Social OSZK

Új fícsör van az OSZK katalógusában: az egyes tételek kitehetőek a különböző megosztó-oldalakra (delicious, facebook, digg stb., a munkát az AddThis végzi el). Persze lehet morogni, hogy ez eddig is volt, bárki megoldhatta egy sima Firefox extensionnel, na de akinek eddig ez ismeretlen volt, annak itt a lehetőség körülnézni. Tök jó! Kis lépés az OSZK-nak, de nagy a bölcsésznek.

Egyet hiányolok: valami kis magyarázó szöveget, hogy mi ez, és hogyan lehet használni, és egyáltalán: mire jó? Mert azért sok esetben még az is kevés, hogy valaki látja, hogy tényleg és jé. Na de ezzel együtt is örülés.

És ha lehet gyereknapot tartani: szeretnék kérni Zotero-támogatást is. Nagyon jó lenne, ha lehetne használni vele… Hogy miért, arról írtam már.

A Google és a láthatatlan web

Eddig nagy mellénye volt a könyvtáros öntudatnak, amikor a Google-ról volt szó (tudom, nekem is, nem tagadom). Az indok az volt ugye, hogy na de a láthatatlan web, meg hogy ahhoz már ember kell, a tökösebbik fajtából (azaz aki ismeri és szerzett logint az adott adatbázishoz, és még használni is tudja).

A Google viszont megtette az első lépést: elkezdte indexelni a web láthatatlan részét is. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ahol lát egy olyan FORM-ot, amely GET kérést küld, azt megpróbálja kitölteni, és a kapott eredményt indexeli.

Magyarán pl. az összes OPAC (már ha persze eljut odáig a Google robotja) szépen le lesz indexelve, és egyszerűen egy okos Google keresőkérdéssel az összes megadott OPAC-ban tudok keresni, anélkül, hogy ellátogatnék a könyvtár oldalára, illetve OPAC-jába közvetlenül.

Úgyhogy újabb lehetőségről csúsztunk le, pont akkor amikor elkezdtük végre mérni a webes látogatószámot, sőt nem egy helyen külön az OPAC-ét is. Ez a fent vázolt Google akció azt fogja jelenteni, hogy a látogatók újabb drasztikus visszaesése várható, most a weben (ez az én fogalmazásomban azt jelenti, hogy a kedves olvasót/felhasználót stb. az égvilágon semmi nem fogja csábítani, hogy használja az OPAC-ot, csak ha havonta egyszer meg akarja hosszabbítani a könyvét – nincs semmi pluszszolgáltatása a rendszernek). Persze ettől nem fog kevesebb ember járni könyvtárba, de most megint elhalásztak előlünk egy eléggé kézenfekvő, de mégis nagyszerű alkalmat.

Én viszont személy szerint örülök neki. Eddig is a legtöbbször valamilyen Google-eszközt használtam, ezután ennyivel lesz egyszerűbb a dolgom. Arról nem is beszélve, hogy a Zotero végre működni fog a magyar állománnyal is, ugyanis hogyha egyszer már behúzta és indexelte a Google az állományt, akkor a keresési eredményből egyszerűen át tudom magamnak pakolni. És nem, nem az OPAC-ból, hanem a Google keresési eredményeiből.

Ráadásként pedig jöjjön egy 119 elemes lista, hogy mi szerepel biztosan az adatbázisban már – az Online Education Databes blogról.

Fotó kredit: Said the Spider to the Fly by Thomas Hawk

Update: mint Andris megsúgta, nagyrészt hülyeséget írtam, mert a Google csak az oldalakon szereplő kifejezéseket próbálja berakni a formba, azt is csak módjával teszteli, hogy el ne “hízzon”, ergo a könyvtári OPAC-okat nem indexeli, hiszen semmiféle állományinformáció nincs azok környéken (könyvlisták: legújabbak, legnépszerűbbek, szerzők, címek, ilyesmik). Ettől függetlenül azért igazam is volt valamennyire.

Fotómegosztunk

Ma tartottam egy rövid, egyszerű és igencsak szűkkörű eligazítást a Textil Tanszéken Flickr-ből (onnan származnak a már megénekelt fotók). Úgy néz ki, hogy rövidesen az eddig felrakott 500+ kép el lesz szépen rendezve, frankón. Az külön örömmel töltött el, hogy ennek az “órának” egyetlen fültanúja, egy másik tanár azzal jött oda kb. a felénél, hogy jaj de jó, mert ő is már a Flickr-ön tartja a képeit. Ez egyrészt huhh, mert eggyel kevesebb embernek kell elmagyaráznom (sőt, esetleg ő is tud segíteni), másrészt valószínűleg így gyorsabban fog nőni az állomány is.

Ugyanakkor a Yahoo! volt kedves egy hatalmas szívességet tenni nekünk, ugyanis a már régóta várt, és ma elindított videómegosztó szolgáltatása egy másik hatalmas terhet vett le a vállunkról: az Animáció szak vizsgafilmjeinek megfelelő publikálását. Eddig volt fejfájás belőle elég, bár egy hazai videómegosztó is bejelentkezett (sajnos nem az, amelyik nekem a rokonszenvesebb), de mivel minimum egy másik gyűjteménnyel együtt akartuk kezelni (ez vagy a fotó- vagy a könyvállomány lett volna), ezért olyan megoldást kerestünk, ami ehhez a koncepcióhoz illik.

Az e-Corvina vállalta volna (elvileg) az átalakítást (állítólag van olyan könyvtár, ahol az IKR ezt is tudja), de már egy jóideje megszakadt a levelezés (más ügyben, csak egy Google AdSense kódot akartunk rakni az OPAC-ba), ezért nem szívesen vártam volna ennek az opciónak a leprogramozására. (Ami nem tudom, mennyi ideig tartott volna, de ez most nem az a bejegyzés, ahol szolgáltatókat fikázunk, most csak szurkálódom.)

Most viszont itt a nagy lehetőség, már csak a tesztfilmeket várom, hogy feltölthessem őket, és akkor a fotók és videók legalább egy helyen lesznek szolgáltatva.

És ügyesen elszúrtam a könyvtár honlapjának dizájnját a 2.5-ös frissítéssel, a K2 megölte és viszont. Természetesen hiába volt backup meg ilyenek, nem tudom visszaállítani az eredeti állapotot, remélem soha nem lesz belőlem rendszergazda. (Éppen ütemesen csapkodom a fejemet az asztalba.) Szerencsére nem szállt el minden, csak a sidebar widgetek beállításai, meg ami hack még volt benne (dropdown menü, rotáló fejléckép). Azokat meg majd visszanyomom, ha meglesz a 2.5 kompatibilis K2.

Google Books API 2 – könyvborítókat az OPAC-ba!

A Google Books megnyitott API-ja teszi lehetővé ennek a rövid JavaScriptnek a használatát, amelyet Tim Spalding készített, és ISBN alapján szedi ki a könyvborítókat a keresőből egyenesen bele az OPACba:

<div id="gbsthumbnail"></div><script type="text/javascript">
/* GBS Cover Script by Tim Spalding/LibraryThing */
function addTheCover(booksInfo)
{
for (i in booksInfo)
{
var book = booksInfo[i];
if (book.thumbnail_url != undefined)
{
document.getElementById('gbsthumbnail').innerHTML
='<img src="' + book.thumbnail_url + '"/>';
}}}
</script>
<script src="http://books.google.com/books?jscmd=viewapi&bibkeys=ISBN:0670880728&callback=addTheCover">
</script>

Sok szeretettel ajánlom szoftverfejlesztőinknek :) (khm, mármint a könyvtáriaknak).

Sorry, nem megy ez a formázás-dolog nekem.

Cédulázás webes módra

zoteroNekem majdnem minden nyelvészeti és irodalmi kurzus elején elmondják, hogy mennyire hasznos és jó címkézni. Sajnos én még nem tudtam teljesen átélni ezt az örömöt, de valószínűleg itt inkább bennem van a hiba, lévén csekély elköteleződésem a magyar szak iránt.

Annak, aki már nagyon belejött ebbe a fajta jegyzetelési módba, és aki rendszeresen használja a webet forrásként, annak itt van a Zotero nevezetű alkalamzás, amelynek egy Firefox kiterjesztés az alapja, de ahogy elnézem, tervbe van véve egy teljesen online rész is, hogy bárhonnan elérhessük az összetalicskázott tudást.

Ennyivel viszont nem áll meg az élet. Ha a feldolgozók, kutatók oldalán maradunk, van neki mind Word, mind OpenOffice alá beépülő pluginja (Macre is!), valamint le lehet tölteni (sok) előre definiált hivatkozási formátumot, így az a para is le van tudva, hogy mi lesz, ha nem oda rakom a vesszőt, ahova kéne (nekem első kanyarban 3 féle hivatkozási szabályt kellett elsajátítanom és alkalmaznom – nyelvész, irodalmár és könyvtári -, és mi lett volna, ha még járok törire, filológiára és levéltárra… hogy szociológiáról, jogról stb. ne is beszéljek). Mivel azonban ezek a formátumok sajnos amerikaiak, ezért nekünk kell legyártani a hazai szabványokat, a Citation Style Language (XML alapú) leírónyelvvel, na de ettől talán nem riad vissza egy elvetemült bölcsész, hát még ha ráadásul könyvtáros is…

Az egész tetejébe pedig van egy szemet gyönyörködtető lista a támogatott oldalakról, a fele egyetemi, könyvtári lap és adatbázis (egy rakat katalógus köztük természetesen, az adatbázisok közt olyan itthon használtak is szerepelnek, mint az EBSCO, az InfoTrac, a CSA Illumina vagy a ProQuest), ráadásul a Google Books, a Google Scholar, a CiteULike és nem utolsó sorban a LibraryThing is köztük van. Azaz felvesszük a könyvtárunkat, és azt böngészve dobálhatjuk bele a hivatkozási adatbázisunkba a köteteket. De folyóiratok, újságok is szerepelnek persze, olyanok, mint a New York Times, a Nature, a Time, a Washington Post stb. (Itt most egy “hát nem gyönyörű?” kérdés kívánkozik ki belőlem.)

Szerintem holnap írok pár levelet a hazai OPAC-fejlesztőknek… Ezt nem szabadna kihagyni.

És a végén a hüphüphüp, barbatrükk: akár mi is csatlakozhatunk a díszes társasághoz. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha WordPresst használunk: három plugint kell telepíteni, és máris tudnak ránk is hivatkozni. És ami a legszebb: ezzel és a Scriblio közreműködésével a könyvtárak az olvasóiknak egy olyan über hivatkozás-gyártó és rendbentartó eszközt tudnak a kezükbe adni, ami egy fél fillérjükbe nem kerül.

Ha fent van a Zotero extension a Firefoxban, a címsorban fog megjelenni a kis ikon (a tartalomnak megfelelően), amelyre kattintva készíthetjük a cédulát. Természetesen lehet címkézni, könyvtárakba rendezni, exportálni 7 féle formátumban, akár fájlostul, hálózaton megosztani őket (ez némi beállítást kíván, nem olyan mint a Google Reader, na de az milyen lenne már, ha nem lehetne hova fejlődni…) Az interfész pedig magyarul is beszél a másik 22 támogatott nyelv mellett.

zotero location bar

Kredit: a Center for History and New Media munkatársai készítették a George Mason University-n.

Megjött a Scriblio 2.3 v4

Amit tud:

  • Egy csomó apróbb hiba javítva lett
  • wp-cache támogatás beépítve
  • Az SQL-lekérdezések át lettek gondolva, így jobb a memória-kihasználása
  • Új widget-opciók, többek közt annak meghatározása, hogy hány sort mutasson a tételből
  • Keresési tippek/automatikus kiegészítés támogatása (az új témába van beépítve)
  • Új téma (John Link keze munkája) – ez így viccesen kétszer van leírva az eredeti bejegyzésben, most én ezt kihagynám

És nagyon szép lett. A Flickr-ön van egy magyarázatos screenshot a tanulmányozáshoz.

Karácsonyi OPAC kívánságlista

Amikor mentem Veszprémbe, hajnalban még kinyomtattam az OPAC manifesztumot hogy olvasgassam a vonaton (laptopakksi sucks), és arra jutottam, hogy érdemes rajta még ötletelni kicsit. Mivel ma már jóval több olvasóm van, mint másfél éve volt, ezért kérlek titket (nem csak a könyvtárosokat!), hogy kommentben ide vagy a régi bejegyzéshez írjátok le az ölteteiteket, hogy összeállhasson valami kerek, itthoni viszonyok alapján kialakult lista.

Scriblio már 2.3-as WP-n is

Már elérhető a Scriblio telepítési útmutatója az új, 2.3-as verziószámú WordPress-hez is, ami ugye alaposan megkavarta a címkézési rendszerrel a dolgokat. De hogy a kommunikációs csatorna (az angol nyelv) ne legyen akadály, ím ékes anyanyelvünkön is eme mű – figyelem, a linkek ennek ellenére képesek angol nyelvű oldalakra mutatni…:

(Viszont mint azt ma megállapítottuk szociolingvisztikán, az ég egy adta világon semmi értelme nincs annak a fogalomnak, hogy anyanyelv. Hogy miért, az külön posztot érdemel(ne)).

Készüljünk rá… (ez a rész nagyrészt átugorható, ha nem nagyon akarunk/tudunk turkálni a Scriblion-n kívül bármiben is…)

…varázsoljunk…

  • Töltsük le a bSuite plugint és töltsük fel a wp-content/plugins/ könyvtárba (élelmesebbek OneClick pluginnel oldják meg a feladatot…), utána pedig aktiváljuk a Plugins / Pluginek fül alatt
  • Töltsük le a Scriblio plugint. Lehet bűvészkedni svn depókkal is, de annak ellenére, hogy most már kizárólagos pingvin-fogyasztó vagyok, boldog lennék, ha ezt valaki emberi nyelven elmesélné nekem is… Update: Bártházi András megtette. Köszönöm. (MInden látszat ellenére tőlem függetlenül ; )
  • Aktiváljuk a Scriblio plugint, valamint a Scriblio Catalog Importert. Opcionálisan be lehet lőni a Scriblio III Catalog Importert is (ha valakinek kellene az Innovative Interfaces ILS miatt, de ez valószínűleg nem sok mindenkit fenyeget…)

…és lapátoljuk befele a katalógust

  • Először importáljunk néhány rekordot. Válasszuk a Scriblio Catalog Importert a Manage / Intéző > Import fülön. Kövessük az utasításokat.
  • Ha nem volt semmi gond ezzel, menjük a Presentation / Megjelenés > Widgets fülre
  • Teljesen testerszabható, de görgessünk le az ablak aljára, válasszunk ki mondjuk 5 Scriblio facettát
  • Húzzunk pár Scriblio elemet az oldalsávba, mint pl. a Search, a Scrib Search Editor, a Scrib Scope Selector, a Spelling
  • Töltsük ki ezek mezőit. Az Options / Beállítások > Scriblio fülön ellenőrizhetjük, hogy mely Scriblio elemek érhetőek el számunkra. Írjunk mondjuk az egyikbe, hogy auth, a másikba, hogy subj, a harmadikba pedig hogy form. Mentsük el.
  • Menjünk az Options / Beállítások > Scriblio fülre, ott kattintsunk a Rebuild Spelling Table gombra
  • Próbáljunk ki pár keresést – az oldalsávban kell hogy legyenek a facetták és a többi elemek
  • Ezek után pedig kedvünkre díszíthetjük a karácsonyfát pluginekkel, témákkal

Mindez pedig a Flickr-en is fentvan, képekben: rekordok importálása és pár kép az oldalsávbeli widgetek beállításáról. Jóéjt.

Scriblio

Az indítást ugyan lecsúsztam, de azért itt van: a Scriblio használható, béta verziója.

Annak aki lemaradt: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy blogmotor, úgy hívták WordPress, meg volt egy könyvtáros, úgy hívták Casey Bisson, és ez a könyvtáros úgy gondolta, hogy jó lesz, ha a blogmotorból OPAC-motort gyárt, és lőn a WPopac, majd ebből a Scriblio. Volt róla szó errefelé is…

Egyelőre 2.2.2-es motorral fut (a 2.3-as címkekezelése elég sok projektnek betett, úgy érzem…). Igazából a használatához nem kell expertnek lenni, így érdemes kóstolgatni, egyszerűen telepíthető. Élesben a Plymouth State University Lamson Könyvtárában tekinthető meg. (Illetve a Cook Memorial Library-ban. Is.)

Hosszú távon olyan projekt is fut, hogy WP MU-ra is rádolgozzák (multijúzeres), valamint hozzáigazítják az OpenLibrary-hoz. Fícsörök:

  • Free and open source
  • Represents bibliographic collections — library catalogs and such — in an easily searchable, highly remixable web-based format
  • Leverages WordPress to offer rich content management features for all a library’s content
  • Free and open source

A legjobban a “Az OLPC-t a könyvekért készítették, a Scribliot meg hogy megtaláljuk a könyveket” (OLPC – One Laptop Per Child) szlogen jön be : )

Elnézést, de mindig bepörgök, ha nextgen OPAC-ról és/vagy WP-ről van szó… Casey-nek meg full riszpekt (meg persze munkatársainak, Jessamyn West-nek és Lichen Rancourt-nek is, de mégiscsak Casey találta ki az egészet…).

Ma pedig, attól félek, adatbázisfikázás (erről később) mellé lesz egy adag Scribliozás is. Végül pedig rohadtul nem tartozik ide, de Vazul sztár lett. Ennek örülés : D