Budapest Link Bar

Jön a BKV új honlapja, ami kicsit tetszik, kicsit nem, lényeg hogy lesz, meg új, meg olcsóbb.

Ami érdekesebb, hogy a fejlécben vagy helyette megjelent az a csík, ami a minisztériumoknál, magyarország.hu-n az OKM honlapján is, mégpedig a budapesti helyi hivatalok, intézmények, szolgáltatások oldalival. Csekkoltam, ott az FSZEK, de a jelek szerint őket még nem vette elő a demszkytitkárnője, hogy tessék kirakni a dobozt (tudom, nyilván nem a demszkytitkárnője, nyilván hivatalos formában, nyilván nem az FSZEK fogja eldönteni, hogy mikor, hogy).

bpfejlec2

Igazából csak annyiban érdekes az egész, hogy milyen jó ötlet, és hogy a könyvtárak ilyet miért nem. A könyvtár.info simán csinálhatna egy ilyen vidzsetet. Andris?

Van időd egy kérdésre?

A New York Public Library nekem már örök etalon marad, és a legújabb “húzásuk” is csak ezt erősítette. Most, hogy tele van a web usabilityvel meg hőtérképpel (még a Google sem rejtegette az ez irányú felméréseit), a new yorki közkönyvtár sem szeretne lemaradni, ráadásul ahogy készítik a felmérést, az nagyon ügyes csomagolásban van tálalva.

Van időd egy kérdésre?

És ha van, miért ne lenne, akkor sem kell irkálni, csak egyet kattintani – egy olyan típusú kérdésre, hogy az adott (weblap-) képen hol tudnád elképzelni az adatbázisok / folyóirat / események menüpontot, vagy te hogy hívod a könyvtárhasználót stb. És ha megválaszoltad a kérdést, újra a kiinduláshoz jutsz, ahonnan visszamehetsz a kezdőlapra vagy rászánhatsz még 20 másodpercet egy újabb kattintásra.

Így kell, kéne ezt csinálni…

WP MU @ MOME Könyvtár

Nagy fába vágtam a fejszém: az eddigi WordPress single motort le akarom cserélni WordPress MU-ra a MOME Könyvtár lapja alatt, mégpedig azért, mert rengeteg féle tartalmat kéne szolgáltatni, viszont ezeket azért szeretném többé-kevésbé külön kezelni. Ehhez viszont a WordPress kategóriakezelése nekem nem elég, legalábbis eléggé kitekert megoldások léteznek a kategóriaspecifikus téma- és tartalommegjelenítésekre. Viszont ha már megvannak ezek külön-külön blogokban, akkor a MU-n belül gyerekjáték egy központi felületre aggregálni a “kiszervezett” tartalmakat – de ha nem, akkor is konszolidált áron meg lehet oldani a dolgot. És amilyen tartalmakat én mostanában el tudok képzelni:

  • Először is, kéne a tanároknak és diákoknak egy portfólió felület.
  • Másodszor is, belső kommunikációhoz is jó lenne egy Turulcsirip-szerű felület, amit aztán secperc alatt lehet titkosítani.
  • Harmadszor szeretnénk csinálni elektronikus gyűjteményt. Amíg viszont nincs Koha, addit megteszi a WordPress + iPaper kombináció is.
  • Negyedszer hiszek abban, hogy egyszer lesz nekünk is Scriblio-alapú katalógusunk, és ehhez is jó lesz.

A frissítés egyébként eléggé fájdalommentesen megoldható, nekem legalábbis gyorsan ment (egy blog mozgatása igazából nem truváj – 50-é már igen, l. klogos bénázások). Két szempont, amire viszont érdemes figyelni:

  1. Mivel hosszú távon nem terveztem eddig ilyen váltást, a belső hivatkozásoknál nem a permalinket használtam, hanem a hivatkozott lap/bejegyzés ID-jéra mutattam, tehát a GyIK-ra való hivatkozás nem http://konyvtart.mome.hu/informaciok/gyik volt, hanem http://konyvtar.mome.hu/&page_id=12. Ez azért szerencsésebb, mert ha valamilyen világnézeti válságból kifolyólag meg akarom változtatni a permalink struktúrát, akkor nem vesznek el a hivatkozásaim. A szívás viszont az, hogy export/importnál sajnos módosulnak az ID-k (nálam pl. a 12-es ID-t a Munkatársaink lap kapta), így pont ez a forma jelenti a csődöt. Ezen csak bogarászással lehet segíteni, nem tudok hirtelen jobbat – vagy pedig lehet emberbarát permalinkeket használni (itt viszont egy permalinkstruktúra-módosítás rúgja fel a rendet).
  2. A feltöltött tartalmak elérési útvonala megváltozik. A WordPress a /wp-content/uploads/ mappába menti el a képeket, doksikat, zenéket stb., a WordPress MU viszont már a /wp-content/blogs.dir/(blog sorszáma)/files/ helyen keresi azokat. Ezen egy szimpla SQL-paranccsal lehet segíteni, de mivel nem vagyok semmilyen szinten adatbázis-mágus, ezért nem tudom megfogalmazni ezen a nyelven (még jó, hogy ezzel a kéréssel a rendszergazdánkhoz tudok fordulni). Ha valaki ezt leírná nekem, azt nagyon megköszönném.
  3. És kicsit más a WordPress MU téma- és pluginkezelése is. Úgyhogy achtung.

És hogy ne maradjon el a filozófia sem: úgy gondolom, hogy a MU a blog-portál kérdés túllépése lehet egy könyvtár számára. Ezelőtt két évvel állandóan azt nyomattam, hogy blogolni kell. Mostanra egy csomó könyvtár, könyvtáros eljutott addig, hogy nem csak hogy nem utasítja el élből az egészet, de használja is a blogot.

Most viszont ezt szeretném, hogy tudatosuljon, amit már egy ideje mondogatok: a blog, mint olyan (amit annyira szerettek – és néha még most is szeretnek – utálni), valójában nem létezik. Pusztán egy tartalommegjelenítő platform, ami időrendben visszafelé rendezi a tartalmakat. De egyébként ugyanolyan, mint a portál, fórum, wiki, honlap, mikroblog (sőt, megkockázatatom: levelezőlista) stb. – ezek közt csak a tartalom létrehozásában és megjelenítésben (azaz technikai téren) van különbség.

Ilyen szempontból a WordPress MU sem feltétlenül “blogközpont”, hanem egy, még a WordPress-nél is rugalmasabb és sokoldalúbb tartalomelőállító felület. A klognál inkább az előbbi szempont állt a középpontban, de a MOME Könyvtárnál sokkal fontosabb az utóbbi. Na, ezért döntöttem úgy, hogy csere lesz.

Utóirat a geekeknek: tudom, hogy még a WordPressnél is nagyobb szopás a WordPress MU. Viszont azon a szinten, ahol jelenleg én használom, jó döntésnek tűnik. A maximalizmust egyszerűen meg nem engedhetem meg magamnak, egyrészt mert nincs meg hozzá a technikai tudásom (a WordPressben most már azért kiismerem magam elég jól, de nem biztos, hogy egy másik, egyébként hasonlóan egyszerű rendszerrel is ilyen jól kijönnék, az ok pedig baromi egyszerű: ennyire bölcsész vagyok), másrészt pedig akkor soha nem lenne döntés egy rendszer mellett, ami egy intézmény webes megjelenésénél már annyira nem jó ötlet.

A könyvtáros meséje a webről

Mikulás Gábor hívta fel a figyelmet a Könyvtári Intézet bibliográfiájára a honlapkészítésről. Két apró észrevétel csak:

Lassan szerintem el lehetne tekinteni ezektől a feltöltjük/letöltjük dolgoktól. Van Google Dokumentumok, Zoho stb., sokkal egyszerűbb lenne oda felrakni a doksit, azt megosztani és kész. Ne adj’ Isten helyben kirakni, oldalként, egy CMS ilyet már azért tud. De viszont ha már letöltősre lett mégis véve a figura, akkor legyen legalább PDF-ben. Úgy hallottam, az OSZK összes gépén OpenOffice megy (lehet, hogy rosszul emlékszem vagy félreértettem), de ha nem, akkor sem nagy truváj egy szépen formázott PDF-et előállítani.

A másik pedig hogyha honlapkészítésről teszünk közzé bibliográfiát, akkor azért nézzünk előtte szét a világban. Természetesen születtek még 2000(!)-ben is olyan cikkek, amelyek megállják azóta is a helyüket, na de hogy egy 10 oldalas listának csak az elenyésző része 1 évesnél frissebb írás? Ez kicsit fura, azért ennél nagyobbat fordult a világ az utóbbi pár évben. Beütött a CMS-világ, már nem pusztán fiatalok divatja a web2.0, mindennek az atyaúristene a SEO stb., ezeket azért nem ártott volna reprezentálni a listában is.

És hát azért szakkönyv is több van, mint 3… Amiből az egyik:

3-12862 / KSZK Olvasóterem

How to succeed in cyberspace : [take yourself, your company or your organization online] / Colin Haynes ; [ed.] Aslib, The Association for Information Management.

London : Aslib, 1995. X, 208 p.

OMG.

Szóval, ha ilyesmit kell csinálni, akkor szerintem itt a klogon többek nevében is mondhatom, hogy szívesen segítenénk egy rendesebb bibliográfia összeállításában, egyet kérnék hozzá: eszközt, egy olyan felületet, ahova egy gombnyomással be tudnám küldeni a hivatkozásokat, akár deliciousból, akár Zoteroból.

Tényleg, a KI portálja nem fog fejlődni? Össze lett rakva, aztán már csak tartalmakat töltögetnek fel rá? Azért ennél többet várnék tőle (pl. egy új dizájn már nagyon ráférne, vannak szépek is…)

Mit NE?

Újabb lapát a honlapdizájnos kérdéskörhöz: a PositiveSpace blogon szerepel az a 10 pont, amit ezentúl szintén fel fogok írni, ha nekiállok honlapot reszelni – bár ha őszinte vagyok, nagyrészt elég triviális dolgok ezek. (Eddigi részek: Hunlap, hun nem lap, Teszteld a weboldalad: 57 szempont a használhatóságért.)

  1. Likvid tartalomdobozok – azaz nem fix, hanem monitorfüggő szélesség megadása a tartalmat (szöveget) tartalmazó elemnek, amely aztán frankón ronda és olvashatatlan egy széles monitor esetében.
  2. A lapok újralistázása a láblécben – ezzel ugyan annyira nem értek egyet, mert láttam már erre is szép megoldást, de a blog szerzője szerint ezt inkább sitemap-pel/oldaltérképpel érdemes kiváltani. Ehelyett én inkább kiválasztanék pár fontos dolgot (felhasználási feltételek, kapcsolat, copyright stb.), amit odaraknék, a többi tényleg nem kéne.
  3. Navigációs elemek ismétlése – inkább szánjunk rá akár egy-két napot is, és tervezzük meg a lapunk felépítését, a végtelen al- és felmenük teljesen összezavarják a látogatót.
  4. Formázatlan form (űrlap) elemek – ez az egyik legnehezebb része (állítólag) az egységes megjelenés kialakításának, főleg úgy, hogy az böngészőfüggetlen is legyen. Ráadásul kevés rondább dolog van, mint egy alapértelmezett beküldő gomb… (Ennek a pontnak külön örülök, mert tegnap egy jó pár órát tötyörésztem ilyennel.)
  5. Nagymennyiségű szöveg megjelenítése képként – sajnos-nem sajnos a web elég alaposan leszűkíti a betűtípusok használatának körét, így sokszor szoktak egy-két rövidebb részt képpel helyettesíteni (cím, címaláírás stb.). De ha hosszabb szövegeket akarunk így kitenni, az rosszat fog tenni a lapunknak, nekünk és a látogatóknak, mivel így pl. a kereső motorok, felolvasó szoftverek nem fognak tudni mit kezdeni vele.
  6. “Egyszerűsíthetetlen” navigáció (egy hozzáértő segítsen ki légyszi) – nagyon szép a JavaScripttel és flash-sel megoldott navigáció (csúszkáló, lenyíló menük stb.), de azért kell egy sima HTML-es megjelenítési lehetőség is, hogy ezeknek a technológiáknak a használata nékül is működjön az oldal (plusz keresőmotorok ésatöbbi, csakúgy mint fentebb).
  7. Értelmetlen flash intró – egyszerűen nincs szükség 2008-ban külön intróra, bevezetésre, üdvözlésre stb., és végképp nem flash-ben. Ha más már nem számít, hát a keresők sem szokták szeretni.
  8. Gyenge kontraszt a háttér és a szöveg (tartalom) közt – mivel az eltérő monitorok eltérő paraméterekkel bírnak, ezért előfordulhat, hogy a hajszálfinoman belőtt kontraszt olvashatatlanná olvad össze egy gyengébb monitoron.
  9. A vertikális kiterjedés figyelmen kívül hagyása – alapvető szempont a weben való tervezésnél, hogy fentről lefelé, vertikálisan következnek a tartalmak. Ez adottság, ami alól ki lehet bújni, de akkor nagyot kell alkotni.
  10. Rossz tipográfia – huhh, hát ettől én is ki tudok akadni. Annyira meghatározó és annyira meghatározott része ez a designak, hogy a meggondolatlan hozzányúlkálás nagyon-nagyon sokat tud rajta rontani. Rengeteg dolgot érdemes figyelembe venni, mielőtt hozzáfognánk, legalább egy keresést futtassunk le.

Foto by SantaRosa OLD SKOOL

Guide után Site

Az tegnap lelkesen mutogatott oldal után jöjjön egy olyan lap, ami kifejezetten a könyvtárosoknak jó: a LibSite könyvtári és könyvtárakkal kapcsolatos oldalak ajánló oldala (tavasszal már egy éves volt, erről eddig csúnyán lemaradtam…). A múltkorival ellentétben ez teljesen nyílt és ingyenes, azaz bárki tud regisztrálni a Drupal alapú oldalon, kitölteni egy formot, ezzel küldve be az általa favorizált oldalt, majd a sajátját és másokét véleményezni, csillagozni. Ennyi az egész, egyszerű és finom, mint a túrórudi. Eszköztárába pedig beletartozik a címkézes, csillagozás, galéria (az oldalakról készült képernyőképekkel), Google Maps integráció (a Norvégia-Olaszország vonal itt is elég erős választóvonal), LibSite widget, sok-sok RSS-csatorna (külön teljes lapra, címkére és keresésre is) és a wiki.

LibSite
LibSite

Kicsit olyan mint a LII.org, csak még inkább tőlünk-nekünk érzéssel.

Kiegészítés: ja igen, nemcsak a tegnapi, hanem az azt megelőző hosszabb témához, a könyvtári honlapokhoz is kapcsolódik – kincsesbánya a pozitív példák gyűjtögetéséhez. Én pl. totálbelezúgtam a Howe Library oldalába.