Mit tehet a könyvtár a környezetért?

A bejegyzés az elmaradt múlt szerdai szeminárium vázlata. Próbáltam nem annyira pontokra szedni, és kicsit gördülékenyebbé tenni, de így is rengeteg minden kimaradt, ami szóban elhangzott volna. Így inkább gondolatébresztőnek szánom.

1. Szelektív gyűjtőpontok létrehozása

A használt elemek, háztartási kisgépek, izzók gyűjtése nem kíván túl sok helyet, és energiát, de nagyon sok lehetőséget kínál. Erősítheti a könyvtár szerepét, akár önálló intézményről van szó, akár egy szervezet egyik részéről. Saját tapasztalatom, hogy a könyvtár motiváló lehet egy nagyobb intézmény részeként a szelektív hulladékgyűjtés terén. Elég első körben csak a használt elemeket és izzókat összegyűjteni, aztán szépen lassan lehet bővíteni a gyűjtőkört, illetve rávenni a vezetőséget a szelekció elterjesztésére.

2. Energiatakarékos világítás és fűtés

Hála a különböző pályázatoknak, sok könyvtár újul meg vagy épül fel még mostanában is. Ezeknél persze fontos volt mindig is az energiatakarékosság, de manapság a legtöbb alternatív technológia szinte ugyanolyan áron hozzáférhető, mint a hagyományos. Nem kell pl. sokat matekozni, hogy egy LED-es világítás már akár egy-két év alatt megtérülhet, de akár egy mini biomassza-erőmű is sokat segíthet a fűtési költségeken. Furcsa, de nem sokat olvasni olyan könyvtári ajánlást vagy könyvtárépítészeti dolgozatot, ami kifejezetten ezzel a területtel foglalkozna.

3. Újrahasznosítás

Nagyon sok olyan hulladék kelektkezik a könyvtárakban és környékükön, amit újra lehet valamilyen formában hasznosítani. A legegyszerűbb pl. brikettálni a papírszemetet, de nem feltétlenül kell ilyesmire gondolni. A könyvtári hálózat nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy olyan megunt, lecserélt, elavult informatikai és egyéb eszközöket közvetítsen, ami a társadalom egy részének már nem kell, de nagyon is jó szolgálatot tehet máshol még. Így pl. lehet gyűjteni számítógépeket, mobiltelefonokat, könyveket, szemüvegeket, monitorokat, játékokat stb. Ezeket aztán a megfelelő csatornák felhasználásával célzottan a rászorulóknak lehet eljuttatni, és a könyvtárakban még bőven van annyi bizalma a társadalomnak, hogy ezzel megpróbálkozzunk.

4. Javítás

Egyre terjednek a különféle javító klubok, ahol érdeklődők, unatkozók, közösségi életre vágyók együtt javíthatják az elromlott gépeket, eszközöket. Az egyik ilyen kezdeményezés a Repair Café, aminek mintájára bárki hozhat létre ilyen közösséget, így nem csak a környezetvédelemért tehet a könyvtár, de közösséget és imázst is építhet.

5. Tanfolyamok

Akár az energiatudatosság, akár a szelektív hulladékgyűjtés, akár az újrahasznosítás területén indíthat a könyvtár képzéseket és tanfolyamokat, amelyeken akár az oktatás mellett fórumok keretében is megbeszélhetik a helyi közösség ilyen jellegű problémáit. Több könyvtár is indít ilyen zöld programokat, de létezik olyan digitális könyvtár is, amely csak az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal foglalkozik.

Vajon mennyi papírt használunk?

Mint huszonévest, nagyon közelről érintőnek érzem a környezetvédelem kérdését. No nem a sínre való kikötözést meg a bálnák megmentését, hanem az ésszerű közlekedést (városon belüli napi közlekedéshez csakis BKV + bicikli), a hulladék szelektív gyűjtését (hatalmas csalódás volt, hogy a 7. kerület házankénti szelektív hulladékgyűjtése után a 12. kerületben majd kilométeres távot kell gyalogolnom, hogy egy már rég megtelt szelektív hulladékgyűjtő-pontot találjak – ez nem túl jó pont Pokorninak), a takarékos energiafelhasználást (LED) és társait preferálom. Ha ezekről van szó egy blogon, akkor az biztos megy a gyűjtőbe.

A legutóbbi ilyen egy rövid összefoglaló egy Fark Péter szakdolgozatából, amely már kisvállalkozások számára is megtérülő hulladékpapír-gazdálkodással foglalkozik: ez a papírbrikettálás, majd ennek eltüzelése, ezzel pedig energiaspórolás. Mielőtt bárki felróná nekem, hogy légből kapott számokkal dobálóznék, hogy a brikettálás és a kazán felszerelése drágább, mint a megtérülő költség mennyisége, gyorsan ajánlom is az eredeti szakdolgozatot a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Vállalkozás és Menedzsment Tanszékén, majd egyszer remélem felkerült a DEA-ba is. Ja, meg április 29-től lehet keresni a Magyar Grafikában is. De benne van a cikkben is, lehet olvasni.

Tehát: hány mázsa/tonna papír keletkezik a te könyvtáradban és közvetlen környezetében (vállalkozások, önkormányzat, iskolák), és azzal mi történik? Kidobjátok, ugye? És ha a szénszünet kiküszöbölésére fordítanátok?

A rövid lényege az, hogy a papírnak kitűnő fűtőértéke van (15 MJ/kg), az egyik legkönnyebben (legkisebb energiabefektetéssel) brikettálható anyag, valamint irgalmatlan mennyiségben áll rendelkezésre a vállalkozások, közintézmények számára: a saját hulladékuk formájában. A beruházás pedig, ha mindent összeszámolunk, átmegyünk pesszimistába és nem hiszünk már semmiben, akkor is megtérül 10 év alatt, ami után hasznot termel. De ez a legrosszabb eset.

Ugyanez igaz a LED fényforrásokra is. Nem tudom, hány égő van egy átlag könyvtárban, az én miniatürizált zsebintézményemben olyan 100 db körül (polcvilágítás, asztali lámpák, mellékhelyiségek stb.). Ezek átlag fogyasztása, még a halogén izzókkal is átlag 30 Watt, hogy a féléves-éves élettartamot már ne is említsem. Ehhez képest egy LED-izzó fogyaszt 2-3 Wattot, és kibír 50 000 órát. Számoljunk? Nem hiszem, hogy kéne.

Te mit teszel a könyvtárad olcsóbb fenntartása és működése érdekében?