Nagy nyári lemaradás

Egy dolog miatt utáltam meg tavaly is a hosszabb internetnélküliséget (egyébként piszkosul élvezem, hogy nem a gépem az első amit bekapcsolok, hanem a kávéfőző): az 1000+ olvasatlan feed, amit egy hónap alatt sem sikerül lefaragnom, és a kismillió mél, aminek a 60%-a olyan, aminek az olvasása már akkor késő lett volna, amikor megjön. Na de ennyit a nyavajgásról, mert volt egy talicskányi Linux/Ubuntu hír, amit nem szabad kihagyni.

A Google Chrome-ról addig nem írok, míg nincs belőle Linuxos. Állítólag jön, de ha olyan lesz, mint a Picasa, akkor tehetnek egy szívességet.

Készítettek egy finom listát az Ubuntu (Linux) alól elérhetó BitTorrent-kliensek listájáról. Ha engem kérdeztek, Transmission, de persze ízlések és pofonok.

Készült egy Linux-mítoszokat erodáló írás is, öt tévhitet cáfolva meg.

  1. Egy Linux telepítése bonyolult – az utóbbi öt évben óriási fejlődés történt a felhasználó-barátságban, és ez főként az Ubuntunak köszönhető. Ez főleg akkor mutatkozik meg, ha egyszerre próbálunk telepíteni Windowst és Ubit: utóbbi gyorsabb, alig van benne (ha van) újraindítás, valamint lehet közben passziánszozni, webezni, amit csak tetszik.
  2. A Linux használatához kell ismerni a Linux terminált – egy átlag Linuxban átlag használat mellett manapság pont annyiszor kell menyitni, mint a Windowsban a CMD-t. Ja, hogy az mi az? A parancssor…
  3. Nincs egyklikkes telepítés, mindent fordítani kell – dehogynem, csak míg a Windowsban külön-külön kell bevadászni a telepíteni kívánt csomagokat, addig a Linuxokban (egyébként kinézetre a Windowséhoz hasonló) programkezelőben ott van minden, csak ki kell választani, hogy melyiket akarjuk.
  4. Kevés alkalmazás van Linuxhoz – csak a hivatalos debian platform tárolója több, mint 18000 alkalmazást tárol, és ennek többszöröse érhető el még nem hivatalos forrásokból. De ha még ez sem elég, a Wine segítségével szinte bármilyen Windowsra tervezett alkalmazást lehet futtatni (pl. Photoshop CS2, MS Office 2007 stb.).
  5. Nem tudom lejátszani a videóimat, vagy használni az iPodomat – hülyeség, pl. a VLC bármilyen formátummal elboldogul, és az iPodot is nagyszerűen kezeli szinte bármelyik zenelejátszó, én pl. a Rhythmboxszal használtam minden gond nélkül.

Könyvtáraknak is hasznos lehet az a szkript, amit a hogyan.org közölt, a napi felhasználási limitet lehet vele szabályozni felhasználónként Ubuntuban. Semmi ördöngösség, roppant egyszerű. Ajánlott krónikus gépfüggésben élőknek is. Használat előtt azért kockázatokésmellékhatásoktekintetébenkérdezzemegkezelőorvosátgyógyszerészét.

De ha már munka- és gépfüggés, akkor szintén Ubuntuhoz van egy kis alkalmazás, ami a 8.10-ben és a GNOME 2.24-ben már instant benne lesz, ez a Hamster Time Tracking. Meg lehet adni, hogy épp mivel foglalkozunk, és indul a stopper, így követni lehet egy csomó grafikonon munkás szokásainkat, kiküszöbölve egy csomó hibát (és megnyugtatva a főnököt).

A SoundConverter (állítólag) megoldást kínál egy olyan problémára, amivel már rég küszködöm: egy mindenevő, hatékony zenekonvertáló, ami csak és kizárólag erre van kitalálva. Természetesen Ubuntut szeret ez is.

A linux.com-on olvasható az a részletes leírás, aminek segítségével az OpenOffice beépülve a Firefoxunkba egy webszerkesztő programmal bővíti lehetőségeinket. Én mindig is gyanakodva nézek az ilyenekre (átkos emlékű FrontPage), de állítólag van olyan is, aki ilyet használ…

Végül két mókás cucc, egy zseniális fizika-játék, Öveges prof tuti hogy bekattanna tőle. A neve Phun, loptam a linuxbox.hu-ról.

A másik jóság pedig Dexter-rendszerhangok, szintén Ubuntuhoz. Egyelőre ennyi, de még nem fejeztem be ;)

Cédulázás webes módra

zoteroNekem majdnem minden nyelvészeti és irodalmi kurzus elején elmondják, hogy mennyire hasznos és jó címkézni. Sajnos én még nem tudtam teljesen átélni ezt az örömöt, de valószínűleg itt inkább bennem van a hiba, lévén csekély elköteleződésem a magyar szak iránt.

Annak, aki már nagyon belejött ebbe a fajta jegyzetelési módba, és aki rendszeresen használja a webet forrásként, annak itt van a Zotero nevezetű alkalamzás, amelynek egy Firefox kiterjesztés az alapja, de ahogy elnézem, tervbe van véve egy teljesen online rész is, hogy bárhonnan elérhessük az összetalicskázott tudást.

Ennyivel viszont nem áll meg az élet. Ha a feldolgozók, kutatók oldalán maradunk, van neki mind Word, mind OpenOffice alá beépülő pluginja (Macre is!), valamint le lehet tölteni (sok) előre definiált hivatkozási formátumot, így az a para is le van tudva, hogy mi lesz, ha nem oda rakom a vesszőt, ahova kéne (nekem első kanyarban 3 féle hivatkozási szabályt kellett elsajátítanom és alkalmaznom – nyelvész, irodalmár és könyvtári -, és mi lett volna, ha még járok törire, filológiára és levéltárra… hogy szociológiáról, jogról stb. ne is beszéljek). Mivel azonban ezek a formátumok sajnos amerikaiak, ezért nekünk kell legyártani a hazai szabványokat, a Citation Style Language (XML alapú) leírónyelvvel, na de ettől talán nem riad vissza egy elvetemült bölcsész, hát még ha ráadásul könyvtáros is…

Az egész tetejébe pedig van egy szemet gyönyörködtető lista a támogatott oldalakról, a fele egyetemi, könyvtári lap és adatbázis (egy rakat katalógus köztük természetesen, az adatbázisok közt olyan itthon használtak is szerepelnek, mint az EBSCO, az InfoTrac, a CSA Illumina vagy a ProQuest), ráadásul a Google Books, a Google Scholar, a CiteULike és nem utolsó sorban a LibraryThing is köztük van. Azaz felvesszük a könyvtárunkat, és azt böngészve dobálhatjuk bele a hivatkozási adatbázisunkba a köteteket. De folyóiratok, újságok is szerepelnek persze, olyanok, mint a New York Times, a Nature, a Time, a Washington Post stb. (Itt most egy “hát nem gyönyörű?” kérdés kívánkozik ki belőlem.)

Szerintem holnap írok pár levelet a hazai OPAC-fejlesztőknek… Ezt nem szabadna kihagyni.

És a végén a hüphüphüp, barbatrükk: akár mi is csatlakozhatunk a díszes társasághoz. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha WordPresst használunk: három plugint kell telepíteni, és máris tudnak ránk is hivatkozni. És ami a legszebb: ezzel és a Scriblio közreműködésével a könyvtárak az olvasóiknak egy olyan über hivatkozás-gyártó és rendbentartó eszközt tudnak a kezükbe adni, ami egy fél fillérjükbe nem kerül.

Ha fent van a Zotero extension a Firefoxban, a címsorban fog megjelenni a kis ikon (a tartalomnak megfelelően), amelyre kattintva készíthetjük a cédulát. Természetesen lehet címkézni, könyvtárakba rendezni, exportálni 7 féle formátumban, akár fájlostul, hálózaton megosztani őket (ez némi beállítást kíván, nem olyan mint a Google Reader, na de az milyen lenne már, ha nem lehetne hova fejlődni…) Az interfész pedig magyarul is beszél a másik 22 támogatott nyelv mellett.

zotero location bar

Kredit: a Center for History and New Media munkatársai készítették a George Mason University-n.

Olcsó húsnak milyen leve?

Az előző post kommentjei elkanyarodtak egy számomra kedves terület felé, ez pedig az ingyenes szoftverek köre. Az nagyon régi nóta, hogy jajdekevésapénzünknekünk, no de hát nekem pl még kevesebb pénzem van, mégis jószerivel teljesen ingyen elégítem ki ilyen irányú igényeimet. Itt és most pedig egy olyan gyűjteményt szeretnék közzétenni, ami szabadon bővíthető, és olyan ingyenes szoftvereket tartalmaz, ami többé-kevésbé elengedhetetlen egy könyvtári számítógép számára. Ebben a postban Windows-zal (is) működő programok szerepelnek (élesebb szeműek észrevehetik, hogy ezek bizony jórészt alapvetően inkább a Linuxot szeretik…), mivel sajnos a magyar könyvtárak – szerintem – 100%-ában ez az operációs rendszer fut, és nagyrészt még csak kísérlet sem zajlik ennek a helyzetnek a megváltoztatására (ez Sanyinak volt labda, ha kéri).

Tehát, az operációs rendszer a Windows.

openofficeIrodai szoftvercsomagnak én az OpenOffice-t használom, amely jelenleg a 2.2-es verziónál tart. Kinézetre talán igénytelenebb, mint a csilivili Vistás Office, viszont tudását nem kell szerintem szégyenlenie. Nekem két tulajdonsága jött nagyon be: az egyik, ha már egy dokumentumban leírtunk egy szót, akkor ha újra elkezdjük gépelni, automatikusan felajánlja, amit egy enter leütésével fogadhatunk el – hasonlóval az Excelben lehet találkozni (persze, gusztusa válogatja, az öcsém pl falramászik ettől). A másik a bibliográfia-adatbázis, amely relációs adatbázisban tárolja a hivatkozásokat, amiket aztán kattra be lehet pakolni szépen lábjegyzetbe, vagy ahova akarjuk. Ráadásul szépsége a dolognak, hogy a magyar fordítás mindig naprakész, az elérhető két szint közül a felsőn van.

(Ádám juttatta eszembe: igen, a PDF-készítésben nagy az OOo. Nagyon nagy.)

firefoxBöngészőként alapértelmezetten a Mozilla Firefox van beállítva. Jelenleg a 2-es verzió fut belőle. Erről azt hiszem nem kell sokat zengenem, így is írtam róla eleget. Röviden összefoglalva: böngészés lapokon (nem kell mindenhez új ablakot / programot nyitni), szinte mindenre van már írva kiterjesztés, amelyek a legváltozatosabb formában könnyítik a munkákat, teljesen egyénre szabható kinézet, így némi munkával akár a könyvtárunk arculatához igazíthatjuk, beépített helyesírás ellenőrző (ami ha egyszer normálisan meg lesz csinálva, biztos tuti jó lesz) stb.

pidginIM-kliensnek a Gaim-ot használtam, használom jobbára, amelyet egy hónapja Pidgin néven fejlesztenek tovább. Skype-on kívül szinte az összes protokollt tudja használni.

gimpKépszerkesztőnek a Gimp van telepítve, a “Fotósopp” ingyenes tesója, állítólag nem annyi, jobban mondva nem teljesen ugyanolyan tudással. Állítólag, mert én elég keveset szoktam képekkel manipulálni. Viszont az expert júzerek véleménye szerint, bár tudásában van különbség, az eredményben és használhatóságban nem sok, sőt, a Gimp sokszor messze barátságosabb. Szintén 2.2-es verziószámú belőle a legfrissebb.

ifranviewKépkezeléshez Ifranview-ot használok, nagyon pici, nagyon gyors és nagyon okos. Kedvencem a kötegelt átnevezés, átméretezés és konvertálás. Nehéz olyan képformátumot mondani neki, amire bután néz, ráadásul lejátszik egy csomó hang- és videóformátumot is (ezzel érdemes is vigyázni telepítésnél, ha nem figyelünk oda, szinte minden felett átveszi az uralmat… ; ).

picasawebKépnyilvántartáshoz viszont inkább Google Picasát használom, eléggé gyönyörűen komplex módon tudja kezelni képeinket. Egyszerűen imádom, ahogy hazajövök valahonnan, átlövöm a képeket, és pár kattal feldobom az egészet a Picasawebre, vagy csak egy-kettő mókásabbat elküldök a barátnőmnek, szintén csak bosszantóan kényelmes módon : D. Akinek pedig Blogger.com-os blogja van, még jobban járt: hasonlóan gyorsan tudja postolni képeit. Ezenkívül persze lehet címkézni a képeket (szerző, hely, dátum, megjegyzések stb.), valamint néhány alap módosítást / javítást is végrehajthatunk vele. Én az angol verziót használom, a magyar sajnos jónéhány lépéssel le van maradva még…

Általában HTML / CSS és PHP szerkesztéshez szimpla Jegyzettömböt/Notepad-et használok. Ez egyéni ízlés dolga, tudom, hogy vadul hangzik, meg messze jobb cuccok vannak hozzá, nekem még egyik sem jött be, de ezért van lent a kommentelési lehetőség : D Egyébként meg persze alapértelmezetten elérhető minden Windows-ban.

winampZenelejátszáshoz Winamp. Olyan mint bármelyik lejátszó, csak sokkal jobb. Annyira extra dolgokat nem tud, de mégis, ha valaki egyszer rászokik az igazi feelingjére, akkor mutogathatnak neki WMP 11-est meg iTunes-t…

Videóhoz én leginkább VLC-t használok, nagyon szépen kezel felirattól kezdve kimenetig sok mindent, és szintén beszél magyarul.

Azt hiszem, így teljes a lista. Levelezőklienst direkt nem írtam, nem hiszem, hogy ilyen szoftvert használnának könyvtári gépeken. Egyébként Thunderbird-öt használok, a Firefox testvére, ugyanazt tudja, csak levelezőprogramban.

Minden további ötletet, észrevételt, kiegészítést, javítást várok a listához!

Update (07.06.28.):
A Kispadon még februárban készült egy nagyszabású gyűjtemény. Mazsolázni jó belőle.