Kiborult (már megint) a bili (frissítve)

Andris (nagyon helyesen) belekezdett az UTCA és a könyvtár.hu-kampányba, igazán rendes, olvasható és kielégítő írásokkal. Sajnos egyúttal olyan levesbe sikerült belecsinálnia, ami már sokszor visszafröcskölt.

Most is így lett (korábban hasonló helyzet volt a könyvkiadókkal, bár nem ilyen indítékokból): a bejegyzéssorozat ki lett kiáltva lejárató kampánynak. Ezért gondoltam csak annyit megírni, hogy Andris hajrá, és vigyázz, itt olyan asztal van, amin baromi nagy pénzek cserélnek gazdát, ráadásul jellemzően állami zsebből kerül magánba, ami mint tudjuk mindig kényes kérdés. (Bár ezt te úgyis tudod, így szinte fölösleges is mondani.)

Az e-Corvina Kft. által alkotott Corvina integrált könyvtári rendszerről (és társairól) meg továbbra is az a véleményem, hogy ennyi pénzből legalább sokszor ilyen jót kéne nyújtani (érdekes lenne visszaszámolni, hogy hány könyvtár használ milyen rendszert, mennyi volt a vételi ár, és mennyi az azóta fizetett éves követési díj, amibe mint pár éve megtudtam egy másik fejlesztő cégnél, azért nem sok minden gyakorlatilag semmi nem fér bele – ja, hogy az üzleti meg államvédelmi titok, elnézést). Ha lejárató kampány, miért tartunk ott, ahol (egy működésképtelen MOKKA-val, egy teljesen értelmetlen ODR-rel stb.), és miért igaz minden szava annak, amit Andris leírt?

A TÁMOP környékén elég sok minden kiderült, és persze ezt meg simán le lehet tagadni, mert az árajánlatokat és pontos tartalmukat úgysem fogja senki sem nyilvánosságra hozni… És ott voltam egy ún. fejlesztő-könyvtáros párbeszéden is, amin értelmes párbeszéd helyett (illetve annak elenyésző mennyisége mellett) a többség elmondta, hogy az ő rendszere miért olyan jó. Ezek után nehéz elhinni, hogy bárki bármilyen együtt működést komolyan gondolt. És azt sem árt kifelejteni a történetből, hogy ő az egyetlen a társaságból, aki nem a saját zsebére dolgozik.

És eszem ágában sincs ezt a fejlesztőkre kenni: mint már sokszor elmondtam, a könyvtárosok nemtörődömsége, fásultsága, hozzá nem értése, megalkuvása, önmagukat helyzetbe hozása ugyanúgy felelős ezért a helyzetért mint bárki más.

Eh, nagyon felhúztam magam ezen az arrogáns válaszon… (Alázat, az.)

Ui1: érdemes elolvasni ezt a levélváltást. Csak én érzem furcsának a hirtelen hangnemváltást? Hiába, a tények…

Ui2: most nem lesz komment és kész. Elfüstöltem a mérgem, egy jó ideig nem akarok újra foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Ui3: a kérdés margójára fel lehet vésni (és mindenkinek megnézni), hogy egy angol fagyigép/hókotró mire képes (azért ez elég szerencsétlen hasonlatra sikerült, főleg az abból következő eszmefuttatások miatt – ennyire nem tűnik fel, hogy hol van itt a hatalmas nagy baj?). Let me introduce the Copac, íme a statisztika és a fejlesztői blog. Ez pedig nem fagyi és hólapát ellentéte, hanem maszatolós semmitmondás és a teljes nyitottságé.

Ettől a találattól pedig annyira megnyugodtam, hogy megnyitom a hozzászólásokat (Twitteren és Readeren úgyis megoldotta az, aki akarta). Nosza.

Ui4: lehet véleményt nyilvánítani, kirakom ide is.

Loading…

Mikuláscsomag (frissítve)

Tegnap részt vettem a Corvina “Mikulás-buliján” (a különböző pályázati határidők miatt volt a csúszás, de nem ez a lényeg). Úgy érzem, megint olyan félreértések derültek ki, amiket nem árt, ha tisztázunk, bár őszintén szólva most már lassan két év után kezd unalmas lenni, de hát ismétlés a tudás anyja. Ráadásul el is kellett mennem, úgyhogy a beszélgetős részén már nem tudtam ott lenni, meg bár én már nem úgy szocializálódtam, de az Omertá-faktor volt annyira erős, hogy ne nagyon merjem kinyitni a szám. (És arról nem is beszélek, hogy már megint én voltam a legfiatalabb.)

Nem szokták kiírni, de nagyon nagy a dilemma, hogy hogyan ne legyek beszólós, kioktatós és túl finom sem. Baromi nehéz ebben a kultúrkörben nálam kétszer idősebb embereknek elmondani valamit bármit, ami nyomja a lelkem. Megpróbálom.

Annyit elöljáróban, hogy én úgy vettem észre, az egész dolog leginkább a fenntartók és néhány könyvtáros számára lett kitalálva. Az ott eltöltött három óra alatt gyakorlatilag egy kezem meg tudnám számolni, hányszor hangzott el a felhasználó olvasó szó (sarkítok). Lehet, hogy hitbeli kérdés, de szerintem bármiről van szó, akkor először a felhasználóról, utána a könyvtárosról, és legeslegvégül a fenntartóról kell, hogy szó legyen. Persze mit ugrálok, fiatal beosztottként – erre csak annyit tudok mondani, hogy a szent statisztika szinte magától pattanna elő, ha végre nem az lenne az elsődleges szempont. De tényleg. Kismillió statisztikakészítő cucc van, ingyen és fizetősen, ennek igazán nem kéne főszerepelnie.

Legelőször akkor döbbentem meg, amikor ki lett jelentve, hogy egy országos közös katalógus felesleges dolog, legalábbis öncélú minden dokumentum lelőhelyének egy rendszerben való nyilvántartása. Miért? Mégis, mekkora ország vagyunk, mennyi dokumentummal? Szerintem nem lehet valami egetverő mennyiség, ha azt nézzük, hogy az OSZK teljes könyvállománya 2 millió – és ugye ez a legnagyobb magyar könyvtár. Még ha tízszer ennyi könyv van még ezen kívül a többi könyvtárban (és szerintem már ez is elég erős túlzás), még akkor is, messze nem érjük el a Library of Congress 32 milliós állományát. Szóval szerintem egyáltalán nem lenne túlzás akár az összes könyvtárnak egyetlen egy darab rendszert használnia. Ehelyett meg van ugye minimum 19 23 (köszönöm) integrált könyvtári rendszer kereskedelmi forgalomban. És mindezt adófizetők pénzéből. És különben is: ha 50 milliós állomány lenne az országban, akkor is kell ilyen, mert meg lehet(ne) csinálni. Ez nem vitakérdés, hanem tény. Tessék lemenni az utcára (vagy be egy könyvtárba), és megkérdezni az embereket.

De nem csak pénzügyi szempontból szerencsétlen ez a rendszer. A TIOP és TÁMOP miatt alakulnak egymás után a konzorciumok (nem csak meg, hanem át is). Azt most hagyjuk, hogy a minden mindegy, csak nyerjünk valamit szemlélet uralja a csatateret, mert erről nem is feltétlenül maguk a könyvtárvezetők tehetnek, hanem a (bocsánat) idióta pályázatkiírás, amely olyan torzszülöttek létrehozását hagyja, mint egy MOME – Országgyűlési Könyvtár – ZMNE – stb. egyesülés. Ennek mi értelme van? Már persze azon kívül, hogy így lesz valami pénz. De a többi is kb. ennyit ér.

Így az lesz az eredménye, hogy leosztják a pénzt egyenként, de közös dolog, amiből a felhasználók sokszorosan többet profitálhatnának, nem. És nem csak a különböző könyvtárprofilok miatt (mert van olyan, ahol annyit azért rá lehet húzni a dolgora, hogy felsőoktatási könyvtárak – na de onnan meg hiányzik egy csomó mindenki): gyakorlatilag mindenki másféle IKR-t használ, így még ha eszébe is jutna valakinek, akkor sem működne egy egységes valami szolgáltatása. (Az ugye még mindig él, hogy köszönő viszonyban sincs a könyvtár állománya és a webes megjelenés, illetve webes szolgáltatói felület, így bőven elég lenne egyelőre, ha csak az OPAC-ok tudnának egy felületen összedolgozni.)

Mindegy, ha ebből le tud valaki valamilyen következtetést vonni, és ez vagy mint elhivatott könyvtárost, vagy mint adófizető állampolgárt zavarja, akkor átment amit mondani akartam.

A következő kérdőjel akkor jelent meg bennem, amikor az ODR-ről és a MOKKA-ról volt szó. Két külön rendszerként működik most is, és úgy is van a jövőben elképzelve. Nem vagyok informatikus, nem értek hozzá, de nekem ez furcsa. Egymást kiegészítő adatokról van szó (MOKKA: szolgáltatói lelőhely-adatbázis, ODR: szolgáltatás közvetítése), miért kell őket szétbontani?

Aztán én nagyon kívánics lettem volna a nyílt forráskódú API-eszközökre, amik voltak emlegetve, valamint a Corvina fejlesztési elveire, még ha nem is érdekesek. Naná, hogy érdekesek, azért az fontos, hogy mi lesz ebből 5-10 év múlva, nem?

És a végére hagytam a másik dolgot, amin ott helyben kicsit kiakadtam. Ez a Corvina Lib2.0 modulja volt (mint elhangzott: ez egy divatos dolog mostanában, szeretik a fiatalok). Amikor megláttam, nem hittem a szememnek, mi az hogy modul? Itt valami nagyon félre lett értve, ezt már az elején éreztem, aztán amikor el lett magyarázva, hogy mit is tartalmas, akkor fogtam padlót úgy igazából: gyakorlatilag könyvespolcok összeállítását jelenti, annyi plusszal, hogy akár azt is jelezhetem vele, hogy ez nekem megvan (ez nem tudom, hogy lesz, nyilván létrehozok egy “Dani tankönyvei” polcot vagy mit, ami aztán megjelenik a keresésekben, hogy ez a könyv pl. Dani tankönyvei között szerepel), és bejelölhetem, ha el akarom adni. Hát, ha ez a Lib2.0 a könyvtárasoknak és a fejlesztőknek úgy általában, akkor azt hiszem elpasszolom a klogot, bezárom az éket, és elmegyek utcaseprőnek Norvégiába.

Megpróbálok nyugodt maradni: nem ez a könyvtár 2.0. Megjelent tavaly nyáron egy hosszabb írás a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban, amit Ádámmal és Gáborral hoztunk össze, ott elolvasható hosszabban is, de a lényege az, hogy a könyvtár 2.0 szemléletmód, technológia és rendszer együttesen. És nem pár fiatalnak tetszik, meg divatos dolog, hanem ennek (illetve az alapját jelentő web 2.0-nak) köszönhetően is nyert amerikai elnök választást.

Szóval eléggé elkeserítő a kép egy 23 éves könyvtáros számára: egyrészt a könyvtárpolitikai teszetoszaság és pénzhajhászás miatt, másrészt pedig amiatt a nemtörődöm lesajnálás miatt, ami egy potenciális menekülőutat illet. Nem mondom, csak gondolom, hogy ez így szánalmas. Nincs rá jobb szó.

Photo by neilalderney123

Kiegészítés: tegnap volt egy jó hangulatú telefonbeszélgetésem Czoboly Miklóssal, amivel tisztáztunk egyet s mást. Abban tökéletesen igazat adok neki, hogy sajnos sokszor a fejlesztőknek nincs túl sok választásuk, ők azt készítik, amire igény van. Ilyen szempontból a szakma és a szakmai vezetés a sáros. Másodsorban pedig egy kicsit sikerült összemosni az IKR-szolgáltatókat és az aktuális TÁMOP-TIOP őrületet. Előbbiek nem nagyon tehetnek arról, hogy a minisztérium és az EU milyen kondíciókkal ír ki pályázatokat, bár azért fent tartom továbbra is, hogy egy egészséges légkörben én még azt is el tudnám képzelni, hogy akár a fejlesztők összefognak (persze megfelelő szakmai-könyvtárosi támogatással), és úgy próbálnak hatni a szakmai életre – lehet, hogy még azt sem bánnám, hogy ennek esetleg egy teljes monopólium az ára… (Viszont jelenleg egyik IKR-t sem tartom alkalmasnak arra, hogy egy egész országot lefedő hálózat jöjjön létre belőle – ez a saját véleményem, lehet vele vitatkozni.) Meg lett beszélve a MOKKA vs. ODR probléma is, azzal sajnos nehéz mit kezdeni, ha két országos intézmény marakodik két szolgáltatáson. Ezen remélem az idő segít.

Sikerült tisztázni azt is, hogy a Lib2.0 csak marketing-fogás volt (meg azt is, hogy ez nem feltétlenül szerencsés húzás ma Magyarországon). Szerencsére a Corvinánál sem csak ennyit jelent a közösségi tartalomelőállítás és tudásmegosztás, hát kíváncsian várom a következő lépéseket. Végül pedig még annyit, úgy érzem, sikeresen érveltem egy országos katalógus és egy központi és teljes lelőhely-adatbázis létrehozása mellett. Nagyon remélem, nem hatástalanul :)

Ezek voltak a fő szempontok, és úgy érzem, hogy érdemes lenne folytatni ezt a beszélgetést, akár FITT-szinten is. Kéne szervezni egy könyvtáros – IKR-fejlesztők randit, randisorozatot – ötletbörze-szerűen (mármint a FITT részéről). Na majd meglátjuk.

Viszont. Ugyanúgy ki van a tö mindenem az egész szituból, és igazából örülök, hogy sikerült indulatokat gerjesztenem (most nem a Corvinára gondoltam, könyvtárosokra). Gáz van, fel kéne ébredni.

Jaj, ez az egész most jólmegmondós lett, ugye? Mindegy, nem baj…

Fotómegosztunk

Ma tartottam egy rövid, egyszerű és igencsak szűkkörű eligazítást a Textil Tanszéken Flickr-ből (onnan származnak a már megénekelt fotók). Úgy néz ki, hogy rövidesen az eddig felrakott 500+ kép el lesz szépen rendezve, frankón. Az külön örömmel töltött el, hogy ennek az “órának” egyetlen fültanúja, egy másik tanár azzal jött oda kb. a felénél, hogy jaj de jó, mert ő is már a Flickr-ön tartja a képeit. Ez egyrészt huhh, mert eggyel kevesebb embernek kell elmagyaráznom (sőt, esetleg ő is tud segíteni), másrészt valószínűleg így gyorsabban fog nőni az állomány is.

Ugyanakkor a Yahoo! volt kedves egy hatalmas szívességet tenni nekünk, ugyanis a már régóta várt, és ma elindított videómegosztó szolgáltatása egy másik hatalmas terhet vett le a vállunkról: az Animáció szak vizsgafilmjeinek megfelelő publikálását. Eddig volt fejfájás belőle elég, bár egy hazai videómegosztó is bejelentkezett (sajnos nem az, amelyik nekem a rokonszenvesebb), de mivel minimum egy másik gyűjteménnyel együtt akartuk kezelni (ez vagy a fotó- vagy a könyvállomány lett volna), ezért olyan megoldást kerestünk, ami ehhez a koncepcióhoz illik.

Az e-Corvina vállalta volna (elvileg) az átalakítást (állítólag van olyan könyvtár, ahol az IKR ezt is tudja), de már egy jóideje megszakadt a levelezés (más ügyben, csak egy Google AdSense kódot akartunk rakni az OPAC-ba), ezért nem szívesen vártam volna ennek az opciónak a leprogramozására. (Ami nem tudom, mennyi ideig tartott volna, de ez most nem az a bejegyzés, ahol szolgáltatókat fikázunk, most csak szurkálódom.)

Most viszont itt a nagy lehetőség, már csak a tesztfilmeket várom, hogy feltölthessem őket, és akkor a fotók és videók legalább egy helyen lesznek szolgáltatva.

És ügyesen elszúrtam a könyvtár honlapjának dizájnját a 2.5-ös frissítéssel, a K2 megölte és viszont. Természetesen hiába volt backup meg ilyenek, nem tudom visszaállítani az eredeti állapotot, remélem soha nem lesz belőlem rendszergazda. (Éppen ütemesen csapkodom a fejemet az asztalba.) Szerencsére nem szállt el minden, csak a sidebar widgetek beállításai, meg ami hack még volt benne (dropdown menü, rotáló fejléckép). Azokat meg majd visszanyomom, ha meglesz a 2.5 kompatibilis K2.

No most az van

hogy az új Corvina sikeresen alámtett. Amit összeollóztam egyszerű kereső dobozt (a doboz és a keresés is egyszerű), az frankón nem megy, mert sajna az eddigi, keresést végző wpac.cgi elmászott, jelenleg a helyén egy barátságos CorvinaWeb nevű action szerepel, aztán találja ki az ember, hogy mi az. Ehh, lehet előszedni a hegesztőpisztolyt és a forrasztópákát.

Egyébként meg a szép, pofás új Corvina van már fent nálunk is, lehet bejelentkezni, korábbi kereséseket visszakövetni és módosítani, na meg kosarat összerakni. Ettől függetlenül nem lettem nagyobb barátja.

Integrálj Corvinát WordPress-be!

Az tuti, hogy katalógus kell egy könyvtári honlapra, ha fene fenét eszik is. Nos, ezt meglehet úgy csinálni, hogy csak belinkeljük az OPAC-ot, aztán kész. Na de mi van, ha én azt szeretném, hogy alapból a honlapon lehessen keresni, egy integrált formban, ami kinézetileg is olyan, amilyennek én szeretném? Nos, erre lehet megoldás a következő művelet.

Kell elsőként hozzá a Corvina-rendszer URL-je, ami legtöbbször úgy néz ki, hogy http://corvina.intezmenydomain.hu (ebben azért annyira nem vagyok biztos, nekünk így néz ki). Emellett pedig, hogy megcsináljuk a WordPress HowTo-t, ami után tudjuk, hogyan lehet létrehozni egy statikus WordPress-oldalt (single.php). Mármint úgy kockásan, forráskódilag (annyiban gömbölyded a téma, hogy WordPress “kódilag”). Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor már csak annyi van hátra, hogy ennek a leírásnak az alapján létrehozzunk egy oldal-sablont. Ez a következőképpen néz ki:

Hozzunk létre egy szöveges fájlt, mondjuk katalogus.php néven. A fájl elejébe kerüljön egy következőképpen kinéző dolog:

<?php
/*
Template Name: Katalógus
*/
?>

Innen fogja tudni a WordPress, hogy ez egy oldal sablonja. Ezután másoljuk bele a single.php tartalmát, amit gyakorlatilag ki is törlünk rögtön, vagy írjuk bele a következőt:

<?php get_header(); ?> (- hogy meglegyen a fejléc)
<div id="katalogus"> (- hogy kedvünkre formázhassuk)
( – ide jön majd a keresőfelület)
</div> (- a formázó doboz vége)
<?php get_sidebar(); ?> (- az oldalsáv, ami talán jó, ha itt is van, de nem muszály)
<?php get_footer(); ?> (- a lábléc, ez érdemes)
</div>; (- az egész tartalmat formázó doboz vég, a fejlécben kezdődik)
</body>
</html>

Ezek után mentsük el, és nyissuk meg a katalógusunk keresőfelületét. A böngésző menüsorában a Firefoxosok a Nézet > Oldal forrása (ctrl+u), az IExploreresek a Nézet > Forrás pontra kattinta kapják meg a forráskódot. Ebben keressük meg a magára az űrlapra vonatkozó részt (nálunk ez úgy néz ki, hogy egymás után van sok tábla, az első pár a fejlécet és különböző dizájnelemeket tartalmaz, ezek után kell megkeresni azt, amelyben szerepel ez a bűvös sor:

<FORM ACTION=wpac.cgi method=post>

Ha ez megvan, akkor az ezt tartalmazó, és ezt követő táblázatokat másoljuk át egy-az-egyben a katalogus.php vonatkozó részébe (hátom pont helyére). Ezek után már csak pont a kiemelt sot kell buherálni, a wpac.cgi helyére írjuk be a teljes URL-t, azaz esetemben azt, hogy http://corvina.mome.hu/corvina/opac/wpac.cgi.

Már csak annyi maradt hátra, hogy létrehozzunk egy oldalt (Írás > Oldal), amibe nem kell írni semmit, csak jobb oldalt válasszuk ki az Oldal sablon pontban a Katalógust.

Itt tulajdonképpen hátra lehene már dőlni, de azért legyünk kicsit maximalistábbak. Nekem pl. böki a csőrömet az a fene sok tábla, sokkal szebb lenne dobozolva (<div>...</div>) a dolog, valamint eléggé valószínűtlen, hogy egy 800px széles oldalsávos lapot nem vág szét kapásból az űrlap, ezért érdemes a CSS-sel is bajlódni (a fenti tutoriál után már nem lehet ez nehéz dolog…).

Ezt a mintát követve egyébként lehet gyorskeresést is létrehozni az oldalsávban, természetesen redukált opciókkal, mert különben túl nagy lesz.

A baj az, hogy a többi IKR-t nem ismerem, nem használom annyit és olyan szinten, hogy ezt tudjam. Nagyon megköszönném, ha a kommentekbe leírnátok ez irányú tapasztalatotokat, ötleteiteket, tanácsaitokat, hogy minél többet lehessen belőlük tanulni…

És még egy TODO a végére:

  • az OPAC kimenetének módosítása – oldalon belüli listázás

Megjegyzés: persze ez nem azt jelenti, hogy ez annyira WordPress-specifikus lenne, ezt gyakorlatilag bárhol meg lehet csinálni…Ráadásul ez nem is integráció volt, csak egy keresőfelület, mindegy. Azoktól, akik idáig elolvasták, bocsánatot kérek ; )

Tipp: nekem nem tetszik, hogy ott van a Corvina copyrightja, jó vastagon az űrlap alatt, letettem láblécbe, viszont csak akkor jelenik meg, ha a katalógusra vagyunk kíváncsiak. Ezt a következő kódrészlettel értem el:

<?php if(is_page('katalogus')) { ?> (- ha a katalogus nevű oldalsablon van éppen képernyőn – .php kiterjesztés nélkül, kisbetűvel, ékezetmentesen)
Corvina WWW Gateway v3.0 © 1998-2001 <a href="http://www.dataware.hu" target="_blank"> debis IT Services Dataware Kft.</a> (- akkor jön a Corvina copyrightja)
<?php }; ?> (- egy feltételt még PHPban is illik lezárni)

Ennyi. Ezek után teljes lelkinyugalommal töröltem az eredeti copyrightot.

Adatbázis-kezelési oktatás (élő)

At first: élő blogolás következik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta utcai oktatóterméből, adatbázis (pontosabban: OPAC) -kezelési tanóra témakörből.

“Nem kell loholni…” Freudi félrehallás: nem kell logolni. Egy kicsit megfagyott bennem a vér: honnan tudják…?

Corvina 4-es: egész pofás ILS, de hol van a webes technológiákhoz képest… [Sanyi szerint már van magyar KOHA, még nem néztem meg, de kéne.]

No. Egyszerre több adatbázisban való keresés. Minden könyvtár kereshető, ami Corvinát használ. [Kicsit kínosan lassan tölt.] Van kulcsszavas keresés és böngészés. Nincsen dinamikus linkelés, tehát ha valamelyik OPAC helye változik, akkor repül az egész rendszer. Egyszerre több adatbázisban általában vagy lehet keresni, vagy nem. Legtöbbször még nem… Általában a második (sokadik) adatbázishoz való kapcsolódás Connection time out, ráadásul belefagytam valami bogárba.

Restart.

A MEK OPAC-jához az életnek nem akar csatlakozni.

Második restart.

A rendezést (milyen sorrendben jeleníti meg az adatbázisokat, találatokat) nem őrzi meg, csak amíg nem kapcsolom ki a gépet. Én speciel el tudnék képzelni egy accounthoz tartozó keresési, megjelenítési profilt…

A példánymegjelenítés opciói: rövid, normál, hosszú, cédula, USMARC, HUNMARC, XML. Utóbbinak funkciója csak jövő héten lesz, bookbag-et lehet összepakolni a találatokból, és lementeni fájlba. Egyelőre Ctrl-C + Ctrl-V…

Egyes példányok: státusz, példányok, kapcsolódó rekordok, kapcsolódó weblapok (pl. folyóiratok archívuma).

Ez az “izgalmas” és “újdonság.” [Sóhaj…]

Hoppá: kulcsszavak közt “intellektuális szint.” Felsőbbrendű értelmiségi? Legközelebb a kérdések között fog az is szerepelni, hogy “Ön hülye?” Hehh… (Rákérdeztem, eddig még senki sem vette észre. Válasz nincs.)

A klucsszavak közt szerepelnek a bibliográfiai tételek is (egyre több olyan rekord van, amihez nincs státuszinformáció ugyanis – pl. cikk, tanulmány). Felismert probléma: az olvasók ettől meg fognak hülyülni, nekimennek a könyvtárosnak, és az is a plafonra fog mászni. Kéne pár user-guide á la Google…

Azt hiszem, az érdemi résznek vége is van. Összefoglalva: nem sok újat hallottam, és amit hallottam, az is csak a szívemet fájdította az OS ILS-ek ismeretében. Nehéz és hosszú munka lesz “elhinteni az igét”…