Web2.0-s alkalmazások érettségijei

  • IMDB: 1990
  • Amazon.com: 1995
  • Movable Type: 2001
  • WordPress.org, Typepad: 2003
  • Gmail: 2004
  • WordPress.com, Akismet, Youtube, TechCrunch, pbwiki: 2005
  • bbPress, Amazon S3, Twitter: 2006
  • Pownce: 2007
  • stb.

Mókás lenne végigzongorázni mindet :)

Forrás: Photo Matt.

Filozófia és gyakorlat, avagy mi fán terem a K2, de mostmár tényleg…

Már megint 9 órája egy helyben ülök, holnapra kéne valami értelmeset összeszedni, de mint az egyszeri nyugdíjas bácsi a csigákkal, állandóan szertehussannak a gondolatok… Elnézést, ez csúnya lesz: mert végül is mi a tököm az a könyvtár 2.0?

Az tudjuk, hogy fikázni lehet. Van egy olyan meggyőződésem, hogy a holnapra jövő emberek egy része csak arra kíváncsi, mekkorát fogunk égni. Ezt inkább most leírom így, nem akarom reggel előhozni. Ennek már szinte hagyománya van, aki követi, vagy csak néha beleolvas a Katalistbe, az érti szerintem, mire gondolok, aki meg nem, az örüljön neki.

Igazából nem tudom megfogalmazni. Én állítólag azt csinálom, mondtam ezt már én is, más is, próbáltuk elemezni, meghatározni, de mindig belemarkoltunk valószínűleg a semmibe. Azt nem mondanám, hogy bullshit-generátor a blogom, de mondjuk azt, hogy aki nagyon elméleti síkon foglalkozi a dologgal, az közel jár hozzá. (Ilyet itthon nem is ismerek hálistennek.)

Nézzük meg, mit jelent, jelenthet innen az asztalom mögül az egyes résztvevőknek a könyvtár 2.0 fogalom (nem betűrendben, hanem ahogy az eszembe jut, és nem is mindenkiről fogok tudni beszélni):

Tiszta filozófiát képvisel, amelyet azonnal gyakorlatba ültet. Részletekért érdemes a FIKSZ-en nézelődni.

Szintén filozófiát, de más megközelítésben, sokkal inkább módszertani szempontból. Erről mindenki meggyőződhet az Open Library-n.

Ha egy képzeletbeli 2D-s koordinátarendszerben elhelyezzük Ádámot és Sanyit, akkor a köztük húzott vonal túlsó végén helyezkedik el. Így leginkább gyakorlati jellegű kérdés lesz a K2-ből, erről szól az UTCA is.

Sajnos nem vagyok túl jártas a (belső)építészetben, így igazából nem nagyon látom át, hogy számra pontosan mit is jelenthet a K2 – egy biztos: kihívást, mind elméleti, mind gyakorlati síkon. Állati érdekesnek látszik a virtuális és a fizikai tér egymást befolyásoló hatása.

Azt azért leszögezném, hogy ez szubjektív kép, tehát ha valaki kiakad rajta, ezt is vegye bele. De egyébként kíváncsi lennék a ti véleményetekre, hogy ez az egész mennyire helytálló.

És hogy én ezek után most mit fogok mondani? Jó kérdés… próbáltam ollózgatni wikiből, FIKSZ-ről, majd meglátjuk mire lesz elég. Ami a vicc: szétnéztem magamnál is, de szinte semmi elméleti anyagot nem sikerült találnom, de gyakorlatit is elég keveset, s amit összehalásztam, az is le van már lőve máshol. Ez így mindenképp érdekes, főleg az ék újragondolása szempontjából, ami már lassan hosszú hónapok óta érik.

Valami olyasmi jött ki az egészből, hogy a K2-t baromi nehéz elkapni. Leginkább azt lehetne mondani, hogy tendencia. És ez érthető filozófiára, technológiára stb. Az egyik leglényegesebb része azonban, hogy ezek a részek nem különülnek el egymástól, egymásra ráépülnek, pl. nehéz elválasztani a közösségi OPAC-ot a nyílt forráskódtól, vagy a platformfüggetlen Java-t az egységes és minél szélesebb területet lefedő kommunikációs eszközöktől. Sokan attól félnek, hogy ez valójában egy teljesen új, önálló dolog, ami “kívülről támad” (ezt a nézetet kezdetben csak a 2.0 jelzőtől való félelem, majd a “parasztvakítás” szlogen jellemezte), és teljesen új rendet (avagy káoszt) hoz a könyvtárakba, elsöpörve a múltat, a hagyományokat és értékeket (ezt nagyszerűen mintázza az a vita, ami a CRM körül zajlik most a Katalisten).

A másik elég népszerű hiedelem, hogy a K2 pusztán technológiai dolog, azaz ha valaki telepít egy Joomla!-t vagy ír egy blogot, esetleg alkalmazza az IM-et, akkor itt van már a Kánaán. Holott a filozófiai része a dolgoknak azt is mondja, hogy ez a K2-dolog közösségi. Azaz az olvasó/ügyfél/felhasználó teljesen egyenrangú a könyvtárossal/információs szakemberrel, sőt. (Aadaam mesélte, hogy amikor bement a könyvtárba egy informatikai tárgyú TDK-t megírni, és kereséshez segítséget kért – konkrétan témába vágó adatbázisokat keresett -, az volt a kérdése a könyvtárosnak, hogy Google-ban nézte-e már.) Bizonyos területeken (és már egyre jobban ide tartozik az információkeresés is) simán lenyomja a szakembert. Tehát aktív partner. Tartalomelőállításban és tudásmegosztásban is, ld. wiki, del.icio.us stb.

Azonban a K2 tényleg gyökeresen megváltoztatta az eszközkészletét. Ezt egy szóval a web 2.0 kifejezéssel lehetne leírni, erről akkora a szakirodalom, hogy nem csak Dunát, ha nem Csendes-óceánt is lehetne vele rekeszteni. Ezek az eszközök részben kiváltották, részben segítik a hagyományos eszközöket, így a katalóguscédulát tökéletesen pótolja, ugyanakkor könyvek tologatására, tárolására nem igazán alkalmasak (a szerző elkötelezett híve a papír alapú könyveknek, erről nem nyit vitát, nem fognak kihalni, és kész).

Ádám lefordította Rob Darrow What is Library 2.0 című postját, amely szintén egy konferenciára készülődve íródott. Ő párokat állított fel, hogy mi volt régen, és mi van most. Következzen a lista (további javaslatokat várnak mindketten):

  • csak a könyvtárban – a világban, az iskolában stb.
  • a könyvtár által kezelt információ – használó, diák, tanár stb. által kezelt információ
  • statikus könyvtári weblap – dinamikus felhasználói oldal
  • közzététel – közreműködés
  • egyirányú – kétirányú
  • helyi – globális

Talán ez eléggé szemléletesen írja le, hogy mi a különbség, és hogy mennyire más a kép, mint ahogy egyesek vélik. Persze a megváltozott körülmények, feladatok más kompetenciákat kívánnak a könyvtárosoktól is, ami sok esetben nem a régiek helyett, hanem a régiek mellett lépnek elő. Ezeket a kompetenciákat informatikus könyvtáros néven árulják ma Magyarországon a felsőoktatásban, de mér kitermelődött ennek az állatfajnak egy életképesebb megnevezése is: webkönyvtáros. Ezek a fentiekből következően technikai és szemléletbeli(?, jobb szót hirtelen nem találtam) kompetenciák: blog vezetése, azaz alapvető íráskézség, fotók, videók készítése, publikálása, kiegészítő alkalmazások beillesztése (az eziránt mutatkozó igények kutatása, majd az azok kielégítéséhez szükságes eszközök megkeresése és/vagy (ki)fejlesztése), az RSS és az RSS-olvasó ismerete, használata, és ismertetése másokkal (ez lassacskán az IM-mel együtt a levelezés hagyományát fogja kicsit megdönteni), valamint alapvető webszerkesztési ismeretek ((X)HTLM, XML, CSS, PHP, SQL). Ugyanígy idetartozik az emberi kapcsolatok építése, a személyes mellett a közösségi hálókon (WiW, Facebook stb.) és IM-eken (Gtalk, AIM, MSN, Skype stb.), valamint a tág látókör és hatalmas befogadókészség a technológiai, társadalmi trendek figyelésével és követésével egyidőben. Az ebből leszűrt tanulságokat pedig villámgyorsan el kell sajátítania és alkalmaznia, integrálnia könyvtári környzetebe.

És hogy ez miért jó a könyvtáraknak? Talán nem is jó, de mindeképpen fontos, sőt, létszükséglet. Lehet bújni az állam mögé, de nem érdemes. Akár tetszik, akár nem, de a piac fog diktálni. (Nekem nem tetszik személy szerint, de most nem rólam van szó.) Ezek az új eszközök, módszerek nem csökkentik a munka mennyiségét, hanem a folyamatát egyszerűsítik. Feladatokat lehet összevonni, lerövidíteni segítségével, valamint közvetlenebbé lehet tenni a könyvtáros-olvasó viszont (bármilyen furcsán hangzik, de ez így van, ezt talán később lenne érdemes megvitatni, amikor már kész tények is vannak – bár a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár…). A K2 hosszú távon sokkal szélesebb kör igényeit tudja kielégíteni és lefedni, pont mert flexibilis és nyitott minden újra. És nem utolsó sorban a könyvtár láthatóságát – jelenlévőségét fogja hatalmas mértékben megnövelni – gondoljunk csak pl. a New York Public Library és a wifi meséjére

Hát most gyorsan talán ennyi. K2 és Dani. Holnap meglátjuk.

Blogger rulz

Félreértés ne essék, most nem a Google blogszolgáltatását fogom reklámozni – és mégis. Ugyanis az Info szakszem harmadik felvonásában mindenki regelt egy blogot a Bloggeren, és a szeminárium keretében oda fog írni okosakat, hetente pedig egy valaki nagyon megmond a “központi blogon.” Én is, elkalandozásaim színhelye a Dani és az inaplo lesz, mégpedig közösség és tér szemszögéből (avagy építészet, ami elvileg az iparművészeknek szánt webes kalandozás mellékterméke lesz terveim szerint). Na kíváncsi leszek…

BTW az órát Fodor János, az in4 egyik szervezője tartja, aki már tavaly is elvárta a del.icio.us használatát, és Google Docs&Spreadsheetet használ az óra dokumentálására. Juj, mi?

Összefoglalás

Megvágtak mondattanon. Már megint. Holnapután zweite Rund, ha nem jön össze, fél év rápihenés újra.

Jó a restaurációs kiállítás a Nemzeti Galériában. Éjszaka meg pláne hogy. Továbbra is nagy kedvenc A várandós Mária, zseniális ember lehetett a festője – a képet átvilágítva lelték meg az anya hasába csecsempózba felvázolt, vállán keresztet tartó Jézust. Gyönyörű.

A végén meg jóhangulatú tűzgyújtós-ugrós, gólyalábas-vicceskedős befejezés a Millenárison. Tündéből pedig sztár lesz, már most meg lehet mondani, szegény.

Van egy magyar fejlesztésű WebOS (mint Operation System, kivételesen ; ), úgy hívják, hogy Rhitmo (screenshotok). Van hozzá szakirodalom a CMSAwardon, a Webisztánon, meg még egy rakat helyen. Regeltem, ha eksön lesz, még írok róla.

Cikkajánló: Sanyi írt Top 10 ILS címmel, hosszas eszmefuttatással az OS-ről (most mint Open Source, jajistenem, mi lesz itt, hogy fogják hívni az Olcsó Sajtot?), ehhez pedig levezetésnek kívánom Ági OS workshop és a KOHA című beszámolóját a KOHA bemutatójáról. Tananyag kéne, hogy legyen.

A Google Maps pedig kitűnő spanyol útiterv készítéséhez. Elteszem magamnak a kiválasztott városokat, berakom egy útvonalba őket, végül pedig kiszedem az autópályát, mert csóró vagyok. Hatalmas. Várom, hogy összerakjanak gúgliék egy kifejezetten utazástervező cuccot (bár a Labs segítségével talán nem lenne túl nagy kunszt – mondjuk a Transit efelé kezd tapogatózni).

Ja és igen. Ádám készül. Nagyon készül.

A sorozatról most direkt nem írok most ide, azt majd külön, mert közben az is megyeget. Szépen.

Ehhez meg nem fűznék kommentárt. Asszem.

Dani kontra webkettő

Kicsit rámjött a “vissza a természetbe”, egyenesen Rousseau-tól, kicsit átdolgozva a mai viszonyokra. Ryan Carson számolt be arról, hogy miért is nincs oda a web2-ért, én meg elolvastam, és hevesen bólogattam. Arra gondoltam, lehet, hogy tényleg azoknak van igazuk, akik azt mondják, kis ország vagyunk üljünk meg a seggünkön, nem kell ide internet, jól elvagyunk így is? (Ehhez persze bejátszik a rohanunk-a-wc-re/suliba/kajálni-de-azért-még-megnézem-a-méleket [persze válaszolni már nem válaszolok])

No nem. Pont ma fogom újra bebizonyítani magamnak és másoknak is, hogy igenis szükség van rá, használjuk a fejünket és a kezünket, és ebből csak jó dolog lehet. Aztán jó lesz. Addig is én javasolnám átfutni Ádám YALSA-sorozatát (1, 2, 3, 4, 5, 6)…

Kakukktojás: koloniál, biedermeier, elektronikus, rusztikus könyvespolc

A koloniál, mert az a legrondább. Na jó, nem, mert az elektronikus, mert arra nem tudsz könyvet pakolni. Viszont lassan az utóbbiból több fajta lesz, mint a hagyományos verzióból (de legalább egy irányzathoz tartoznak, bár biztos akadnak akkora sznobok, akik csíkszemmel, monitortól másfél méternyire eltávolodva közlik, hogy “Öhm… igen… ez a vonás itt a jobb alsó sarokban határozottan…”). Azt is el kell mondanom, hogy én itt most csak kompilálni fogok, tehát aki vágja a témát, az ne fárassza magát vele.

Nézzük tehát időrendben a hirtelen összegereblyézhető írásokat:

  1. Kezdetben vala Sorsha vendégmunkája a volt Sesblogon (1, 2).
  2. Aztán a librarytwopointzero (gyk. library2.0) hasonlította össze a Gurulib-et, Librarything-et és Shelfari-t.
  3. [kifelejtettem:] Ádám is írt a LibraryThing-ről a YALSA-sorozatban.
  4. Stephen a maga kis világítótornyában nem szarozott, erre ő egy raklapnyit szedett össze listaszerűen ezekből a csili-vili web2-cuccokból.
  5. A Webisztánon is lejött egy ismertetés a Shelfari-ról, a jelek szerint az előzőektől függetlenül (ám én nagyon szkeptikus vagyok a véletlenekkel szemben).
  6. Sorsha pedig nagyjából az itt eddig leírt listát készítette el, tömören összefoglalva a lényeget.
  7. És most pedig vígan bemasírozok én is a sorba, he. (Most akkor self-trackback? De azt hogyan? Még meg sincs a címe… ; )

A saját kis ismertetésemhez (nem a magamról szóló ismertetéshez, hanem… eh, mindegy értitek) Stephen listáját voltam képes lenyúlni, de hát sajna lusta vagyok… Ezen a listán 25 tétel szerepel (igazából egy oldal kínai és angol nyelvű verziója külön van véve, de kicsire nem adunk), de csodák csodájára az enyémen meg nem. Mivel pedig annyira én sem vagyok elvetemült, hogy végigteszteljem mind a sokat, ezért az About alapján fogom elmondani a fícsöröket. Na de akkor lássuk.

a könyvek testreszabható könyvtárakban való tárolása; nyilvános/zárt hozzáférésű könyvtárak; ismeretségek szerveződése; szabvány könyvtári keresőkérdések használata; könyvajánlások készítése/fogadása; kölcsönadások kezelése; értékfigyelés; szerzői és könyv-weblap; legolcsóbb ajánlat adott könyvből; kívánságlistát meg lehet venni; export Excelen keresztül (.csv); PDA és mobil elérhetőség

[ezzel nem igazán tudtam mit kezdeni, tekintve, hogy egyik skandináv nyelvet sem bírom, német alapján van némi halvány fogalmam, hogy mi mit jelenthet, de ennyi alapján kissé erős lenne ismertetőt írni]

bármit lehet írni, nem kell annak “klasszikus ismertetésnek” lennie; a bejegyzéseket nem kell közzétenni; lehet kommentelni ezeket a bejegyzéseket; bizonyos “spoiler”-ekkel (én címkére vagy simán kategóriára tippelek) lehet a bejegyzéseket osztályozni; több bejegyzést is lehet írni egy könyvről [azaz feltaláltuk a blogolást, jajdejó]

el lehet mesélni a többieknek, hogy éppen mit olvasok, mit akarok olvasni, ill. hogy mit ajánlok olvasásra; a barátaimnak könyvet ajánlhatok [ez mintha kissé hasonlítana az előző opcióra, nem?]; mások ajánlataiban való böngészés [még szép hogy, ha nem lenne, akkor az előzőeknek sem lenne sok értelme]; könyvismertető írása; a barátok által ajánlott könyvek gyűjtése

könyvlista alapján való ismerkedés; helyi és távoli barátok szerzése; különleges/egyéni érdeklődésű, foglalkozású emberek keresése; kedvenc könyv/téma megbeszélése; annak követése, hogy még ki olvassa ugyanazt a könyvet; könyvajánló írása stb.

[az az igazság, hogy ezt nagyon sok helyen kivesézik, úgyhogy ezt itt most kihagynám – mindig is tudtam, hogy rossz tényfeltáró riporter lenne belőlem…]

közösségi könyvlista-építés; ajánló-rendszer; folkszonmómia – mindenki a saját szája íze szerint címkézheti a könyveket; PREDEFINIÁLT FAZETTÁS OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER a szerzőkhöz [a kedvencem, ebből írtam egy ritka vacak szemdolgot rögtön az első félévben, de azóta nem szerettem ennyire mást az IKNY-ből]; barátkozós lehetőség; virtuális közösség; lehet exportálni a trackelni

a legolcsóbb eladási ajánlat keresése; kívánságlista megosztása a családdal és a barátokkal [ez így eléggé leegyszerűsíti a karácsony előtti tépelődést, már csak minden lista mögé kéne építeni egy háttérhálózatot, amin megbeszélhetik a kedves rokonok-ismerősök, hogy akkor ki mit vesz meg]; lista az eladásra szánt darabokról; tetszés szerinti rendezés – akár csak a valódi polcon; esetleg érdekes címek keresése (a már meglévő címek alapján); hasonló érdeklődésű [betegségben szenvedő] emberek keresése; linkek az IMDb-re és az Amazon-ra

ismertető írása; gyűjtemény-megosztás; csiszolt keresési lehetőség; Movie Night: ezt annyira nem sikerült megtudnom, hogy mi, de valami olyasmiről szól, hogy ismerősöket lehet filmnézésre hívni – én arra tippelnék, hogy berakom a hálózatra kötött DVD-lejátszóba a lemezt, amit aztán a megadott csatornán a többi is nézhet

több, mint 530 nyilvános könyvtár állományának keresése; UPC/ISBN alapú információk; könyvespolc-szerű rendezés (könyv, film, zene, játék, szoftver); könyv/filmismertető írása és megosztása; kölcsönzött könyvek követése; árfigyelő rendszer; blogwidgetek [ez nagyon szép szó lett]

az egyetlen, általam ismert, magyar nyelven is elérhető kezdeményezés [én valamikor tavaly ősszel regisztráltam magam ide, de nem sok eredménnyel, kipróbálni azért jó volt]

bármilyen gyűjtemény tag-alapú katalogizálása

widgetek; tag; ajax interfész,;rss feed; csoportok és fórumok; gyűjtemény-statisztikák; privát üzenetek; profil kommentek; egyéni profilok; importálás; ismertetők írása; kölcsönzések követése

a tudományos élet résztvevőit segíti az általuk olvasott szakirodalom rendezésében és megosztásában

p2p hálózaton segít kezelni, keresni és megosztani a bibliográfiai metaadatokat, BibTeX fájlban

Az az igazság, hogy nem vagyok oda a filmekért (megnézek egyet-egyet, de nem nagyon töröm magam), így majdnem kimaradtak a DVD-s oldalak a szórásból, csak aztán bevillant, hogy az milyen már, hogy esetleg olvasószolgálaton odajön valaki a kínjával, én meg közlöm vele, hogy nem igazán mozgat a téma, majd holnap, vagy ott a kolléga. ; )

[És az csak ugye vicc, hogy van olyan hogy fasza.hu, ráadásul a Faipari Szakosztály Egyesület neve? És az is az csak ugye, hogy a mélcímük info@fasza.hu?]

Forrásgyűjtemény

Fodor János t.úr átköltöztette a szemafort a webprojekt.blogpsot.com-ra, és tök jó dolgokat gyűjtött össze. És ezek után én minek tartsak már előadást? ; ) Szóval az alábbi témakörökben linkgyűjtemény:

operációs rendszerek fejlődése, GUI változások
hipertext idea, a web kialakulása
google
wiki rendszerek
blogoszféra
web2.0
szemantikus web, taxonómia és folkszonómia
ai – mesterséges intelligencia
socialsoftware
socialnetworking
e-privacy
p2p fájlmegosztás
copyright – CC
microsoft – office – web: produktív alkalmazások
web 2 business – long tail
hálózat – kultúra – globalizáció
digitalizálás – együttműködések hazai és globális projektek
OAI – a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés
library 2.0 koncepció

WP-klón

Jé. Az a neve neki, hogy Blogsome, és tisztára úgy néz ki, mintha valaki lenyúlta volna a WP 1.5-öt, és a saját szakállára csinálna belőle szolgáltatást. Ami rokonszenves benne, hogy pluginekben sokkal szabadabb, mint az eredeti, és szabadon át lehet írni a template-et (nem pedig pénzért, mint errefelé). Mindemellett még azonban bőven van hova fejlődnie, amíg utóléri a nagytesót…

cARTalog – a webkettes kártyatrükk

Eddig szerintem mindenkinek elsősorban a katalóguscédulák jutottak az eszébe – ha nem a könyvespolc -, ha egy átlag cédula(régebbi) könyvtárra gondolt (erre az ismerőseimmel való beszélgetések vezettek). Nos, itt az új cédula – még ha nem is küllemében és funkciójában, hanem alkalmazásában következett be a váltás. Kell hozzá egy fotosoppolt (vagy gimpelt stb.) cédula-háttérkép, egy PHP-szkript, ami kiszedi az adatbázisból a cédula adatait, és ellátja a cédulát kézírásos kommentekkel (amit természetesen mi adunk meg).

Lehet generálni kártyát, tessék kipróbálni.

“I’m sure the layout on these cards is far from orthodox, but they’re still kinda fun. Take a look and play around. Who says the OPAC can’t be fun?”

Mivel pedig nyílt forráskódú, le lehet tölteni a szkriptet. Érdemes egyébként körülnézni arrafelé, mert mintha tele lenne hasznos dolgokkal az az oldal… ; )

Köszönet a librarian.net-nek, hogy postolta.

WPopac – OPAC 2.0

Wow: megszületett az első blog-alapú OPAC, a WordPress motorra épített WPopac. Casey Bisson a Plymouth State University Lamson Library-nak készítette ezt az alkalmazást, amely átvette a blogok minden hasznos tulajdonságát: permalinkek, kommentek és tackback-ek. De nem csak ez az előnye, hanem mivel a WP-nek hatalmas tábora van (jelenleg 350000 blog van bejegyezve csak a WordPress.com-on, és akkor még nem is beszéltünk az önálló blogokról), ezért könyvtáron kívüli emberek is fejlesztik a különböző API-kal és stíluslapokkal. Ez a rendszer nem kívánja leváltani az integrált könyvtári rendszereket (azok számtalan olyan feladatot látnak el, amelyeket kifejleszteni az új rendszerben eléggé nehéz feladat lenne), a régiekkel párhuzamosan haladva azonban kiválóan használható. Egyik hatalmas előnye az ingyenesség és a nyílt forráskód, így nem kell drágán megvásárolni, illetve a fejlesztéseket külön-külön beszerezni, ill. nem kell egyeztetnia fejlesztőkkel, ha az embernek egy jó ötlete támad. A WP-t programozni nem túl nehéz feladat (bevallom, én még nem láttam neki, tekintve, hogy egyelőre nincs saját “lakhelyem”, így kénytelen vagyok beérni az instant szolgáltatásokkal), így bárki néhány hét-hónap alatt beletudja magát annyira ásni a rendszerbe, hogy ne okozzon problémát egy-egy kisebb (később aztán nagyobb) módosítás kivitelezése. És ami szintén nem hátrány: valószínűleg rá fog annyira cuppani a nép (úgy általában, tehát az USA-tól Japánig a WP- és könyvtár-felhasználók), hogy özönleni fognak a plugin-ek.

Állítólag lehet szidni meg dícsérni is, nekem az ötlet tetszik, és valahol szerintem erre felé kéne keresni a jövő útját (ahh, de szép volt… ; )

Forrás: ALA TechSource