Összegzés


Végéhez közeledik a szakmai gyakorlatom az ELTE ÁJK Kari Könyvtárában, így hát most megpróbálom összefoglalni pár mondatban, hogy mire is jutottam vele.

Kulcsmondat: „Erős vagy, vazze, kibírod.”

1. Nem húzom fel magam, hogy a büfés néni egy viziló kedvességével és finomságával viszonozza a – szerintem – rendkívül udvariasan megfogalmazott és nagy vigyor kíséretében leadott rendelésemet.

2. Ellenállok a joghallgató hölgyek kisugárzásának (nagyon durván tudnak ám bekönyökölni a pultra ezt-azt kérve stb., azt hiszem nem kell részleteznem).

3. Ami a leglényegesebb: bármilyen „alja” munkát bíznak rám a könyvtárban (munkaköröm volt a katalóguscédula-tépkedés, a mágnescsík ragasztgatása a szakdolgozatokba és a leltárkönybe bepecsételni a hiánylistát – na jó, egyszer még selejt könyveket is cipelhettem a raktárból felfele), azt türelemmel és jókedvvel is meg lehet csinálni, egyrészt, mert automatikus munka mellett általában jól lehet gondolkodni, másrészt nagyon jó beszélgetéseknek ad lehetőséget.

További tapasztalatom, hogy a „csak” asszisztensi diplomával rendelkező kollégák szakmai nyitottságban magasan verik a többieket. (És komolyan felmerült bennem, hogy én is ilyen leszek-e x év múlva. Remélem, nem.) Az sem lebecsülendő élmény, hogy amikor megkérdeztem az Ibiben megismert jogász ismerősömet, hogy szerinte mi kéne a Kari Könyvtáruk honlapjára, ha lenne (mert nincs), azt a választ kaptam, hogy ugyan már, felejtsem el, alig jár valaki a könyvtárba (erre panaszkodtak belülről is), mivel nem lehet kölcsönözni. Inkább kifizetik a díjat a Szabó Ervinben, de hadd vihessék el a könyveket (hogy a fénymásolásról ne is beszéljünk). Itt jegyezném meg, hogy azért annyira nem súlyos az ELTE-n a helyzet, tudtommal a többi karon a könyvtárakból lehet kölcsönözni (a bölcsészen legalábbis lehet).

Visszatérve az „aljához”: azért is volt hasznos ez a gyakorlat, mert ha véletlenül mégis beválik, amivel tanáraink traktálnak (hogy az egyetemi képzés könyvtárvezetőket képez), akkor legalább ismerem az „alvéget” is, tudom, hogy mit csinálnak, mit várhatok el, és ez mennyire lehet megterhelő. Valamint valószínűleg érdemes lesz rendszeresen meghallgatnom az alacsony beosztásban dolgozó kollégák véleményét is.

Szóval ez volt az első kaland. Összességében: köszönöm.


5 hozzászólás a(z) “Összegzés” bejegyzéshez

  1. Írod:
    – “csak” asszisztensi diplomával rendelkező kollégák szakmai nyitottságban magasan verik a többieket.
    – ha véletlenül mégis beválik, amivel tanáraink traktálnak (hogy az egyetemi képzés könyvtárvezetőket képez
    Nem írtad ezt le ugyan, de rosszul kombinálok, hogy ha azt gondolom, hogy a képzettségel csökkenhet a szakmai nyitottság, pláne könytárvezetői szinten?

  2. Nem, távol álljon tőlem ilyen sarkított fogalmazás. Csak magasabb képzettséggel könnyebben kerül az ember olyan pozícióba, hogy problémásabbnak látja az újdonságok bevezetését.

Leave a Reply to daniel.takacsCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .