Egyik kedvenc témám (dr. Fodor János foglalkozik vele egyébként jól ;) a (netes) közösségek, és ezek esetleges kapcsolata a könyvtárakkal. Nos, az ALA TechSource blogján Web 2.0 and Libraries: Best Practices for Social Software címen kikerült egy írás, amely újabb lehetőségeket sorakoztat fel ezen a téren: blog, RSS, podcast, IM, wiki, flickr stb. (és Magyarországon mondjuk rakjuk ide a wiw-et is, mert tuti van benne valami lehetőség, csak meg kéne keresni – de nekem ezt a listát nézve határozottan deja vu érzetem van… ja persze, szájtépés). És ezek mind ingyenesek.

Michael Stephens tanulmánya a michigani Ann Arbor kerületi könyvtár vizsgálatából indult ki, ahol mindenki buzgón blogol. Ez azon kívül, hogy a kétirányú kommunikációt nagyban segíti (sarkítok: lehetővé teszi), nagyban hozzájárult, hogy a Library Administration and Management Association (LAMA) által évente meghirdetett versenyen bekerüljenek a legfelső, 6 millás kategóriába (dollárban, persze), ami egy ilyen nagyságrendű könyvtárnak nem is jöhetett rosszul ; ) A statisztikájuk mindenesetre meggyőző:

Mindez pedig a fent elsorolt dolgok miatt történhetett meg. Ami szép eredmény, lássuk be. Csókolom, lehet gondolkozni a dolgon…

Ja, igen. Közben a Katalisten meg megy a hőbörgés, hogy ne használjunk Unicode-ot, mert az szarság. Idézek (leszarom a személyiségi jogokat, mert felbaszta az agyam):

Nagyon terjed, hogy egyesek a leveleiket UTF-8 kódban küldik. Rossz szokás. A unicode-ot nem levelezésre találták ki, az UTF-8 kódban írt leveleket pedig a levelezõprogramok nem tudják kapásból olvasni. Van, amelyik kódátállítással olvassa, van, amelyik sehogy. Ha meg az ember ezt állítja be alapértelmezésnek, akkor a kutya közönséges, karakterenként egy bájtos kódok nem olvashatók szimplán.
Le kéne szokni róla.
Aláírás

Gratulálunk. Gyönyörű. A hangnem főleg. Ez volt egy teljes levél. Ehh, már bazmegolni sincs kedve az embernek.