A könyvtárak halálai (témavázlat)

[…]

Kiindulásul választott feltételezésem, hogy a könyvtár egy, valamilyen társadalmi forma, réteg igénye nyomán létrejött, a kor lehetőségeihez képest a lehető leghatékonyabb információrendezési és –tárolási forma, amely így egyszerre reflektál egyrészt közvetlenül az őt létrehozó szándékra, másrészt pedig a társadalmi és a technológiai változásokra, fejlődésre. Az intézmény formája és megjelenése ilyen szempontból inkább háttérbe szorul, és lehetővé válik a puszta funkció vizsgálata, amely azonban egyáltalán nem jelent semmiféle lefokozást vagy kontextusból való kiragadást. Így válik jobban érthetővé az is, hogy miért hívhatjuk könyvtárnak az ősi Egyiptom papirusztekercs-raktárait, az ókori Róma nemeseinek gyűjteményeit, a szerzetesi közösségek bibliotékáit, a reformkor olvasóköreit, a modern közkönyvtárakat, valamint a sokszor illegálisan működő online adatbázisokat.

Munkám során szeretném áttekinteni a könyvtárak és a tudástárak teljes történelmi távlatát, kezdve az ókortól (rövid kitekintéssel az őskorra is) a középkoron át a jelenig, amelyet a ma kihívásaival és a lehetséges válaszokkal fogok lezárni. A dolgozat során inkább a nyugati civilizációhoz kapcsolódó könyvtárak történetét és funkcióit kívánom áttekinteni, kiemelve az adott korra leginkább jellemző gyűjteményeket és környezetüket. A modern kor könyvtárai esetében az angolszász könyvtári rendszert fogom szem előtt tartani, mivel jelenleg talán ez a megközelítés gyakorolja a legnagyobb hatást a könyvtárakról kialakult képre, a vele kapcsolatos véleményekre.

Könyvtárakról beszélve természetesen nem lehet megkerülni a könyvek fogalmát, kérdéskörét és problémáit sem. Ugyan csak pár száz éve használjuk az információtárolásnak ezt a módját, de mégis szinte szinonimájává vált az emberi kultúrának és műveltségnek. Ez amellett, hogy segít elhelyezni a könyvtárakat egy társadalmi értékskála mentén, óriási terhet is jelent az intézmények számára, gyakorlatilag meggátolva azt a fajta szemléletet, amelyet következetesen kívánok végigvinni a tanulmányom során. Elismerve és fenntartva mindazt a hasznot és értéket, amelyet a könyv formája jelent az emberiségnek, a fentebb vázolt feltételezés alapján újra kell gondolni a könyvtárak és a könyvek viszonyát, hiszen a jelenlegi társadalmi és technológiai közegben már messze nem ez a leghatékonyabb információtárolási és –kezelési rendszer. Ez nem egyszerű kérdés, hiszen a könyvtárak alapvető eleme a könyv, amelyet kihagyva a kiindulástól kéne újradefiniálni ezt az intézményt – ha figyelmen kívül hagyjuk a fenti meghatározást.

Kérdésként merülhet fel a társadalmi környezet, az igény, a hatékonyság és a technológia fogalmainak meghatározása is, hiszen ezeket a mindennap használt fogalmakat könnyen használhatjuk rosszul könyvtárakkal kapcsolatban. Azt is szükséges definiálni, hogy mit is jelent pontosan a könyvtár szerepe, feladata és funkciója. Ideális esetben ez a három fogalom közös metszéspontot alkot, amelyben létrejön a könyvtári szolgáltatás, legyen szó az olvasókkal vagy a tudománnyal, kultúrával való kapcsolatára.

Társadalmi környezeten azt a közösséget értem, amelyben a könyvtár működik. Ez mindig többrétegű közeg, hiszen minden egyes intézmény külvilággal való kapcsolatrendszerét számtalan szempontból lehet meghatározni. Első sorban mindig a szűk környezetet érdemes vizsgálni, azt a közeget, amelynek konkrét szándéka szerint vagy igényei alapján létrejött az adott könyvtár, legyen az falusi kis közkönyvtár, egyetemi szakkönyvtár, vállalati könyvtár, nemzeti könyvtár. A következő szint az a közös kulturális háttérrel rendelkező társadalmi csoport, amelyet nemzetnek szokás nevezni, végül globális környezetben is elhelyezhető az adott könyvtár, kombinálva a szakmai, tárgyi és a társadalmi szempontokat. Ha egy könyvtárat létrehozó szándékról beszélünk, akkor ezen koordináták mentén lehet azt mérni.

Ezeknek a csoportoknak fogalmazódik meg az az igénye, szükséglete, amely létrehozza a könyvtárakat. Ez sokszor lehet nagyon spontán (l. pl. olvasókörök), de tudatos szervezés eredménye is (egyetemi könyvtárak, közkönyvtárak), de egyik esetben sem távolodhat el a könyvtár ettől a kiindulóponttól, hiszen saját egzisztenciáját vonja kétségbe, amint nem az olvasói (fenntartói) szándékainak megfelelően működik.

A hatékonyság kifejezést sokan nem szeretik, hiszen a művészetek és a kultúra területén nem feltétlenül szerencsés hatékonysággal számolni, és ez jó alkalmat adhat a tudományos területen működő intézmények számára is behúzódni e mögé a védfal mögé. Ugyanakkor, ha elfogadjuk, hogy a könyv fizikai valója csak nagyon kis százalékban jelent művészeti alkotást, akkor azzal a kellemetlen helyzettel kell szembesülni, hogy a könyvtárak többségére érvényes lehetne valamiféle hatékonysági szabály. Ez viszont nem pusztán öncélú okokból kell, hogy érvényesüljön, hanem pont a fentebb vázolt társadalmi igényre való megfelelés során, hiszen amellett, hogy az intézménynek anyagi elszámolási kötelezettsége is van a fenntartók felé, magát a munkát lehetetleníti el a működési zavar.

A technológiai környezettel összefüggésben gyakran merülnek fel kételyek, illetve a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos szkeptikus vélemények. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy a könyvtár mindig is az információtárolással kapcsolatos technológiai fejlesztések elsődleges “elszenvedője” és alanya volt, hiszen a maihoz hasonló forradalom zajlott le a 15. században, valamint a betűírás feltalálásakor. Pontosan a hatékonyság és a társadalmi igények jegyében volt a könyvtár számára mindig is kötelező a legújabb technológiák meghonosítása és beépítése a mindennapokba. Ugyanígy, a mai globális társadalmi kihívásokra és tudományos fejlődésre való tekintettel rendkívüli fontossággal bír a korszerű eszközök alkalmazása.

A könyvtár szerepét, feladatát és funkcióját is a fenti szempontok alapján lehet meghatározni. Szerepnek azt a pozíciót nevezem, amit a könyvtár egy adott társadalomban vagy közösségben elfoglal, feladatnak azt az igényt, amely létrehozza és működteti, funkciónak pedig azt, ahogy a szerepet és az igényt összhangba hozza az intézmény a működése során.

[…]

Ajánlás-terv

Ezerrel pörög az agyam a múlt hét pénteki rendezvényen, főleg, hogy egyre mélyebb betekintést nyerek ebbe a TÁMOP-nak nevezett moslékosvödörbe.

Néhány javaslat, kiindulási pontnak:

  • Legyen egy egységes, összefoglaló ajánlás, hogy milyen modulokat (és azok milyen funkciókat) tartalmazzon egy könyvtári rendszer, abból mi az, amit alapból kell tudnia (alapcsomag), és mi az opcionális.
  • A könyvtár honlapja legyen ugyanolyan modul, mint mondjuk a kölcsönzőmodul, és legyen teljesen összeépítve az OPAC-kal, nevezzük a kettőt együtt web-modulnak – ehhez pedig használjanak ingyenes és nyílt forráskódú CMS-t, amelyet a helyi könyvtáros, szakember már szabadon tud módosítani. Opcionálisan az OPAC is bátran lehetne nyílt forráskódú, erre az egész modellre gyönyörű példa a Scriblio – tökéletesen fölösleges ilyenek külön fejlesztésébe időt, energiát és pénzt ölni. Ráadásul ha teljesedik ez a feltétel, akkor a külső webes eszközök illesztése és felhasználása is sokkal egyszerűbbé válik.
  • API-ba nem folynék bele külön, Andris azzal sokkal régebb óta és sokkal magasabb szinten foglalkozik.
  • Legyen egységes jogi szabályozás fejlesztő és könyvtáros között. Legyen meghatározva a bibliográfiai adatok és a szofvterek tulajdonjoga, és ez szerződésben legyen rögzítve. Ehhez jó lenne két-háromféle szerződés-sablon kidolgozása.
  • Dolgozzunk ki sablonokat adatvédelemre és a felhaszálási feltételekhez. Utóbbi szinte mindenhol van, de csak az offline világra vonatkozóan, előbbinek viszont még nyoma sincs. Szerencsés lenne a webes jelenlét erősödésével a könyvtár-felhasználó-információ viszonyokat tisztázni.
  • Jó lenne folyamatosan szkennelni a webet új és hasznos alkalmazások felderítése céljából (pl. Twitter, Zotero stb.), illetve ennek a tevékenységnek egy kezelőfelületet kialakítani (delicious-féle központi címkézhető, véleményezhető gyűjtőoldalra gondolok). Az összegyűjtött alkalmazásokat pár szűrőn átengedni (néhányan végignéznék, véleményeznék), és az arra alkalmasakat lehetne ajánlani az integrált könyvtári rendeszerek fejlesztőinek, hogy építsék meg.
  • És végül én még valami dizájn-ajánlást is készítenék (példakódokkal), gondolva itt usability-re, CSS/XHTML alkalmazási módjaira stb., szintén inkább kollégáknak, mint a fejlesztőknek.

Valami olyasmi az egész, hogy a jövő a kezünkben van, csak észre kéne venni, és ki kéne nyitni a szánkat.

A papírforma

Amikor munkába álltam, az egyik feladatom az volt, hogy böngésszek végig minél több külföldi művészeti egyetem könyvtárának honlapját, és összegezzem a tapasztalataimat. Ez megtörtént, és a következő eredményre jutottam. A külföldi egyetemi könyvtárak legelső sorban az egyetemek információs központjai, tudásbázisai, szellemi központjai. A honlapok funkcióit három nagyobb csoportra lehet osztani:

  1. (Saját) gyűjtemények, avagy repozitóriumok, digitális könyvtárak stb.; (külső) források (linkek, tematikus gyűjtések, adatbázisok, feedgyűjtemények és ezek alapján való hírszolgáltatás stb.).
  2. Segédletek, tananyagok, használati útmutatók
    • információkeresés, -rendezés (pl. könyvtár- és webhasználat)
    • egyéb (pl. hogyan írjunk dolgozatot, pályázatot, bibliográfiát)
    • tanulmányi élethez kapcsolódó (pl. infó oktatókról, tananyagokról, pályázatokról)
  3. Kérdezd a könyvtárost!; online ügyintézés (kölcsönzés, hosszabbítás, iratkozás, olvasószolgálat stb.)

Ezeket összevetettem a kész anyaggal (meglévő honlappal), és ebből nekem a következő struktúra állt össze (ez egy kicsit specifikus, egyetemi könyvtárra vonatkozó, de nyilván nem okoz nehézséget átültetni a helyi igényekre) – eléggé triviális dolgokat is leírok, de mindegy, nekem fáradtság, és persze a sorrend sem releváns:

Általános információk

Adatbázisok

  • Elérhetőség
  • Nyitvatartás
  • Beiratkozás, árak
  • Könyvtárhasználati szabályzat
  • Az egyes menüpontok leírása (nem a tartalom leírása, hanem hogy mire jó)

Szolgáltatások

  • Saját könyvtár (ez még jövő, messzi is talán, de az UTCA már jön…)
  • Kérdezd a könyvtárost!

Katalógus

Segédanyagok

  • Tanulás
  • Kutatás
  • Könyvtárhasználat
  • Webhasználat

Gyűjtemények

  • Hallgatói
  • Könyvtári

Fontos, hogy egy tartalom több helyre is tartozhat! Nem az a cél, hogy minél kisebb méretű lapot hozzunk létre, hiszen ma már nem számít pár kilobyte, viszont sokkal-sokkal könnyebb megtalálni egy-egy adott tartalmat többféle szempont alapján.

A másik lényeges dolog – ami viszont megtakarít nekünk némi gépelést -, hogy össze-vissza kell linkelni a portált (jó és rossz értelemben egyaránt). Ha megoldjuk a folyamatos tájékoztatást, hogy hol jár az olvasó, nem fog eltévedni. Pl. az adatbázisokhoz be lehet linkelni a segédanyagok vonatkozó részét, a gyűjteményekhez a kapcsolódó tanegységről, oktatóról szóló információt stb. Ez eléggé hosszadalmas munka, de kreatív, úgyhogy élvezetes.

Lehet, sőt valószínű, hogy nem írtam túl sok újat, de hozzátartozik ez is a sorozathoz.

Ütemterv elektronikus adattár létrehozásához

Szolgáltatás meghatározása

  • oktatói igények felmérése

Csapatépítés

  • a meglévő humán erőforrás képzése
  • új munkatársak felvétele, ha szükséges

Technológia

  • szoftverek válogatása, és a megfelelő kiválasztása
  • a szükséges hardverek és szoftverek beüzemelése

Marketing

  • marketinganyagok készítése
  • szórólapok, weblap, kommunikációs eszközök

Első Felhasználó program

  • már meglévő gyűjtemények kötegelt feltöltése
  • képzés, új gyűjtemények készítése

Szolgáltatás indítása

  • indítás
  • marketing/PR kampány
  • beküldők képzése

Szolgáltatás működtetése

  • hosszú távú feladatok – rendszer működtetése, szélesítése stb.
  • rendszertámogatás
  • segítségnyújtás

PDF, táblázattal.