1100 sor a Szépművészeti Múzeum bővítéséről

Sokat gyűrűzik a már két éves történet, annyi pro és kontra érv hangzott el a témában, hogy szinte össze sem lehet szedni. Illetve igen, de ahhoz kell legalább 1100 sor. Endrődi Gábor írását ajánlom mindenkinek, akit érdekel az, hogy hogyan zajlik ma egy állami hátszéllel működő intézmény “szakmai” vezetése és fejlesztése kishazánkban. Érdemes rászánni azt a negyed órát.

A Szépművészeti Múzeumról

Annak, aki hallott róla, meg annak, aki nem, itt lehet aláírni az átépítés jelenlegi formája elleni tiltakozásul. Hogy ne legyen teljesen érthetetlen a történet, íme egy összefoglaló a dolgokról:

Mint minden valamire való nagy európai múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum is jogosan tart igényt a bővítésre. A gyűjtemények jobb elhelyezése, az új igények kielégítése kétségtelenül több teret kíván. A közelmúltban döntés született a bővítés mikéntjéről, és a tervek szerint májusban már meg is kezdik (kezdenék) a megvalósítását. A bővítés logikus iránya a föld alatt van, és ez ellen nehéz kifogást emelni. Viszont az a beavatkozás, amelyet a föld felett terveznek – vagyis az épület homlokzatának megbontása és mellette egy tíz méter magas betonépítmény létesítése – a múzeum építészeti értékeinek semmibevételét és Budapest egyik legszebb, emblematikus terének városépítészeti eltorzítását jelentené.

A teljes szöveg PDF-ben.