Egységben az erő

Amikor tavaly júniusban Székesfehérváron jártam az Egyházi Könyvtárak Egyesületének éves gyűlésén, még csak szó volt arról a portálról, amely egy egységes webes platformot kíván létrehozni az egyházi könyvtárak részéről. Emlékszünk a leckére? Közös katalógus, információs felület, bemutatás, interakció stb. TÁMOP, hány millió is volt? Sok, ugye. Ilyen modul, olyan kiegészítő, ilyen egyeztetés, olyan program.

Van egy rossz hírem: az egy dolog, hogy egy kvázi külsős hőbörög arról, hogy mekkora hülyeség az egész úgy, ahogy van, de amikor egy “szimpla” NKA-támogatásból csinálnak egy olyan csilivili portált, amilyenről általában csak azért nem álmodoznak a könyvtárosok, mert nem tudják, hogy lehet ilyet, akkor az gáz. No nem nekem, hanem azoknak, akik majd be akarják bizonyítani, hogy jól költötték el azt a pénzt. És ennyivel nem lesz egyszerű elszámolni.

Szóval az Unitas a hat magyar történelmi egyház 20+ könyvtárának Drupal alapú információs portálja (figyeljétek meg a polkorrekt fejlécet, ahol az egyházak logói folyamatosan rotálódnak randomban), ahol Bodza-alapú közös katalógus (lehet, hogy mégis miből lesz a cserebogár? – nagyon jól néz ki a katalógus) és mindenféle egyéb csemege várja a tisztelt olvasót és könyvtárost.

Amit én nagyon hiányolok, azok az RSS hírcsatorna a hírekre és a katalógusra (amit pedig nem lehet már bonyolult aktiválni), az erre alapuló hírlevelet, a református és az unitárius híreket, egy rendes fórumot, egy YouVersion-hoz hasonló Biblia-(fel/át/meg)olvasó appot (vannak alapok hozzá), integrációt a már létező eszközökkel (Firefox kereső kiterjesztés, Zotero, Delicious, Wikipédia stb.) meg egy fejlesztői blogot. Ja, meg persze hogy költöztessék át az egész egyesületi oldalt az új portálra. Sokkal jobb lenne.

Tanulság: néha éppen a legkonzervatívabbnak tartott társaság tudja a legjobban lelépni a többit, továbbá, hogy meglátjuk, hogy még mi lesz ebből. Remélem, valami nagyon jó dolog. Bigup.

Portátlanul

Az Európai Unió kiírt egy Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) és egy Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) nevű vastag pénzforrást. Az elsőről nem igazán tudok nyilatkozni, mivel csak vidéki könyvtárak vehettek részt benne, de ha csak kicsit is hasonlít a TÁMOP-hoz, akkor semmi jót nem várok attól sem.

A hiba ott lett elkövetve, hogy az egyes országokra lett rábízva a pénz szórása az országban. Kecskére a káposztát, ráadásul ez egy nagyon balfék kecske lett, mert még a látszatát sem sikerült megőrizni a kertészeti kultúrának, csak a csámcsogás zaja és a szerteszét szálló levélfoszlányok töltik be a képernyőt.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy van a csillió forintnak jelentős hányada, amit lenyel keresztbe kedvenc nemzeti könyvtárunk (mondhatni, fél fogára sem elég). A maradékot pedig feldobjuk a levegőbe, és megmondjuk a játékosoknak, hogy 10-en kapaszkodjanak össze (az tök mindegy, hogy melyik tíz, minél kevesebb közük van egymáshoz, annál mókásabb lesz az összkép), és úgy ugráljanak, hátha jut nekik is valami. Egy feltétele van még a részvételnek: azt a varázsszót kell közben kiabálni, hogy póóóóóóóórtááááál, így nem csak a játékos érzi magát jól, de az is aki csak nézőként téved be.

Komolyra fordítva a szót: az, hogy ez a történet igazából kinek nem jó, az eléggé egyértelmű. Nekünk, könyvtárosoknak. És kinek jó? A szoftverfejlesztőknek (általánosan mindegyiknek, nem szeretnék neveket mondani, úgy érzem, hogy aki már egyszer is kimondta a portál szót könyvtári kontextusban, az benne van már a buliban) természetesen. Újra lehet csinálni egy rendszert, azt sokért eladni, ami pénzt ráadásul az EU adja.

Mi lesz az eredmény? Megint lesz egy rakat portál (azért kevesebb, ahány IKR), újabb szekértáborokat felépítve. És mi lesz a portálokon? Semmi. De tényleg. Még ha a könyvtári tartalmakat húznák be, talán-talán. De úgy, hogy a portálnak magának gyakorlatilag csak annyi köze lesz a könyvtárhoz, hogy az OPAC-jának információit átrántja, a többit pedig lesz szíves a könyvtáros felrakni – na ebből nem lesz semmi. Fogadhatunk is nyugodtan, van rá egy túrórudim. A másik baj, hogy ha még könyvtári tartalmakat is húznának át, még akkor is elég gyér lenne a tartalom, igaz egyre több könyvtár állít elő tartalmat, de az még mindig nulla egy indexhez képest.

Szekértáborhoz apró csavar: minden portált egy fejlesztőcsapat fog kiadni. És melyik OPAC-kal fog az a portál jóban lenni? Csak nem az általa forgalmazottal? Csak de. És nem hiszem el, hogy meg fogják tökéletesen oldani a többi rendszerrel a párbeszédet, mert eddig sem tudták.

Alapvetően két helyen látom elhibázva a koncepciót: az egyik (de nem az első!!!) a kiírás maga. Azt hiszem nincsen olyan kollégám, akivel ne értenék egyet, hogy a kulturális kormányzat újabb idióta és teljességgel értelmezhetetlen döntését kaptuk a nyakunkba, bármit fognak mondani erről holnap, két hónap vagy egy év múlva. Ezt a sarat nyalogathatják, de lemosni nem fogják magukról soha. A könyvtárigazgatói szint fölött eléggé terheli a felelősség az összes minisztériumi … ööö … embert.

A másik pedig a kiindulási helyzet a könyvtárakban. Jelenleg egy könyvtári rendszer (és arra ma jöttem rá úgy istenigazából, hogy az “integrált” jelző a legnagyobb vicc ebben a szakmában) annyi integrálatlan részből áll, amennyit csak szeretnénk. Most van egy OPAC, egy honlap, és ha szerencsések leszünk, sok-sok millióért lesz egy portálunk (megjegyzem, az első kettőt sem ingyen vágták hozzánk). És a három köszönőviszonyban sem lesz egymással. Mert az nem truváj, ha egy adott rendszer fejlesztői csinálnak egy másik, közös OPAC felületet a felhasználóiknak, így nem számolom ezt a lehetőséget. És hogy mi lenne a jó? Ha lenne egy tényleg integrált könyvtári rendszer, amely egyben kezel mindent (honlap, OPAC, egyéb tartalmak, hírek, anyagok stb.) egy ún. portálban (de akkor már nevezzük CMS-nek, mert hárombetűs, és még van hitele, legfőképpen pedig tartalom mögötte), és az egyes portálokból épülne fel a nagy közös, így valami alapra húzhatnánk rá az épületet.

Ami most van, lesz, az össze fog esni, mint egy kártyavár, ha jön egy szellő. Mondjuk egy választás. Vagy egy újabb válság. Esetleg felgyújtják az OSZK-t, mert úgy beálltak a focidrukkerek, hogy nem tudják megkülönböztetni a Dísz teret a Szabadság tértől, meg különben is, a papír jobban ég, mint a film. Vagy mit tudom én.

És a legjobb: mindezt, amiért most úgy ácsingózunk, már rég csinálják. Úgy hívják, hogy Könyvtárportál, van neki demója, fejlesztik, ráadásul pont a Könyvtári Intézetben. Csak hát amikor tavalyelőtt az első apró jelek, bemutatók készültek, mindenki gúnyosan húzta a száját, hogy ugyan Andriskám… Most meg nem tud elaludni a nép, ha nem matrázza el ötvenszer, hogy “mindennapi portálunkat add meg nekünk ma.”

Igazán tökös lépés az lenne, ha a teljes szakma tüntetően távol tartaná magát az egésztől.

Dobpergés, trombitaszó, és…

Hölgyeim és Uraim.

Nem tudom, hogyan kezdjek hozzá.

Meghatottság szorongatja torkomat.

Ez így mégsem jó, tiszta nyál, és nem is igaz. Semmiféle meghatottság, még kevésbé torokszorongató érzés.

Szóval az a nagy helyzet, hogy itt az ideje a KLOG.hu átadásának. Április elseje olyan jó időpont, lehet majd rá emlékezni, meg ilyenek.

Az nekem vérciki, hogy elég béta még. Egy csomó helyen buktam bele a karakterkódolási problémákba, rohadjon ki a foga annak, aki kitalálta.

Köszönöm Istennek, anyukámnak, és legeslegelső sorban Ádámnak, aki gyakorlatilag kitöltötte a vázat, megépítette egy rakat munkával az oldalt, inspirált, ötletet adott, hajtott és mélt írt. Rááldozta nagyon sok idejét és energiáját. Köszönöm. És köszönöm mindenkinek, aki megpróbált megérteni és segíteni, esetleg ő maga is indított a KLOG.hu-n blogot, hiszen ez is egyfajta kiállás mellette, és az egész ügy mellett (a mellettem itt rossz szó is, hiszen szinte csak egy-két embert ismerek személyesen, akár csak a KLOG-ról is).

Tehát: a KLOG.hu portál, van benne DokuWiki és WordPress (na, itt jön a latin vs. UTF vs. ISO ugyebár) és fórum (ami még nem megy). Minden kloggert nagyon szeretnénk, ha regisztrálna, és hozzájárulna a tartalomfejlesztéshez, mert hát ugye magunknak (itt én mindig a szakmára gondolok) csináljuk.

Én a magam részéről messze nem álltam le a dolgokkal itt, még rengeteg terv, ötlet mászkál a fejemben, amiket szeretnék megvalósítani. Remélem, mihamarabb be tudok számolni újabb és újabb eredményekről.

Szép estét, szép hetet.

Akasztják a hóhért

A Sebestyén György: Légy az információs világ polgára! c. könyv olvasása közben bukkantam a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektromos Könyvtár Szekciójának (MKE EKSZ) címére. Zsír, gondoltam (mert ilyen provinciális tahó vagyok, aki nem ismeri a zsiráf kifejezést…), ez érdekes, kíváncsi lennék rá, mit csinálnak.

Nagyon rokonszenves kezdőkép fogadja az embert. Azonban a dátumokra (1999-2001) tekintve összeszorul a szívem: létezik ez a szervezet még? És ha igen, mit csinál? Mert az talán nem titok (főleg itt a blogomban), hogy ebben látom a legstabilabb jövőjét a könyvtáraknak.

A munkák között vannak felsorolva a következők: MIT-HOL (Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian), amelyet ma LibInfo-ként szokás ismerni, lényege egy online tudakozó, könyvtárosok részvételével. Érdemes kipróbálni (meg azt fontolóra venni, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni, ToDo). A következő a Könyvtári portál, ami egy linkgyűjtemény-szerűség, olyasmiféle, mint a lap.hu, csak csúnyább, lássuk be. Tematizált informáciforrás-gyűjtemény könyvtárosoknak, utoljára frissítve 2004. március 1. Aztán vannak online keresési segédanyagok folyóiratokhoz, adatbázisokhoz. Nagyon nagy kár, hogy ez így el van ásva…

Ami az egyik legérdekesebb, az a CD-ROM és online adatbázis-kritikák (ne felejtsük el, hogy az egész 1998-ban kezdődött!). Az értékelési szempontok mellett van egy könyvtári kívánságlista CD-ROM kiadványokhoz, Drótos László billentyűzetéről, nagyon kíváncsi lennék, hogy ez mennyiben jutott tovább a pusztába kiáltó szónál (érdekérvényesítés stb.). Aztán van 5 db MKE EKSZ CD-ROM kritikia, mind Drótos Lászlótól, 1998-1999-ből. Végül pedig a Szegedi Tudományegyetem 1998. évi első évfolyamos informatikus könyvtáros hallgatóinak kritikái.

A következő nagyobb munka a hazai könyvkiadók és -forgalmazók linklistája, még meleg, 2006. augusztus 22-ei frissítéssel. Sajnos még nincsenek feltöltve az ajánlások (szövegek HTML-ben, képdigitalizálás), pedig ez szerintem eléggé sürgető lenne. Aztán én nem értem, de még egyszer be vannak linkelve az online keresési segédanyagok. Végül pedig a szekció eddigi üléseiről (1999: SGML-nap, 2000: Képek digitalizálása – konferencia, 2001: Szövegek digitalizálása – konferencia) szerepelnek beszámolók, és az első eseményen elhangzott előadások prezentációi is letölthetőek (pedig főleg a Szövegek digitalizálása konferencián vanak ínycsiklandozó címek: Egy szegény elektronikus könyvtáros panaszai (a digitális szövegformátumok alapproblémái; Miért XML?; SGML alkalmazása a Neumann János Digitális Könyvtárban; Nagy tömegű szövegdigitalizálás, szöveges adatbázisépítés – az ARCANUM Adatbázis gyakorlata, tapasztalatai; Nagy tömegű e-szövegek kezelése, feldolgozása; Új lehetőségek az olvasásban: e-book). A közönség ismétlést kérne… vagy legalábbis az elhangzott előadások hozzáférhetőségét…

Végül pedig van egy levelezőlista is, 2003 óta néma.

Kicsit úgy éreztem magam a lap böngészése közben, mint a régész, aki valami értékeset talál, de romokban. És azt sem tudom, hogy laknak-e még szellemek ezekben a romokban… Mindenesetre jó lenne feléleszteni az egészet. Kész rendszer, csak be kéne rúgni.

[Hú, ez az egész nagyon lírai lett… megártott a felvilágosodáskori irodalom.]

WP-ből portál

Először is köszönöm a támogatást. Bevallom, nem bírtam ki, és elkezdtem, még mielőtt Ádám válaszolt volna… ; )

Az elvárás valahogy úgy néz ki, hogy a két szinten kategorizált bejegyzések külön-külön, kategóriákként jelenjenek meg, és ez tükröződjön a menürendszerben. Azaz egyrészt vannak a fő kategóriák (pl. menedzsment), ezen belül az alkategóriák (pl. PR). A fejlécben csak a fő kategóriák jelennek meg, amiket választva almenüként jönnek be a childok. Eddig rendben is volnánk, ez valahogy így néz ki, először képernyőn, aztán kódszinten, hogy (kiskép, katt nagykép – miért nem működik itt a kódot jelölő tag?)

prtscrn

code

Eddig tehát megvan csinálva a menü kiírása. A továbbiakban azonban egy kicsit el vagyok akadva. Egyrészt az egyes alkategóriák olvasása közben eltűnik a menüsor, csak a főmenü marad meg, ami önmagában nem probléma, csak valahogy meg kéne oldanom, hogy a header-ben kiírja a path-t, vagy akkor maradjon meg az almenüsor, és környezettől függően színezze meg mondjuk a hátteret vagy húzza alá a szöveget. Van egy megoldás-féleség, de elég hosszú (még belegondolni is rossz, hogy a hat fő kategória további 30 alkategóriára van bontva…):

code2

A kezdőlapnak meg egyelőre beállítottam egy statikus home.php-t (a Static Home Page nevezetű pluginnel, a Filosofo valamiért nem akar működni), még azon is van mit javítani, rá kell jönnöm, hogyan tudom a belsejét kicsit megalakítani ennek a lapnak (mindenféle plusz dobozok beillesztése, úgy mint a kategóriák legfrissebbjei lent szépen külön listázva, esetleg egy random RSS-csatorna stb.).

Szóval kb. itt tartok és ennél a problémánál vagyok leülve. Viszont mégsem panaszkodhatok, ez a sebesség és eredmény tőlem teljesen szokatlan és váratlan, úgyhogy éljen.