Központosított könyvtár-marketing


Már néhányszor megfordult ez az ötlet a fejemben, de csak ma reggel a 16-oson jutottam el egy publikálható szintig. Tehát:

Akármennyit utazok az országban, sehol sem érzem igazán a könyvtárak jelenlétét, maximum, ha mutogatni lehet a turistáknak. Ez biztos abból is fakad, hogy nem lakom az adott helyen, de ez önmagában még nem lenne indok, hiszen nem kell megerőltetnem magam, hogy fél percen belül megtudjam, hogy hol van a helyi pláza, telefonbolt, mittudoménmi. “Nyilván, ha valami kulturális esemény van, akkor azért kiderül, hogy van könyvtár is” – gondolhatja a kedves olvasó:), de ezt sem nagyon volt szerencsém észre venni (persze, biztos meg lehet ezt az állítást cáfolni…).

Valahogy hiányzanak azok a kellékek, amelyek egyértelművé tenné az emberek számára, hogy itt és itt van egy olyan intézmény, ahol a kérdéseidre választ kaphatsz, ha unatkozol, szórakozhatsz, ha kedved van, internetezhetsz, ha tanulni akarsz, tanulhatsz stb. Mindezek mellé szintén nem sok ütős mai szlogent láttam – könyvtárak falain kívül. Ötlet pedig van, ezt bizonyította a tavalyi múzeumok éjszakáján a Könyvtártudományi Szakkönyvtár is, de ezek valahogy bennrekednek az intézményekben, márpedig így nem lesz belőlük sok minden. Egy kicsit agresszívebben kéne tudatosulni az emberekben (de itt az agresszívet a jó értelmében használom…).

Oda lyukadtam ki, hogy a Könyvtári Intézetnek ki kéne írnia egy pályázatot “Könyvtárreklám”, vagy valami hasonló témával, címmel a megyei könyvtárak részére. A beérkezett ötleteket, pályázatokat aztán rangsorolva, átlagolva, összegyúrva, megkeverve megcsinálni plakátnak, reklámnak vagy akár bárminek is. Lényeges eleme szerintem a folyamatnak, hogy nem intézményileg, hanem egyénileg kelljen a pályázatokat beküldeni, így ugyanis ki lehet venni a folyamatból a munkahelyi konfliktusokat, és a beérkezett anyag mennyisége is valószínűleg sokkal nagyobb lesz. Az “utómunkálatokat” pedig csinálhatnák infobrókerek, de akár profi marketingesek is. Az első fázisból azért hagynám ki őket, mert a helyi körülményeket úgysem fogják megismerni, a könyvtárosok által beküldött munkákban benne lesz valamilyen formában (esetleg bújtatva) a könyvtár környezete, amit aztán ki lehet szűrni. A gyúrás folyamatán egy olyan koncepciót kéne elkészíteni, amit aztán rá lehet húzni a megyei könyvtárak összességére, de hagyni is kéne annyi mozgásteret, hogy az esetleges sajátos tulajdonságokhoz hozzá tudják igazítani az egyes könyvtárak.

És ha ez elkészült, már csak várni kell a jószerencsét és egy kicsit korrektebb és normálisabb országvezetést, amelyik támogatná ezt a folyamatot (óriásplakátok, tv- és rádióreklámok, Internetes hirdetőcsíkok stb.). Ha pedig egyszer ez elindul, akkor már ki lehetne ezt terjeszteni a városi könyvtárakra is (bár ez már nem feltétlenül szükséges, hiszen az átlagember nem sok különbséget tesz megyei és városi könyvtár között, ha könyvtárra támadt gusztusa, abba megy be, amelyik közelebb van).


4 hozzászólás a(z) “Központosított könyvtár-marketing” bejegyzéshez

  1. Ha belegondolsz, hogy a kormányzat is csak az utolsó kb. 3(!) évben tud felmutatni olyan marketinget, ami tudatosítja az emberekben a kormányszervek létét, ez egyáltalán nem meglepő (mármint a központi marketing hiánya).
    Pártpolitikától mentesen: szvsz a Gyurcsány-kormány az első olyan magyar kormány, ami megfelelő marketinggel rendelkezik a tevékenysége kapcsán. A pártarculat természetesen korábban megvolt.

    Valamint: a pártok most kezdenek marketing-értelemben lábra állni (pl.: MDF főpolgármester-jelölti reklámja alatt szóló jazz – ami egyébként szvsz minden idők legjobb fizetett politikai hirdetése-, widescreen technikák, képi elemek – és ide nem értem pl. a Fidesz legújabb őrületét, aki legnagyobb riválisa arcával és hangjával kampányol – de ezt talán hagyjuk, vissza a témához)…

    Tehát: ameddig a könyvtárakra úgy tekintünk, mint könyvtárra (értsd: patinás környezet, rézkilincs, könyvek, „maradjcsendben”, stb), nem pedig mint az „információ fellegvára”, vagy „tudásbázis”, vagy „amit csak akarsz”, addig nem meglepő a jelenlegi helyzet. Ugyanilyen intézmények volt anno a várak, és egy várnak pl. nem kell a marketing :).

    Még valami: sajnos egyéb kulturális intézményekre is jellemző, hogy a teljes marketing-apparátust a „now up”-ra, azaz egyes, épp aktuális rendezvényükre állítják rá. Magának az intézménynek a promóciója pedig kb. – sőt, egészen pontosan – nulla.

    Lehetséges megoldások:
    1. amit Te is írtál, hogy pályázat örvén legalább a megyei könyvtárak promóciója. Viszont ez nem túl frankó az úgymond esélyegyenlőség szempontjából, hiszen „ha őket igen, minket miért nem” szemlélet uralkodik ebben az országban (sajna).
    2. központilag szabályzott százalék rendszer: a könyvtár éves költségvetésének X%-át könyvtári marketingre kellene fordítani. Gyakorlatilag: minél nagyobb a könyvtár, minél nagyobb funkciót lát el, annál szélesebb spektrumon reklámoz(hat)na.
    3. szemléletváltás a könyvtárak marketing-stratégiáiban, azaz elsősorban a vezetési menedzsmentben. Értsd: a könyvtári vezetés tudatosan beletervezné a költségvetésbe a marketingre fordított összeget. De amíg itt tartunk, ahol, addig ezzel kapcsolatban csak a sopánkodást halljuk, hogy „hiszen könyvre sem jut, bla-bla”… Abba viszont úgy tűnik senki sem gondol bele, hogy előbb utóbb nem lesz olvasó, akinek (marketingre való költés helyett) a több könyvet beszerezzük.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .