Zotero 2.0

Mindenki örömére pár napja megjelent a Zotero 2.0 beta 3, egy csomó olyan funkcióval, ami már nem csak az egyéni, de a közös munkát is tudja nagymértékben segíteni. Ezek közül az első a Csoportok kezelése, amelyeken keresztül jegyzeteket, bibliográfiákat lehet megosztani kollégáinkkal, évfolyamtársainkkal. Csoport létrehozásához regisztrálni kell, majd ezután lehet létrehozni a sajátunkat, ami lehet publikus, nyitott, esetleg publikus de zárt, vagy privát. Később pedig a csoportunkat a saját URL-en lehet elérni.

Csináltam egy klog csoportot is, aki hivatást érez arra, hogy segítsen egy frankó cikkadatbázist létrehozni, az csatlakozzon, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta. (De ha FITT lenne a jobb ötlet, az elől sem zárkózom el…) Engem meg itt lehet megtalálni.

Kedvcsinálónak pedig szerpeljen 10 ok, amiért érdemes használni a Zoterot:

  1. Tényleg egyszerű a használata. Van egy rövid videó, amit ha megnéz az ember (és megvan a kellő angol nyelvtudása hozzá), akkor semmi problémát nem jelenthet a kezelés.
  2. Ingyenes. Van erre a kérdésre (bibliográfiagyártás) fizetős válasz is, de elég erős versenyt csinál a Zotero. Bármi gondunk, bajunk van, ott van a teljes körű dokumentáció, és ha valakinek olyan viszketése van, hogy meg akarja bütykölni, hát nem áll semmi az útjába.
  3. Már intézmények százai ajánlják ezt az alkalmazást a hallgatóiknak (köztük olyanok, mint az MIT, a Standford vagy a Yale), tehát már jelentős tudás van benne és áll mögötte.
  4. Bárkinek, bármikor könnyen használható. Bármilyen operációs rendszeren elfut (természetesen – és sajnos – csak Firefox kell hozzá), ráadásul köszönhetően a központi szerveren tárolódó és szinkronizálódó adatoknak, még csak a saját gépünkhöz sem vagyunk kötve. A Portable Apps segítségével pedig még csak az sem kell, hogy a használt gépen telepítve legyen a böngésző, erről pár bekezdéssel korábban már írtam egyet. És hát ugye ott van a webes hozzáférés a gyűjteményhez, ez már csak hab a tortán.
  5. Még díjat is nyert. Van, akinek számít, hogy megnyert egy csomó címet. 2007: Best Instructional Softwar, PC Magzine – “Best Free Software”; 2008:  PC Magzine – “Best Free Software”, CiteFest 2008 – legjobb hivatkozáskezelő eszköz.
  6. Lehetőség az intézmény számára, hogy kihasználja a Zoterot. Mivel nyitott az egész projekt, semmi az ég egy adta világon nem gátolja meg az intézményeket, hogy kiaknázzák a lehetőségeit, és a maguk céljaira átalakítsák, továbbfejlesszék. Többek közt így indult a University of Michigan’s School of Information játéka, a Bibliobouts, Zotero-alapokon. De ugyanígy meg lehet említeni a Concordia University Digital History Lab-jét, amely egy videó-annotáló (figyelem!) plugint (Vertov) készített a Zoterohoz.*
  7. A Zotero semmi adatot nem tart meg magának. Cél a nyitottság és a felhasználókiszolgálása, így semmilyen apróbetűs rész nem köti magához a felhasználó által gyártott hivatkozásokat és jegyzeteket.
  8. A suli végével nem zár be a szolgálatás. Sok hasonló, zárt alkalmazás licensze (vagy licenszkedvezménye) véget ér a diploma készhez kapásával, így az általuk kínált szolgáltatások (sőt, néha a bennük tárolt adatok) is.
  9. Következetes szabványhasználat, ennek köszönhetően pedig rugalmasság. A létező nyitott szabványok között pofonegyszerűen tudjuk ide-oda szállítgatni a gyűjteményünket (és nem vagyunk bezárva egy senkimás által nem használt formátumba), akár a többi alkalmazásból vagy alkalmazásba.
  10. A felhasználók a saját nyelvükön használhatják. Mivel a Zotero már 30 nyelven elérhető (köztük magyarul is), ezért szinte nemzetiségtől és nyelvtől függetlenül bárki használhatja. És ha mégis sikerül kifogni egy nem támogatott nyelvű olvasót, hallgatót vagy felhasználót, egyszerűen lehet fordítani a BabelZilla segítségével.

Ha valaki ezen felbuzdult, akkor sok szeretettel ajánlom a még régebben készült magyar nyelvű leírást az első pár lépésről, esetleg korábbi bejegyzéseimet, vagy Gazs lelkendezését. Ésha végképp elakadt vele valaki (ez azért már nehéz), akkor dobjon egy kommentet vagy mélt, megnézzük, mit tudok segíteni.

*Egy nagyon csúnya hibája még van a Vertovnak: nem szereti a Linuxot, illetve mindenképpen kell hozzá QuickTime és Java Runtime Enviroment.

Szexies masina

Nem is túrórudi, hanem pirosmogyorós jár Keltnek azért a videóért, amely egy szkenner-robotot mutat be, ami rendkívül kreatívan és meglepő módon a ScanRobot névre hallgat. Ebben önmagában nincs semmi, de ez a cucc rendkívül hajlamos lehet a fetisizálódásra. Már maga a videó alaphangulatában van egy olyan íz/hang/érzés, ami megalapozhatja a szexi könyvtároskisasszony legendáját. Figyeljük meg a kameramozgás finomságait, a fa burkolatokat – igazi retro-könyvtár fíling, mintha a néptelen OSZK-ban járnánk egy álmos, de elektromos feszültségtől terhes szombat délutánon. A bevezető rész mint lassú előjáték jelzi előre a dolgokat, ami pedig 1:06-tól indul, az maga a tömény erotika. Azt hiszem erre kár több szót vesztegetni.

Természetesen kell egy ilyen.

Nagy nyári lemaradás

Egy dolog miatt utáltam meg tavaly is a hosszabb internetnélküliséget (egyébként piszkosul élvezem, hogy nem a gépem az első amit bekapcsolok, hanem a kávéfőző): az 1000+ olvasatlan feed, amit egy hónap alatt sem sikerül lefaragnom, és a kismillió mél, aminek a 60%-a olyan, aminek az olvasása már akkor késő lett volna, amikor megjön. Na de ennyit a nyavajgásról, mert volt egy talicskányi Linux/Ubuntu hír, amit nem szabad kihagyni.

A Google Chrome-ról addig nem írok, míg nincs belőle Linuxos. Állítólag jön, de ha olyan lesz, mint a Picasa, akkor tehetnek egy szívességet.

Készítettek egy finom listát az Ubuntu (Linux) alól elérhetó BitTorrent-kliensek listájáról. Ha engem kérdeztek, Transmission, de persze ízlések és pofonok.

Készült egy Linux-mítoszokat erodáló írás is, öt tévhitet cáfolva meg.

  1. Egy Linux telepítése bonyolult – az utóbbi öt évben óriási fejlődés történt a felhasználó-barátságban, és ez főként az Ubuntunak köszönhető. Ez főleg akkor mutatkozik meg, ha egyszerre próbálunk telepíteni Windowst és Ubit: utóbbi gyorsabb, alig van benne (ha van) újraindítás, valamint lehet közben passziánszozni, webezni, amit csak tetszik.
  2. A Linux használatához kell ismerni a Linux terminált – egy átlag Linuxban átlag használat mellett manapság pont annyiszor kell menyitni, mint a Windowsban a CMD-t. Ja, hogy az mi az? A parancssor…
  3. Nincs egyklikkes telepítés, mindent fordítani kell – dehogynem, csak míg a Windowsban külön-külön kell bevadászni a telepíteni kívánt csomagokat, addig a Linuxokban (egyébként kinézetre a Windowséhoz hasonló) programkezelőben ott van minden, csak ki kell választani, hogy melyiket akarjuk.
  4. Kevés alkalmazás van Linuxhoz – csak a hivatalos debian platform tárolója több, mint 18000 alkalmazást tárol, és ennek többszöröse érhető el még nem hivatalos forrásokból. De ha még ez sem elég, a Wine segítségével szinte bármilyen Windowsra tervezett alkalmazást lehet futtatni (pl. Photoshop CS2, MS Office 2007 stb.).
  5. Nem tudom lejátszani a videóimat, vagy használni az iPodomat – hülyeség, pl. a VLC bármilyen formátummal elboldogul, és az iPodot is nagyszerűen kezeli szinte bármelyik zenelejátszó, én pl. a Rhythmboxszal használtam minden gond nélkül.

Könyvtáraknak is hasznos lehet az a szkript, amit a hogyan.org közölt, a napi felhasználási limitet lehet vele szabályozni felhasználónként Ubuntuban. Semmi ördöngösség, roppant egyszerű. Ajánlott krónikus gépfüggésben élőknek is. Használat előtt azért kockázatokésmellékhatásoktekintetébenkérdezzemegkezelőorvosátgyógyszerészét.

De ha már munka- és gépfüggés, akkor szintén Ubuntuhoz van egy kis alkalmazás, ami a 8.10-ben és a GNOME 2.24-ben már instant benne lesz, ez a Hamster Time Tracking. Meg lehet adni, hogy épp mivel foglalkozunk, és indul a stopper, így követni lehet egy csomó grafikonon munkás szokásainkat, kiküszöbölve egy csomó hibát (és megnyugtatva a főnököt).

A SoundConverter (állítólag) megoldást kínál egy olyan problémára, amivel már rég küszködöm: egy mindenevő, hatékony zenekonvertáló, ami csak és kizárólag erre van kitalálva. Természetesen Ubuntut szeret ez is.

A linux.com-on olvasható az a részletes leírás, aminek segítségével az OpenOffice beépülve a Firefoxunkba egy webszerkesztő programmal bővíti lehetőségeinket. Én mindig is gyanakodva nézek az ilyenekre (átkos emlékű FrontPage), de állítólag van olyan is, aki ilyet használ…

Végül két mókás cucc, egy zseniális fizika-játék, Öveges prof tuti hogy bekattanna tőle. A neve Phun, loptam a linuxbox.hu-ról.

A másik jóság pedig Dexter-rendszerhangok, szintén Ubuntuhoz. Egyelőre ennyi, de még nem fejeztem be ;)

Péntek délutáni különkiadás

Úgysem tudok értelmes bejegyzést írni, pedig a listában már összejött vagy 10 téma, de majd jövő héten két hét múlva valamikor lesz rá időm. Addig két frankó cucc a hétvégére:

A libpunk-téma teljesen komolyan van gondolva, már lehet shoppingolni, van póló, bögre, kitűző, táska és matrica, a cafépressen lehet vásárolni. Szerintem egy kitűzőre beruházok minimum (de a póló is esélyes).

A másik a miafenéről lett lopva, mert fényt vitt a tanulás szürke egére. De tényleg.

Videa lávsz MOME?

Tegnapelőtt 10 centisre kikerekedett szemekkel olvastam a Webisztánon a Videa közleményét, miszerint:

Az internetes oldal újabb csatornákat hoz majd létre a közeljövőben, hamarosan érkezik a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) és a Daazo (díjnyertes hazai és külföldi kisfilmek felülete) videótára is.

Lássuk miről van szó. A MOME-nak elég komoly videó/animáció archívuma van, amiben rendkívül nívós alkotások kerültek (vizsgafeladatok, diplomamunkák), ennek egyik legékesebb bizonyítéka a tavaly Oscarra jelölt animációs film, a Maestro, amelynek alkotója, M. Tóth Géza is itt alkot és tanít.

Ezt az archívumot már nagyon hosszú ideje szerették volna online publikálni és archiválni. Abba ne menjünk bele, hogy ez eddig miért és hogyan nem valósult meg majd’ 10 év alatt, nyilván volt anyagi és személyi oka is, ezt annyira nem tudom.

Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a könyvtár közvetítésével sikerüljön az áhított célt elérni. Sajnos kapacitás és pénz hiányában saját hoszt működtetése, hát mondjuk úgy finoman, hogy kilátástalan (pedig mekkora lenne…). Maradt a külső szolgáltató, ebből kétféle van: magyar és külföldi, illetve a valamennyire egyedi tartalommal rendelkező és a “huszonhatodik videómegosztó”. Én inkább egy színvonalas külföldit választottam volna, mint egy magyart, amik közül először úgy néz ki, a Videa ébredt fel, és csapott le a lehetséges felhasználókat vonzó tartalmakra, mert az, ami ma itthonról feltöltődik hozzájuk, hát enyhén szólva nevetséges. Mondjuk.

Nálam a Flickr volt az első, és akkor a fotóarchívummal integráltan lehetett volna kezelni a mozgókép-állományt is. Sajnos a 90 mp-es korlát eleve kilőtte ezt a lehetőséget. A másik választott a Vimeo lett volna, ami elég színvonalasnak néz ki. A harmadik versenyző pedig a Daazo lett volna.

Közben viszont történt ez. Őszintén szólva nekem az a véleményem az egészről, hogy egy jelenleg huszadrangú, de egy talicska pénzzel a segge alatt magabiztos szolgáltató be akarja húzni a színvonalas tartalomszolgáltatókat. A szolgáltatók meg nemhogy kicsit gondolkoznának, de fejjel ugranak bele bármibe. Az lehet, hogy a TV2-nek ez jó, mert így jobban tudja magát eladni (és végül is tökmindegy neki, mert van saját archívuma is, így maximum csak eggyel több helyen lehet megnézni), de egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a MOME ezzel a deallel jól jár, legalábbis hirtelen nem tudok olyan ellenszolgáltatást mondani, amit a Videa tud nyújtani a MOME-nak (pénzen kívül, de ebben a tekintetben nagyon is szkeptikus vagyok).

Egy szóval most úgy érzem, hogy megint meg lett vezetve az állam, azon belül pedig egy oktatási intézmény. Nekem is ugyanaz a kérdésem, mint hírbehozónak: szerintetek jó úton jár a MOME?

Fotómegosztunk

Ma tartottam egy rövid, egyszerű és igencsak szűkkörű eligazítást a Textil Tanszéken Flickr-ből (onnan származnak a már megénekelt fotók). Úgy néz ki, hogy rövidesen az eddig felrakott 500+ kép el lesz szépen rendezve, frankón. Az külön örömmel töltött el, hogy ennek az “órának” egyetlen fültanúja, egy másik tanár azzal jött oda kb. a felénél, hogy jaj de jó, mert ő is már a Flickr-ön tartja a képeit. Ez egyrészt huhh, mert eggyel kevesebb embernek kell elmagyaráznom (sőt, esetleg ő is tud segíteni), másrészt valószínűleg így gyorsabban fog nőni az állomány is.

Ugyanakkor a Yahoo! volt kedves egy hatalmas szívességet tenni nekünk, ugyanis a már régóta várt, és ma elindított videómegosztó szolgáltatása egy másik hatalmas terhet vett le a vállunkról: az Animáció szak vizsgafilmjeinek megfelelő publikálását. Eddig volt fejfájás belőle elég, bár egy hazai videómegosztó is bejelentkezett (sajnos nem az, amelyik nekem a rokonszenvesebb), de mivel minimum egy másik gyűjteménnyel együtt akartuk kezelni (ez vagy a fotó- vagy a könyvállomány lett volna), ezért olyan megoldást kerestünk, ami ehhez a koncepcióhoz illik.

Az e-Corvina vállalta volna (elvileg) az átalakítást (állítólag van olyan könyvtár, ahol az IKR ezt is tudja), de már egy jóideje megszakadt a levelezés (más ügyben, csak egy Google AdSense kódot akartunk rakni az OPAC-ba), ezért nem szívesen vártam volna ennek az opciónak a leprogramozására. (Ami nem tudom, mennyi ideig tartott volna, de ez most nem az a bejegyzés, ahol szolgáltatókat fikázunk, most csak szurkálódom.)

Most viszont itt a nagy lehetőség, már csak a tesztfilmeket várom, hogy feltölthessem őket, és akkor a fotók és videók legalább egy helyen lesznek szolgáltatva.

És ügyesen elszúrtam a könyvtár honlapjának dizájnját a 2.5-ös frissítéssel, a K2 megölte és viszont. Természetesen hiába volt backup meg ilyenek, nem tudom visszaállítani az eredeti állapotot, remélem soha nem lesz belőlem rendszergazda. (Éppen ütemesen csapkodom a fejemet az asztalba.) Szerencsére nem szállt el minden, csak a sidebar widgetek beállításai, meg ami hack még volt benne (dropdown menü, rotáló fejléckép). Azokat meg majd visszanyomom, ha meglesz a 2.5 kompatibilis K2.