Kis hírek a nagyvilágból

Ádám szúrta ki az év könyvtári honlapját.

A Google-profil egyre szebb és használhatóbb lesz, lassan tényleg online névjegykártyaként lehet használni. Az enyém itt van.

Magyar fejlesztésű Kindle-gyűjteménykezelő, tesztelni muszáj (aka Kindle Koll3ctions).

A Macen népszerű Scrivener kijött Windowsra, március 21-ig ingyen lehet kipróbálni. Annak, aki nem ismeri: olyan szövegszerkesztő, amit kifejezetten íróknak készítettek. Lehet próbálkozni vele.

Dworkyll az elektronikus kiadványok 40 évét bemutató infografikát talált, egészen meglepő dolgok vannak benne. Kötelező olvasmány.

Megjelent a Catalyst WordPress téma (nem, nem az a katalist), ami 600 különböző beállítási lehetőséget kínál – kódolás, programozás nélkül, pusztán számok beírogatásával és kattintgatásokkal. Az egyetlen gond az árával van, ami 180 dodó, dehát mit nekünk pár tízes, amikor milliókat dobálunk kifelé az ablakokon/befelé a zsebekbe ugye.

Mire figyelj WordPress-témák beszerzésénél?

Bevallom, eddig én sem nagyon figyeltem erre, de részben a preferenciáim (jobban szeretem a minimalistább designt, ami nem annyira a kommersz kategória), részben a szerencsém miatt elkerültem a bajt. Mégpedig arról van szó, hogy ha csak belekeresünk a nagyvilágba (azaz Google-ba), hogy “free WordPress theme”, akkor olyan pofonzsákot nyitunk meg, amit ellenségeimnek sem. A WPMU.org utánajárt, hogy ennek a keresőkérdésnek az első 10 találatot adó oldalán található témák mennyire tűnnek jó választásnak, és előre lelövöm a poént: egyáltalán nem. Az ingyenes témákat gyűjtő oldalakon található sablonok többnyire (8/10) ártalmas, rejtett kódokat tartalmaznak, amik kicsit sem azt teszik, ami úgy általában a várt, hanem mindenféle linkeket hívnak be, álcáznak, és teszik törhetővé az oldalt. A maximális izgalom és rémület eléréséhez nem árt elolvasni az eredeti cikket, és aztán lehet csóválni a fejet, hogy ezek a mai fiatalok.

Kedves kollégáim, akiknek valaha is mondtam, hogy a WordPress az egy jó dolog! Ezt a véleményemet továbbra is maximálisan fenntartom, de nem árt tudni egyet s mást, vagy legalábbis tisztában lenni azzal, hogy mit jelent az Open Source: többek közt azt is, hogy ilyen csúnya trükkökkel (SEO-nak is hívják az egyik részét a szertartásnak, amit meg annyira szokás szeretni ugyebár) átverik az ember fiát/lányát, aztán lehet szidni a világot, hogy már megint mi történt.

De ahhoz, hogy ne velünk történjék mindez, és ne a mi kárunkon okuljon az egyetemi/városi/megyei könyvtár (nem kívánt törlendő), a következőket javaslom:

  1. Első sorban a készítő honlapjáról töltsük le az adott témát. Ez többek közt azzal az előnnyel is jár, hogy általában legalább valami minimális szintű dokumentációt is szoktak tartalmazni ezek az oldalak, ráadásul tüstént a legautentikusabb személyhez fordulhatunk probléma esetén.
  2. Másodsorban a WordPress.org témagalériájából, mert oda biztosan csakis “rendes” témák kerülnek fel (magyarán kezességet vállalnak értük a WordPress fejlesztői).
  3. Választhatunk olyan oldalt is forrásul, amelynek közössége, mérete talán garantálhatja a biztonságot, illetve amelyek olyan témákat tesznek közzé, amiket direkt az adott oldal olvasóinak készítettek (pl. Smashing Magazine, WP Candy stb.).
  4. Végül az is előfordulhat, hogy akad évi pár ezresünk (vagy ne adj Isten a könyvtárnak, de erre nem is merek gondolni), hogy előfizessünk egy olyan oldalra, ahonnan garantált minőségű, prémium témákat és plugineket tölthetünk le. Megéri, bizton állíthatom. Példát nem írok, mert nem kaptam érte pénzt, de nagyon sok ilyen van, biztos mindenki megtalálja a neki megfelelőt.

Remélem, sikerül mindenkinek elkerülni a bajt, tehát csak óvatosan!

Júzer interfész

Elég kritikus pont a könyvtárban, hogy az olvasó hogyan találkozik az információval a könyvtárban, és amióta nem a papírdokumentum az elsődleges (illetve mihelyt nem az lesz az), nem is annyira egyértelmű ez a dolog. Egyrészt a digitális világgal való kommunikációs eszközeink fejlődnek hihetetlen mértékben, másrészt az eszközök által megjelenített információk formája, csomagolása kezd egyre használhatóbb lenni.

A bejegyzés apropója a Swissmiss soha meg nem unható repertoárjából az egyik legújabb darab, a fav4.org, ami 4 ikont rak ki nekünk egy lapra, amit aztán beállíthatunk a kezdőlapnak. Természetesen iÉrzés, tapogatós képernyőkre kívánkozik, de nyilván új utat mutat a könyvtárban található digitális eszközök fejlesztésében is. Itt nem csak az érintőképernyőkkel felszerelt terminálokra gondolok (ez nyilván pénzkérdés első sorban), hanem az azokon megjelenő alkalmazásokra, felületekre (honlap, katalógus, operációs rendszer stb.) – és ez már messze nem az anyagiakról, hanem csak és kizárólag a hozzáállásról szól (a fejlesztők részéről is természetesen).

Az operációs rendszert elég könnyen meg lehet oldani, fogj egy tetszőleges linuxot, szabd testre és kész. Google, Wikipedia, Ádám vagy a gyerek, vacsora után.

A honlapról és a katalógusról már rengeteget beszéltünk, de azt hiszem itt megint kell váltani, kicsit hasonló módon, mint a fav4.org nyitóképe. Félre ne értsen senki, nem buta alkalmazásokra vágyom, hanem egyszerűekre. Egy gomb, egy beviteli mező és kész. Valami ilyesmit hoztam hirtelen össze kb. 5 perc alatt:

Kell ennél több? Természetesen igen, de valahol ennek kéne minden könyvtári interfésznek kezdődnie, akár a felhasználó gépéről, akár a honlapról, akár a katalógusról van szó. Innen már lehetne fejlődni, de először el kéne játszani a “vissza a google-hoz” történetet. Ha én választhatnék, ezt a felületet fejleszteném tovább, illetve a fenti keresőmező köré építenék fel mindent. Mondjuk ilyesmit:

A lényeg tehát az lenne, hogy minél egyszerűbben, minél több lehetőséget kapva kéne a felhasználónak belépni a könyvtár virtuális terébe. Ez nem zárja ki azt, hogy irányítsuk a rosszul tájékozódókat, de innen még mindig egyszerűbb bonyolódni, mint viszont.

Itt viszont abba is hagyom, ennél tovább jelenleg nem merek menni, ahhoz még kéne ezt-azt tanulni… Majd legközelebb.

A bejegyzés illusztrálásához a Gliffy-t, a Smashing Retro és az Aquaticus Social ikonkészleteket használtam fel.

Budapest Link Bar

Jön a BKV új honlapja, ami kicsit tetszik, kicsit nem, lényeg hogy lesz, meg új, meg olcsóbb.

Ami érdekesebb, hogy a fejlécben vagy helyette megjelent az a csík, ami a minisztériumoknál, magyarország.hu-n az OKM honlapján is, mégpedig a budapesti helyi hivatalok, intézmények, szolgáltatások oldalival. Csekkoltam, ott az FSZEK, de a jelek szerint őket még nem vette elő a demszkytitkárnője, hogy tessék kirakni a dobozt (tudom, nyilván nem a demszkytitkárnője, nyilván hivatalos formában, nyilván nem az FSZEK fogja eldönteni, hogy mikor, hogy).

bpfejlec2

Igazából csak annyiban érdekes az egész, hogy milyen jó ötlet, és hogy a könyvtárak ilyet miért nem. A könyvtár.info simán csinálhatna egy ilyen vidzsetet. Andris?

Hasznos dolgok könyvtárosoknak

Rengeteg gyűjtőoldal van, ami listázza a weben található hasznos dolgokat, aztán újabb gyűjtőoldalak pedig kiszemezgetik azokat a tartalmakat, amik a gyűjtőoldalakon érdekesek. Most is egy ilyen, nem túl eredeti lista következzék:

  • A picapp egy ingyenesen magazin minőségű képeket szolgáltató oldal. Az oldal érdekessége, hogy WordPress-t használók számára eleve ad embedd linket, így az ilyen motorral működő honlapok, blogok illusztrálása a gyerekjáték szintjét üti (kérdés, meddig marad a helyén az embeddelt kép…).
  • A Google új szolgáltatást fejleszt, amelynek neve Clueboard lesz. Nem egészen értem, miért lesz rá szükség a Wave mellett, ugyanis a különböző G-szolgálatások közt fog működni vágólapként, a legkülönbözőbb tartalmakat szállítva ide-oda. Na majd meglátjuk, mindenesetre jó lett volna ilyen már két éve is.
  • Honlapok csinosításához lehet jó az az 1000 ingyen ikon, amit a FatCow (dagadt tehén, mondjuk ki nyugodtan) kínál.
  • Egy nagyon jó tizes lista készült a The TechEssence.info-n arról, hogy mi  azok a dolgok, amiket a könyvtárvezetőnek kell tudnia a technológiáról, mint olyanról.

Most ennyit, megyek vissza könyvet pakolni. Lesznek arról is érdekességek.

Update: közvetlenül posztolás után jött egy link, amit be akarok még rakni – egy nagyon hosszú és részletes bejegyzés arról, hogyan csináljunk facebook kimenetet a WordPress-alapú lapunknak.

A könyvtáros meséje a webről

Mikulás Gábor hívta fel a figyelmet a Könyvtári Intézet bibliográfiájára a honlapkészítésről. Két apró észrevétel csak:

Lassan szerintem el lehetne tekinteni ezektől a feltöltjük/letöltjük dolgoktól. Van Google Dokumentumok, Zoho stb., sokkal egyszerűbb lenne oda felrakni a doksit, azt megosztani és kész. Ne adj’ Isten helyben kirakni, oldalként, egy CMS ilyet már azért tud. De viszont ha már letöltősre lett mégis véve a figura, akkor legyen legalább PDF-ben. Úgy hallottam, az OSZK összes gépén OpenOffice megy (lehet, hogy rosszul emlékszem vagy félreértettem), de ha nem, akkor sem nagy truváj egy szépen formázott PDF-et előállítani.

A másik pedig hogyha honlapkészítésről teszünk közzé bibliográfiát, akkor azért nézzünk előtte szét a világban. Természetesen születtek még 2000(!)-ben is olyan cikkek, amelyek megállják azóta is a helyüket, na de hogy egy 10 oldalas listának csak az elenyésző része 1 évesnél frissebb írás? Ez kicsit fura, azért ennél nagyobbat fordult a világ az utóbbi pár évben. Beütött a CMS-világ, már nem pusztán fiatalok divatja a web2.0, mindennek az atyaúristene a SEO stb., ezeket azért nem ártott volna reprezentálni a listában is.

És hát azért szakkönyv is több van, mint 3… Amiből az egyik:

3-12862 / KSZK Olvasóterem

How to succeed in cyberspace : [take yourself, your company or your organization online] / Colin Haynes ; [ed.] Aslib, The Association for Information Management.

London : Aslib, 1995. X, 208 p.

OMG.

Szóval, ha ilyesmit kell csinálni, akkor szerintem itt a klogon többek nevében is mondhatom, hogy szívesen segítenénk egy rendesebb bibliográfia összeállításában, egyet kérnék hozzá: eszközt, egy olyan felületet, ahova egy gombnyomással be tudnám küldeni a hivatkozásokat, akár deliciousból, akár Zoteroból.

Tényleg, a KI portálja nem fog fejlődni? Össze lett rakva, aztán már csak tartalmakat töltögetnek fel rá? Azért ennél többet várnék tőle (pl. egy új dizájn már nagyon ráférne, vannak szépek is…)