Ubuntus jóságok

Az Ubuntu Story simán elmenne bármelyik nagymenő promós oldalának, csak pislogtam, hogy ilyen szép nincs, pedig kifejezetten rühellem a sötét alap/világos betű felállást. A koncepció egyébként az, hogy bárki megoszthatja Ubis élményeit, benyomásait a flexibility, speed, simplicity, appearance, stability, freedom, security, community témakörökben.

ubuntu

A másik dolog, amiről mindenképpen akartam írni, az a SZTAKKER, a Sztaki szótár kereső. Simán beül a panelbe, onnan egy kattal pedig a teljes Sztaki szótár állományt (magyar, angol, német, francia, holland, olasz, lengyel) el lehet érni. Amióta fent van, szinte minden nap használom.

Pár funkciót, módosítást azért még kibírnék: jobbklikkes kontextmenübe való beépülés, offline mód (bár érthető, hogy nem engedik letölteni a szótárakat), kicsit intelligensebb interfész (nagyon jó a tabozás, de kezelhetne gyorsgombokat – pl. a Firefoxos navigációs billentyűparancsokat: Ctrl+…), és ez is olyan mint szinte az összes Gnome panelos cucc: ha kétszer nyomsz az indítóikonra, akkor kétszer indul (csak ha a futáskor az értesítési területen megjelenő ikonra kattintasz, nyílik ki – csukódik be a helyzetnek megfelelően).

A program Zakál Zsolt munkája.

Ubuntu újra csomagolva

gOS logóÉs még barátságosabban, mint a “sima.” (Ami azért nem rossz teljesítmény, ezt talán ma már nem kell annyit magyarázni.)

A gOS 2.0 beta az olcsó számítógépet mindenkinek-mánia szülöttje, 200 dollárért lehet Everex géppel kapni a Wal-Mart-ban – de persze akinek megvan a vasa, az magának is letöltheti a rendszert ingyen. Maga a gPC (alias greenPC) nem nagy durranás, a házban egy 1.7 GH-es proci zümmög, 512 MB memóriával és 80 GB háttértárral fölszerelve. Az előlapján meg két USB, valamint hangoskodáshoz egy ki- és egy bemenet található. És még csak nem is szép. Annyira. Sőt, kifejezetten csúnyácska, amolyan rút kis kacsa, mert…

…mert ott van az operációs rendszer. Az első, hogy nem eszik sokat (nem is ehetne egy ilyen gépen). A másik az, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő disztribúció, az Ubuntu az alapja. A harmadik pedig, hogy az ingyenesség szellemét úgy elégíti ki, hogy a webalkalmazásokat kínál, mint munkakörnyezetet. Az egyszerűség kedvéért felsorolás:

Webszoftverek:

  • Google Mail
  • Google News
  • Google Calendar
  • Google Maps
  • Google Docs
  • Google Products
  • Meebo
  • Youtube
  • Blogger
  • Facebook
  • Wikipedia
  • Faqly
  • Box.net

Desktopszoftverek:

  • OpenOffice csomag
  • Rhytmbox
  • Xine
  • GnomeBaker
  • Gimp
  • Firefox
  • Thunderbird
  • Pidgin
  • Skype

Gondolom, nem csak nekem van ez után olyan érzésem, hogy itt határozottan túlsúlyba került egy bizonyos keresőóriásként emlegetett nagytestvér, de ez még mindig szmúszabb eljárás, mint hillerke übergigamutyija (erről tök szívesen írnék egy bejegyzést, de semmi értelme, mindenki gondoljon 100 random ocsmányságra, és tartalmilag meg is van).

Ami a lényeg, hogy a webes alkalmazásokat ugyanúgy tudjuk indítani, mint a hagyományos szoftvereket (na jó, ehhez eddig sem kellett lángésznek lenni), és mindez egy eléggé pofás környezetben, csillogós ikonok, Google-search az asztalon, alsó ikonsor, szvsz Macet koppintva. Persze így az egész eleve internetkapcsolatot tételez fel, de szerintem ezt jól teszi… :)

gOS design

És hogy miért ez az egész? Mert ez elfut már egy gagyibb gépen is, nem kell hozzá Paks és traktor, azaz a könyvtárakba pl. kiváló OS lehetne netezéshez, munkához… És mivel szép csillogós, talán az olvasók sem ugranak ki tőle az ablakon… Nos? Installról itt egy angol leírás (screenshotokkal), ha nekiülök, majd írok én is tapasztalatokat.

A végére pedig egy idézet (csak a macianok miatt :P ):

Free updates for life!

We don’t believe improving your OS should be like chasing Tigers or Leopards. With gOS, improvements are free and sent directly to your computer over the Internet.

Librarian Pro

A Koingo Software-nek van egy Librarian Pro nevezetű programja, 15 napos trial version, Win/Mac platformra. Nem is az alap tudása (van egy könyvem, jól beírom) a durrantás (nehéz dolog ez ma már…), hanem a széles “ismeretségi köre”: kommunikál Amazonnal, Delicious-szel, DVDpediával, Bookpediával, CDpediával, Gamepediával, iTunes-zal, macis Address Bookkal és a webbel (khm… exportálni lehet rá – hogy ez most mi ez, azt nem tudom). Van kölcsönzőrendszere is. Nem túl drágás: single user licensz 30 dollár, de az educational institution is csak 80. (Ez itten a reklám helye volt.) Kelt szólt, köszönet érte.

Olcsó húsnak milyen leve?

Az előző post kommentjei elkanyarodtak egy számomra kedves terület felé, ez pedig az ingyenes szoftverek köre. Az nagyon régi nóta, hogy jajdekevésapénzünknekünk, no de hát nekem pl még kevesebb pénzem van, mégis jószerivel teljesen ingyen elégítem ki ilyen irányú igényeimet. Itt és most pedig egy olyan gyűjteményt szeretnék közzétenni, ami szabadon bővíthető, és olyan ingyenes szoftvereket tartalmaz, ami többé-kevésbé elengedhetetlen egy könyvtári számítógép számára. Ebben a postban Windows-zal (is) működő programok szerepelnek (élesebb szeműek észrevehetik, hogy ezek bizony jórészt alapvetően inkább a Linuxot szeretik…), mivel sajnos a magyar könyvtárak – szerintem – 100%-ában ez az operációs rendszer fut, és nagyrészt még csak kísérlet sem zajlik ennek a helyzetnek a megváltoztatására (ez Sanyinak volt labda, ha kéri).

Tehát, az operációs rendszer a Windows.

openofficeIrodai szoftvercsomagnak én az OpenOffice-t használom, amely jelenleg a 2.2-es verziónál tart. Kinézetre talán igénytelenebb, mint a csilivili Vistás Office, viszont tudását nem kell szerintem szégyenlenie. Nekem két tulajdonsága jött nagyon be: az egyik, ha már egy dokumentumban leírtunk egy szót, akkor ha újra elkezdjük gépelni, automatikusan felajánlja, amit egy enter leütésével fogadhatunk el – hasonlóval az Excelben lehet találkozni (persze, gusztusa válogatja, az öcsém pl falramászik ettől). A másik a bibliográfia-adatbázis, amely relációs adatbázisban tárolja a hivatkozásokat, amiket aztán kattra be lehet pakolni szépen lábjegyzetbe, vagy ahova akarjuk. Ráadásul szépsége a dolognak, hogy a magyar fordítás mindig naprakész, az elérhető két szint közül a felsőn van.

(Ádám juttatta eszembe: igen, a PDF-készítésben nagy az OOo. Nagyon nagy.)

firefoxBöngészőként alapértelmezetten a Mozilla Firefox van beállítva. Jelenleg a 2-es verzió fut belőle. Erről azt hiszem nem kell sokat zengenem, így is írtam róla eleget. Röviden összefoglalva: böngészés lapokon (nem kell mindenhez új ablakot / programot nyitni), szinte mindenre van már írva kiterjesztés, amelyek a legváltozatosabb formában könnyítik a munkákat, teljesen egyénre szabható kinézet, így némi munkával akár a könyvtárunk arculatához igazíthatjuk, beépített helyesírás ellenőrző (ami ha egyszer normálisan meg lesz csinálva, biztos tuti jó lesz) stb.

pidginIM-kliensnek a Gaim-ot használtam, használom jobbára, amelyet egy hónapja Pidgin néven fejlesztenek tovább. Skype-on kívül szinte az összes protokollt tudja használni.

gimpKépszerkesztőnek a Gimp van telepítve, a “Fotósopp” ingyenes tesója, állítólag nem annyi, jobban mondva nem teljesen ugyanolyan tudással. Állítólag, mert én elég keveset szoktam képekkel manipulálni. Viszont az expert júzerek véleménye szerint, bár tudásában van különbség, az eredményben és használhatóságban nem sok, sőt, a Gimp sokszor messze barátságosabb. Szintén 2.2-es verziószámú belőle a legfrissebb.

ifranviewKépkezeléshez Ifranview-ot használok, nagyon pici, nagyon gyors és nagyon okos. Kedvencem a kötegelt átnevezés, átméretezés és konvertálás. Nehéz olyan képformátumot mondani neki, amire bután néz, ráadásul lejátszik egy csomó hang- és videóformátumot is (ezzel érdemes is vigyázni telepítésnél, ha nem figyelünk oda, szinte minden felett átveszi az uralmat… ; ).

picasawebKépnyilvántartáshoz viszont inkább Google Picasát használom, eléggé gyönyörűen komplex módon tudja kezelni képeinket. Egyszerűen imádom, ahogy hazajövök valahonnan, átlövöm a képeket, és pár kattal feldobom az egészet a Picasawebre, vagy csak egy-kettő mókásabbat elküldök a barátnőmnek, szintén csak bosszantóan kényelmes módon : D. Akinek pedig Blogger.com-os blogja van, még jobban járt: hasonlóan gyorsan tudja postolni képeit. Ezenkívül persze lehet címkézni a képeket (szerző, hely, dátum, megjegyzések stb.), valamint néhány alap módosítást / javítást is végrehajthatunk vele. Én az angol verziót használom, a magyar sajnos jónéhány lépéssel le van maradva még…

Általában HTML / CSS és PHP szerkesztéshez szimpla Jegyzettömböt/Notepad-et használok. Ez egyéni ízlés dolga, tudom, hogy vadul hangzik, meg messze jobb cuccok vannak hozzá, nekem még egyik sem jött be, de ezért van lent a kommentelési lehetőség : D Egyébként meg persze alapértelmezetten elérhető minden Windows-ban.

winampZenelejátszáshoz Winamp. Olyan mint bármelyik lejátszó, csak sokkal jobb. Annyira extra dolgokat nem tud, de mégis, ha valaki egyszer rászokik az igazi feelingjére, akkor mutogathatnak neki WMP 11-est meg iTunes-t…

Videóhoz én leginkább VLC-t használok, nagyon szépen kezel felirattól kezdve kimenetig sok mindent, és szintén beszél magyarul.

Azt hiszem, így teljes a lista. Levelezőklienst direkt nem írtam, nem hiszem, hogy ilyen szoftvert használnának könyvtári gépeken. Egyébként Thunderbird-öt használok, a Firefox testvére, ugyanazt tudja, csak levelezőprogramban.

Minden további ötletet, észrevételt, kiegészítést, javítást várok a listához!

Update (07.06.28.):
A Kispadon még februárban készült egy nagyszabású gyűjtemény. Mazsolázni jó belőle.

Híd a blogok között – BlogBridge

Állandóan problémáim vannak (voltak) az RSS-kezeléssel, mert a Thunderbird-ével nem voltam megelégedve, a Firefox-hoz elég vacak kiterjesztések vannak (NewsFox-ot használtam, de azzal is voltak gondjaim – valószínűleg azért én sem vagyok ártatlan a dologban…), külön csak ezért meg nem akarok Flock-ot vagy Operát használni (bár megpróbálkoztam mindkettővel, de nem szeretem, ha több böngésző van, még ha nem is használom a többinek ezt a funkcióját). Viszont nemrég sikerült rátalálnom a BlogBridge nevezetű jóságra, ami nagyon finoman megoldotta az ilyen típusú problémáimat.

blogbridgeA struktúrája a következő: vannak a legnagyobb csoportok, a Guide-nak nevezett gyűjtők. Ezek az a haszna, hogy bárki állíthat össze ilyen Guide-ot, közzéteheti, megoszthatja stb. (Tudom, nem nagy felfedezés a tervezők részéről, de mégiscsak…) A következő szintet már a feed-ek képviselik, amelyek között vannak a szimpla feliratkozások, és vannak az ún. SmartFeed-ek. Ez gyakorlatilag egy feed-keverék, amely megadott forrásokból (saját BlogBridge-feedek, Amazon.com könyvek, Connotea, del.icio.us, Feedster, Findory, flickr, Google BlogSearch és Technorati), a megadott kritériumok (tag-ek) alapján gyűjti a híreket.

Ha Guide-ot akarunk létrehozni, kapásból kapunk egy raklapnyi lehetőséget: vagy egy előre megadott gyűjteményből válogathatunk, vagy az ún. Experts-ből válogathatunk, ahol az adott kategória legjobbjait válogatják ki. Esetleg létrehozhatunk egy Reading List-et, ahová mások által összegyűjtött linkeket pakolhatunk (természetesen itt is van ajánlás).

A Firefox-szal még azt is megcsinálta, hogy ha egy olyan oldalról megyek át a BoldgBridge-be, ahol van feed, akkor rögtön be is pakolja azt, ha új csatornát hozok létre (tehát megúszok egy “ctrl-c + ctrl-v”-t, ami nem sok, de nagyon jó).

Mindehhez nyitott forráskódú ésatöbbi. Van neki Windows és Mac platformra is kapacitása. Én nagyon megszerettem.

Update: képes a Gmail-os atom feed-et is kezelni. Egyre jobban szeretem.