Public Software Foundation


Tux olvas ;)Mindig óriási lelkesedéssel tölt el, ha egy ilyen hírbe botlom (Linux.com, fordítás).

Új támogató szervezet alakult, a Public Software Foundation, amely azt tűzte ki magának célul, hogy hasznos és jó minőségű szoftvereket gyűjtsenek össze köz- és oktatási könyvtáraknak, valamint nonprofit szervezeteknek (a közgyűjteményhez közelállóknak persze). Ezeket pedig ugyanúgy lehet használni, mint az egyéb könyvtári egységeket (könyveket, CD-ket stb.), azaz bemegy az ember a könyvtárban, és elkérheti CD-n, pendrive-on stb. Kvázi offline Google-ként (Synaptic-ként stb.) működik.

Todd és Karlie Robinson egy hónapja különböző Linux disztribúciókkal és OpenOffice-szal nyitották a sort, amivel egyelőre csak jelezni akarják, hogy van alternatíva. Még az önkéntesek gyűjtése folyik – eddig van egy könyvtár Indianából, Coloradóból, és még egy kérés (persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz még több).

A szolgáltatott szoftverek körét még szeretnék bővíteni, jelenleg három és fél disztribúciót (Ubuntu, Edubuntu, Knoppix és Fedora) és az OpenOffice-t kínálják. Minden csomag tartalmazza a szoftvereket, egy egyszerű leírást (angolul persze), linkeket a dokumentációkhoz és a wikikhez, infókat a PSF-ről és a licenszek leírását. A Donation csomag (pénzért) már nyomtatott CD-vel és csomagolással jár (nem egy húha, de). Tervezik bevenni a továbbiakban a Debian Multi-Arch-ot, a Linux Mint-et és a PCLinuxOS-t is.

Ami a fontosabb lehet, hogy a szervezet követi is ezeket a szoftvereket, ellenőrzi, hogy fejlődnek-e, frissíti a dokumentációk elérési útvonalait, szemmel tartja a segélyvonalakat és méri a közösségi támogatás erősségét (érdekes gondolat, kíváncsi vagyok, hogy valaki végzett-e már ilyen jellegű felmérést FOSS esetében).

Minden rajtuk keresztül elérhető szoftvert Open Source License alatt tesznek közzé, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az használja az adott szoftvert és arra, aki és amire csak akarja, valamint úgy és annak adja tovább, ahogy és akinek szeretné.

A szép cél ellenére elég sok buktatója van a dolognak. Robinson szerint a legnagyobb ellenségük az idő, gyakorlatilag szinte lehetetlen egy bizonyos számú könyvtárnál többel egyszerre kapcsolatban lenni, ami sajnos azért hátrány, mert a f2f szituáció sokkal inkább kedvez az ötletek születéséhez, vagy ezeknek az ötleteknek a kidolgozásához. A helyzetet önkéntes összekötőkkel próbálják megoldani, aki helyi szinten tartja a kapcsolatot a könyvtárakkal, ez pedig lehet akár Linux felhasználói csoport, önkéntes szervezet vagy egyszerűen egy ember. „A szerevezet keretéhez a Fedora Ambassador, az Ubuntu LoCo és a Freecycle Local moderátori modelleket olvasztottuk össze, mivel mind a három bizonyos függetlenséget ad helyi szinten, de mégis megtartja a közösségi támogatást, mint egészt. Az én szerepem olyasmi, mint Greg DeK-é vagy Max Spevack-é a Fedoránál: általános irányokat jelölök ki, de a döntések nagy részét a résztvevők hozzák meg” mondta Robinson.

A következő nehézség valami ésszerű és gazdaságos módszert találni ahhoz, hogy adathordozón (CD, DVD) juthassanak el ezek a szoftverek a könyvtárakba. Erre megoldást kínálhat a WebPath Technologies, ami az on-disk.com lapon alacsony áron kínálja ezeket az előre összeállított csomagokat, vagy a közvetlen letöltés a PSF lapjáról. Mivel azonban a könyvtárosok nem nagyon szoktak szoftverek letöltésével és CD-re írásával foglalkozni, ezért ezt a helyi önkéntesek teszik – már amennyire engedi a pénztárájuk. Ezzel a letöltős módszerrel viszont az önkéntesek könnyedén állíthatják össze a csomagot, amit aztán odaadnak a könyvtárnak.

A következő lényeges pont a könyvtárosok képzése (az eredeti cikk library collection managers-t emleget, de mivel itthon ilyen nincs, ezért simán könyvtárosnak fordítom – egyébként meg az általános, állománykezelő pozíciót jelöli): az alapítók tudták, hogy ez mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagyrészt újdonság lesz. A megelőző felmérésekből az is kiderült, hogy nagyobb lesz a népszerűsége a dolognak, ha megbízható helyre tudják küldeni az olvasót technikai támogatásért. Éppen ezért elég sokat dolgoztak egy egyszerű és szabványos segítség létrehozásán. Lesz ugyan pár könyvtár, ahol lesz helyi PSF önkéntes, de a többségnek nem fog rendelkezésére állni, csak a közösségi támogatás. Bármi segíthet: wiki, fórum, LUG (Linux User Group – Linux Felhasználói Csoport), vagy bármilyen más információforrás.

Közösségi törekvések

A PSF még újszülött, és segítő önkéntesekre van szüksége, akik eljuttatják a programot a könyvtárakba. Az alapítvány azt javasolja, hogy ha van egy ilyen érdeklődésű csoport, akkor jelöljenek ki egy crew chief-et (kúl), aki aztán majd áttekinti és koordinálja a munkát helyi szinten, valamint kapcsolatot tart a központtal, a helyi önkéntesekkel és a könyvtárakkal. Ő vezetheti is a csoportot, de ha van rá kapacitása, dolgozhat mellette önkéntesként is természetesen. Ez a pozíció lehetőséget ad helyi akciók szervezésére, de csak olyan szoftvert szolgáltathat, amelyet a PSF is elfogadott. Bárki lehet ilyen chief, aki kicsit is ért a Linuxhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez.

Cookie Wolfrom (a Delta County Public Library District in Colorado rendszeradminisztrátora és az Automation System Colorado Consortium technikai segítő kapcsolata) több könyvtárral is egyeztetett nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerek bevezetéséről a régiójában (költséghatékonyság, vendor lock-in stb.). Meggyőződése, hogy a könyvtárak ezzel a módszerrel tudnak annyi pénzt megtakarítani, amit az állomány bővítésére lehet fordítani, és örömmel látta, hogy mennyire népszerűek és hasznosak ezek a szoftverek a könyvtárakban. Amikor tudomást szerzett erről a programról, azonnal jelentkezett. (Ezután jön még egy ömlengés, ezt a részt csupán a hölgy neve miatt vettem be.)

A jövőbeli terveiről Robinson annyit mondott, hogy elég egyszerűek. Amíg a nyílt forráskódú szoftverek ennyire ismeretlenek, addig nem számíthatnak robbanásszerű növekedésre és sikerre. 2009-ben szeretnének 12 tagkönyvtárat az Egyesült Államokból, és kettőt a tengerentúlról.

Eddig a cikk. Nekem végig az járt az olvasása (és fordítása) közben, hogy igen, megvan, ezt akartam. Részemről megtaláltam a FITT értelmét. Reálisnak látom, hogy a 2009-es két tengerentúli könyvtárból legalább az egyik Magyarországon legyen.

Partnerként én személy szerint az Ubuntu közösségét preferálnám (felhasználóként, és ezt ismerem úgy általában), de nagyon jó lenne, ha mondjuk a HUP-ról lehetne beszipkázni embereket. (NapiLOL egy FITT levlistás levél: „A legutóbbi UBUNTU-s találkozón felállt egy könyvtáros (nem tudom, családtagjaim voltak jelen, leírás alapján Dani?) és megkérdezte, hogy lenne-e valaki, aki szivesen beszélne róla a könyvtárosoknak.” – jelentem, én voltam és még nincs kapcsolat).

Nincsenek illúzióim, nem egyszerű itthon a feladat, de a helyzet javul, amint a mai OSZK-s megbeszélés is mutatta (erről külön bejegyzése születik). De egy ilyen feladat és küldetés csupa öröm, úgyhogy azt hiszem nem kérdés, hogy belevágunk.

Azért kérdéseim is vannak rendesen, mielőtt valaki olt, hogy elszálltam, de ezek valószínűleg szépen lassan meg fognak válaszolódni. Összegyűjtöttem őket, és alkalomadtán tálalom.


Egy hozzászólás a(z) “Public Software Foundation” bejegyzéshez

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .