Új rovat: libtech ajánló – Ubuntu for Android

Mostanában annyi izgalmas történik kütyü vonalon, hogy érdemes elkezdeni egy sorozatot, ahová bedobálhatom eseti jelleggel, amit éppen találok, és érdekes lehet könyvtáros oldalról is.

Az első rész az Ubuntu for Android. Aki kezdő-középhaladó Linuxos, nagy valószínűséggel találkozott már a talán legbarátságosabb Linuxszal, az Ubuntuval (na meg haladó élet és könyvtár olvasók, ugye?). Na, ez most már a kétmagos Androidos telókra is elérhető. Bánom is, hogy Blackberryre váltottam, nem újabb Androidos telefonra (mondjuk Nexusra). A telepítés egy 5 lépéses művelet, nem árt hozzá némi angol tudás (ha ilyen telefonom lenne, lefordítanám… na, ki szponzorálja meg?), kevésbé bátraknak és/vagy gyakorlottaknak egy nagy levegő. Esetleg egy hozzáértő ismerős/haver.

Hát, ez van. Az ajánlásért köszönet Dénesnek.

Koha és a BÜK Könyvtár

Adásunkat megszakítjuk: kb. dél óta boldog tulajdonosa lettem egy Koha 3.0.2 típusú, nyílt forráskódú, integrált könyvtári rendszernek, Kardos Andris jóvoltából. Egyelőre intranet meg ismerkedés, aztán majd lesznek részletek.

Az viszont biztos, hogy a MarcEdit egy fontos, jó és hasznos eszköz (via).

Lui, I think this is a beginning of a beautiful friendship.

Kete digitális gyűjteménykezelő

keteHadd mutassam a tisztelt hallgatóságnak a Koha vér szerinti testvérét, a Ketét. Igen, ez is Új-Zélandon készül 2006 óta, a Horowhenua Könyvtári Szövetségben. Kicsit olyan, mintha a Flickr és a Wikipédia lenne összeépítve egy bárki által telepíthető alkalmazásban. Gyakorlatilag bármilyen típusú dokumentomot el lehet benne helyezni, legyen az kép, hang, videó, szöveg vagy link. Jelenleg az 1.2-es verziónál tartanak (pár újdonság a friss verzióból: saját mezők – pl. helymegjelölés Google Maps segítségével, elemek közti relációk megadása stb. -, saját “kosár” – azaz felhasználók egyéni gyűjteményének létrehozása a már meglévő anyagból -, felhasználók könnyebb azonosítása avatár segítségével, képekkel való segítség a kapcsolódó tartalom, utolsó szerkesztő és az RSS hírcsatornában való megjelenés esetén, finomhangolható jogvédelmi beállítások, RSS hírcsatorna bekötése külső forrásokból – pl. a Koha katalógusából). Lehetővé teszi az eddig nehezen hozzáférhető gyűjtemények online elérését, a közösségi alapú tartalomfeltárást és annotálást, valamint a meglévő tudásanyag kiegészítését ezen kívül pedig virtuális kiállítások keretében lehet közzétenni a gyűjtemény részleteit. A rendszerben lehetőség van a tematikus rendezésre, a tartalom megjelenítésének egyénre szabására, tartalmak feltöltésére és tárolására, a tartalomhoz kapcsolódó linkgyűjtemény építésére, valamint a feltöltött tartalom utólagos közösségi ellenőrzésére (tartalmilag elfogadhatatlan, dupla és nem releváns informáxiók jelölésére). Ezen kívül pedig a közeljövőben integrálódik a Kohával is.

Eddig 11 ismert alkalmazási helye van a rendszernek, de ez a szám állandóan növekszik.  A támogatást a könyvtáros közösségen és a teljes körű dokumentáción kívül pedig a LibLime is biztosítja, utóbbi térítéses szolgáltatás keretében.

(Sajnos demo nincs belőle.)

‡biblios

bibliosorg-screenshot2Újabb, Kohával is kapcsolatos könyvtári alkalmazást szeretnék ajánlani, ez pedig a ‡biblios. Egy nyílt forráskódú katalógusról van szó, amelyet természetesen ingyen le lehet tölteni és használni, de emellet ingyen kínálnak tárhelyen előre telepített rendszert is.

A programot 2007-ben kezdték el fejleszteni a Google Summer of Code-ra, és 2008-ban már be is mutatta Chris Catalfo, a fejlesztés vezetője a Code4Lib konferencián. A projektet jelenleg a LibLime futtatja és szervezi köré a közösséget.

A ‡biblios lényegében egy böngészőben futtatható katalógus. Különböző JavaScript könyvtárak mellett használ Google Gearst is, így a bibliográfiai adatokat tárolhatjuk a gépünkön. Támogatja a Z39.50 szabványt, így beépíthető bármely ilyen szabvánnyal működő adatbázis keresése is.

Jelenleg MARC21/MARCXML szabványt támogat, de pluginnel megoldható, hogy szeresse a Dublin Core-t, MODS-ot stb.

Van neki élesben működő demója, egybe lehet legózni a Kohával, szóval még csak korábbi lelkesedésemet sem fúrom meg vele. Összességében egy kicsi, egyszerű és erősen gyurmázható webkatalógus a ‡biblios. Érdemes egy kört futni vele, nekem tetszik.

Itt be akartam fejezni a posztot, de nem hagy nyugodni. Belegondoltatok, mit jelent ez a magyar piacon? Egy kattintás, egy regisztráció, és megvan a katalógus. A weben. Ingyen. És fejlesztik folyamatosan. Jó, nem egy integrált könyvtári rendszer, de sok mindenkinek nem is az kell, ráadásul pofonegyszerű integrálni abba is (már ha megvan a Koha). Kíváncsi vagyok, mikor jutunk el odáig, hogy valaki úgy dönt itthon a fejlesztők között, hogy átnyergel a gyorsabb lóra. Nekünk, könyvtárosoknak és felhasználóknak nagyon jó lenne, az biztos.

Public Software Foundation

Tux olvas ;)Mindig óriási lelkesedéssel tölt el, ha egy ilyen hírbe botlom (Linux.com, fordítás).

Új támogató szervezet alakult, a Public Software Foundation, amely azt tűzte ki magának célul, hogy hasznos és jó minőségű szoftvereket gyűjtsenek össze köz- és oktatási könyvtáraknak, valamint nonprofit szervezeteknek (a közgyűjteményhez közelállóknak persze). Ezeket pedig ugyanúgy lehet használni, mint az egyéb könyvtári egységeket (könyveket, CD-ket stb.), azaz bemegy az ember a könyvtárban, és elkérheti CD-n, pendrive-on stb. Kvázi offline Google-ként (Synaptic-ként stb.) működik.

Todd és Karlie Robinson egy hónapja különböző Linux disztribúciókkal és OpenOffice-szal nyitották a sort, amivel egyelőre csak jelezni akarják, hogy van alternatíva. Még az önkéntesek gyűjtése folyik – eddig van egy könyvtár Indianából, Coloradóból, és még egy kérés (persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz még több).

A szolgáltatott szoftverek körét még szeretnék bővíteni, jelenleg három és fél disztribúciót (Ubuntu, Edubuntu, Knoppix és Fedora) és az OpenOffice-t kínálják. Minden csomag tartalmazza a szoftvereket, egy egyszerű leírást (angolul persze), linkeket a dokumentációkhoz és a wikikhez, infókat a PSF-ről és a licenszek leírását. A Donation csomag (pénzért) már nyomtatott CD-vel és csomagolással jár (nem egy húha, de). Tervezik bevenni a továbbiakban a Debian Multi-Arch-ot, a Linux Mint-et és a PCLinuxOS-t is.

Ami a fontosabb lehet, hogy a szervezet követi is ezeket a szoftvereket, ellenőrzi, hogy fejlődnek-e, frissíti a dokumentációk elérési útvonalait, szemmel tartja a segélyvonalakat és méri a közösségi támogatás erősségét (érdekes gondolat, kíváncsi vagyok, hogy valaki végzett-e már ilyen jellegű felmérést FOSS esetében).

Minden rajtuk keresztül elérhető szoftvert Open Source License alatt tesznek közzé, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az használja az adott szoftvert és arra, aki és amire csak akarja, valamint úgy és annak adja tovább, ahogy és akinek szeretné.

A szép cél ellenére elég sok buktatója van a dolognak. Robinson szerint a legnagyobb ellenségük az idő, gyakorlatilag szinte lehetetlen egy bizonyos számú könyvtárnál többel egyszerre kapcsolatban lenni, ami sajnos azért hátrány, mert a f2f szituáció sokkal inkább kedvez az ötletek születéséhez, vagy ezeknek az ötleteknek a kidolgozásához. A helyzetet önkéntes összekötőkkel próbálják megoldani, aki helyi szinten tartja a kapcsolatot a könyvtárakkal, ez pedig lehet akár Linux felhasználói csoport, önkéntes szervezet vagy egyszerűen egy ember. “A szerevezet keretéhez a Fedora Ambassador, az Ubuntu LoCo és a Freecycle Local moderátori modelleket olvasztottuk össze, mivel mind a három bizonyos függetlenséget ad helyi szinten, de mégis megtartja a közösségi támogatást, mint egészt. Az én szerepem olyasmi, mint Greg DeK-é vagy Max Spevack-é a Fedoránál: általános irányokat jelölök ki, de a döntések nagy részét a résztvevők hozzák meg” mondta Robinson.

A következő nehézség valami ésszerű és gazdaságos módszert találni ahhoz, hogy adathordozón (CD, DVD) juthassanak el ezek a szoftverek a könyvtárakba. Erre megoldást kínálhat a WebPath Technologies, ami az on-disk.com lapon alacsony áron kínálja ezeket az előre összeállított csomagokat, vagy a közvetlen letöltés a PSF lapjáról. Mivel azonban a könyvtárosok nem nagyon szoktak szoftverek letöltésével és CD-re írásával foglalkozni, ezért ezt a helyi önkéntesek teszik – már amennyire engedi a pénztárájuk. Ezzel a letöltős módszerrel viszont az önkéntesek könnyedén állíthatják össze a csomagot, amit aztán odaadnak a könyvtárnak.

A következő lényeges pont a könyvtárosok képzése (az eredeti cikk library collection managers-t emleget, de mivel itthon ilyen nincs, ezért simán könyvtárosnak fordítom – egyébként meg az általános, állománykezelő pozíciót jelöli): az alapítók tudták, hogy ez mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagyrészt újdonság lesz. A megelőző felmérésekből az is kiderült, hogy nagyobb lesz a népszerűsége a dolognak, ha megbízható helyre tudják küldeni az olvasót technikai támogatásért. Éppen ezért elég sokat dolgoztak egy egyszerű és szabványos segítség létrehozásán. Lesz ugyan pár könyvtár, ahol lesz helyi PSF önkéntes, de a többségnek nem fog rendelkezésére állni, csak a közösségi támogatás. Bármi segíthet: wiki, fórum, LUG (Linux User Group – Linux Felhasználói Csoport), vagy bármilyen más információforrás.

Közösségi törekvések

A PSF még újszülött, és segítő önkéntesekre van szüksége, akik eljuttatják a programot a könyvtárakba. Az alapítvány azt javasolja, hogy ha van egy ilyen érdeklődésű csoport, akkor jelöljenek ki egy crew chief-et (kúl), aki aztán majd áttekinti és koordinálja a munkát helyi szinten, valamint kapcsolatot tart a központtal, a helyi önkéntesekkel és a könyvtárakkal. Ő vezetheti is a csoportot, de ha van rá kapacitása, dolgozhat mellette önkéntesként is természetesen. Ez a pozíció lehetőséget ad helyi akciók szervezésére, de csak olyan szoftvert szolgáltathat, amelyet a PSF is elfogadott. Bárki lehet ilyen chief, aki kicsit is ért a Linuxhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez.

Cookie Wolfrom (a Delta County Public Library District in Colorado rendszeradminisztrátora és az Automation System Colorado Consortium technikai segítő kapcsolata) több könyvtárral is egyeztetett nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerek bevezetéséről a régiójában (költséghatékonyság, vendor lock-in stb.). Meggyőződése, hogy a könyvtárak ezzel a módszerrel tudnak annyi pénzt megtakarítani, amit az állomány bővítésére lehet fordítani, és örömmel látta, hogy mennyire népszerűek és hasznosak ezek a szoftverek a könyvtárakban. Amikor tudomást szerzett erről a programról, azonnal jelentkezett. (Ezután jön még egy ömlengés, ezt a részt csupán a hölgy neve miatt vettem be.)

A jövőbeli terveiről Robinson annyit mondott, hogy elég egyszerűek. Amíg a nyílt forráskódú szoftverek ennyire ismeretlenek, addig nem számíthatnak robbanásszerű növekedésre és sikerre. 2009-ben szeretnének 12 tagkönyvtárat az Egyesült Államokból, és kettőt a tengerentúlról.

Eddig a cikk. Nekem végig az járt az olvasása (és fordítása) közben, hogy igen, megvan, ezt akartam. Részemről megtaláltam a FITT értelmét. Reálisnak látom, hogy a 2009-es két tengerentúli könyvtárból legalább az egyik Magyarországon legyen.

Partnerként én személy szerint az Ubuntu közösségét preferálnám (felhasználóként, és ezt ismerem úgy általában), de nagyon jó lenne, ha mondjuk a HUP-ról lehetne beszipkázni embereket. (NapiLOL egy FITT levlistás levél: “A legutóbbi UBUNTU-s találkozón felállt egy könyvtáros (nem tudom, családtagjaim voltak jelen, leírás alapján Dani?) és megkérdezte, hogy lenne-e valaki, aki szivesen beszélne róla a könyvtárosoknak.” – jelentem, én voltam és még nincs kapcsolat).

Nincsenek illúzióim, nem egyszerű itthon a feladat, de a helyzet javul, amint a mai OSZK-s megbeszélés is mutatta (erről külön bejegyzése születik). De egy ilyen feladat és küldetés csupa öröm, úgyhogy azt hiszem nem kérdés, hogy belevágunk.

Azért kérdéseim is vannak rendesen, mielőtt valaki olt, hogy elszálltam, de ezek valószínűleg szépen lassan meg fognak válaszolódni. Összegyűjtöttem őket, és alkalomadtán tálalom.

Koha fícsörök

Koha logoMa reggel fogok tartani egy előadást Integrált könyvtári rendszerek órán a Koháról, és arra kellett ráébrednem, hogy eddig nem nagyon írtam konkrétumokat róla itt. Úgyhogy most pótolnám (források: Koha, LibLime, OL, tipp, saját).

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet, hogy mennyire elavultnak és feleslegesnek tartom az itthon forgalomban lévő integrált könyvtári rendszereket. A web már régen túllépet rajtuk, és ha nagy néha történik is egy-egy apró lépés előre, egy rendes piacon már régen nem élnének ezek a programok (természetesen a rendes piac nem csak a kínálattól függ, hanem a fogyasztóktól is – azaz egyszerűen nincsen igény – érdekérvényesítés ezen a téren, de erről nem tépem a számat, beszéltünk róla eleget elegen). És ez főleg akkor tűnik fel, ha egy olyan alkalmazással kerülünk szembe, mint az itt megdalolt Koha, amely egyrészt könyvtárostermék, azaz valós igények alapján készül, másrészt nyílt forráskódú termék, nagy fejlesztői háttérgárdával, így ezeket a valós igényeket (majdnem) valósidejűen is elégíti ki. Akkor tehát lássuk a medvét

Jelenleg a 3.0.0 beta verziónál tartunk, a legutolsó stabil kiadás a 2.2.9.

Az eddig elnyert díjak:

  • 2000: 3M Award for Innovation in Libraries
  • 2000: TUANZ Interactive Award, Community/Not for Profit category
  • 2004: Computerworld Excellence Award for the Use of IT in a Not­for­Profit Organization (Auckland NZ)
  • 2003: Trophees du Libre, Software For Public Administration ­ Soissons (France)

Jellemzők:

  • ingyenes
  • platformfüggetlen (Linux, MacOS, Windows)
  • web alapú, teljesen integrálódni tud a weblapba
  • z39.50, MARC21, UNIMARC szabványok
  • személyre szabható katalógus szakkönyvtáraknak
  • on­line dokumentumkezelés (elektronikus könyvtár) –  ugyanazzal az eszközzel, amivel az offline dokumentumokat is
  • RSS, email és sima szöveges kimenetelek szinte bármire (pl. kedvenc szerzőre, folyóiratcikkre stb.)
  • vonalkód­készítő
  • folyóirat­kezelés
  • teljes katalógus (kölcsönzés­ és igényléskövetéssel a könyvtárosok számára)
  • web alapú OPAC, letisztult felhasználói interfész, egyszerű igénylési rendszer
  • többfeladatos (egyszerre lehet végezni benne az összes feladatot)
  • intelligens keresés (a keresett kifejezést először címben és szerzői közlésben nézi)
  • kategorizált találati halmaz
  • az összetett keresésben lehet szűkíteni csak kölcsönözhető példányokra, legnépszerűbb tételekre, életkor szerint stb.
  • webszabványokat is kezel (gond nélkül dolgoz fel weblapokat)
  • hamarosan képes lesz egyszerre több külön adatbázisban keresni (federated search)
  • sablonokból építkező megjelenés – nem kell szinte semmi HTML/CSS tudás elegáns megjelenés létrehozásához (de mi készíthetjük!)
  • többnyelvű interfész – mi is fordíthatjuk
  • mobilbarát (mobilon, PDA­-n, iPhone­-on is tökéletes használhatóság)
  • bárki fejleszthet alá (pl. egy ilyen programcsomag)
  • kipróbálható
  • szeretik az Ubuntut

Üzleti modell:

  • kettős üzleti rendszer:
    1. a szoftver ingyen van, bárki letöltheti
    2. a támogatás hozzá (installálás, felügyelet, hibajavítás, igény szerinti alakítás) pénzért (LibLime) – de magunk is elvégezhetjük mindezt (ingyen)
  • ha valaki egyszer kifizetett egy fejlesztést, az mindenki számára elérhetővé válik ingyen

Hátrányok:

  • a szabadság egyben hátrány is – nincs megfelelő képzés, kell a szakember a kezeléséhez
  • félelem az újtól – az az érzés, hogy ezentúl nekünk kell mindent
  • bizalmatlanság az „ingyenességgel” szemben
  • eléggé nehézkes a telepítése, kissé konfúz a dokumentáció (ez nyilván tisztul az idő folyamán, és talán egyszer megközelíti a WordPress Codex-et)

És végül még egy lista – újdonságok a Koha 3-ban:

  • Zebra plugin (a Zebra egy nagy teljesítményű szövegindexelő és -visszakereső motor)
  • új installáló szkript
  • szabványos API-k (SRU/W, z39.50, UnAPI, COinS/OpenURL, OpenSearch – az Amazon A9 szabványa)
  • keresztplatformos, multi-RDBMS támogatás – ezt nem vágom, de ha jól értettem, ez által tökéletesen mindegy neki, hogy milyen operációs rendszer, szervet és adatbázis dolgozik alatta
  • többnyelvűség támogatása – mivel a Zebra Unicode-ban tárolja az indexelt szövegeket, ezért teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelvről és írásról van szó (arab, héber, kínai, koreai stb.)
  • új témák (mondjuk ez a legkisebb durrantás)
  • pár új modul: hírek írása, naptár, címkekészítő (itt nyilván arról a címkéről (label) van szó, amit a könyvek gerincére ragasztunk, nem a tag-címkékről), OPAC kommentelhetőség, megjegyzések, a tranzakciók logolása, jól elmagyarázott jelentések és feladatütemező, osztályozási források, segédletek, szabályok

Persze itt most ez sokkal szárazabb, mint élőszóval, de mivel nem vagyok nagy barátja a hangomnak, ezért nem lesz podcast. Most. Egyszer majd talán…

MARCThing

Nemrég bevezették a MARCThing nevű fejlesztést a LibraryThingen. Ha teljesen elkészül, egyrészt 700+ forrásból lehet válogatni a könyveket, másrészt ami pluszt tud nyújtani a MARC a sima adatbázisos modellhez képest, azt fogja a LibraryThing is.

Kevésbé expertek (= nem könyvtárosok) számára a MARC egy adatcsere-formátum, jelentése Machine Readable Catalog, és a könyvtáros világ legjobb dolga lenne a dobozos sör után, ha nem sikerült volna a szabványt a világ minden országára szétszedni, ráadásul ezek mellé kiscsillió kompatibilitást segítő szabványt készíteni (l. pl. HUNMARC, USMARC, UKMARC, MARC 21 stb.). Ennek ellenére gyönyörűen lehet(ne) kezelni pl. XML-lel, és ez csak a kezdet. (Geekeknek ilyenkor gondolom beindul a fantáziája.) Érdeklődőknek itt van a példa kedvéért a HUNMARC 241 oldalas szabványa a Könyvtári Intézet honlapjáról, pdf-ben. (Az oldalszámot csak azért, mert ez mifelénk vizsga- és szigorlati anyag. Sajnáljatok :P)

A lényege a fejlesztésnek, hogy a bűvös Z39.50 segítségével gyakorlatilag bármely (amelyik képes ezen a protokollon kommunikálni) könyvtár anyagát be lehet építeni a LibraryThingbe. Így a felhasználók az LT-n keresztül kereshetnek a könyvtárak katalógusában, anélkül, hogy a legkisebb közük lenne a könyvtárhoz (rémisztő mi?;). Az eredmény meg olyan formában érkezik, amilyenben óhajtjuk (mondjuk XML-ben). És egyszer Open Source is lesz.

Végül egy szó szerinti idézet:

“What I hope is that this inspires allows people not in the library world to do cool things with library data. It’s sad that working with library data is such a hassle — there are so many underused resources out there. I won’t go too much into the technical problems with Z39.50 and MARC, but I do have a recommendation for anybody involved in implementing a standard or protocol in the library world. Go down to your local bookstore and grab 3 random people browsing the programming books. If you can’t explain the basic idea in 10 minutes, or they can’t sit down and write some basic code to use it in an hour or two, you’ve failed. It doesn’t matter how perfect it is on paper — it’s not going to get used by anybody outside the library world, and even in the library world, it will only be implemented poorly.”

Azaz:

“Azt remélem, hogy ez [a MARCThing] olyan embereket is fog könyvtári adatokkal való foglalkozásra inspirálni, akik nincsenek benne a könyvtári világban. Kár, hogy ennyi gond van állandóan a könyvtári adatokkal – annyi kihasználatlan lehetőséget rejtenek még. Nem akarok belemászni a Z39.50 és a MARC technikai problémáiba, de lenne egy ötletem mindazok számára, akik valamilyen könyvtári szabvány vagy protokoll bevezetésén dolgoznak. Menjen le a helyi könyvesboltba, és szedjen össze három olyan embert, akik a programozói könyveket böngészik. Ha nem tudja az ötletét kifejteni nekik 10 perc alatt, vagy ha a tesztalanyok nem tudják az alap kódot megfogalmazni egy-két óra alatt, felejtős az egész projekt. Teljesen mindegy, mennyire frankó papíron – nem fogják használni a könyvtári világon kívül, sőt még a könyvtárakban sem.”

ALA-könyv: Open Source könyvtáraknak

konyvMeghatódtam: az ingyenes szoftverekről szóló postra bejegyzésre rímel az a könyv, amit most adott ki az ALA. Címe: Open-Source Software for Libraries. Casey Bisson (valamint Jessamyn West és Ryan Eby) végigveszi a nyílt forráskód történetét, bemutatja, hogyan is működik az egész, kik a legfontosabb figurák a történetben, és hogy ez az egész mi módon lehet hasznos a könyvtáraknak. Ezenkívül van két sikertörténete is: a Thomas Ford Memorial Library (Western Springs, IL) interaktív Western Springs History weblapja (WordPress), és a Meadville Public Library (PA), amely szintén a teljes szolgáltatási palettáját OSS segítségével nyújtja.

Mindemellett Jessamyn West (community technology librarian) és Ryan Eby (a Code4Lib közösség tagja – Ádám, ajánlom a blogjának alcímét – students and information) is írt egy-egy fejezetet, előbbi Open-Source Software on the Desktop (Nyílt forráskódú programok az asztalon) címmel, utóbbi pedig áttekintést ad a nyílt forráskódú szerver-oldali programokról, természetesen az intergált könyvtári rendszereket (KOHA, Evergreen), digitális könyvtári szofvereket és repozitóriumokat (DSpace, Fedora) is beleértve, valamint az OPAC alternatívákról (Scriblio – régebben ez futott WPopac-ként! – és SOPAC).

Megint nagyon utálom, hogy Amerika olyan …messze van. Itt lehet megvenni. 63 darab péz. Szállítási költség kb. ugyanannyi.

Link: Jessamyn West, motiváció: Paszternák Ádám. : D

Olcsó húsnak milyen leve?

Az előző post kommentjei elkanyarodtak egy számomra kedves terület felé, ez pedig az ingyenes szoftverek köre. Az nagyon régi nóta, hogy jajdekevésapénzünknekünk, no de hát nekem pl még kevesebb pénzem van, mégis jószerivel teljesen ingyen elégítem ki ilyen irányú igényeimet. Itt és most pedig egy olyan gyűjteményt szeretnék közzétenni, ami szabadon bővíthető, és olyan ingyenes szoftvereket tartalmaz, ami többé-kevésbé elengedhetetlen egy könyvtári számítógép számára. Ebben a postban Windows-zal (is) működő programok szerepelnek (élesebb szeműek észrevehetik, hogy ezek bizony jórészt alapvetően inkább a Linuxot szeretik…), mivel sajnos a magyar könyvtárak – szerintem – 100%-ában ez az operációs rendszer fut, és nagyrészt még csak kísérlet sem zajlik ennek a helyzetnek a megváltoztatására (ez Sanyinak volt labda, ha kéri).

Tehát, az operációs rendszer a Windows.

openofficeIrodai szoftvercsomagnak én az OpenOffice-t használom, amely jelenleg a 2.2-es verziónál tart. Kinézetre talán igénytelenebb, mint a csilivili Vistás Office, viszont tudását nem kell szerintem szégyenlenie. Nekem két tulajdonsága jött nagyon be: az egyik, ha már egy dokumentumban leírtunk egy szót, akkor ha újra elkezdjük gépelni, automatikusan felajánlja, amit egy enter leütésével fogadhatunk el – hasonlóval az Excelben lehet találkozni (persze, gusztusa válogatja, az öcsém pl falramászik ettől). A másik a bibliográfia-adatbázis, amely relációs adatbázisban tárolja a hivatkozásokat, amiket aztán kattra be lehet pakolni szépen lábjegyzetbe, vagy ahova akarjuk. Ráadásul szépsége a dolognak, hogy a magyar fordítás mindig naprakész, az elérhető két szint közül a felsőn van.

(Ádám juttatta eszembe: igen, a PDF-készítésben nagy az OOo. Nagyon nagy.)

firefoxBöngészőként alapértelmezetten a Mozilla Firefox van beállítva. Jelenleg a 2-es verzió fut belőle. Erről azt hiszem nem kell sokat zengenem, így is írtam róla eleget. Röviden összefoglalva: böngészés lapokon (nem kell mindenhez új ablakot / programot nyitni), szinte mindenre van már írva kiterjesztés, amelyek a legváltozatosabb formában könnyítik a munkákat, teljesen egyénre szabható kinézet, így némi munkával akár a könyvtárunk arculatához igazíthatjuk, beépített helyesírás ellenőrző (ami ha egyszer normálisan meg lesz csinálva, biztos tuti jó lesz) stb.

pidginIM-kliensnek a Gaim-ot használtam, használom jobbára, amelyet egy hónapja Pidgin néven fejlesztenek tovább. Skype-on kívül szinte az összes protokollt tudja használni.

gimpKépszerkesztőnek a Gimp van telepítve, a “Fotósopp” ingyenes tesója, állítólag nem annyi, jobban mondva nem teljesen ugyanolyan tudással. Állítólag, mert én elég keveset szoktam képekkel manipulálni. Viszont az expert júzerek véleménye szerint, bár tudásában van különbség, az eredményben és használhatóságban nem sok, sőt, a Gimp sokszor messze barátságosabb. Szintén 2.2-es verziószámú belőle a legfrissebb.

ifranviewKépkezeléshez Ifranview-ot használok, nagyon pici, nagyon gyors és nagyon okos. Kedvencem a kötegelt átnevezés, átméretezés és konvertálás. Nehéz olyan képformátumot mondani neki, amire bután néz, ráadásul lejátszik egy csomó hang- és videóformátumot is (ezzel érdemes is vigyázni telepítésnél, ha nem figyelünk oda, szinte minden felett átveszi az uralmat… ; ).

picasawebKépnyilvántartáshoz viszont inkább Google Picasát használom, eléggé gyönyörűen komplex módon tudja kezelni képeinket. Egyszerűen imádom, ahogy hazajövök valahonnan, átlövöm a képeket, és pár kattal feldobom az egészet a Picasawebre, vagy csak egy-kettő mókásabbat elküldök a barátnőmnek, szintén csak bosszantóan kényelmes módon : D. Akinek pedig Blogger.com-os blogja van, még jobban járt: hasonlóan gyorsan tudja postolni képeit. Ezenkívül persze lehet címkézni a képeket (szerző, hely, dátum, megjegyzések stb.), valamint néhány alap módosítást / javítást is végrehajthatunk vele. Én az angol verziót használom, a magyar sajnos jónéhány lépéssel le van maradva még…

Általában HTML / CSS és PHP szerkesztéshez szimpla Jegyzettömböt/Notepad-et használok. Ez egyéni ízlés dolga, tudom, hogy vadul hangzik, meg messze jobb cuccok vannak hozzá, nekem még egyik sem jött be, de ezért van lent a kommentelési lehetőség : D Egyébként meg persze alapértelmezetten elérhető minden Windows-ban.

winampZenelejátszáshoz Winamp. Olyan mint bármelyik lejátszó, csak sokkal jobb. Annyira extra dolgokat nem tud, de mégis, ha valaki egyszer rászokik az igazi feelingjére, akkor mutogathatnak neki WMP 11-est meg iTunes-t…

Videóhoz én leginkább VLC-t használok, nagyon szépen kezel felirattól kezdve kimenetig sok mindent, és szintén beszél magyarul.

Azt hiszem, így teljes a lista. Levelezőklienst direkt nem írtam, nem hiszem, hogy ilyen szoftvert használnának könyvtári gépeken. Egyébként Thunderbird-öt használok, a Firefox testvére, ugyanazt tudja, csak levelezőprogramban.

Minden további ötletet, észrevételt, kiegészítést, javítást várok a listához!

Update (07.06.28.):
A Kispadon még februárban készült egy nagyszabású gyűjtemény. Mazsolázni jó belőle.

Nyitás – nem csak a világra

Az amerikai Georgia államban 2005 óta valami nagyon nagy dolog van fejlődőben. 2006 novemberében megszületett az Evergreen 1.0, a Georgia Public Library Service (GPLS) jóvoltából, tudósít a Linux.com. Ez egy nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer (IKR – Integrated Library System, ILS), azaz a könyvtári munkafolyamat szinte minden lépése felügyelhető vele.

Adatok kockáknak: C-ben, JavaScript-ben és Perlben lett programozva, Linux Apache-on fut, adatbázishoz PostreSQL-t, kommunikációhoz Jabbert, kliensoldalon pedig XUL-t használ.

Könyvtári nyelven ez azt jelenti, hogy elég masszív és nagy kapacitású rendszer, a PINES-t (Public Information Network for Electronic Services) szolgálja ki, néhány eléggé impresszív számadat: 44 könyvtári rendszert futtat, 252 könyvtárral, az indexében 8,8 millió tétel található, 1,6 millió felhasználót szolgál ki, és 2006-ban majdnem fél millió könyvtárközi kölcsönzést bonyolított le.

Brad LaJeunesse (a PINES rendszeradminisztrátora) szerint az alap motiváció az volt, hogy kellett végre egy normális rendszer (mily meglepő… van egy OPAC-manifesztátum is még, érdemes elolvasni). Ahhoz hogy megértsük, ez mit is jelent pontosan nem árt tisztában lenni, hogy milyen költségeket úsztak meg (amik eddig nyilván voltak, és talán nem szart kaptak ennyiért): Julie Walker (PINES programigazgató) szerint a 252 könyvtárnak összesen 15 millió USD-jébe került volna új rendszer(ek) építtetése, amihez évente 5 millió jött volna állandó költségként. Ezzel a rendszerrel összesen kerül 1,6 millió dollárjába a könyvtáraknak a dolog. Kell hozzá egy szimpla Linuxos szerver, és mehet a dolog.

No de vissza a témához: az közhely, hogy az IKR a modern könyvtár alapja. Nincs IKR, nincs könyvtár. Nos, 1999 decemberében, a PINES létrehozásakor a Sirsi vállalat Unicorn nevezetű rendszerét vásárolták meg, vele együtt pedig minden kényelmetlenségét és merevségét. Néhány év múlva világossá vált, hogy kell egy nyílt forráskódú rendszer. Az alfa verzió 2005 elején jött ki, a béta 2005 júliusában. 2006 szeptemberére pedig már 252 tagosra bővült az Evergreen használó intézmények köre. Walker így számolt be az átállásról: szeptemberben egyik péntek este 6-kor bezártak a könyvtárak, kikapcsolták a rendszert, hétvégén és a hétfői Labors Day-en az átállással foglalkoztak, és keddre minden készen volt. Gondot csak a keddi forgalom jelentett, de az is szépen megoldódott. Walker szerint 25 év alatt egyszer sem volt ennyire könnyű dolga ilyen téren.

További lehetőségei a rendszernek: az nyilvánvaló, hogy a nyílt forráskód verhetetlen. Ha egyik nap felmerül egy ötlet, éjszaka elkészül, és másnap már fut is a rendszeren. A katalógus listázható, beépített helyesírás-ellenőrzővel rendelkezik, keresési tanácsokat ad (á la Google), plusz tartalmat lehet hozzáadni (aki használ valamilyen gyűjtögetős social software-t, annak ismerősen hangozhat: könyvborító, kritika, kivonat hozzáadása), virtuális könyvespolc-böngésző, a felhasználók ún. könyvcsomagokat állíthatnak össze, amelyek URL-jét illetve Atom/RSS feedjét aztán publikálhatják weblapként, elküldhetik mélben, kirakhatják a MySpace oldalukra vagy akár meg is tarthatják privátban (más nem láthatja).

Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy ez nem egyedülálló kísérlet: van pl. a Koha nevezetű rendszer is, azonban Tina Burger, a LibLime igazgatóhelyettese (könyvtáraknak segítenek adaptálni open source programokat) szerint a Koha is jó, de csak maximum 10 résztvevős rendszerhez, míg az Evergreen vidáman elfut akár több száz könyvtárral és több tízmillió rekorddal.

A PR-t kivonva a szövegből még mindig nagyon meggyőző tud lenni szerintem…

Az Evergreen blogja.

Köszönet Andrisnak a linkért.

Forrás: Linux.com

És igen. Erről a linkről tényleg egy komplett IKR-t lehet letölteni (8.7 MB tömörítve). Ingyen.