Útmutató kezdő szabadúszó könyvtárosoknak


137576411_256e69172e_mSzabadúszó könyvtáros ugyebár itthon nincsen. Ha mégis, azt információbrókernek hívják, de személyes tapasztalatok alapján az ilyen vagy működik, vagy nem, de az biztos hogy nem életbiztosítás (eddig még nem találkoztam olyan vállalatvezetővel – egészen kicsitől kezdve egészen nagyig -, aki ebben sok fantáziát látott volna). De ha az ember fia van olyan szerencsés, hogy elegendő mozgásteret kap a munkahelyén, akkor bizonyos esetekben jól jöhet, ha nem csak szimplán kicsit lúzer közalkalmazott, hanem számlaképes is, szép magyarul nagyon lúzer (egyéni) vállalkozó (kicsit és nagyon tetszés szerint felcserélhető, hirtelen nem tudom eldönteni, melyik az igazán nagy szívás).

Ehhez azonban elég rögös út vezet. Én leírom az enyémet, hátha segítséget jelent másnak is. Természetesen kihagyom a zsákutcákat és a nagyobb égéseket, hogy ne vonják el a felesleges vidámkodások a lényegről a figyelmet.

  1. Első körben döntsük el, milyen formában szeretnénk feltűnni az APEH-nyilvántartásban. Egyéni vállalkozóként (továbbiakban EV), vagy bété, káefté stb. formában. Én hosszasabb hezitálás után döntöttem az EV mellett, ugyanis annyira nem szándékozom sok-sok alkalmazottat tartani, és tuti, hogy munka mellett annyi (és főleg olyan volumenű) külső melót nem fogok végezni, hogy kelljen.
  2. Másodsorra döntsük el, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. Ehhez keressünk egy tetszőleges TEÁOR-szám adatbázist (pl. a meglepően kreatív című teaorszamok.hu oldalt), ahonnan írjuk össze a tervezett tevékenységi körökhöz tartozó számokat, hat számjegyig. (Ez fontos. De tényleg.) Ha összeszedtük (minél több, annál jobb lesz nekünk aztán majd, mert a későbbi bővítés már plusz pénzbe fog kerülni), akkor ellenőrizzük le, hogy nincs-e olyan feltétele a tevékenységnek, ami minket kizár a körből (elég ciki, ha az ügyfélszolgálatos fogja kihúzogatni szépen sorban…). Ehhez van egy nagyon jó és nehezen megtalálható adatbázis, úgyhogy be is linkelem: Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa, 2008.
  3. Zarándokoljunk el a lakhely (tervezett székhely) szerinti önkormányzat okmányirodájába. Itt fognak adni egy stóc kitöltendő papírt, ezeket jól őrizzük meg, mert csodák csodája, később még szükségünk lesz rá. Sőt, őrizgetés közben tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a szükségleteinknek megfelelően ki is legyen töltve. Ehhez nagyon hasznos tud lenni a kettővel lejjebb szereplő könyvelő is.
  4. Szerezzük be a többi papírt. Ezek jellemzően: erkölcsi bizonyítvány (ehhez bármelyik postán tudunk igénylőpakkot kérni), munkáltatói igazolás, iskolalátogatási (ha még valahol hallgatói jogviszonyban vagyunk), ha nem a mienk az ingatlan, ahol székelni szeretnénk, akkor egy befogadó nyilatkozat (ezt is adják elvileg az okmányirodában), viszont a Földhivataltól mindenképpen kell egy tulajdoni lap a helyről, akárkié is.
  5. Ezzel párhuzamosan indítsunk el egy ügyfélkapu-regisztrációt a magyarorszag.hu-n és keressünk egy könyvelőt (ha mákunk van, akkor kifogunk egy nagyon jót, és egy csomó gondot levesz a vállunkról – nem csak az adóbevallásnál, hanem ezeknek a lépéseknek a kipipálásánál is).
  6. A kitöltött és beszerzett beszerzett és kitöltött papírokkal és a megindított regsztrációval menjünk vissza az okmányirodába, ahol a megfelelő összeg lepengetése mellett elveszik tőlünk a papírokat, és azt mondják (helytől függően), hogy majd telefonálnak, levelet írnak, füstjeleznek. Ugyanakkor élesítsük az ügyfélkapunkat is.
  7. Ha kész a papír, akkor fáradjunk el érte, majd az igazolvánnyal és a velekapott APEH- és önkormányzati reglapokkal mennyünk vissza a könyvelőhöz, akivel elintézhetjük a maradék kitölteni- és megbeszélnivalót.
  8. Útközben benézhetünk akár egy papírboltba is, ahol a friss igazolványunk birtokában megvehetjük életünk első számlatömbjét és sokadik pecsétjét (már ha volt gyerekszobánk). Előtte vagy utána azért nézzünk be egy számunkra rokonszenves bankba is, ahol nyissünk valami alap üzleti számlát (nekem a könyvelőm külön kérte, nem szeret turkálni az ügyfél folyószámlájában, és ezt meg is értem – ráadásul kedvenc bankomban most a számlanyitás és az első éves kártyadíj 0 forint volt, úgyhogy elég simán úsztam meg).
  9. És ennyi.

Ha ügyesen csinálja az ember, akkor nem tart túl sokáig. Megfelelően rá kell gyúrni (papírokat előre beszerezni, könyvelőt keresni, lelkileg rákészülni), és akár egy hét alatt meglehet úszni a történetet. Még pár szót a költségekről:

  • erkölcsi igazolvány: 2.200 forint
  • tulajdoni lap: 2.000 forint (nem kell hitelesíteni)
  • EV: 10.000 forint
  • számlatömb: 3-400 forint
  • bélyegző (aka pecsét): kb. 5.000 forint
  • összesen: kb. 20.000 forint

Ezen kívül pedig a könyvelő havonta alaphangon cirka ötösbe fog fájni, de ha sok számlát viszünk, lesz az több is (adja az ég). Remélem, nektek ezek alapján már gyorsabb és könnyebb dolgotok lesz…

A bejegyzéshez készítettem egy nyomtatható checklistet is (PDF, 44 KB), töltsd le nyugodtan, használd fel belátásod szerint, és ha szerinted érdemes valamit módosítani rajta, jelezd nekem!

ev


14 hozzászólás a(z) “Útmutató kezdő szabadúszó könyvtárosoknak” bejegyzéshez

  1. Vannak már ilyenekre épülő vállalkozások, nekem olcsóbban jön ki ha megfizetem a melót mintha magam intézném.
    (kétszer költöztem fél év alatt, iszonyat sok ügyintézés meló mellett sansztalan)

  2. egy fenti volumenű dologért én nem adnék ki még egyszer annyi pénzt (gondolom, kb ennyiért csinálnák meg…). persze lehet, hogy neked ez éri meg.

  3. Hm hm.
    Tulajdoni lap nem kell, ha az ingatlan amit székhelynek bejelentesz saját tulajdon. Ezesetben elég a lakcímkártya (amit ingyen módosíthatsz), persze az egy másik ügymenet, de ingyen végzik el. Munkáltatói igazolás akkor kell, ha heti 36 órát meghaladó munkaviszony van, vagyis másodállásban vállalkozol, mivel ekkor a fő munkahelyed fizeti a járulékokat, és a vállalkozás mentesül a járulékfizetés alól. Az ügyfélkapun nem kell regisztrálni feltétlenül. Könyvelő sem kell feltétlenül. Emlékeztetnélek még az iparűzési adóra, ami kapcsán a helyi adóirodán (önkormányzatnál van, nem apehnél) be kell jelentkezni, valamint ha a vállalkozás nevén ingatlan van, utána épületadó is van. Folyószámla nem szükséges külön, igaz ezt te is írtad, lehet nyugodtan a lakossági folyószámla is . Pecsét nem szükséges, azonban van átutalásos, és készpénzes számlatömb, valószínű kell mindkettő. Könyvelő nélkül pedig ne feledjük a pénztárkönyv/naplófőkönyv vezetését – ami lehet egy jó táblázat is akár -. Fő foglalkozásnak feltehetően célszerű a 910101 Könyvtári, Levéltári tevékenységet választani, de valóban nem kell spórolni a tevékenységi körökkel, csak gépelje be az okmányirodás egész nyugodtan, abból baj nem lesz ha sok (max pár pótlap lesz).

    Költözés: Elvileg egy lakcímkártya átírás ami 2*5 perc + sor (sorszám nincs, érkezési sorrend, ingyenes, adás-vételi szerződés, haszonélvező aláírása, előző lakcímkártya szükséges, nem kell magadnak intézni, elég a jól aláírt nyomtatvány.) Majd EV székhely változtatás, ami hasonló az igényléshez csak gyorsabb.

    szvsz

  4. Gratulálok! :)
    És miközben olvastam mindezt, eszembe jutott, hogy éppen ilyesmit ajánlgattam anno, amikor 702 bemutatott egy OSZK rendezvényről jövet az Oroszlános udvarban…

  5. Péter: én azt írtam, amit nekem mondtak :)

    az erzsébetvárosi önkormányzatnál kell tulajdoni lap. még a lakcímkártyával is (egyébként logikus, a lakcímkártya nem igazolja, hogy a tiéd az ingatlan). ha nem az enyém, akkor pluszban kell még egy befogadó nyilatkozat.

    ügyfélkapu: nem kell persze, de az adóbevallást nagyban megkönnyíti, és a könyvelő munkáját is lehet rajta ellenőrizni.

    munkáltatói igazolás: az volt a kiindulás, hogy könyvtáros az illető, rendes, 6-8 órás munkaidővel.

    számlatömbből van olyan, amiben lehet vezetni egyszerre az átutalásos és a készpénzes fizetéseket is. pecsét meg állítólag kell.

    könyvelő meg nem kell, de baromi hasznos.

  6. Anima: jaja, ilyesmi volt :) azóta meg még nagyon-nagyon sokszor felmerült az igény, úgyhogy ezért lett ez belőle. még majd rugdosd meg kicsit az Ádámot is!

  7. Hm, hm. :)
    Szóval, én nemrég csináltam mind ezt végig. A lakcímkártya kapcsán igazolnod kell hogy ahova bejelentkezel az milyen tulajdoni viszonyban van veled, lásd adás-vételi. Nekem mivel haszonélvező is van rajta, neki is alá kellett írni. Miután megkaptam a lakcímkártyát, és a székhely azonos a lakással, az ev-hez nem kellett tulajdoni lap, mivel a lakcímkártya kapcsán igazolod a tulajdonviszonyt, avagy szülők engedték ott élj, tehát lehet székhelyed (pl).
    Munkáltatói igazolás: Nem írtad hogy 6-8 óra, hanem közalk. ami lehet 4 óra is. Ráadásul a normál 6 óra kevés is, a hangsúly a heti 36 órát (meghaladó) kitöltőn van. Hogy az napi milyen osztás nem számít.
    Számlatömb: Van olyan rublika hogy fizetés módja, a két fajta tömb eltér, ezért kell mindkettő (asszondják)…
    Pecsét: Minek? EV esetén név, cím, adószám max nyilvántartási szám van mint adat, nem hitelesebb a pecséttől, maximum gyorsabb, de nem jellemző hogy sorozatban kellene gyártani a számlákat.
    Könyvelő: Vannak általány-díjasok, és vannak akik számla után kérik a pénzt, és persze van akit majd csak adóbevalláskor keres meg a vállalkozó. Ismerek olyat akinek a szerény vállalkozói bevételének nagyobbik részét elvitte a könyvelő. Havi általány…
    Érdemes alternatívának nézni a megbízási/munka szerződéseket is, mely esetben konkrét feladat, időtartam szerepel a szerződésben, és a megbízó elvégzi az adózással kapcsolatos kérdéseket, marad tehát nekünk a tiszta jövedelem, és nem kell bajlódni az ev ügyekkel.

    Oh, kimaradt a szakmakódok kapcsán, hogy ami telephely engedélyes azzal külön bajlódni kell, választásnál erre is figyelni érdemes. Javasolt olvasmány az APEHnél kirakott kis füzetek… Piciny tipp hogy az ev-nek lehet alkalmazotta is sokféle mód, időtartamra, vagyis lehetséges felvenni a számlaszükségben lévő kollegát. Ilyenkor azonban már tényleg kell a könyvelő.

    Mindenesetre sok sikert, és sok bevételt, leírható költséget.

  8. Péter: az eddig kimaradt, hogy amikor készítettem a TÁMOP pályázatot, kismillió árajánlatot kellet bekérnem. és a pályázatíró cég kikötötte, hogy csak pecséttel jó. ez a hivatalos.

  9. Így értem. Pályázatíró cég a támophoz? Ez is megér pár posztot, márhogy mennyit kértek, és gyakorlatilag a tiop-támophoz mindent a könyvtárak adnak adatként amúgy is meg…satöbbi. Na jó lehet hogy omerta.

  10. Milliókat adtak ki a könyvtárak az eu pályázatra felkészítés címszó alatt,
    (most lesz egy 400ezres hakni 60 ember tájékoztatására, nemsoká poszt a konyvtaros.com-on) emellett milliók mennek a pályázatíróknak. Az utóbbi csak feltételezés, de majd nyertes pályázóktól meg fogom kérdezni mennyiért íratták.

  11. 12%-ot kérnek pályazatonként ;) Mármint annyit lehet. Mi mondjuk nem adtunk semmit. Vagy megtanulják a könyvtárak maguk megírni és érvényesülni – ha már az információtudomány élenjárói – vagy nagyon lefele szaladó spirálba kerül a szakma (az információtudomány nem terjedne ki a felhasználás mikéntjére, új információ, ismeret elsajátítására, LLL ). Persze akinek nincs rá embere, szándéka, akarata, konzorciumi társa, az más. De magyarázat is mindig lesz. Helyes a felkészítésre pénzt áldozni, megtanulni a hogyant, de akkor nyílván a pályázatíróra nem igen lenne szükség…nemde?

  12. 12% a max amit menedzsmentre be lehet állítani. Akkor általában az írók egy az egyben elveszik, külsősök menedzselik a könyvtári pályázatokat? 88%-ra megcsinálják a szakmai tartalmat – mínusz nyilvánossság ecetera?

  13. Fejtegetés, találgatás, nem ide való Dani cikkéhez. A vizsgálgatás a pályázatok eredménye után időszerű (leginkább a megvalósulás után), de szerintem mindenkinek érdeke, hogy a források a szakmában és jól hasznosuljanak, és szerintem a törekvés is ez.

  14. @Szász Péter mzsk.hu szaklog-on vagy? Itt befejezném gyorsan, amíg ide nem ér Dani flémszűrője :)

Leave a Reply to dtpCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .