Vegyes felvágott

[R]eggae-fülhallgató, kéne nagyon, bár tudom, csak a pénz van mögötte, semmi szeretet meg “döntsük-le-Babilont”, de akkor is. Részemről aztán vehetnek pár gével többet, ha egyszer jó minőséget adnak cserébe. Egy ilyenért még a fülbedughatósomat is lecserélném, bár cseppet b szúrja a csőrömet, hogy a világbékéhez a raszta haj már nem elég, kell hozzá az ájfón is. Persze, ott a pénz, mint fentebb, csakhát mégis, szerintem Bob Marley súlyos adag után is tökönrúgta volna őket. Vagy ki tudja, soha nem találkoztam vele. Rebel, mi? ([origo]-nak jár a pacsi.)

A Budun Archívummal nem lehet betelni, azt hiszem nekem, mint könyvtárosnak duplán szól az alábbi felhívás, hiszen mennyi reakciós, sunnyogó értelmiségi húzta meg magát könyvtárak poros mélyén… Figyelmezzetek elvtársak, hátha találtok egy Hamvas Bélát valamelyik sarokban. Még a végén elköltöztetik a Széchenyi Könyvtárat vagy mi. Pfuj. Hova küldhetem a listámat?

Internacionálét meg a modern ember már YouTube-on hallgat, és ha éppen Linuxa (Ubuntuja ugye) vagy OSX-e van, akkor a frissen felfedezett Minitube és Minitunes lesz az ő helyes választása. Előbbi a tecsős videókat húzza le asztali lejátszóba, utóbbi az iTunes-életérzést hozza elviselhetőbb formában, ráadásul tud folderek szerint keresni, ami nálam alapvető. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy Qt kell hozzájuk, tehát csőlátású GTK+-osok meg se nyissák a linket, ráadásul a Minitunesnak még csomagja sincs Ubuntura, így kézzel kell berakni az őt megillető helyre, de ettől még nekem sem esett le a gyűrű a kisujjamról, úgyhogy nem lehetetlen feladat. Meglátjuk, mit fog tudni.

Amikor úgy gondolod, hogy kész…

Just for note:

“Azzal azonban nem ér véget a dolog, hogy a team lefejlesztette a bevállalt fícsöröket. Nekik is kell eladniuk azokat a product ownernek. Demózzák:  ezt kérted, és mi így valósítottuk meg. Egyenként végigmennek a lefejlesztett fícsörökön, és a product owner értékel. Majd a végén elfogadja vagy nem fogadja el a leszállított fejlesztéseket.”

A “Scrum” agilis szoftverfejlesztési módszerről, interjúsorozat a Webisztánon Bodó Árpád Zsolttal.

A pehelysúlyú könyvtári segítőtárs

A libstats nem tartozik igazán a nagyágyú kategóriába, de mindenképpen érdemes megemlíteni. Egy olyan kis programocskáról van szó, amely az elektronikus tájékoztatást és ügyfélszolgálatot, helpdesket kezeli, méri, számlálja szorgalmasan, sőt, a válaszokból még egy egyszerűbb tudásbázist is össze tud hozni. Ráadásul még egy naptár-widgetet is hozzá lehet csapni, hogy valami minimális határidő-kezelés is legyen benne.

libstatadmin

Az igényei igazán nem nagyok: PHP kell neki és Pear:DB modul, a legegyszerűbben egy Apache-szerveren lehet összelegózni. Mivel pedig GNU licensz alatt van közzétéve, igazán nem okoz nehézséget beépíteni egy meglévő alkalmazásba, mondjuk egy integrált könyvtári rendszerbe. Vagy mégis?…

Aki rögtön bele akar vágni, az előbb nézze meg a demót (és tudja meg a választ), utána töltse le a fájlt, aztán hajrá!

Programok telepítése Ubuntun

A Linuxokon mindig is mítosz övezte, övezi a programok telepítését, és be kell vallanom, nekem is ez volt az egyik legnagyobb visszatartó erő, míg Windowsos voltam. (A másik a játék, de azt most hagyjuk, bár félig-meddig idekapcsolódna az is.)

A FOSSwire jelentette meg azt a két oldalas PDF-et, ami érthetően és világosan magyarázza el az egyszerű népnek is ezt a műveletet. Mivel egyik nagy álmom, hogy kollégáink rákapjanak erre a rendszerre, ezért itt a fordítása, hogy ez a mítosz megdőljön.

Program telepítése csomagkezelővel

Ha már telepítettél programot Microsoft Windowson, valószínűleg nem ismeretlen előtted egy telepítő program letöltése, a dupla kattintás rajta, majd a Next gomb ritumikus nyomogatása.

Ubuntuban erre általában nincsen szükség. Ahelyett, hogy minden programot különböző helyekről kéne összegyűjteni, mindent megtalálsz egy helyen, a Csomagkezelőben.

Ennek indításához menj az Alkalmazások > Hozzáadás/Eltávolítás menüpontra.

Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása

Ha tudod a keresett program vagy csomag nevét, akkor csak a keresőmezőbe kell beírni azt, és egy entert ütni. Ha nem, a bal oldalt található kategóriák segítségével tájékozódhatsz.

Egy program kiválasztása a telepítéshezHa megtaláltad, amit keresel, pipáld ki a mellette található jelölőnégyzetet. Ezt egyszerre több programmal is megteheted, így nem kell egyenként telepítened őket. Ha kész vagy a telepítésre, kattints lent a Változtatások alkalmazása gombra. A gép a jelszavadat fogja kérni, aztán letölti és telepíti a programot. Ezek után az Alkalmazások menüben fogod megtalálni a programot.

FIGYELEM: Sok program csak akkor érhető el, ha a Megjelenítéshez a Minden elérhető alkalmazás opciót választod. Ennek kijelölésével sokkal több csomaghoz férhetsz hozzá, de ezek nagy részét valószínűleg nem támogatja az Ubuntu csapat.

És ha még mindig nem találod meg, amit keresel, akkor az valószínűleg nincs a program repozitóriumokon, így tovább kell lépned…

Telepítés kézzel

A SZTAKKER letöltéseNéha nem működik a Programok hozzáadása/eltávolítása­ módszer. Ez azt jelent, hogy a telepíteni kívánt csomag nincsen benne a standard Ubuntu szoftver repozitóriumokban. A szoftver repozitórium egy szoftvergyűjtemény, általában interneten, és ezeken a repozitóiumokon keresztül tudod elérni a legtöbb programot az Ubuntuhoz.

A legtöbb programot kézzel le tudod tölteni csomagként az internetről. Próbáljuk ki ezt a SZTAKKER­ral.

A csomag letöltéseMenj el a http://www.pixelfactory.hu/zsolti/sztakker/ oldalra a böngésződben. Oldalt fogod találni az Ubuntu Gutsy/Hardy csomagot, kattints rá és töltsd le. Kérdésre a Fájl mentése opciót válaszd.

A fájl, ami letöltődik egy csomagfájl. Ha végzett a letöltéssel, menj az Asztalra és katints duplán
a fájlra.

Kattints a Csomag telepítése gombra. A SZTAKKER ezután fog települni, és ha még szüksége van más csomagra a működéshez, az is.

A csomag telepítése

Ha a telepítés befejeződött, a programot az Alkalmazások menü Iroda pontjában fogod megtalálni.

FIGYELEM: Csak olyan programot telepíts ilyen módon, aminek készítőjében, vagy az azt közzétevő honlap üzemeltetőjében megbízol. Eltérően az Alkalmazások hozzáadása/eltávolításától, ezeket a programokat nem ellenőrizte az Ubuntu csapat, csak a saját felelősségedre telepítheted őket.

Copyright © 2008 Peter Upfold. Released under CC BY-SA 3.0 Unported licence.

Jön SZTAKKER 0.5!

Nemsokára várható a Sztaki szótár Ubuntus widgetjének(?) következő kiadása, újabb fícsörökkel, amik valószínűleg mégjobban be fogják lopni az alkalmazást a szívembe (eddig is az egyik leggyakrabban használt programom volt – a Firefox, OpenOffice és Pidgin mellett). Lesz:

  • Billentyű kombinációk (pl Ctrl+W fül bezárása, Esc – ablak bezárása)
  • Fülek tartalmának összevonása egy fülre (jobb klikk -> összevonás)
  • HTML szószedet mentése (lásd a videón – vigyázz hotlink!, .ogg formátum)
  • Előzmények megőrzése az aktuális munkamenetben
  • Sztaki szótár szerver online/offline állapotának jelzése a tray ikonon

SZTAKKER 0.5

Ha kijött, az első dolgom lesz szólni (na jó, nem, először frissítek).

Public Software Foundation

Tux olvas ;)Mindig óriási lelkesedéssel tölt el, ha egy ilyen hírbe botlom (Linux.com, fordítás).

Új támogató szervezet alakult, a Public Software Foundation, amely azt tűzte ki magának célul, hogy hasznos és jó minőségű szoftvereket gyűjtsenek össze köz- és oktatási könyvtáraknak, valamint nonprofit szervezeteknek (a közgyűjteményhez közelállóknak persze). Ezeket pedig ugyanúgy lehet használni, mint az egyéb könyvtári egységeket (könyveket, CD-ket stb.), azaz bemegy az ember a könyvtárban, és elkérheti CD-n, pendrive-on stb. Kvázi offline Google-ként (Synaptic-ként stb.) működik.

Todd és Karlie Robinson egy hónapja különböző Linux disztribúciókkal és OpenOffice-szal nyitották a sort, amivel egyelőre csak jelezni akarják, hogy van alternatíva. Még az önkéntesek gyűjtése folyik – eddig van egy könyvtár Indianából, Coloradóból, és még egy kérés (persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz még több).

A szolgáltatott szoftverek körét még szeretnék bővíteni, jelenleg három és fél disztribúciót (Ubuntu, Edubuntu, Knoppix és Fedora) és az OpenOffice-t kínálják. Minden csomag tartalmazza a szoftvereket, egy egyszerű leírást (angolul persze), linkeket a dokumentációkhoz és a wikikhez, infókat a PSF-ről és a licenszek leírását. A Donation csomag (pénzért) már nyomtatott CD-vel és csomagolással jár (nem egy húha, de). Tervezik bevenni a továbbiakban a Debian Multi-Arch-ot, a Linux Mint-et és a PCLinuxOS-t is.

Ami a fontosabb lehet, hogy a szervezet követi is ezeket a szoftvereket, ellenőrzi, hogy fejlődnek-e, frissíti a dokumentációk elérési útvonalait, szemmel tartja a segélyvonalakat és méri a közösségi támogatás erősségét (érdekes gondolat, kíváncsi vagyok, hogy valaki végzett-e már ilyen jellegű felmérést FOSS esetében).

Minden rajtuk keresztül elérhető szoftvert Open Source License alatt tesznek közzé, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az használja az adott szoftvert és arra, aki és amire csak akarja, valamint úgy és annak adja tovább, ahogy és akinek szeretné.

A szép cél ellenére elég sok buktatója van a dolognak. Robinson szerint a legnagyobb ellenségük az idő, gyakorlatilag szinte lehetetlen egy bizonyos számú könyvtárnál többel egyszerre kapcsolatban lenni, ami sajnos azért hátrány, mert a f2f szituáció sokkal inkább kedvez az ötletek születéséhez, vagy ezeknek az ötleteknek a kidolgozásához. A helyzetet önkéntes összekötőkkel próbálják megoldani, aki helyi szinten tartja a kapcsolatot a könyvtárakkal, ez pedig lehet akár Linux felhasználói csoport, önkéntes szervezet vagy egyszerűen egy ember. “A szerevezet keretéhez a Fedora Ambassador, az Ubuntu LoCo és a Freecycle Local moderátori modelleket olvasztottuk össze, mivel mind a három bizonyos függetlenséget ad helyi szinten, de mégis megtartja a közösségi támogatást, mint egészt. Az én szerepem olyasmi, mint Greg DeK-é vagy Max Spevack-é a Fedoránál: általános irányokat jelölök ki, de a döntések nagy részét a résztvevők hozzák meg” mondta Robinson.

A következő nehézség valami ésszerű és gazdaságos módszert találni ahhoz, hogy adathordozón (CD, DVD) juthassanak el ezek a szoftverek a könyvtárakba. Erre megoldást kínálhat a WebPath Technologies, ami az on-disk.com lapon alacsony áron kínálja ezeket az előre összeállított csomagokat, vagy a közvetlen letöltés a PSF lapjáról. Mivel azonban a könyvtárosok nem nagyon szoktak szoftverek letöltésével és CD-re írásával foglalkozni, ezért ezt a helyi önkéntesek teszik – már amennyire engedi a pénztárájuk. Ezzel a letöltős módszerrel viszont az önkéntesek könnyedén állíthatják össze a csomagot, amit aztán odaadnak a könyvtárnak.

A következő lényeges pont a könyvtárosok képzése (az eredeti cikk library collection managers-t emleget, de mivel itthon ilyen nincs, ezért simán könyvtárosnak fordítom – egyébként meg az általános, állománykezelő pozíciót jelöli): az alapítók tudták, hogy ez mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagyrészt újdonság lesz. A megelőző felmérésekből az is kiderült, hogy nagyobb lesz a népszerűsége a dolognak, ha megbízható helyre tudják küldeni az olvasót technikai támogatásért. Éppen ezért elég sokat dolgoztak egy egyszerű és szabványos segítség létrehozásán. Lesz ugyan pár könyvtár, ahol lesz helyi PSF önkéntes, de a többségnek nem fog rendelkezésére állni, csak a közösségi támogatás. Bármi segíthet: wiki, fórum, LUG (Linux User Group – Linux Felhasználói Csoport), vagy bármilyen más információforrás.

Közösségi törekvések

A PSF még újszülött, és segítő önkéntesekre van szüksége, akik eljuttatják a programot a könyvtárakba. Az alapítvány azt javasolja, hogy ha van egy ilyen érdeklődésű csoport, akkor jelöljenek ki egy crew chief-et (kúl), aki aztán majd áttekinti és koordinálja a munkát helyi szinten, valamint kapcsolatot tart a központtal, a helyi önkéntesekkel és a könyvtárakkal. Ő vezetheti is a csoportot, de ha van rá kapacitása, dolgozhat mellette önkéntesként is természetesen. Ez a pozíció lehetőséget ad helyi akciók szervezésére, de csak olyan szoftvert szolgáltathat, amelyet a PSF is elfogadott. Bárki lehet ilyen chief, aki kicsit is ért a Linuxhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez.

Cookie Wolfrom (a Delta County Public Library District in Colorado rendszeradminisztrátora és az Automation System Colorado Consortium technikai segítő kapcsolata) több könyvtárral is egyeztetett nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerek bevezetéséről a régiójában (költséghatékonyság, vendor lock-in stb.). Meggyőződése, hogy a könyvtárak ezzel a módszerrel tudnak annyi pénzt megtakarítani, amit az állomány bővítésére lehet fordítani, és örömmel látta, hogy mennyire népszerűek és hasznosak ezek a szoftverek a könyvtárakban. Amikor tudomást szerzett erről a programról, azonnal jelentkezett. (Ezután jön még egy ömlengés, ezt a részt csupán a hölgy neve miatt vettem be.)

A jövőbeli terveiről Robinson annyit mondott, hogy elég egyszerűek. Amíg a nyílt forráskódú szoftverek ennyire ismeretlenek, addig nem számíthatnak robbanásszerű növekedésre és sikerre. 2009-ben szeretnének 12 tagkönyvtárat az Egyesült Államokból, és kettőt a tengerentúlról.

Eddig a cikk. Nekem végig az járt az olvasása (és fordítása) közben, hogy igen, megvan, ezt akartam. Részemről megtaláltam a FITT értelmét. Reálisnak látom, hogy a 2009-es két tengerentúli könyvtárból legalább az egyik Magyarországon legyen.

Partnerként én személy szerint az Ubuntu közösségét preferálnám (felhasználóként, és ezt ismerem úgy általában), de nagyon jó lenne, ha mondjuk a HUP-ról lehetne beszipkázni embereket. (NapiLOL egy FITT levlistás levél: “A legutóbbi UBUNTU-s találkozón felállt egy könyvtáros (nem tudom, családtagjaim voltak jelen, leírás alapján Dani?) és megkérdezte, hogy lenne-e valaki, aki szivesen beszélne róla a könyvtárosoknak.” – jelentem, én voltam és még nincs kapcsolat).

Nincsenek illúzióim, nem egyszerű itthon a feladat, de a helyzet javul, amint a mai OSZK-s megbeszélés is mutatta (erről külön bejegyzése születik). De egy ilyen feladat és küldetés csupa öröm, úgyhogy azt hiszem nem kérdés, hogy belevágunk.

Azért kérdéseim is vannak rendesen, mielőtt valaki olt, hogy elszálltam, de ezek valószínűleg szépen lassan meg fognak válaszolódni. Összegyűjtöttem őket, és alkalomadtán tálalom.