Kiborult (már megint) a bili (frissítve)

Andris (nagyon helyesen) belekezdett az UTCA és a könyvtár.hu-kampányba, igazán rendes, olvasható és kielégítő írásokkal. Sajnos egyúttal olyan levesbe sikerült belecsinálnia, ami már sokszor visszafröcskölt.

Most is így lett (korábban hasonló helyzet volt a könyvkiadókkal, bár nem ilyen indítékokból): a bejegyzéssorozat ki lett kiáltva lejárató kampánynak. Ezért gondoltam csak annyit megírni, hogy Andris hajrá, és vigyázz, itt olyan asztal van, amin baromi nagy pénzek cserélnek gazdát, ráadásul jellemzően állami zsebből kerül magánba, ami mint tudjuk mindig kényes kérdés. (Bár ezt te úgyis tudod, így szinte fölösleges is mondani.)

Az e-Corvina Kft. által alkotott Corvina integrált könyvtári rendszerről (és társairól) meg továbbra is az a véleményem, hogy ennyi pénzből legalább sokszor ilyen jót kéne nyújtani (érdekes lenne visszaszámolni, hogy hány könyvtár használ milyen rendszert, mennyi volt a vételi ár, és mennyi az azóta fizetett éves követési díj, amibe mint pár éve megtudtam egy másik fejlesztő cégnél, azért nem sok minden gyakorlatilag semmi nem fér bele – ja, hogy az üzleti meg államvédelmi titok, elnézést). Ha lejárató kampány, miért tartunk ott, ahol (egy működésképtelen MOKKA-val, egy teljesen értelmetlen ODR-rel stb.), és miért igaz minden szava annak, amit Andris leírt?

A TÁMOP környékén elég sok minden kiderült, és persze ezt meg simán le lehet tagadni, mert az árajánlatokat és pontos tartalmukat úgysem fogja senki sem nyilvánosságra hozni… És ott voltam egy ún. fejlesztő-könyvtáros párbeszéden is, amin értelmes párbeszéd helyett (illetve annak elenyésző mennyisége mellett) a többség elmondta, hogy az ő rendszere miért olyan jó. Ezek után nehéz elhinni, hogy bárki bármilyen együtt működést komolyan gondolt. És azt sem árt kifelejteni a történetből, hogy ő az egyetlen a társaságból, aki nem a saját zsebére dolgozik.

És eszem ágában sincs ezt a fejlesztőkre kenni: mint már sokszor elmondtam, a könyvtárosok nemtörődömsége, fásultsága, hozzá nem értése, megalkuvása, önmagukat helyzetbe hozása ugyanúgy felelős ezért a helyzetért mint bárki más.

Eh, nagyon felhúztam magam ezen az arrogáns válaszon… (Alázat, az.)

Ui1: érdemes elolvasni ezt a levélváltást. Csak én érzem furcsának a hirtelen hangnemváltást? Hiába, a tények…

Ui2: most nem lesz komment és kész. Elfüstöltem a mérgem, egy jó ideig nem akarok újra foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Ui3: a kérdés margójára fel lehet vésni (és mindenkinek megnézni), hogy egy angol fagyigép/hókotró mire képes (azért ez elég szerencsétlen hasonlatra sikerült, főleg az abból következő eszmefuttatások miatt – ennyire nem tűnik fel, hogy hol van itt a hatalmas nagy baj?). Let me introduce the Copac, íme a statisztika és a fejlesztői blog. Ez pedig nem fagyi és hólapát ellentéte, hanem maszatolós semmitmondás és a teljes nyitottságé.

Ettől a találattól pedig annyira megnyugodtam, hogy megnyitom a hozzászólásokat (Twitteren és Readeren úgyis megoldotta az, aki akarta). Nosza.

Ui4: lehet véleményt nyilvánítani, kirakom ide is.

Loading…