Új rovat: libtech ajánló – Ubuntu for Android

Mostanában annyi izgalmas történik kütyü vonalon, hogy érdemes elkezdeni egy sorozatot, ahová bedobálhatom eseti jelleggel, amit éppen találok, és érdekes lehet könyvtáros oldalról is.

Az első rész az Ubuntu for Android. Aki kezdő-középhaladó Linuxos, nagy valószínűséggel találkozott már a talán legbarátságosabb Linuxszal, az Ubuntuval (na meg haladó élet és könyvtár olvasók, ugye?). Na, ez most már a kétmagos Androidos telókra is elérhető. Bánom is, hogy Blackberryre váltottam, nem újabb Androidos telefonra (mondjuk Nexusra). A telepítés egy 5 lépéses művelet, nem árt hozzá némi angol tudás (ha ilyen telefonom lenne, lefordítanám… na, ki szponzorálja meg?), kevésbé bátraknak és/vagy gyakorlottaknak egy nagy levegő. Esetleg egy hozzáértő ismerős/haver.

Hát, ez van. Az ajánlásért köszönet Dénesnek.

Koha és a BÜK Könyvtár

Adásunkat megszakítjuk: kb. dél óta boldog tulajdonosa lettem egy Koha 3.0.2 típusú, nyílt forráskódú, integrált könyvtári rendszernek, Kardos Andris jóvoltából. Egyelőre intranet meg ismerkedés, aztán majd lesznek részletek.

Az viszont biztos, hogy a MarcEdit egy fontos, jó és hasznos eszköz (via).

Lui, I think this is a beginning of a beautiful friendship.

Kete digitális gyűjteménykezelő

keteHadd mutassam a tisztelt hallgatóságnak a Koha vér szerinti testvérét, a Ketét. Igen, ez is Új-Zélandon készül 2006 óta, a Horowhenua Könyvtári Szövetségben. Kicsit olyan, mintha a Flickr és a Wikipédia lenne összeépítve egy bárki által telepíthető alkalmazásban. Gyakorlatilag bármilyen típusú dokumentomot el lehet benne helyezni, legyen az kép, hang, videó, szöveg vagy link. Jelenleg az 1.2-es verziónál tartanak (pár újdonság a friss verzióból: saját mezők – pl. helymegjelölés Google Maps segítségével, elemek közti relációk megadása stb. -, saját “kosár” – azaz felhasználók egyéni gyűjteményének létrehozása a már meglévő anyagból -, felhasználók könnyebb azonosítása avatár segítségével, képekkel való segítség a kapcsolódó tartalom, utolsó szerkesztő és az RSS hírcsatornában való megjelenés esetén, finomhangolható jogvédelmi beállítások, RSS hírcsatorna bekötése külső forrásokból – pl. a Koha katalógusából). Lehetővé teszi az eddig nehezen hozzáférhető gyűjtemények online elérését, a közösségi alapú tartalomfeltárást és annotálást, valamint a meglévő tudásanyag kiegészítését ezen kívül pedig virtuális kiállítások keretében lehet közzétenni a gyűjtemény részleteit. A rendszerben lehetőség van a tematikus rendezésre, a tartalom megjelenítésének egyénre szabására, tartalmak feltöltésére és tárolására, a tartalomhoz kapcsolódó linkgyűjtemény építésére, valamint a feltöltött tartalom utólagos közösségi ellenőrzésére (tartalmilag elfogadhatatlan, dupla és nem releváns informáxiók jelölésére). Ezen kívül pedig a közeljövőben integrálódik a Kohával is.

Eddig 11 ismert alkalmazási helye van a rendszernek, de ez a szám állandóan növekszik.  A támogatást a könyvtáros közösségen és a teljes körű dokumentáción kívül pedig a LibLime is biztosítja, utóbbi térítéses szolgáltatás keretében.

(Sajnos demo nincs belőle.)

‡biblios

bibliosorg-screenshot2Újabb, Kohával is kapcsolatos könyvtári alkalmazást szeretnék ajánlani, ez pedig a ‡biblios. Egy nyílt forráskódú katalógusról van szó, amelyet természetesen ingyen le lehet tölteni és használni, de emellet ingyen kínálnak tárhelyen előre telepített rendszert is.

A programot 2007-ben kezdték el fejleszteni a Google Summer of Code-ra, és 2008-ban már be is mutatta Chris Catalfo, a fejlesztés vezetője a Code4Lib konferencián. A projektet jelenleg a LibLime futtatja és szervezi köré a közösséget.

A ‡biblios lényegében egy böngészőben futtatható katalógus. Különböző JavaScript könyvtárak mellett használ Google Gearst is, így a bibliográfiai adatokat tárolhatjuk a gépünkön. Támogatja a Z39.50 szabványt, így beépíthető bármely ilyen szabvánnyal működő adatbázis keresése is.

Jelenleg MARC21/MARCXML szabványt támogat, de pluginnel megoldható, hogy szeresse a Dublin Core-t, MODS-ot stb.

Van neki élesben működő demója, egybe lehet legózni a Kohával, szóval még csak korábbi lelkesedésemet sem fúrom meg vele. Összességében egy kicsi, egyszerű és erősen gyurmázható webkatalógus a ‡biblios. Érdemes egy kört futni vele, nekem tetszik.

Itt be akartam fejezni a posztot, de nem hagy nyugodni. Belegondoltatok, mit jelent ez a magyar piacon? Egy kattintás, egy regisztráció, és megvan a katalógus. A weben. Ingyen. És fejlesztik folyamatosan. Jó, nem egy integrált könyvtári rendszer, de sok mindenkinek nem is az kell, ráadásul pofonegyszerű integrálni abba is (már ha megvan a Koha). Kíváncsi vagyok, mikor jutunk el odáig, hogy valaki úgy dönt itthon a fejlesztők között, hogy átnyergel a gyorsabb lóra. Nekünk, könyvtárosoknak és felhasználóknak nagyon jó lenne, az biztos.

Public Software Foundation

Tux olvas ;)Mindig óriási lelkesedéssel tölt el, ha egy ilyen hírbe botlom (Linux.com, fordítás).

Új támogató szervezet alakult, a Public Software Foundation, amely azt tűzte ki magának célul, hogy hasznos és jó minőségű szoftvereket gyűjtsenek össze köz- és oktatási könyvtáraknak, valamint nonprofit szervezeteknek (a közgyűjteményhez közelállóknak persze). Ezeket pedig ugyanúgy lehet használni, mint az egyéb könyvtári egységeket (könyveket, CD-ket stb.), azaz bemegy az ember a könyvtárban, és elkérheti CD-n, pendrive-on stb. Kvázi offline Google-ként (Synaptic-ként stb.) működik.

Todd és Karlie Robinson egy hónapja különböző Linux disztribúciókkal és OpenOffice-szal nyitották a sort, amivel egyelőre csak jelezni akarják, hogy van alternatíva. Még az önkéntesek gyűjtése folyik – eddig van egy könyvtár Indianából, Coloradóból, és még egy kérés (persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz még több).

A szolgáltatott szoftverek körét még szeretnék bővíteni, jelenleg három és fél disztribúciót (Ubuntu, Edubuntu, Knoppix és Fedora) és az OpenOffice-t kínálják. Minden csomag tartalmazza a szoftvereket, egy egyszerű leírást (angolul persze), linkeket a dokumentációkhoz és a wikikhez, infókat a PSF-ről és a licenszek leírását. A Donation csomag (pénzért) már nyomtatott CD-vel és csomagolással jár (nem egy húha, de). Tervezik bevenni a továbbiakban a Debian Multi-Arch-ot, a Linux Mint-et és a PCLinuxOS-t is.

Ami a fontosabb lehet, hogy a szervezet követi is ezeket a szoftvereket, ellenőrzi, hogy fejlődnek-e, frissíti a dokumentációk elérési útvonalait, szemmel tartja a segélyvonalakat és méri a közösségi támogatás erősségét (érdekes gondolat, kíváncsi vagyok, hogy valaki végzett-e már ilyen jellegű felmérést FOSS esetében).

Minden rajtuk keresztül elérhető szoftvert Open Source License alatt tesznek közzé, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az használja az adott szoftvert és arra, aki és amire csak akarja, valamint úgy és annak adja tovább, ahogy és akinek szeretné.

A szép cél ellenére elég sok buktatója van a dolognak. Robinson szerint a legnagyobb ellenségük az idő, gyakorlatilag szinte lehetetlen egy bizonyos számú könyvtárnál többel egyszerre kapcsolatban lenni, ami sajnos azért hátrány, mert a f2f szituáció sokkal inkább kedvez az ötletek születéséhez, vagy ezeknek az ötleteknek a kidolgozásához. A helyzetet önkéntes összekötőkkel próbálják megoldani, aki helyi szinten tartja a kapcsolatot a könyvtárakkal, ez pedig lehet akár Linux felhasználói csoport, önkéntes szervezet vagy egyszerűen egy ember. “A szerevezet keretéhez a Fedora Ambassador, az Ubuntu LoCo és a Freecycle Local moderátori modelleket olvasztottuk össze, mivel mind a három bizonyos függetlenséget ad helyi szinten, de mégis megtartja a közösségi támogatást, mint egészt. Az én szerepem olyasmi, mint Greg DeK-é vagy Max Spevack-é a Fedoránál: általános irányokat jelölök ki, de a döntések nagy részét a résztvevők hozzák meg” mondta Robinson.

A következő nehézség valami ésszerű és gazdaságos módszert találni ahhoz, hogy adathordozón (CD, DVD) juthassanak el ezek a szoftverek a könyvtárakba. Erre megoldást kínálhat a WebPath Technologies, ami az on-disk.com lapon alacsony áron kínálja ezeket az előre összeállított csomagokat, vagy a közvetlen letöltés a PSF lapjáról. Mivel azonban a könyvtárosok nem nagyon szoktak szoftverek letöltésével és CD-re írásával foglalkozni, ezért ezt a helyi önkéntesek teszik – már amennyire engedi a pénztárájuk. Ezzel a letöltős módszerrel viszont az önkéntesek könnyedén állíthatják össze a csomagot, amit aztán odaadnak a könyvtárnak.

A következő lényeges pont a könyvtárosok képzése (az eredeti cikk library collection managers-t emleget, de mivel itthon ilyen nincs, ezért simán könyvtárosnak fordítom – egyébként meg az általános, állománykezelő pozíciót jelöli): az alapítók tudták, hogy ez mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagyrészt újdonság lesz. A megelőző felmérésekből az is kiderült, hogy nagyobb lesz a népszerűsége a dolognak, ha megbízható helyre tudják küldeni az olvasót technikai támogatásért. Éppen ezért elég sokat dolgoztak egy egyszerű és szabványos segítség létrehozásán. Lesz ugyan pár könyvtár, ahol lesz helyi PSF önkéntes, de a többségnek nem fog rendelkezésére állni, csak a közösségi támogatás. Bármi segíthet: wiki, fórum, LUG (Linux User Group – Linux Felhasználói Csoport), vagy bármilyen más információforrás.

Közösségi törekvések

A PSF még újszülött, és segítő önkéntesekre van szüksége, akik eljuttatják a programot a könyvtárakba. Az alapítvány azt javasolja, hogy ha van egy ilyen érdeklődésű csoport, akkor jelöljenek ki egy crew chief-et (kúl), aki aztán majd áttekinti és koordinálja a munkát helyi szinten, valamint kapcsolatot tart a központtal, a helyi önkéntesekkel és a könyvtárakkal. Ő vezetheti is a csoportot, de ha van rá kapacitása, dolgozhat mellette önkéntesként is természetesen. Ez a pozíció lehetőséget ad helyi akciók szervezésére, de csak olyan szoftvert szolgáltathat, amelyet a PSF is elfogadott. Bárki lehet ilyen chief, aki kicsit is ért a Linuxhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez.

Cookie Wolfrom (a Delta County Public Library District in Colorado rendszeradminisztrátora és az Automation System Colorado Consortium technikai segítő kapcsolata) több könyvtárral is egyeztetett nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerek bevezetéséről a régiójában (költséghatékonyság, vendor lock-in stb.). Meggyőződése, hogy a könyvtárak ezzel a módszerrel tudnak annyi pénzt megtakarítani, amit az állomány bővítésére lehet fordítani, és örömmel látta, hogy mennyire népszerűek és hasznosak ezek a szoftverek a könyvtárakban. Amikor tudomást szerzett erről a programról, azonnal jelentkezett. (Ezután jön még egy ömlengés, ezt a részt csupán a hölgy neve miatt vettem be.)

A jövőbeli terveiről Robinson annyit mondott, hogy elég egyszerűek. Amíg a nyílt forráskódú szoftverek ennyire ismeretlenek, addig nem számíthatnak robbanásszerű növekedésre és sikerre. 2009-ben szeretnének 12 tagkönyvtárat az Egyesült Államokból, és kettőt a tengerentúlról.

Eddig a cikk. Nekem végig az járt az olvasása (és fordítása) közben, hogy igen, megvan, ezt akartam. Részemről megtaláltam a FITT értelmét. Reálisnak látom, hogy a 2009-es két tengerentúli könyvtárból legalább az egyik Magyarországon legyen.

Partnerként én személy szerint az Ubuntu közösségét preferálnám (felhasználóként, és ezt ismerem úgy általában), de nagyon jó lenne, ha mondjuk a HUP-ról lehetne beszipkázni embereket. (NapiLOL egy FITT levlistás levél: “A legutóbbi UBUNTU-s találkozón felállt egy könyvtáros (nem tudom, családtagjaim voltak jelen, leírás alapján Dani?) és megkérdezte, hogy lenne-e valaki, aki szivesen beszélne róla a könyvtárosoknak.” – jelentem, én voltam és még nincs kapcsolat).

Nincsenek illúzióim, nem egyszerű itthon a feladat, de a helyzet javul, amint a mai OSZK-s megbeszélés is mutatta (erről külön bejegyzése születik). De egy ilyen feladat és küldetés csupa öröm, úgyhogy azt hiszem nem kérdés, hogy belevágunk.

Azért kérdéseim is vannak rendesen, mielőtt valaki olt, hogy elszálltam, de ezek valószínűleg szépen lassan meg fognak válaszolódni. Összegyűjtöttem őket, és alkalomadtán tálalom.

Koha fícsörök

Koha logoMa reggel fogok tartani egy előadást Integrált könyvtári rendszerek órán a Koháról, és arra kellett ráébrednem, hogy eddig nem nagyon írtam konkrétumokat róla itt. Úgyhogy most pótolnám (források: Koha, LibLime, OL, tipp, saját).

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet, hogy mennyire elavultnak és feleslegesnek tartom az itthon forgalomban lévő integrált könyvtári rendszereket. A web már régen túllépet rajtuk, és ha nagy néha történik is egy-egy apró lépés előre, egy rendes piacon már régen nem élnének ezek a programok (természetesen a rendes piac nem csak a kínálattól függ, hanem a fogyasztóktól is – azaz egyszerűen nincsen igény – érdekérvényesítés ezen a téren, de erről nem tépem a számat, beszéltünk róla eleget elegen). És ez főleg akkor tűnik fel, ha egy olyan alkalmazással kerülünk szembe, mint az itt megdalolt Koha, amely egyrészt könyvtárostermék, azaz valós igények alapján készül, másrészt nyílt forráskódú termék, nagy fejlesztői háttérgárdával, így ezeket a valós igényeket (majdnem) valósidejűen is elégíti ki. Akkor tehát lássuk a medvét

Jelenleg a 3.0.0 beta verziónál tartunk, a legutolsó stabil kiadás a 2.2.9.

Az eddig elnyert díjak:

  • 2000: 3M Award for Innovation in Libraries
  • 2000: TUANZ Interactive Award, Community/Not for Profit category
  • 2004: Computerworld Excellence Award for the Use of IT in a Not­for­Profit Organization (Auckland NZ)
  • 2003: Trophees du Libre, Software For Public Administration ­ Soissons (France)

Jellemzők:

  • ingyenes
  • platformfüggetlen (Linux, MacOS, Windows)
  • web alapú, teljesen integrálódni tud a weblapba
  • z39.50, MARC21, UNIMARC szabványok
  • személyre szabható katalógus szakkönyvtáraknak
  • on­line dokumentumkezelés (elektronikus könyvtár) –  ugyanazzal az eszközzel, amivel az offline dokumentumokat is
  • RSS, email és sima szöveges kimenetelek szinte bármire (pl. kedvenc szerzőre, folyóiratcikkre stb.)
  • vonalkód­készítő
  • folyóirat­kezelés
  • teljes katalógus (kölcsönzés­ és igényléskövetéssel a könyvtárosok számára)
  • web alapú OPAC, letisztult felhasználói interfész, egyszerű igénylési rendszer
  • többfeladatos (egyszerre lehet végezni benne az összes feladatot)
  • intelligens keresés (a keresett kifejezést először címben és szerzői közlésben nézi)
  • kategorizált találati halmaz
  • az összetett keresésben lehet szűkíteni csak kölcsönözhető példányokra, legnépszerűbb tételekre, életkor szerint stb.
  • webszabványokat is kezel (gond nélkül dolgoz fel weblapokat)
  • hamarosan képes lesz egyszerre több külön adatbázisban keresni (federated search)
  • sablonokból építkező megjelenés – nem kell szinte semmi HTML/CSS tudás elegáns megjelenés létrehozásához (de mi készíthetjük!)
  • többnyelvű interfész – mi is fordíthatjuk
  • mobilbarát (mobilon, PDA­-n, iPhone­-on is tökéletes használhatóság)
  • bárki fejleszthet alá (pl. egy ilyen programcsomag)
  • kipróbálható
  • szeretik az Ubuntut

Üzleti modell:

  • kettős üzleti rendszer:
    1. a szoftver ingyen van, bárki letöltheti
    2. a támogatás hozzá (installálás, felügyelet, hibajavítás, igény szerinti alakítás) pénzért (LibLime) – de magunk is elvégezhetjük mindezt (ingyen)
  • ha valaki egyszer kifizetett egy fejlesztést, az mindenki számára elérhetővé válik ingyen

Hátrányok:

  • a szabadság egyben hátrány is – nincs megfelelő képzés, kell a szakember a kezeléséhez
  • félelem az újtól – az az érzés, hogy ezentúl nekünk kell mindent
  • bizalmatlanság az „ingyenességgel” szemben
  • eléggé nehézkes a telepítése, kissé konfúz a dokumentáció (ez nyilván tisztul az idő folyamán, és talán egyszer megközelíti a WordPress Codex-et)

És végül még egy lista – újdonságok a Koha 3-ban:

  • Zebra plugin (a Zebra egy nagy teljesítményű szövegindexelő és -visszakereső motor)
  • új installáló szkript
  • szabványos API-k (SRU/W, z39.50, UnAPI, COinS/OpenURL, OpenSearch – az Amazon A9 szabványa)
  • keresztplatformos, multi-RDBMS támogatás – ezt nem vágom, de ha jól értettem, ez által tökéletesen mindegy neki, hogy milyen operációs rendszer, szervet és adatbázis dolgozik alatta
  • többnyelvűség támogatása – mivel a Zebra Unicode-ban tárolja az indexelt szövegeket, ezért teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelvről és írásról van szó (arab, héber, kínai, koreai stb.)
  • új témák (mondjuk ez a legkisebb durrantás)
  • pár új modul: hírek írása, naptár, címkekészítő (itt nyilván arról a címkéről (label) van szó, amit a könyvek gerincére ragasztunk, nem a tag-címkékről), OPAC kommentelhetőség, megjegyzések, a tranzakciók logolása, jól elmagyarázott jelentések és feladatütemező, osztályozási források, segédletek, szabályok

Persze itt most ez sokkal szárazabb, mint élőszóval, de mivel nem vagyok nagy barátja a hangomnak, ezért nem lesz podcast. Most. Egyszer majd talán…

MARCThing

Nemrég bevezették a MARCThing nevű fejlesztést a LibraryThingen. Ha teljesen elkészül, egyrészt 700+ forrásból lehet válogatni a könyveket, másrészt ami pluszt tud nyújtani a MARC a sima adatbázisos modellhez képest, azt fogja a LibraryThing is.

Kevésbé expertek (= nem könyvtárosok) számára a MARC egy adatcsere-formátum, jelentése Machine Readable Catalog, és a könyvtáros világ legjobb dolga lenne a dobozos sör után, ha nem sikerült volna a szabványt a világ minden országára szétszedni, ráadásul ezek mellé kiscsillió kompatibilitást segítő szabványt készíteni (l. pl. HUNMARC, USMARC, UKMARC, MARC 21 stb.). Ennek ellenére gyönyörűen lehet(ne) kezelni pl. XML-lel, és ez csak a kezdet. (Geekeknek ilyenkor gondolom beindul a fantáziája.) Érdeklődőknek itt van a példa kedvéért a HUNMARC 241 oldalas szabványa a Könyvtári Intézet honlapjáról, pdf-ben. (Az oldalszámot csak azért, mert ez mifelénk vizsga- és szigorlati anyag. Sajnáljatok :P)

A lényege a fejlesztésnek, hogy a bűvös Z39.50 segítségével gyakorlatilag bármely (amelyik képes ezen a protokollon kommunikálni) könyvtár anyagát be lehet építeni a LibraryThingbe. Így a felhasználók az LT-n keresztül kereshetnek a könyvtárak katalógusában, anélkül, hogy a legkisebb közük lenne a könyvtárhoz (rémisztő mi?;). Az eredmény meg olyan formában érkezik, amilyenben óhajtjuk (mondjuk XML-ben). És egyszer Open Source is lesz.

Végül egy szó szerinti idézet:

“What I hope is that this inspires allows people not in the library world to do cool things with library data. It’s sad that working with library data is such a hassle — there are so many underused resources out there. I won’t go too much into the technical problems with Z39.50 and MARC, but I do have a recommendation for anybody involved in implementing a standard or protocol in the library world. Go down to your local bookstore and grab 3 random people browsing the programming books. If you can’t explain the basic idea in 10 minutes, or they can’t sit down and write some basic code to use it in an hour or two, you’ve failed. It doesn’t matter how perfect it is on paper — it’s not going to get used by anybody outside the library world, and even in the library world, it will only be implemented poorly.”

Azaz:

“Azt remélem, hogy ez [a MARCThing] olyan embereket is fog könyvtári adatokkal való foglalkozásra inspirálni, akik nincsenek benne a könyvtári világban. Kár, hogy ennyi gond van állandóan a könyvtári adatokkal – annyi kihasználatlan lehetőséget rejtenek még. Nem akarok belemászni a Z39.50 és a MARC technikai problémáiba, de lenne egy ötletem mindazok számára, akik valamilyen könyvtári szabvány vagy protokoll bevezetésén dolgoznak. Menjen le a helyi könyvesboltba, és szedjen össze három olyan embert, akik a programozói könyveket böngészik. Ha nem tudja az ötletét kifejteni nekik 10 perc alatt, vagy ha a tesztalanyok nem tudják az alap kódot megfogalmazni egy-két óra alatt, felejtős az egész projekt. Teljesen mindegy, mennyire frankó papíron – nem fogják használni a könyvtári világon kívül, sőt még a könyvtárakban sem.”