőző tud lenni szerintem…
Az Evergreen blogja.
Köszönet Andrisnak a linkért.
Forrás: Linux.com
És igen. Erről a linkről tényleg egy komplett IKR-t lehet letölteni (8.7 MB tömörítve). Ingyen.
4 hozzászólás a(z) “Nyitás – nem csak a világra” bejegyzéshez
Eddig kb. hat ilyen rendszerrel találkoztam, ám amikor a megyei könyvtár volt igazgatónőjének megpendítettem a Koha-t. Akkor azt mondotta, hogy nem szabad külön utakon járni… de csak úgy mellékesen jegyzem meg éppen ők végeztek egy 2005-ös felmérést, melyben az derül ki, hogy a 82 nyilvános könyvtár közül 23-ban van ILS (de csak 12 rendelkezik kész könyvadatbázissal, a többi még most tölti fel… saját OPAC pedig… ha-ha-ha… hagy ne mondjak számot). Számomra elképesztő, hogy 2007-ben a könyvtárak itt járnak. Pedig még a megyébe jó is a helyzet, országosan sokkal rosszabb.
Ja… és ha már a 2007… szétröhögöm az agyam, amikor azt látom, hogy a Z39.50 szabványt a Szirén meg a többi program, mint valami forradalmi újdonságot mutatja be.
De a lényeg… Az általuk preferált rendszer, beszerzési árán számolva, ennek a 82 könyvtárnak (természetesen több dologtól függ a végső ár) kb. 40-50 misi + vasanyag (10-20 mFt) + évi 2-5 misi követési díj.
Ezek csak az anyagiak. (Hagy ne mondjam, hogy néhol épp ezért vesznek fel informatikust, vagy rendszergazdát, hogy karbantartsa, felügyelje a programot)
Ezért durran el az agyam amikor a közgazdaságtant semmibe veszik a könyvtárakban, mert ne mondja nekem senki, hogy 2007-ben ennyi pénz kihajigálása az ablakon ésszerű és logikus döntés. Vagy hogy a piacon található programok annyival jobbak, hogy megérje a sokszor milliós beruházást, amikor például a könyvvásárlást egyik sem tudja az ILS-ből lekezelni. (Elméletileg mindegyik képes, de sem a Sunbooks, sem a Bookline, sem a Kello nem igazán partner benne.)
Mellesleg ha már együttműködés…. Szóval megnézhették volna az http://www.emilda.org-ot. Az az együttműködés,… ott iskolák fogtak össze.
De visszatérve… ha csak a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetésen alkalmaz két jó képességű programozót a megyei könyvtár, teszem azt az Evergreen rendszerfelügyeletére, és a hazai viszonyokra való átállításra, továbbá vesznek egy normális szervert, már megspóroltak 50 millát.
Persze lehetne ezt cifrázni. Internettel, meg miegymással – vagyis minden ami OS – és akkor a végére talán kiderülne, hogy nem minden a pénzen múlik, hanem csak elhatározáson. Persze az állam is figyelmetlen, amikor a pályázatokat úgy írja ki, hogy esély sem lehet másra költeni a pénzt, de úgy nem is megyek inkább bele a dologba mélyebben, majd talán máskor (máshol)
Végezetül, csak úgy mellékesen. Egy iskolába telepítettem a KOHA-t (Nincs pénz semmire, de OPAC kell, adatbázis nincs csak 10000 könyv) nem tudom, hogy boldogulnak vele jelenleg, eddig minden jól ment, de mert a honosítással lassan haladok, és programozni sem tudok, így nem tudom mi lesz belőle hosszú távon.
[Linket javítottam. Dani]
eléggé mellbevágtak a számaid… de köszönöm őket, nem tudtam, hogy ez ennyire durva. a koha-honosítás jó hír, én éppen most készülök (még csak lelkiekben) egy rendszer telepítésére, megosztod velem a tapasztalataidat vagy leblogolod őket? (daniel pont takacs gmail pont com) ja, és hogy mennyire állsz a magyarítással, és ez hol hozzáférhető, ha egyáltalán (szívesen beszállnék én is).
és a már szinte kötelező kérdés: jössz-e klogra? (nem kényszer, csak ha akarsz, hely és vendégszeretet van : )
Kedves Urak! Informatikusként igazuk, van, és köszönöm, mint könyvtáros, hogy gondolnak a könyvtárakra.
Szeretnék egy nem elhanygolható könyvtári szempontot a figyelmükbe ajánlani. A fenti sw-ekben az adatok US MARC -kal kódoltak, így igen sok plusz munkát igényel a HUNMARC-kal kódolt mezőket átírni. Segítségként, minden ország nemzeti könyvtára kidolgozta a maga MARC rendszerét, azért, hogy az egységes könyvtári – ISO – gyakorlat mellett, a nemzeti sajátságok is, szükségszerűen, rögzíthetők legyenek.
Az Országos Széchenyi Könyvtár által ingyen szolgáltatott – ISO könyvtári szabványoknak megfelelő – a hungarika irodalom (magyar kiadású, v. külföldön kiadott magyar nyelvű, v. idegenny-ű, de m. vonatkozású) bibliográfiai rekordjainak átemelése. Ez a szolgáltatás igen megkönnyíti a m. könyvtárak helyzetét, ezeknek nem kell külön leírni az un. fomai adatait. Ezért a fenti sw-ek bármennyire is ingyenesek, hátráltatnák a, főleg kis könyvtárak munkáját.
Van egy nagy könyvtári állomány még, ez a szakkönyvtáraké, ahol az állomány 50-70%-a külföldi. Kipróbáltam a külf-i ab-ból a rekordátemelést. Ugyanannyi idő, mintha magam elkészítem, mert ellnőrízni kell a mezőszerkezetet is , nemcsak a tralmat. Utolsóként említem, de nem ok nélkül. Minden integrált kvt-i sw-nek van egy kódkészlete, pl. a latin betűktől a szlávokon át az örményig, görögig rögzíteni kell a művek, periodikumok adatait, az eredeti nyelv helyesírásának megfelelően.
Most el kell búcsúznom, mert haz kell mennem.
Köszönettel veszem a kérdéseiket, ha a veres.ildiko [@] hnm.hu címre elküldik.
Üdvözlettel: Ildikó
Kedves Ildikó!
Szerencsére az automatizálás lehetővé teszi a különböző MARC és karakterkódolási szabványok közt az átjárást, így sem az UTF-ISO, sem a MARC-HUNMARC stb. különbségek nem okoznak problémát ezeknél a rendszereknél… Az Evergreen levelezőlistáján találam a következő levelet (egy éve íródott, legutoljára pedig tegnapelőtt – 2005.05.15-én – frissült, tehát valószínűleg az emlegetett probléma azóta megszűnhetett):
Elnézést kérek, hogy belejavítottam a hozzászólásába, pusztán spambiztosbbá tettem az emailcímét…
Jaj, egyébként meg én nem informatikus vagyok, hanem könyvtáros. Még hozzá nagyon-szeretem-a-munkámat-könyvtáros. Közöm nincs sajnos az informatikához.