Webtrend 2009 (térkép)

webtrendmap2009A 2008-as webtrend-térkép után itt az idei, 2009-es a japán Information Architectstől. Kezd egy kicsit Mátrix-szerű (ijesztő?) lenni az egész, de az is igaz, hogy nagyon hasznos és tanulságos böngészgetni, kapcsolatokat és viszonyokat felfedezni az egyes webhelyek, -alkamazások, -szolgáltatások, -hírességek és -megmondóemberek közt.

Le lehet tölteni A3-as, 8 megás, nyomtatható PDF-ben, valamint különböző nagyságú háttérképként. Ha ez pedig nem elég, akkor meg is lehet rendelni papíron. Ja, és van klikkelhető, naponta frissülő kezdőlapnak beállítható okosság is. És még a Flickr-ön is fentvan.

Tényleg, kinek lenne kedve egy ilyent magyarban összerakni? Ha van ötlet, tipp (mármint hogy mit lehetne felveni rá), akkor nyomjátok kommentben vagy a kontakt űrlapon!

via Swissmiss

Egymás közt

Jessamyn West összeszedte, hogy honnan értesülhet a kíváncsi könyvtáros az OCLC policy-jának változásairól.

A második számú probléma a változást követő és megelőző csönd volt. E körül forog a bejegyzés, de érdemes azt is megnézni, hogy miért van ez a nagy felhajtás: az OCLC a rekordjait Noncommercial CC licensz alá helyezte, azaz jópár könyvtári és egyéb szolgáltatástól vette el a pénzszerzési lehetőséget – gyakorlatilag amelyik szolgáltatás az OCLC rekordjain nyugszik, azt nem lehet pénzért adni (pl. a LibraryThing könyvtáraknak nyújtott szolgáltatása).

Egy idő múlva aztán kezdtek potyogni a hírek, kommentárok, riportok. Jelenleg lehet olvasni a régi és új szabályzat közti eltérések wiki-oldalát, Karen Calhoun bejegyzését az új policy védelmében, valamint meg lehet hallgatni Roy Tennant és Karen Calhoun beszélgetését a Talisnál dolgozó Richard Wallis-szal.

Persze nem mindenkinek tetszenek a módosítások, az Open Libray project-nek és a LibraryThing-nek konkrétan keresztbe tesz, születnek is egymás után a tiltakozó bejegyzések és petíciók. Ezenkívül pedig nagyban folyik a vita a MetaFilter, az Inside Higher Ed és a Slashdot fórumain, a code4lib pedig egyenesen egy egész wikit készített a történetnek. Tim Spalding a Thingology-n folyamatosan frissülő bejegyzést nyitott a történetnek, ott is lehet követni. Azt hiszem, ezt hívják kommunikációnak.

És hogy miért tartottam fontosnak ezt összeszedni? Nekem a tavalyi menet jutott rögtön eszembe, ami a könyvtári stratégia körül ment. Hatalmas, néma csönd, és ha volt is hang, azt gyorsan elhallgattatták. Ráadásul kicsit máshogy, de egyre inkább ugyanezt érzem egyrészt az IKR-fejlesztők részéről, valamint a TÁMOP-TIOP körül a valódi kérdésekkel kapcsolatban.

Utálom a konferenciákon és sajtótájékoztatókon közzétett vagy kiszivárogtatott híreket. Utálom a Katalistre nagy ritkán felrakott rövid összefoglalókat. Kötelezővé tenném minden vezető beosztásban dolgozó könyvtárosnak, hogy naponta vagy legalább hetente egy bejegyzést írjon a munkájáról. Van, aki erre képes. Nem lehetetlen.

Image by DailyPic

Blogajánló: orvosságosság

Régóta figyelem Meskó Berci blogját, a MedIQ-t, szerintem minimum egy könyvtáros veszett el benne, de lehet hogy kettő. Hatodéves orvostanhallgató Debrecenben, és a magyar blogja mellett (ami egyelőre egyedülálló itthon), vezet angol nyelven is egyet (Scienceroll címen), amely alig egy-két hónap alatt el is nyerte 2006-ban a Medgadget Weblog Awards különdíját (ez az orvosi blogok világversenye) – és mellette 2007-ben Goldenblog az Újblog kategória győztese is lett.

A blog egyik témája a web2.0 és az orvoslás kapcsolata, ezért aztán rengeteg, könyvtárosi szempontból is kihagyhatatlan dolog, hírforrás szerepel rajta. Úgy általában pedig az jön le róla, hogy az orvosoknak legalább annyira szükségük van a frissítésre, mint a könyvtárosoknak (kórház/rendelő2.0?).

Juteszembe, érdekesség: ma reggel hallottam kávézás közben a Kossuthon (valahol itt van – figyelem, direkt link! -, nem emlékszem pontosan mikor), hogy Zala megyében az orvosok interneten kérhetnek időpontot a betegüknek a megyei kórházban, és hogy ezt a rendszert mindenféle EU-s támogatás és állami különjuttatás nélkül csinálják meg. A probléma csak annyi, hogy bár mindenhol van számítógép és internet, ahány orvos, annyi féle szoftver van használatban. Ennek csiszolásán dolgoznak jelenleg, a rendszer majd valamikor később lesz éles. Részletekért érdemes meghallgatni a riportot.

Van egy gyógyszerész haverom, akivel már beszélgettem arról, hogy van egy másik területe az orvosi rendszereknek, ami tiszta aranybánya, a patikai rendszerek. Itt is ugyanaz a helyzet, mint orvoséknál, ahány ház, annyi szopás szokás. Arra meg még a gyógyszerészek – ill. a gyógyszertárak tulajai – nem jöttek rá kis hazánkban (állítólag), hogy mekkora lehetőség van itt is az OSS-ekben. Ja, ha képesek több százezret, akár milliót is kidobni egy vacak honlapért… Tisztára, mint a könyvtárak ;)

Tanulság: az egészségügyben kb. ugyanakkora a digitális analfabetizmus, mint bárhol máshol a közszférában. De van javuló tendencia.

Lényeg: sok szeretettel ajánlom minden könyvtárosnak ezt a blogot.

Guide után Site

Az tegnap lelkesen mutogatott oldal után jöjjön egy olyan lap, ami kifejezetten a könyvtárosoknak jó: a LibSite könyvtári és könyvtárakkal kapcsolatos oldalak ajánló oldala (tavasszal már egy éves volt, erről eddig csúnyán lemaradtam…). A múltkorival ellentétben ez teljesen nyílt és ingyenes, azaz bárki tud regisztrálni a Drupal alapú oldalon, kitölteni egy formot, ezzel küldve be az általa favorizált oldalt, majd a sajátját és másokét véleményezni, csillagozni. Ennyi az egész, egyszerű és finom, mint a túrórudi. Eszköztárába pedig beletartozik a címkézes, csillagozás, galéria (az oldalakról készült képernyőképekkel), Google Maps integráció (a Norvégia-Olaszország vonal itt is elég erős választóvonal), LibSite widget, sok-sok RSS-csatorna (külön teljes lapra, címkére és keresésre is) és a wiki.

LibSite
LibSite

Kicsit olyan mint a LII.org, csak még inkább tőlünk-nekünk érzéssel.

Kiegészítés: ja igen, nemcsak a tegnapi, hanem az azt megelőző hosszabb témához, a könyvtári honlapokhoz is kapcsolódik – kincsesbánya a pozitív példák gyűjtögetéséhez. Én pl. totálbelezúgtam a Howe Library oldalába.

Wiki? Pfff…

Kb. másfél hete van megnyitva egy tabon, de ma reggel volt úgy és annyira sérült a tudatom, hogy felfogjam: egy akár jónak is mondható szolgáltatást sikerült megtalálnom a Twitteren (most nem Csirip…) keresztül.

LibGuides Communities
LibGuides közösség

Csekélynek mondható 16775 könyvtárhasználati leírás (LibGuide) található 13 ország (USA, Örményország(!), Ausztrália, Kanada, Egyiptom(!), Írország, Új Zéland, Katar, Szerbia(!), Szingapúr, Dél-Afrika, Svédország, UK – felkiáltójellel az “ez azért ciki, hogy…” országokat emeltem ki) 357 könyvtár 6228 könyvtárosától a LibGuides közösségi oldalon. Ezt a leírást aztán nehéz bárhogyan folytatni, egyszerűen elegendő elképzelni ennyi könyvtárost (Magyarországon 2007-ben 4077 könyvtáros dolgozott a Könyvtári Intézet statisztikája szerint…).

Az üzemeltető a springshare, amely web2-es eszközöket fejleszt könyvtárak és oktatási intézmények számára. Sajnos ezzel együtt nem ingyenes a szolgáltatás, de azt hiszem megéri az évi 900-tól 3000 dollárig (havi 12 ezer forinttól kezdődik) terjedő előfizetési díjat (csak szolgáltatás, ergo nem lehet letölteni és telepíteni, de 60 dollár/év díjért lehet saját domainnel is használni). Természetesen van ingyen demója, lehet vele játszani (mailben kell felhasználót kérni), és a felhasználás is ingyenes. Ha pedig lemondjuk az előfizetést, minden addigi adatunkat megkapjuk természetesen XML-ben.

Maga az ötlet igazából egyáltalán nem eredeti, arról szól, hogy milyen lehetőségeket lehet beépíteni egy ilyen közösségi tudásgyűjtő/megosztó izébe, ami már mind-mind létezik a weben. Aztán pedig jól eladni a dolgot a többieknek. Ha pedig valaki ezentúl meg akarja itthon is valósítani pénzért, kérem e jutalékomat ;) Egyébként meg ajánlom Andrisnak, valami ilyesmi tuti nagyot ütne a Könyvtárportálon…

LibGuides tartalmak
LibGuides tartalmak

És akkor lássuk mit tud: a regisztrált könyvtáros létrehozhat profilt, amely közvetlenül a felhasználóknak fog szólni (könyvtárosok és “mezei” – alias alsóbbrendű – emberek). Ennek a profilnak a keretében tud közzétenni leírásokat, segítségeket, útmutatókat. Eddig semmi extra, erre egy blog is képes. Na de (persze nem fontossági sorrendben fogom közölni, hanem ahogy a lapon van, úgyhogy nem ér a “hát ez nem is…” közbevetés, majd a végén, ha minden összeállt, meg különben is, mondom majd én):

  • LibGuides opciók
    LibGuides opciók

    “Post to LibGuides” gomb a böngészőbe, hogy azt megnyomva, bármilyen tartalom linkjét hozzáadhassunk a leírásunkhoz.

  • Emailértesítő, amely adott címke, témakör vagy könyvtáros szerint figyelmeztet, ha új tartalom kerül ki a rendszerbe.
  • Sablonok, együttműködés, tartalom újra felhasználása – bármilyen már meglévő tartalmat fel lehet újra használni sablonként, ha új leírást készítünk, akár kollégáinkkal együtt.
  • Címkézés és kategorizálás témakör szerint, de persze ez azért eléggé evidens egy tartalomkezelő rendszer esetében…
  • Delicious és más közösségi könyvjelzőző rendszerek integrálása, ami azt jelenti, hogy be lehet rakni delicious címkefelhőt a leírásba, illetve az adott leírást meg lehet osztani pl. delicious-ön, Facebook-on, Digg-en stb. (Azért ez sem akkora durranás.)
  • Twitter (Csirip) integráció, azaz ha publikál valaki egy leírást, az rögtön megy ki Twitterre is, címmel, URL-lel.
  • RSS- és podcast-szórás, videók beillesztése a leírásokba, de csak hogy teljes legyen a tartalomszolgáltatás köre.
  • Szavazások, felhasználói értékelés (cuki csillagok), kommentek és beküldhető tartalmak, hogy ne csak a felhasználónak, hanem a könyvtárosnak is jó legyen, így lehet tesztelni egy-egy új szolgáltatást, további tippeket, linkeket beszerezni.
  • Felhasználói statisztika – mindenre kiterjedően, ami itt ebben a listában fel van sorolva.
  • Minden könyvtárosnak jár egy teljes profil, valamint minden leírás mellett ott szerepel kicsiben is. Emellett van embeddelve cset is, tehát ha éppen ott van a könyvtáros is, meg az érdeklődő felhasználó, akkor létrejön a boldogság.
  • Facebook App-ok (3 is van belőle) és más widgetek, amelyeket be lehet rakni blogba, közösségi oldalra, weblapra stb.
    LibGuide widget
    LibGuide widget
  • Teljes személyreszabhatóság, azaz olyan betűtípust és színt állatíhatunk be magunknak, amilyent csak jólesik.
  • És hát a közösség. Fent már említettem számokat.

LibGuides Intro from Springshare on Vimeo.

Szerencsére van blogjuk is, ahol érdekes dolgokat írnak, többek közt olyant is, hogy a HowStuffWorks.com-mal együttműködve egy csomó témában indítottak lapot (állatok, földtudományok, geográfia és térképek, USA történelem, fizikai, biológia, gazdaság, dinoszauruszok, politika és választások, zöld életmód, technológia és mindennapi tudomány és a többi, amik még majd fognak az ősszel indulni).

Hát kb. ennyi. Tényleg nem nagy cucc, de a jelek szerint nagyon használható és népszerű. Remélem, lesz majd nekünk is ilyen, vagy hát ha nem, lesznek ennek a rendszernek előfizetői itthon is. Nekem speciel lenne egy-két felraknivalóm már most is…

Egyébként meg kíváncsi vagyok, ez mennyire fog alternatívát nyújtani a wiki mellett… Az tény, hogy a bizalmat könnyebben felébresztheti a térítéses rendszer, valamint hogy intézményi, szakértői feltételek vannak hozzá (tehát pont azok vannak kiküszöbölve, amiket a Wikipédia ellen fel szoktak hozni). Nem mellesleg pedig az eszközparkja jóval nagyobb, mint egy szimpla wikinek.

Könyvtári trendek 2008-ban

Június végén Karen Coombs és Sarah Houghton-Jan virtuális előadást tartottak a LITA (Library and Information Technology Association) Annual Top Technology Trends paneljén. Mindketten összeszedtek egy listát a jósolható, illetve már a házban lévő könyvtártechnológiai trendekről. Sarah egy öt pontos listát állított össze, Karen 3-at szedett össze.

Íme először az 5 pontos lista:

  1. Sávszélesség. Lassan ott tartunk (itthon is), hogy otthon az embereknek nagyobb a sávszélessége, mint a könyvtárban, főként ott, ahol sokan látogatnak egyszerre webes videómegosztó oldalakat, töltenek le, dolgoznak kollaboratívan, hallgatnak streamelt rádiót, játszanak stb, és ez még nagyobb gondot okoz, ha a könyvtár munkatársainak nincs elkülönített sávja a munkához. Szerencsére(?) ez viszont inkább globális probléma, így nem a könyvtárosoknak egyedül kell vele megküzdeni.
  2. Fenntarthatóság. Nagyon szép és jó dolog a web(2.0), de nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyugaton legalábbis tele van a web halott könyvtári/könyvtáros blogokkal (és a Klogon is van egypár… némelyikben még hiszek, hogy feltámad), a szósöl netvörkök nem frissülő, halott könyvtári profilokkal (mea culpa, a MOME Könyvtár profilját teljesen elhanyagoltam az iWiW-en – nem mert utálom, hanem mert egyáltalán az iWiW-et állati ritkán használom). El kellene kezdeni felmérni, hogy hány ember mennyi időt tölt a könyvtár webes megjelenésének alakításával (hírek, cikkek írása, dizájn, állomány feltárása, interakció a felhasználókkal stb.) – saját tapasztalat, hogy ezen a téren itthon még hatalmas hátrányokat kell behozni, mástól is tudom, hogy ha csak egy ember foglalkozik ezekkel, az egyszerűen reménytelen -, mert az legalább olyan fontos lehet, mint a fizikai.
  3. A csilli-villi dolgok helyett figyeljünk saját magunkra. Melyik mondat hangzik ismerősen?
    Meg szeretnénk csinálni, de a vezetőség nem lát benne fantáziát, és nem szeretne emberi és anyagi erősforrást fordítani erre.
    vagy
    Át kell vernünk hat bizottságon és át kell írni vagy négy pontot a könyvtári szabályzatban, így hát még egy évgi biztos eltart, mire elindíthatjuk a blogot.
    vagy
    A web- és IT-csapatunknak már egy évre előre meg van az ütemterve, így az új ötletek várólistára kerülnek.

    A könyvtár, mint szervezet, eléggé lassan működik, éppen ezért nagyon érdemes egy hosszú távú stratégiát kidolgozni a gyorsa döntések és a változtatások bevezetése érdekében. Általában az a jellemző, hogy inkább az innováció ellen van a szervezeti struktúra és a gyakorlat, ehhez pedig még hozzáadódik az inkább az idősebb korosztályra jellemző félelem a hibázástól. Mindezen felül a bürokrácia embertpróbáló rendszere az, ami képes csírájában elfojtani bármiféle újítást. Egyrészt magának a rendszernek az őrületes komplexitása, másrészt a kisember-érzés (főleg az új munkatársakra jellemző ez), harmadrészt pedig az időhiány, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a munka mellett az adminisztrációval szórakozzon az ember. Azok, akik le tudták rombolni az emberek valamint a könyvtárak és az innováció közt lévő falakat, azok az LJ vagy a Computers in Libraries folyóiratok ajánlóiban szerepelnek. Ezekre egytől egyig jellemző, hogy a szervezeti struktúrájuk a lehető legegyszerűbb – egyértelműen ez a járható út hosszú távon.

  4. Katalógusok. A jövő katalógusainak globálisan kell megvalósítaniuk, amit jelenleg csak egy-két előre mutató fejlesztés tesz lehetővé: a felhasználókat segíteni kell a címkézés, bírálat írásának, a megosztás, a követés stb. lehetővé tételével. Nem lenne szabad korlátozni a felhasználók által létrehozott plusz tartalmat, ráadásul ezeket könyvtárak közt kéne tudni kezelni, azaz egy másik könyvtárban létrehozott plusz tartalom jelenjen meg a saját katalógusunkban is. Sőt: nem csak a katalógusok, hanem a “közösségi” (nagyon nagy idézőjel!!!) oldalak (Amazon, Facebook) és a katalógusok közt is meg kéne ennek valósulnia.
  5. Nyílt hozzáférésű tartalmak. (Én úgy érzem, ez a kérdés itthon még jó ideig nyitott marad – legalábbis addig, amíg nem éri el egy erős lobbi a szerzői jogi törvények normalizálást – a jelenlegi rendszerre nálam az idióta a legenyhébb jelző.) A könyvtárak nemsokára át fognak állni a teljes digitális tartalomszolgáltatásra – fizetés ellenében. Ez így lesz a hangoskönyvek, enciklopédiák, folyóiratok esetében, de emellett nagy hangsúlyt fognak kapni a nyíltan (értsd: ingyenesen) hozzáférhető anyagok, ld. a már ma is létező Project Gutenberg, Directory of Open Access Journals stb.

És akkor nézzük Karen 3 pontját:

  1. API-k. Az egyik legburjánzóbb területe a webnek az API-k világa. A könyvtárak egy részének talán eddig sem volt idegen ez a dolog, de az az igazság, hogy az eddig hozzáférhető bibliográfiai adatoknál azért jóval több lehetőség van a könyvtári adatállományban. És miközben a felhasználóink élete válik ettől jobbá, addig sokkal nagyobb lesz az esélye eleve digitálisan létrejött tartalmak és gyűjtemények felfedezésének. Ideje lenne a könyvtári szoftverek fejlesztőinek felébredni, és észrevenni, hogy a könyvtárak nyitni szeretnének a felhasználók felé (néhány szolgáltató már megtette ezt, és ez nekünk jó). Ugyanakkor nem ártana, hogy szabványos API-k készüljenek, nem szerencsés huszonötféle API-t készíteni, ugyanis arra huszonötször kell átírni ugyanazt a kódot. Végül pár API, amire érdemes figyelni fejlesztés közben: Open Library API, WorldCat API, Google Book Search API, LibraryThing API, közös keresők (MetaFind, LibraryFind) API-jai, OpenURL resolver API-k (SFX, Serial Solutions), megosztó oldalak (pl. Flickr).
  2. Virtuális, valós idejű részvétel az oktatásban és a konferenciákon. A web tele van virtuális osztálytermekkel és oktatással, ezekben mind részt vehetnek a könyvtárak, könyvtárosok.
  3. Mobil eszközök és technológiák. Az iPhone második generációjával és a Google mobil fejlesztéseivel egy új szintre léptek a mobil eszközök (ezt a kijelentést azért nem árt némi szkepticizmussal fogadni, bár ugye kérdés, hogy mi az új szint…). Ehhez pedig nem csak megjelenésben, hanem szolgáltatások terén is igazodni kell.

Szóval ez most az aktuális kép a két könyvtáros szemszögéből. Sajnos én nem érzem magam akkorának, hogy bármit is jósoljak, szerencsére nálam sokkal avatottabbak megtették helyettem: Berényi Konrád (online marketing) és Gina (webdesign) 2008-as előjelzése (és emellett még vannak az ún. megmondóemberek, ld. pl. Doransky és Márk).

  • Talán annyit megkockáztatnék, hogy egy-két éven belül elindul egy kis nyitás a FOSS felé, valamint egyre általánosabbá válnak a “portálok”, blogok. Lassan kezdődik a valódi web2 felfedezése (avagy élet az iWiW-en túl), kezdődnek képzések, nő az érdeklődés.
  • A magyar könyvtári szoftverek szempontjából nem sok újat várok, ha olyan ütemben fejlődnek tovább, ahogyan eddig, akkor két-három éven belül nem lesz gyökeres változás. Szájtépés, de jó lenne nyitni a web felé (API, közösségi funkciók) és megoldani a mobilos megjelenést is. És akkor még egy csomó olyan alapvető funkcióról nem beszéltem, mint az online beiratkozás, díjfizetés, emailes értesítések, kilométeres listát tudnék írni…
  • Szerintem a szerzői jogi cirkusz is marad úgy ahogy van, itt minimum egy olyan meteor kéne, ami kipusztította a dinoszauruszokat (persze van rá esély, miért is ne).
  • Őszintén bevallom azt is, hogy nem sokat várok a jövőtől sem. Legalábbis nagyon nem látom az “utánpótlást”.

Nem akarok rózsaszín ködben élni: sehol sem vagyunk, állati sok feladat van, ráadásul ez mind ránk szakadt a FITT-ben (erről szeretnék írni egy hosszabbat, de egyrészt írtam, másrészt meg nem biztos hogy pontosan le tudnám írni, amit szeretnék – na majd ősszel, addi sok víz fog lefolyni a Dunán). Jippí.

Egyébként a LITA blogon durván félévenként jelennek meg trend-előrejelzések, érdemes a régebbieket is átböngészni – az első 2005 június 16-án született, 3 éves távlatból már elég jól meg lehet ítélni a dolgokat.