Mit csinál egy tökös könyvtár, ha szarban van?

Nem rinyál, hívja a szellemirtókat.

Elnézést, nem lehetett keskenyebben embeddelni. Az eredeti videó a videóablakra kattintva nyílik új oldalon.

A sztori háttere az, hogy New York város meg akarja kurtítani a New York Public Library költségvetését 37 millió dollárral (ez 10 fiókkönyvtár bezárását, és a 6 órás nyitva tartás helyett 4-et, a gyermekprogamok és a munkakeresők segítségének megszűnését jelentené), éppúgy, mint szerte az egész USA-ban teszik azt a többi könyvtárral.

A könyvtárak pedig nem hagyják magukat, óriási kampányba kezdtek, amihez minden lehetséges eszközt felhasználnak. És ennek során született ez a videó is, amely a Szellemirtók kezdő helyszínén, a 100 éves Rose Main Reading Room-ban forgott, nem kis meglepetést okozva az olvasóknak.

Szerintem óriási. És ez az, amit soha, de soha nem fogunk mi utánuk csinálni. Hogy miért? Mer jók a pogramok, csak sok köcsög van. Azért.

Tanuljon Angolul

Hol tanult a magyar ember angolul, ha jó sorsa a ’10-es, ”20-as évek Amerikájába vitte? (Mondjuk szeszcsempésznek.) Könyvtárban természetesen.

New York Public Library, 1920. Pár dolgot érdemes megfigyelni:

  • tökéletes magyarság, tehát magyar alkalmazott (bevándorló, a célcsoport tagja) írta (és nyilván az oktatást sem amerikaiak végezték),
  • ingyenes mindenkinek, plusz állampolgárság megszerzésében segítség, plusz anyanyelvi könyvek,
  • munkaidő után, késő este,
  • mindennapi életben hasznos tudás átadása.

Valami ilyesmire próbáltam célozni korábbi bejegyzésemben is.

(Azért elég kemény lehetett a 8 órás gyár után még két óra angol, este fél 10-ig. Hát még az oktatóknak.)

Az egész apropója pedig az az írás, amely az 1900-as évek első felében, a New York Public Library-nak az emigráció “feldolgozásában” betöltött szerepével foglalkozik. Röviden: 1895-ben aláírták azt az egyezményt, amelynek alapján 1910-ben megalakult a New York Public Library, mégpedig az addigi két külön magánkönyvtárként működő Tilden Fund és a Lenox and Astor Libraries összevonásával. Előbbi finanszírozával épült föl 9 év alatt, 1911-re az új könyvtárépület a 42. utca és az Ötödik sugárút kereszteződésében. Ez az időpont pedig egybeesett azzal az emigrációs hullámmal, amely majd megkétszerezte New York lakosságát, így a könyvtár a kezdetektől fogva felvállalta a bevándorlók segítését – már az elejétől fogva 25 nyelven 100 000 kötet állt a felhasználók rendelkezésére. Ma pedig azért aktuális mindez, mivel épp tart az emigránsok történeti örökségének 7. emlékhete.

Van időd egy kérdésre?

A New York Public Library nekem már örök etalon marad, és a legújabb “húzásuk” is csak ezt erősítette. Most, hogy tele van a web usabilityvel meg hőtérképpel (még a Google sem rejtegette az ez irányú felméréseit), a new yorki közkönyvtár sem szeretne lemaradni, ráadásul ahogy készítik a felmérést, az nagyon ügyes csomagolásban van tálalva.

Van időd egy kérdésre?

És ha van, miért ne lenne, akkor sem kell irkálni, csak egyet kattintani – egy olyan típusú kérdésre, hogy az adott (weblap-) képen hol tudnád elképzelni az adatbázisok / folyóirat / események menüpontot, vagy te hogy hívod a könyvtárhasználót stb. És ha megválaszoltad a kérdést, újra a kiinduláshoz jutsz, ahonnan visszamehetsz a kezdőlapra vagy rászánhatsz még 20 másodpercet egy újabb kattintásra.

Így kell, kéne ezt csinálni…

WiFi-helyzetkép

Az az igazság, hogy nagyon csúnyán el vagyok maradva ezzel a dologgal, de hát ami késik, nem múlik.

Egy hónapja írt Kelt egy felmérés eredményéről – az a lényeg, hogy New York WiFi-ző lakosainak kicsit kevesebb mint negyede a New York Public Library szolgáltatását veszi igénybe, amit ne a hazai helyzet alapján tessék megítélni (ami azért annyira nem rossz pl. Budapesten, ahol a 25-30 körüli korosztály elég vastag százaléka használja és igényli ezt a fajta hozzáférést). Én megeresztettem egy érdeklődős mélt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, hogy nekik mi az álláspontjuk ez ügyben (olyasmit hallottam csiripelni, hogy lesz ilyen is), de nem kaptam választ. Még mindig.

Pedig akár Budapesten, akár az országban egészen jól állunk, ebben az adatbázisban több mint 1300 hotspot szerepel, amit macisok akár a gépen mint widgetet tudnak használni, a pingvin- és ablak-hívők kénytelenek beérni egy RSS-csatornával, amit a feed-etetőjükben persze ugyanúgy tudnak használni (Windows ikszpé alá van egy kereső, de állítólag még azért van mit finomítani rajta…). Ha meg nincs gép, jó lesz a mobil is keresni.

És hogy miért fontos ez nekünk? Mert hazánkban még nincsen meglovagolva ez a hullám. Egy átfogó felmérés eredménye az volt, hogy közösségben wifizik a magyar, elsősorban pedig “máshol” (otthon, szomszédon, késdobálós kávézóban sötöbö), aztán gyorsétteremben, majd jönnek a közösségi helyek, mint a Szóda, Szimpla. Szóval hely van, csak meg kéne szerezni. Ugyebár. Itt van ez a cikk az origón, szintén Kelt tollából, amelyben kissé jobban vesézi a dolgokat kifele.

Próbálok vele mit kezdeni, de nem megy… Egyszerűen nem látom, mi köze lehetne a dolgonak a könyvtárakhoz…

Költözés

Kb. 95%-ban átkerült minden blog már az új szerverre (let me introduce Alma). Nem tudom, jó vagy rossz hír lesz (nekem jó, az tuti), de MU-val zörög tovább a szekér, így egy rakat plugin nem fog, vagy csak sokára működni. Ne kérdezzétek, melyik, gőzöm sincs. Ki kell majd próbálni.

Most még marha szívesen foglalkoznék Kelt hírével, miszerint NY-ban a nyilvános wifi-forgalom (a wifi a nyilvános, nem a forgalom) majd negyedét (23%) a New York Public Library viszi el. Viszont ezt már csak azért sem teszem, mert unom a hosts-átírás, exportálás, hosts-átírás, importálást (bőven elég lesz még a maradék egy-két problémás bloggal lejátszani), másrészt én még nagyon kíváncsi lennék az FSZEK véleményére. Holnap futtatok egy mélt…

Késő van. Holnap nyelvtöri. Már most nemszeretős.

Update (07.09.29.): Mivel már többen kérdezték: ha a posta kukac gémél címről jön levél, az nem spam és nem hackertevékenység nyoma. Minden újonan létrehozott felhasználónak küld mélt (felhasználót a blogok importálásához hozok létre). Az FSZEK-től meg még nem jött válasz, lehet, hogy rossz helyre küldtem?

Google Librarian Newsletter, május

Tegnap érkezett a májusi szám, tartalmi összefoglaló:

Elsőként R. V. Guha, fejlesztő ír a Google Custom Search Engine-ről egy hosszabb bemutatást, eszmefuttatást. A lényege, hogy a Google hatékonyságát és erejét alkalmazhatjuk a saját linkgyűjteményünkön, azaz “önálló”, tartalomára nézve speciális keresőmotort építhetünk. Nálunk, itt a Klogon, a KataKer és a FIKSZ E-ngine készült ezzel a motorral.

Utána Dan Appleman, fejlesztő és a SearchDotNet.com webmestere vall a .NET-tel foglalkozó lapokat kereső és feltáró lapjával kapcsolatban a CSE-ről.

A Best of the Blog válogatásba Avni Shah bejegyzése a Google Notebookról és Aman Govil írása a Google Mapsról került be, valamint az Authors@Google, amely arről tudósít, hogy a Google Books projektben szereplő szerzőkkel készült interjúk, videók új felületen kaptak helyet.

Mindemellett beszámolnak arról is, hogy a Google új keresőszolgáltatása, a Google Patent, amely szabványokat keres, elnyerte a 25 díjazottnak kiosztott New York Public Library Best of Reference 2007 díjat. Bethany Poole, a Google Book Search Marketing Managere tudósít arról, hogy a Book Searchben már jóval több könyvhöz lehet hozzáférni, mivel a digitalizálások mellett egy egyesített katalógus metaadatait is átemelték.

Ezzel együtt pedig csatlakozott a 14. és a 15. partner is a Google Books Library Projecthez, méghozzá már Európából, a Lausanne-i és a genti egyetemekről lévén szó.

Az idegen nyelven való böngészést segíti a Google Translator új szolgáltatása, amely azt teszi lehetővé, hogy saját nyelvű felületen keressünk idegen szöveget, majd ezt eleve fordítva kapjuk meg. Kicsit magyarabbul: angol lévén mondjuk nem tudok oroszul, de szükségem lenne a moszkvai metró-menetrendre, ami tegyük fel, nincs meg angolul. Ezért beírom angol nyelven a keresőbe, hogy “moscaw subway timetable”, ezt lefordítja magának oroszra és cirillre, megkeresi, majd kidobja nekem a találati listát angolul (és opcionálisan oroszul is).

Végül pedig az új kiadványok közt szerepel egy Libraries and Google Book Search című jegyzet, amely a Library Projectre feltett kérdésekre felel.

Én meg ígérem, ha összeszedem magam, újra kikerülnek a feliratkozós formok, és tisztességesebben fogok fordítani, beszámolni a dolgokról. De most sajnos vizsgaidőszak és Tandori, no meg Petri (fura, amíg Tandoriról olvastam, nem tudtam volna elképzelni, hogy valaha szinte vágyni fogok utána – egy fél nap elég volt hozzá Petriből…) és társaik. Szorít az idő.

Riszpekt NYPL

Az amerikaiak tényleg mindenből tudnak pénzt csinálni. Hihetetlen. És ami a legjobb, ezt rendkívül rokonszenvesen csinálják, főleg a New York Public Library-ban. Hasznos és szép mütyürök, kellékek könyvekhez, olvasáshoz. Névjegykártya-tartótól a könyvre csíptethető olvasólámpán és vágódeszkán (ez nem könyvre csíptethető:) át a plüss Babar családig minden van. Ami különösen tetszett, az az otthoni könyvtár rendbetételét segítő szoftwer, a nyakkendők és a mandzsettagombok : )

A magyar múzeumi boltok kínálata kezdi már a fenti színvonalat megütni, de a könyvtári boltokban eddig egyelőre csak olyan dolgokat láttam, amire az ember azt mondja, hogy szép, de nem igazán vesz meg, mert ha kép, hát jó, kiakasztja a falra, ha könyv, és szüksége van rá, megveszi, de nem használati tárgyak…