Új SZTAKKER

Két hónapja már reklámoztam, azóta viszont megjelent a SZTAKKER 0.5-ös verziója. Aki csak most csatlakozott műsorunkhoz: ez egy apró alkalmazás Ubuntuhoz, amely a Sztaki szótárai Van neki egy csomó új fícsöre, amiknek örülünk (loptam a honlapról szó szerint, de a helyesírásba belenyúltam):

A felületen:

  • Menü sáv (menüből és beállításokban ki/be kapcsolható)
  • Kisebb fejléc grafika (menüből ki/be kikapcsolható)
  • Előzmények oldalsáv (menüből ki/be kapcsolható): az aktuális munkamenetben megjegyzi a korábbi kereséseket
  • Online/offline állapot jelzése a tálca ikonon

Új funkciók:

  • Single instance detection: a program csak egyszer indul el és ül a tálcára, újbóli -véletlen- indításkor nem indul új példány, csak a futó példány ablaka ugrik elő
  • Fülek összevonása: a fülek összevonhatók egy szószedet fülre
  • Aktuális fül mentése HTML szószedetbe
  • Összes fül mentése -összevonva- HTML szószedetbe
  • Felolvasás: az Ubuntun alapértelmezetten telepített espeak program segítségével fel lehet olvastatni a kijelölt szavakat (egész jó a kiejtése :)

Billentyű kombinációk:

  • Fülek összevonása: Ctrl+M
  • Aktív fül tartalmának mentése HTML-be: Ctrl+S
  • Összes fül mentése egy HTML szószedetbe: Ctrl+Alt+S
  • Aktív fül bezárása: Ctrl+W (utolsó fül utáni Ctrl+W-re az ablak záródik)
  • Összes fül bezárása: Ctrl+Alt+W
  • Előzmények: Ctrl+H
  • kijelölt szöveg felolvasása: Ctrl+R

Ezenkívül van:

  • .deb csomag
  • Gedit és Gnome-Do plugin
  • lokalizálhatóság (a csomag az angol és a magyar felületet tartalmazza, de bárki csinálhat hozzá mást)
  • bash szkriptek, amelyek segítségével parancssorból is lehet keresni (sztakker-dbus-show, sztakker-dbus-search)

Amiért sírtam első alkalommal májusban, az szinte mind benne van. Kitűnő :)

Már megint jön…

Akárhogy is számolom, 30-nál sokkal többet nem kell aludni az új Ubuntu rilízhez, szám szerint a 8.10-hez, név szerint az Intrepid Ibexhez. Tegnap/ma jött ki az 5-ös Alpha, ennek alkalmából a bejegyzés (azt senki ne kérdezze, hogy miért nem a 3-as vagy egyenesen az 1-es megjelenésekor írtam…).

Későn ébredő hallgatóin kedvéért: a számozás úgy van, hogy az első (pont előtt rész) az évet jelenti (esetünkben 2008-at, egyébként hónapra pontosan fél évenként jön ki az új verzió), a második a hónapot (október, a.k.a. X 10). A név az ABC szerint változik, és nagyrészt madár (a 8.04-es Hardy Heron névre hallgatott). Még egy tudnivaló: két évente adnak ki LTS, azaz Long Time Support verziót, ami nagyrészt szerverek üzemeltetőinek jó (illetve a nálam kevésbé sznoboknak, akiknek nem az új, hanem a stabil kell). Ez azt jelenti, hogy két évig folyamatosan javítják, fejlesztik, így nem kell félévente teljesen frissíteni a rendszert. De ez engem személy szerint annyira nem mozgat, nekem friss hús kell, ropogós, ronda egy alak vagyok, tudom.

Egyébként szép lesz, az új, 2.24-es GNOME fog futni alatta, X szerver is lesz benne 7.4, sőt az is lehet, hogy még Ádámnak is menni fog a wifije… Sok-sok fícsör olvasható itt.

Nagy nyári lemaradás

Egy dolog miatt utáltam meg tavaly is a hosszabb internetnélküliséget (egyébként piszkosul élvezem, hogy nem a gépem az első amit bekapcsolok, hanem a kávéfőző): az 1000+ olvasatlan feed, amit egy hónap alatt sem sikerül lefaragnom, és a kismillió mél, aminek a 60%-a olyan, aminek az olvasása már akkor késő lett volna, amikor megjön. Na de ennyit a nyavajgásról, mert volt egy talicskányi Linux/Ubuntu hír, amit nem szabad kihagyni.

A Google Chrome-ról addig nem írok, míg nincs belőle Linuxos. Állítólag jön, de ha olyan lesz, mint a Picasa, akkor tehetnek egy szívességet.

Készítettek egy finom listát az Ubuntu (Linux) alól elérhetó BitTorrent-kliensek listájáról. Ha engem kérdeztek, Transmission, de persze ízlések és pofonok.

Készült egy Linux-mítoszokat erodáló írás is, öt tévhitet cáfolva meg.

  1. Egy Linux telepítése bonyolult – az utóbbi öt évben óriási fejlődés történt a felhasználó-barátságban, és ez főként az Ubuntunak köszönhető. Ez főleg akkor mutatkozik meg, ha egyszerre próbálunk telepíteni Windowst és Ubit: utóbbi gyorsabb, alig van benne (ha van) újraindítás, valamint lehet közben passziánszozni, webezni, amit csak tetszik.
  2. A Linux használatához kell ismerni a Linux terminált – egy átlag Linuxban átlag használat mellett manapság pont annyiszor kell menyitni, mint a Windowsban a CMD-t. Ja, hogy az mi az? A parancssor…
  3. Nincs egyklikkes telepítés, mindent fordítani kell – dehogynem, csak míg a Windowsban külön-külön kell bevadászni a telepíteni kívánt csomagokat, addig a Linuxokban (egyébként kinézetre a Windowséhoz hasonló) programkezelőben ott van minden, csak ki kell választani, hogy melyiket akarjuk.
  4. Kevés alkalmazás van Linuxhoz – csak a hivatalos debian platform tárolója több, mint 18000 alkalmazást tárol, és ennek többszöröse érhető el még nem hivatalos forrásokból. De ha még ez sem elég, a Wine segítségével szinte bármilyen Windowsra tervezett alkalmazást lehet futtatni (pl. Photoshop CS2, MS Office 2007 stb.).
  5. Nem tudom lejátszani a videóimat, vagy használni az iPodomat – hülyeség, pl. a VLC bármilyen formátummal elboldogul, és az iPodot is nagyszerűen kezeli szinte bármelyik zenelejátszó, én pl. a Rhythmboxszal használtam minden gond nélkül.

Könyvtáraknak is hasznos lehet az a szkript, amit a hogyan.org közölt, a napi felhasználási limitet lehet vele szabályozni felhasználónként Ubuntuban. Semmi ördöngösség, roppant egyszerű. Ajánlott krónikus gépfüggésben élőknek is. Használat előtt azért kockázatokésmellékhatásoktekintetébenkérdezzemegkezelőorvosátgyógyszerészét.

De ha már munka- és gépfüggés, akkor szintén Ubuntuhoz van egy kis alkalmazás, ami a 8.10-ben és a GNOME 2.24-ben már instant benne lesz, ez a Hamster Time Tracking. Meg lehet adni, hogy épp mivel foglalkozunk, és indul a stopper, így követni lehet egy csomó grafikonon munkás szokásainkat, kiküszöbölve egy csomó hibát (és megnyugtatva a főnököt).

A SoundConverter (állítólag) megoldást kínál egy olyan problémára, amivel már rég küszködöm: egy mindenevő, hatékony zenekonvertáló, ami csak és kizárólag erre van kitalálva. Természetesen Ubuntut szeret ez is.

A linux.com-on olvasható az a részletes leírás, aminek segítségével az OpenOffice beépülve a Firefoxunkba egy webszerkesztő programmal bővíti lehetőségeinket. Én mindig is gyanakodva nézek az ilyenekre (átkos emlékű FrontPage), de állítólag van olyan is, aki ilyet használ…

Végül két mókás cucc, egy zseniális fizika-játék, Öveges prof tuti hogy bekattanna tőle. A neve Phun, loptam a linuxbox.hu-ról.

A másik jóság pedig Dexter-rendszerhangok, szintén Ubuntuhoz. Egyelőre ennyi, de még nem fejeztem be ;)

Koha díszdobozban

Na jó, ez így túlzás, de aki szenvedett már Koha telepítéssel, az tudja értékelni azt a csomagot (azokat a csomagokat), amelyet chris állított össze mindannyiunk legnagyobb örömére. Természetesen mivel elég zötykölődős terep ez egyébkét is, szigorúan experimental jeligére lehet beszerezni.

Egyelőre amd64-en futó Hardyra van teljes csomag míg i386-on futó Debianra unstable érhető el. Előbbihez a

deb http://apt.workbuffer.org/ hardy all

tárolót kell felvenni a szoftverforrások köző, utóbbihoz a

deb http://apt.workbuffer.org/ unstable all

forrást. Majd kiadni a

sudo apt-get install cpan-libkoha-perl

parancsot. Mint a karikacsapás. Bátrabbak próbálkozhatnak a

sudo apt-get install cpan-libkoha-support-bundle-perl

utasítással is, ez a Koha-függő modulokat fogja nekünk felrakni, így a telepítés később része már könnyebb lesz.

Egyébként ajánlom az egész Kororero blogot, nagyon használható írások vannak rajta a Koha kategóriában (is). WordPress tipp: úgy lehet csak egy kategória RSS-ére feliratkozni, hogy a kategória URL-je mögé teszitek azt, hogy /feed/. És már olvashatjátok is.

Ps. most nagyon érzem, hogy nem vagyok otthon a Linux (Ubuntu) terminológiában, ezért ha hülyeséget írtam, ennek tudjátok be. Ha valaki kijavít, azt nagyon megköszönöm!

Programok telepítése Ubuntun

A Linuxokon mindig is mítosz övezte, övezi a programok telepítését, és be kell vallanom, nekem is ez volt az egyik legnagyobb visszatartó erő, míg Windowsos voltam. (A másik a játék, de azt most hagyjuk, bár félig-meddig idekapcsolódna az is.)

A FOSSwire jelentette meg azt a két oldalas PDF-et, ami érthetően és világosan magyarázza el az egyszerű népnek is ezt a műveletet. Mivel egyik nagy álmom, hogy kollégáink rákapjanak erre a rendszerre, ezért itt a fordítása, hogy ez a mítosz megdőljön.

Program telepítése csomagkezelővel

Ha már telepítettél programot Microsoft Windowson, valószínűleg nem ismeretlen előtted egy telepítő program letöltése, a dupla kattintás rajta, majd a Next gomb ritumikus nyomogatása.

Ubuntuban erre általában nincsen szükség. Ahelyett, hogy minden programot különböző helyekről kéne összegyűjteni, mindent megtalálsz egy helyen, a Csomagkezelőben.

Ennek indításához menj az Alkalmazások > Hozzáadás/Eltávolítás menüpontra.

Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása

Ha tudod a keresett program vagy csomag nevét, akkor csak a keresőmezőbe kell beírni azt, és egy entert ütni. Ha nem, a bal oldalt található kategóriák segítségével tájékozódhatsz.

Egy program kiválasztása a telepítéshezHa megtaláltad, amit keresel, pipáld ki a mellette található jelölőnégyzetet. Ezt egyszerre több programmal is megteheted, így nem kell egyenként telepítened őket. Ha kész vagy a telepítésre, kattints lent a Változtatások alkalmazása gombra. A gép a jelszavadat fogja kérni, aztán letölti és telepíti a programot. Ezek után az Alkalmazások menüben fogod megtalálni a programot.

FIGYELEM: Sok program csak akkor érhető el, ha a Megjelenítéshez a Minden elérhető alkalmazás opciót választod. Ennek kijelölésével sokkal több csomaghoz férhetsz hozzá, de ezek nagy részét valószínűleg nem támogatja az Ubuntu csapat.

És ha még mindig nem találod meg, amit keresel, akkor az valószínűleg nincs a program repozitóriumokon, így tovább kell lépned…

Telepítés kézzel

A SZTAKKER letöltéseNéha nem működik a Programok hozzáadása/eltávolítása­ módszer. Ez azt jelent, hogy a telepíteni kívánt csomag nincsen benne a standard Ubuntu szoftver repozitóriumokban. A szoftver repozitórium egy szoftvergyűjtemény, általában interneten, és ezeken a repozitóiumokon keresztül tudod elérni a legtöbb programot az Ubuntuhoz.

A legtöbb programot kézzel le tudod tölteni csomagként az internetről. Próbáljuk ki ezt a SZTAKKER­ral.

A csomag letöltéseMenj el a http://www.pixelfactory.hu/zsolti/sztakker/ oldalra a böngésződben. Oldalt fogod találni az Ubuntu Gutsy/Hardy csomagot, kattints rá és töltsd le. Kérdésre a Fájl mentése opciót válaszd.

A fájl, ami letöltődik egy csomagfájl. Ha végzett a letöltéssel, menj az Asztalra és katints duplán
a fájlra.

Kattints a Csomag telepítése gombra. A SZTAKKER ezután fog települni, és ha még szüksége van más csomagra a működéshez, az is.

A csomag telepítése

Ha a telepítés befejeződött, a programot az Alkalmazások menü Iroda pontjában fogod megtalálni.

FIGYELEM: Csak olyan programot telepíts ilyen módon, aminek készítőjében, vagy az azt közzétevő honlap üzemeltetőjében megbízol. Eltérően az Alkalmazások hozzáadása/eltávolításától, ezeket a programokat nem ellenőrizte az Ubuntu csapat, csak a saját felelősségedre telepítheted őket.

Copyright © 2008 Peter Upfold. Released under CC BY-SA 3.0 Unported licence.

Nautilus szkriptek – mail, zene, kép

Reggeli feladványunk a Nautilus miért nem tud létrehozni kijelölésből playlistet, és hogy egyáltalán a Rhythmboxnak miért ilyen szar az integrációja. Sajnos nem sikerült rájönnöm még minden részére a válasznak, egyelőre a Totem csinálja a lejátszólistákat, amiket aztán be tudok tölteni a Rhythmboxba… szörnyű (és senki ne jöjjön nekem a parancssorral, színes-szagos médiához nem vagyok hajlandó használni olyat).

Találtam viszont pár zseniális Nautilus szkriptet, amit gondoltam, megosztok a nagyérdeművel, és hát azért többet ér egy delicious-postnál. A Mundo geek gyűjteményéről van szó, egyenként is letölthetőek a csomagok, de sokkal egyszerűbb felvenni a külső tárolók közé a repójukat:

deb http://mundogeek.net/repo ubuntu all

Az se essen kétségbe, aki más disztrót használ, töltse le a csomagolt kódot és installálja. Sajnos újra kell indítani a gépet (vagy legalábbis az X-et – ctrl-alt-backspace), de utána a jobbkatt-menüben lesznek ők.

Nautilus scripts

Az első a nautilus-send-gmail, amivel a kijelölt fájlokat tudjuk helyből mailezni (saját magunknak), na mivel is, nem jut eszembe a neve…

A nautilus-mount-image segítségével CD/DVD képeket lehet mountolni.

A nautilus-tag-music automatikus tölti ki az empéhármak elérési útvonala alapján a fájlok ID3 címkéit, méghozzá műfaj/előadó/év – album/cím – szám.mp3 formátumban (ilyen struktúrában kell tárolnunk a zenénket, ha azt akarjuk, hogy működjön a dolog). Ha van az előadóról ill. az albumról kép, az is hozzáadódik a címkéhez.

A nautilus-rename-exif-data a .jpg és .tiff képeket nevezi át dátum-idő formátumra a képhez tartozó EXIF adatok alapján. (Ha nincs EXIF címke, nem jelenik meg a menüpont.)

Nekem a maradék három már annyira nem érdekes, egyrészt megoldható szkript nélkül is a működésük, másrészt igazán hasznosak akkor tudnak lenni, ha az ember egyszerre több zenelejátszót is használ. Ezek a nautilus-play-amarok, a nautilus-play-banshee és a nautilus-play-mplayer.

Jön SZTAKKER 0.5!

Nemsokára várható a Sztaki szótár Ubuntus widgetjének(?) következő kiadása, újabb fícsörökkel, amik valószínűleg mégjobban be fogják lopni az alkalmazást a szívembe (eddig is az egyik leggyakrabban használt programom volt – a Firefox, OpenOffice és Pidgin mellett). Lesz:

  • Billentyű kombinációk (pl Ctrl+W fül bezárása, Esc – ablak bezárása)
  • Fülek tartalmának összevonása egy fülre (jobb klikk -> összevonás)
  • HTML szószedet mentése (lásd a videón – vigyázz hotlink!, .ogg formátum)
  • Előzmények megőrzése az aktuális munkamenetben
  • Sztaki szótár szerver online/offline állapotának jelzése a tray ikonon

SZTAKKER 0.5

Ha kijött, az első dolgom lesz szólni (na jó, nem, először frissítek).

Ko(ny)ha

Sok kérdés jött, hogy mi van a Kohával. Az utóbbi időben kicsit megszaladtak a dolgok, most meg próbálom magam utolérni. Lássuk, akkor hogy állok.

Megvan a szerver. Az egyetemnek volt némi “fölösleges” pénze, így a könyvtár saját vasat kapott (HP-nemtommi), nem valami túl nagyot, de működőt és használhatót, és ez a lényeg. A tecsőt meg nem fogjuk futtatni rajta.

Sikeresen felraktam rá az Ubuntu 8.04 server editiont, ez volt a legkisebb etwas. Persze alapbeállításokkal, nem mertem nekiállni állítgatni, majd ha élesben lesz. Őszintén szólva lila fi gőzöm sincs, hogyan kell megcsinálni egy ilyet, szerencsére az Ubuntu online magazinjában, a Full Circle Magazinban épp fut egy sorozat ebben a témában.

Ja, mondtam? Tegnap előtt jelent meg a legújabb, 14-es szám.

Sajnos a rendszergazdánk nem ér rá – mivel az egész egyetem adminisztrációját ő végzi, erre már nem maradt ideje, és ezt maximálisan respektálom. Ennek annyi hátránya (és egyben előnye) van, hogy gyakorlatilag nulláról kell megtanulnom, hogyan működik ez az egész. (Azért lesz segítségem is szerencsére.)

A Koha telepítése is megtörtént – elvileg. Végre készítettek egy Koha 3 beta install leírást (Gutsy-ra), ami működik is, csak épp a végeredmény nem. (Eddig általában az installálás során akadtam el, pl. egy Perl modul telepítésénél, esetleg a YAZ-toolkit nem volt a megfelelő stb.)

És ha már bejelentések: kijött a Koha 3.0.0 Release Candidate 1 24-én. Örölünk neki, talán nyár végére itt lesz a Koha 3 is.

Szóval ez éppen a harci helyzet. Az a nagyon rossz érzés, hogy nem vágom, hol és mi lehet a gond (legelőször is az én fejemben, addig ok). A jövő héten “szerencsére” már csökkentett nyitva tartás és felvételi hét lesz (azaz azt a kevés olvasót, aki jönne, nem engedik be a biztonságiak…), így többé-kevésbé 100%-osan vethetem magam bele a problémába, ami nagyon jó lenne, ha max. másfél héten belül megoldódna… Ígérem, utána aztán jönnek az élménybeszámolók és a leírások, összehasonlítások.

Foto by fredjk @ sxc.hu

Ubuntus jóságok

Az Ubuntu Story simán elmenne bármelyik nagymenő promós oldalának, csak pislogtam, hogy ilyen szép nincs, pedig kifejezetten rühellem a sötét alap/világos betű felállást. A koncepció egyébként az, hogy bárki megoszthatja Ubis élményeit, benyomásait a flexibility, speed, simplicity, appearance, stability, freedom, security, community témakörökben.

ubuntu

A másik dolog, amiről mindenképpen akartam írni, az a SZTAKKER, a Sztaki szótár kereső. Simán beül a panelbe, onnan egy kattal pedig a teljes Sztaki szótár állományt (magyar, angol, német, francia, holland, olasz, lengyel) el lehet érni. Amióta fent van, szinte minden nap használom.

Pár funkciót, módosítást azért még kibírnék: jobbklikkes kontextmenübe való beépülés, offline mód (bár érthető, hogy nem engedik letölteni a szótárakat), kicsit intelligensebb interfész (nagyon jó a tabozás, de kezelhetne gyorsgombokat – pl. a Firefoxos navigációs billentyűparancsokat: Ctrl+…), és ez is olyan mint szinte az összes Gnome panelos cucc: ha kétszer nyomsz az indítóikonra, akkor kétszer indul (csak ha a futáskor az értesítési területen megjelenő ikonra kattintasz, nyílik ki – csukódik be a helyzetnek megfelelően).

A program Zakál Zsolt munkája.