WordPress single és BuddyPress

Tegnap olyan pottyant a bp-300x70ríderembe, hogy nagyon megörültem neki. Tudniillik arról van szó, hogy amellett, hogy a WordPress 3.0 egybe lesz gyúrva a WordPress MU-val, a BuddyPress készítői elébe szaladtak a márciusnak, és lehetővé tették, hogy bárki pillanatok alatt közösségi szájtot gyártson addig árván búslakodó blogjából, híroldalából, iskolai honlapjából.

Részletesebben a WordPress MU-ról és a BuddyPressről: a WordPress MU az egy olyan WordPress, amin a felhasználók saját blogot is indíthatnak, tehát kvázi instant blogszolgáltató-központ, a BuddyPress pedig ennek social networkösített verziója, tehát a felhasználók közösségi életet is élhetnek, üzeneteket küldhetnek, beszélgethetnek, fórumozhatnak, megoszthatnak és természetesen blogolhatnak is.

Pár lépésben, hogyan lehet elérni a közösségi feelinget:

  1. Rakj fel egy single WordPress-t (jelenleg a 2.9.1 a legeslegújabb)
  2. Állítsd be a permalinkeket (állandó elérési útvonalakat)
  3. Töltsd le a BuddyPress Trunk-ot innen, ahol a lap alján ki szürke felirat mondja, hogy töltsd le az egészet zip-ben
  4. Csomagold ki, és rakd be a tartalmát a WordPressed /wp-content/plugins/buddypress/ mappájába
  5. A szintén a zip-ben lévő /bp-themes/ mappát töltsd fel a /wp-content/themes/ mappába
  6. Aktiváld a plugineket, állítsd be a témát és a blogot
  7. Örülj

Ez pedig pillanatok alatt el fog burjánzani, már érzem. Én legalábbis elkezdem beépíteni a projektjeimbe, az biztos.

A klog esetében pedig érdekes a kérdés. Nem tudom, hogy meg fogják-e oldani, de a felhasználók össze fognak gubancolódni. Egyrészt ugye vannak a klog felhasználói, akik vezetik a blogjaikat, honlapjaikat, és vannak az ő felhasználóik, akik hozzászólnak, esetleg publikálnak is. Így kezelhető volt sok single WordPress, és kezelhető lett volna egy WordPress MU esetében is. De ha minden felhasználó beesik egy felületre, és én azért találkozom szembe egy gyöngyösi diákkal vagy egy könyvtárostanárral, mert csak klog? Félre ne értsen senki, nincs ellene kifogásom (utóbbi ellen főleg nem), de ha egyszer szellemi műhely akartunk lenni, akkor kicsit nagy lépés a Lehel piac.

Remélem, erre a kérdésemre megszületik a válasz előbb-utóbb, de egyre inkább érzem igazolódni a pár bejegyzéssel korábbi sejtésemet.

Update: Apa, kezdődik!!

Cikkadatbázis gombnyomásra

WordPress article directory
WordPress article directory

Megint olyat kaptunk a WordPress-fanatikus fejlesztőktől, aminek minimum nagyon illik örülni. Ez pedig egy olyan plugin, ami egy pillanat alatt cikkadatbázist varázsol egy WordPress-blogból, otthoni vagy nyilvános felhasználásra. Ez pedig egy Zoteroval ötvözve ütős dolog lesz.

Már csak fel kell tölteni…

via BlogPerfume

A tíz lépés 10. pontja

Frankón lemaradt az 10. lépés, de ez nem is olyan nagy baj talán, mert (számomra) az egyik legidegesítőbb hiányosságra kiemelten fel tudom hívni a figyelmet.

A kitűnő tartalom mellett nem árt (már csak marketing szempontból sem), ha az olvasó azzal is tisztában van, hogy kitől is kapja ezt a tartalmat. Ehhez nagy segítség lehet, ha az ember készít egy információs lapot, amit angolul About (Us) néven szeretnek hívni, magyarul ezt legtöbbször a Rólam/Rólunk, Mi ez? illetve hasonló kifejezésekkel jelölik. Szerencsére a frissen telepített WordPress is tartalmaz már egy About lapot, amelyet már csak át kell írni és nevezni, mert ezt egy csomó sablon felhasználja a kezdő lapon is, bemutatkozásul.

Nincs kifejezetten szabványosítva, hogy mi kell szerepeljen egy ilyen lapon, de talán nem árt, ha van egy név és fénykép (ez legalább annyit játszik a hitelességben, mint a jó érzés kialakításában), pár adat, amit akár referenciaként is használhatunk, főleg, ha ezt vCard formátumban, elektronikus névjegykártyaként is le lehet tölteni. Szerintem hasonlóan érdemes megoldani akkor is, ha több szerzőről van szó.

Én felraktam a publikációimat is, ami amellett, hogy szintén hivatkozási alap lehet, nekem is jó, mert legalább valahol egy helyen és felületen is megvannak. Ezenkívül, ha nincs külön kapcsolati oldal (mint nálam), akkor itt lehet megjeleníteni, aminek segítségével közvetlenül lehet üzenni a szerkesztőnek.

Emellett lehetőség van, hogy nem csak a bemutatkozó oldalon, de minden bejegyzés mellett ott szerepeljen egy rövid bemutatás. Azon kívül, hogy ezzel szintén hitelesebb az, amit írok, több szerző esetén is szerencsésebb ez a megoldás.

De hogy ne legyen ilyen rövid ez a történet, még számtalan hasonló tippet ajánlok, amiket a könyvjelző-gyűjteményemben osztottam, osztok meg folyamatosan.

Az új WordPress blog első tíz lépése

Ez is olyan dolog, amit szinte minden körben el kell mondanom az új felhasználóknak (ami önmagában nem baj, csak egy idő múlva kicsit unalmas). Szerencsére Lee Munroe pont most publikálta a Pro Blog Design blogon bejegyzését, amelyben pont ezt a 10 lépést írta le. Ez jön most némileg a helyi körülményeknek megfelelően módosítva, rövidítve, bővítve.

  1. A(z admin) jelszó megváltoztatása (a rendszer úgyis olyan jelszót ad, amit ha nem is képtelenség megjegyezni, de tök felesleges vele bajlódni), felhasználói adatok szerkesztése (ezek majd az olvasókkal való interakcióban lehetnek hasznosak). Ehhez a Felhasználók menüt kell kikeresni a lista végefelé vagy a menüsor jobb oldalán.
  2. Állandó URL-ek beállítása. A rendszer alapvetően a bejegyzés/oldal/kategória/címke ID-jára (azonosító számára) hivatkozik, valahogy ilyen formában: http://eleteskonyvtar.hu/?p=1505. Ez nagyon szép dolog, de az olvasóink és a keresőmotorok sokkal-sokkal jobban szeretik az “emberi” linkeket. Ehelyett messze szerencsésebb az olyan linkstruktúra használata, mint a http://eleteskonyvtar.hu/2008/12/ajanlas-terv – ugye? Ráadásul így nem csak a bejegyzés címe derül ki egyből, hanem a közzététel dátuma is, sőt, a kategóriáink is a …/?cat=4 forma helyett a …/category/konyvtar formában fog szerepelni, megörvendeztetve kicsit és nagyot.
    Ennek beállításához a Beállítások > Közvetlen linkek (ez fordításbeli ízlés kérdése) helyen lehet beállítani. Az alapértelmezett beállítás a fent említett kérdőjel-betű-egyenlőségjel-szám forma, de ezen kívül lehet nap és név, hónap és név, valamint szimplán numerikus formában, végezetül megadhatjuk a saját, egyéni ízlésünknek megfelelő struktúrát. A menüpontban mindegyikhez ott a példa is, így biztos nem jön senki zavarba.
    Utolsó két beállításként pedig a kategóriák és címkék prefixét adhatjuk meg, azaz hogy mi szerepeljen az alapértelmezett /category/ és /tag/ helyett – mondjuk /cikkek/, /tema/, /rovat/ esetleg /kategoria/.
  3. Téma letöltése és aktiválása. Ez mindig problémás szokott lenni, főként mivel annyi sablon van, hogy szinte sok is. A WordPress hivatalos gyűjteménye mellett még vagy csillió gyűjtő hely, ezeket szoktam gyűjteni is. Figyelem! A WordPress témák már messze nem csak blogsablonokat jelentenek, ezen tavaly túlléptünk.Ha úgy tetszik, gyárthatunk magazint, portált, fórumot, de akár ingatlanügynökségi honlapot is. Ha pedig megvan, akkor én általában a linket szoktam kérni, onnan leszedem, felrakom, de ez majd idővel azért ki lesz szervezve a T. Felhasználónak. Meglévő és telepített sablont a Megjelenés menüpontban lehet böngészni, aktiválni és szerkeszteni (magyarítani is). Teszteléshez ajánlom az előző bejegyzésben is említett Theme Tester plugint, de aki nem akar ezzel vackolódni, annak lehetősége van a (charlie nyomán, akinek köszönöm a tippet) http://eleteskonyvtar.hu/?preview=1&template=témaneve&stylesheet=témaneve formával próbálkozni.
  4. Az alapértelmezett kategória a WordPress esetében az Uncategorized. Ez annyira nem szerencsés, mert ha elfelejtünk kategóriát megadni az írásunknak, akkor ezzel fog megjelenni, és ez gáz. Ha nem szeretnénk ebbe a hibába esni, akkor Bejegyzések > Kategóriák menüpontba, és ott nevezzük át nekünk tetszően (mondjuk Hírekre).
  5. Spamszűrő aktiválása. Alapértelmezett lépés, nem érdemes kihagyni, ha nem akarjuk, hogy naponta több száz spamkomment essen be a blogunkra. Én tegnap az Akismetet ajánlottam, ehhez a WordPress.com-on kell regisztrálni, és az ott kapott API-kulcsot beírni a bővítmény beállításainál a Bővítmény > Akismet beállítás menüpontban (de ha aktiváljuk a bővítményt, akkor úgyis fog ebben segíteni).
  6. Addig nem derül ki, hogyan is fog tényleg kinézni a blogunk, míg nincs rajta tartalom. Így ha nincs készen már anyagunk, amit kezdéskor rögtön publikálunk, akkor érdemes példabejegyzéseket felrakni. Ehhez a WPCandy-ről lehet letölteni egy bejegyzéseket tartalmazó fájlt, amit importálva (Eszközök > Import > WordPress) rögtön kiderül, hogy mi merre hány méter.
  7. RSS beállítása. Ezt a Beállítások > Olvasás menüben lehet megtenni, ahol megadhatjuk hogy hány bejegyzés jelenjék meg, és azon belül hogy csak az összefoglaló vagy a teljes szöveg a hírcsatornában. Figyelem! Utóbbi opció (a teljes szöveg kiküldése) rendkívül erősen ajánlott, én pl. előszeretettel vágom ki az olvasómból azokat a blogokat, amelyek nem hajlandóak teljes szöveget küldeni. Olvasni akarok és nem kattintgatni.
    Ha ez megvan, akkor vagy a FeedBurner pluginjét, a FeedSmith-et ajánlom, vagy bátrabbak kézzel is berakhatják a fejlécbe. Ehhez a következő kódot kell beírni a header.php fájlba a sablonszerkesztőbe: <link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="a hírcsatorna címe" href="a feedburner csatorna linkje" />
  8. Ha mindezzel végeztünk, akkor még berakhatunk némi statisztikát, vagy a tegnap ajánlott WordPress Stats-ot, vagy a Google Analytics-ot, esetleg mindkettőt, ízlés kérdése. Egyébként is annyi statisztika-készítő plugin van, mint a szemét.
  9. Végezetül még csinosíthatjuk a blogot, például érdemes kitölteni a címsort, mert az nem túl szép, amikor oda van írva, hogy XY blogja vagy ZW könyvtár blogja, alatta pedig a Just another WordPress blog szöveg díszeleg. Ugyanígy a dátumformát, a regisztrációt stb. is érdemes átböngészni, ezeket mind a Beállítások menüpont alatt található almenükben leljük meg (Általános, Írás, Olvasás, Interakció, Média, Adatvédelem, Közvetlen linkek, Egyebek).

Ezek után pedig jön a lényeg, a tartalomgyártás. Mert anélkül hiába csilli-villi.

Plugingyűjtemény új WordPress bloggereknek

Mivel (mostmár csak) havonta új blogot kell telepítenem és konfigurálnom, nagyon nem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe egy-egy blog összetevőinek kikeresése, konfigurálása. Van egy rövid(?) listám a legfontosabb pluginekről, amiket általában fel szoktam rakni egy új rendszerhez (természetesen mindig van kivétel), most ezt szeretném mindeki hasznára közzétenni. Fontos, hogy szinte mindegyikre van kismillió alternatíva, igazán ízlés kérdése, hogy ki melyiket preferálja. Nekem a következőket osztották:

  1. Első és legfontosabb az Akismet spamszűrő. Ehhez sajnos kell regisztrálni a WordPress.com-on is, hogy megkaphassuk az egyedi API kulcsunkat, de ezt aztán több pluginhez is lehet használni (jellemzően a WordPress.com alap kiegészítőit).
  2. A következő lépés a WordPress.com statisztika-gyára, a Stats. Már rögtön itt is fel lehet használni friss kulcsunkat, ugyanis ez is fogja kérni, de aztán nagyon jól részletezett adathalmazt kapunk cserébe.
  3. A gyorsaság szempontjából kihagyhatatlan a WP SuperCache. A beállítások alapján előre letárolja a lapot, így nem fog sáv és idő menni a kismillió lekérdezéssel.
  4. Megrögzötten pörkölöm a hírcsatornáimat, így szintén alapértelmezett a FeedSmith, a FeedBurner pluginje. Általában a komment-csatornát is ebbe rakom, aztán csak figyelem a kis szám pörgését akkár itt a blogomon, akár a központi felületen. Ami még plusz kényelmi szempont, hogy ezt a szolgáltatást is bekebelezte a Google, így azzal a fiókommal is tudom már használni.
  5. Szintén haszos lehet a (nem csak a) Zotero számára feldolgozható metaadatokat szolgáltató unAPI plugint. Ennek segítségével egy kattintással lehet hivatkozást készíteni blogbejegyzésekre, akár absztraktokkal együtt. Ha már egyszer online publikáció, akkor legyen formája is.
  6. Ha már csak a kinézetet kell belőni, akkor jöhet kapóra a Theme Tester, amelynek segítségével meg tudjuk nézni a blogunkat az új sablonnal, anélkül, hogy ez a látogatóinknak látszódna.
  7. Aktív olvasóink életét könnyítheti meg a Subscribe to Comments plugin, így egy szimpla kattintás után emailben kapják az őket érdeklő bejegyzés hozzászólásait, míg le nem iratkoznak arról.
  8. Bejegyzéseinket pedig a Yet Another Related Posts pluginnel lehet a legkönnyebben és szebben összekötni.
  9. Érdemes még egy iPhone-kompatibilissé tévő plugint (WPTouch) is feldobni, és első körben készen is vagyunk.

Aktiválás, API-k beírása, beállítás, és innentől aztán már csak a tartalom számít…

További, hasonló listák: wpress pluginek, kobak plugin karneválja.

Mobil és könyvtár

Feltettem a WordPress 2.7 RC1-et, ennek eredményeképpen nincs admin oldalsávom, azaz menüm. Ez így nem helyes, downgrade lesz, mihelyt rábeszéltem magam lúúúúúúúúúúúzer vagyok, Ozh admin menüje volt a felelős, erre korábban is rájöhettem volna… Viszont újra felraktam Gazs pluginjét, így ismét látszanak a Google Readeres megosztások és hozzáadott értékek.

Tettem oldalsávba Google Friend Connectet, kíváncsi vagyok milyen, de azért annyira nem bízom benne (telepítési leírás itt). Nem azért mert hogy annyira evil lenne a Google (de az), hanem mert még pucsítok is neki, és ez már kellemetlenebb érzés. Főleg az, hogy még örömmel is teszem ezt. Van benne egy újabb tartalombecsatornázási lehetőség, ez a Wall illetve Review gadgetek, ezt nem raktam ki, tessék kommentelni, levelet küldeni vagy SWN-ezni. Igazából amiért érdekel ez a cucc, az az, hogy a MOME Könyvtár lapjára hogyan lenne érdemes betenni.

Egyébként nekem kezd ez egy kicsit sok lenni. Persze inkább legyen változatos, mint ne, de azért fárasztó egyszerre sok helyen rohangálni a felhasználók után (min. Facebook, Google, iWiW – bár ez utóbbival felhagytam, semmire nem jó).

a képet Casey Bissontól loptam

Ha már MOME Könyvtár: nemrég realizálódott bennem,* hogy a felhasználóinknak nagy része rendelkezik iPhone-nal/iTouch-csal, ezért gyorsan fel is raktam egy wpTouch plugint, már csak az fáj, hogy pont én nem látom az eredményt.

* Múltkor ebéd közben, az iPhone-ját nyomkodva kérdezte meg tőlem az egyik tanárunk, hogy megvan-e egy adott könyv a könyvtárunkban. Meglepődött, amikor elkértem tőle a készülékét, és azon kerestem ki neki a katalógusból a tételt (az egész egyetemen, így a menza-kávézóban is van wifi). Annyira fellelkesült, hogy kijelentette, ezentúl csak így fogja kikeresni. Amikor azonban meglátta, hogy néz ki a Corvina a szifonon, kicsit elkeseredett…

Szóval, ha valaki tud valamilyen iPhone-szimulátorról a weben, az szóljon… És ismét nekifutottam, hogy ne szikszalaggal legyen rátekerve a nyitólap az egészre, de valahogy csak nem akar menni ez a híres Satic Front Page. Hogy a K2-höz tartozó (egyébként régebben állati jól működő) Drop Down-ról ne is beszéljek, az RC7 egyszerűen nem bírja a kiegészítést. Vagy mittudomén, elhagytam a varázspálcám. Ja igen, természetesen a K2 wiki sem megy.

Mobil tartalomhoz még: a New York Public Library Labs pár napja tette közzé a mobil elérések statisztikáját, aminek fő konkúziója (természetesen) a gyors ütemű növekedés. Jelenleg 0.9% az összeshez képest, de ez napi kb. 1300 egyedi látogatót jelent (fél éve még csak napi kb. 500 volt ez a szám, ez 160%-os növekedés, ami azért nem kicsi, lássuk be). Ha nem is ilyen mértékben, de itthon is terjednek az okostelefonok, kis kijelzők stb., ami sürgős lépést kíván a webes megjelenés területén. És itt hadd legyek kicsit kárörvendő: egy WordPress esetén ez csak annyit jelent, hogy felrakok egy tetszőlegeset a sok plugin közül, és ez azért elég fájdalommentes egy teljes újrahegesztéshez képest.

Egyébként most gyorsan megnéztem: sajnos még nincs értékelhető statisztika iKészülék használatáról, persze ez azt is jelenti, hogy sajnos az OPAC használati statisztikáit egyáltalán nem tudom összekötni a weblapéval, mert miért is…

Must-have alkalmazások linuxra

Indítsuk a listát a magyar fejlesztésű LiveDosGames nevű linux-disztribúcióval, ami kifejezetten régi DOS játékok futtatására lett kitalálva. Szokásos a recept: Live CD letölt, kiír, berak (vagy virtuális gépet csinál neki). Sok duma nincs hozzá, nem is kell… A játéklista állati nagy, egyből bele lettem zúgva, alig várom, hogy lejöjjön (2 és fél perc…). Ja, és az mekkora, hogy az én legkevésbé kocka menyasszonyom pont tegnap mondta, hogy milyen jó lenne újra a régi játékokkal tolni egy menetet? HP-nak jár érte a kredit.

A következő szintén elég vicces dolog, zenerendező és nyilvántartó program, a Zina, de nem ám úgy, ahogy azt Marci kitalálta, mert ez a weben fut. Kell hozzá egy WordPress, Joomla, Drupal, bármi, amihez felrakunk egy plugint, modult stb., aztán indulhat a menet. Szinte minden nyelven beszél, tud twitterül és last.fm-ül, de integrálni lehet szinte bármilyen CMS-be. Kezdő webrádiósok, zenei könyvtárak, eddig zenéjükkel nem igazán mit kezdeni tudók, kalandra fel! A konkrét működése még nem egészen tiszta a számomra, de arra alkalmas időben ki lesz alaposan próbálva… A tipp a Linux.com-on volt, példákat a The Music Shoppe és a készítő saját oldalán lehet látni.

És ha már játékok, a Full Circle Magazin friss, 19. száma új sorozatot indított, amely az Ubuntu játékokat járja körbe, tessenek letölteni.

Azon meg jót derültem, hogy egy Greasemonkey script segítségével a Firefoxban az Amazonon meg lehet jeleníteni az adott tételhez kapcsolódó Pirate Bay torrent-linkeket. Az már kevésbé vicces hír, hogy gyakorlatilag csak a véletlenen múlt, hogy nem egy könyvtári katalógushoz készült el egy ilyen cucc. És akkor aztán vége a játéknak, talán a bibliográfiai adatokért még hasznos lesz könyvtárba benézni, de onnantól sanyi. Ja, hogy nincs meg digitálisan még a magyar könyvtárak tartalma? Meglesz, ígérem.

Péntek hajnalban pedig jön a WordPress 2.7. Én tuti nem leszek gép mellett, de ha valaki nem akarja megvárni a magyarítást, hanem rögtön kell neki, akkor dobjon egy mélt, délben felrakom.