A könyvtáros, aki tükörbe tud nézni: A Harper Collins-akta (frissítve)

Hiszem, hogy létezik Isten. Csak ő robbanthatta ki az angolszász nyelvterületen gyűrűző Harper Collins botrányt, aminek hatására egyre-másra születnek a bejegyzések a különböző blogokon.

Ezeknek egy tanulsága van: hogy az a szakmabeli, akinek van minimális önbecsülése, az nem hagyja magát beledöngölni a földbe, ha egy bugris kiadó úgy dönt, hogy útban van. Akkor csinál egy fotót, felteszi a Flickr-re, blogbejegyzést ír (pl. Ausztráliában is), Photoshop-mémet indít. De nem hagyja annyiban, mert tudja, hogy miért csinálja azt, amit csinál. Nem azért, mert megmondták neki, hanem mert belülről jön.

Kedves kollégák, szeretnék látni egy hasonló képet, mondjuk először Kis Gábornak címezve (utána jöhet a többi is, itt a lista). Igaz, hogy ők még csak a fénymásolás ellen vannak, nyugaton meg pár dimenzióval több van a könyves szakmában is, de a lényeg ugyanaz. Meg a hallgatás is. Csak amíg kuss van, addig nekünk jár a középső ujj.

ENNYI.

Na meg egy videó, amin végignézték, hogy mit is jelentene valójában a korlátozás:

USA könyvtárak számokban

OCLC felmérésAzért a porosodó cikk után nem ártott volna legalább egy ilyesmi. Az OCLC jelentése a legfrissebb, 2010-es adatokat foglalja össze szépen megrajzolva. Pár adat:

  • naponta 300 000 amerikai használja munkakeresése közben a közkönyvtárakat,
  • 12 000 ingyenes wifipontot szolgáltatnak a könyvtárak, ezzel leelőzve a Starbucks egész világot lefedő 11 000 pontját,
  • havonta 2,8 millió állampolgár veszi igénybe az üzleti életéhez a könyvtárak szolgáltatásait,
  • a 181 millió bankkártya mellett 151 millió könyvtári tagkártya van forgalomban az USA-ban,
  • naponta 2,1 millió DVD-t kölcsönöznek könyvtárból,
  • kb. ugyanakkora a napi kölcsönzési forgalma a könyvtáraknak (7,9 millió könyv, 22 millió USA dollár értékben), mint a FedExnek az egész világon (8 millió).

Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy miért fontos az ilyen jellegű felmérések közlése (ilyen csomagolásban). De az sokkal izgalmasabb lehet, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak a könyvtárak a tengeren túlon, amivel sikeresen vehetik fel a versenyt a piaci szolgáltatókkal. Ezek:

  • munkakeresés,
  • segítség a mindennapi üzleti életben,
  • wifipontok,
  • DVD-kölcsönzés,
  • könyvkölcsönzés,
  • konferenciaterem-szolgáltatás.

Nyilván ezek mind megvannak itthon is, legalábbis többé-kevésbé (mindegyikre lehet hozni magyar példát is). De a fő különbség egyrészt ennek a kommunikációjában van, mert ha nem tud senki egy szolgáltatásról, akkor az kvázi nem is létezik (és itt a tudás nem azt jelenti, hogy harmadik próbálkozásnál az eszébe jut az állampolgárnak a könyvtár, hanem hogy a vérében van, ha úgy tetszik, belé van sulykolva, hogy a könyvtár az elsődleges információgyűjtő hely), a másik pedig ennek fontosságának a felismerésében. Gyakorlatba átültetve ez szerintem azt jelenti, hogy egy könyvtár nem zárhat ki senkit és semmit sem a szolgáltatásai köréből. A tervezés során pedig tisztázni kell a korlátokat, majd azokat kreativitással és rugalmassággal szétfeszíteni. Ez pedig sajnos csakis vezetői szinten működik hazánkban, legalábbis jelenleg – ez az utóbbi pár év kicsit keserű tapasztalata számomra.

A dokumentum letölthető színesben és nyomtatóbarát fekete-fehérben is (PDF mindkettő), és csak két oldal, úgyhogy letöltésre fel!

via Stephen’s Lighthouse

Reblog: betiltott könyvek hete

Egy kicsit az “Rt” – retwitt – mintájára.

Kinga szedte elő a vajszínű árnyalaton az ALA oldaláról a betiltott könyvek hetének bejegyzését. Épp most van (szeptember 26-tól október 3-ig), úgyhogy lehet nézelődni, ámuldozni, hogy a világ legszabadabb országában mennyire lehet szabadon olvasni könyveket. Ízelítőnek egy bónusz grafikon a betiltásra javaslás okairól:

BBbyreason

Akit pedig mélyebben is érdekel a téma (cenzúra, kalózkodás, könyvkiadás etc.), annak ott van az OIF (Office for Intellectual Freedom) blogja.

A forrás pedig Kelt volt.

Állásportál könyvtárosoknak

Már volt régebben terv rá, sőt, egy-két konkrét próbálkozás is, hogy a klogon legyen álláskereső lap. Sajnos aztán nem lett belőle semmi, de most újra belelkesedtem, ugyanis a tengeren túlon megújult a ’96 óta működő LISjobs.com, és nagyon szépre sikeredett (használhatónak is tűnik, de én nem próbálkoztam vele). Érdemes rajta böngészni, van európai állásajánlat is bőven.

Forrás: LibrarianInBlack

Kölcsönözheztő Kindle

Míg Amerikában a Gutenberg-galaxis visszanyeri az uralmat a sátáni digitális világ felett, addig van néhány lázadó könyvtár, amelyik szembepisál a széllel, és pl. Amazon Kindle-okat tesz kölcsönözhetővé. (Korábban már volt erről a cuccról szó, itt.)

A Howe Library-ba október közepén érkezik meg az a három darab, amit lehet használni. Kb. 200 címet tartalmaz mindegyik, de a könyvtár limitálja majd ezek számát, ugyanis az elsődleges cél a technológia megismertetése az emberekkel, így nem szempont, hogy a fél könyvtár rajta legyen egyből a gépen.

A háromból kettőt lehet majd kölcsönözni (illetve előjegyeztetni) egy hétre, egy pedig csak a könyvtárban fog rendelkezésére állni, úgy, mint a helyben használható kölcsön laptopok.

Persze az akció alapítványi támogatással jött létre, de épp ezért akár itthon is meg lehetne próbálni – tudom, tudom, balkán, de lesz biciklikölcsönző-hálózat is, szerintem adhatnánk egy esélyt a bennünk lakó européernek.