Címke: mobil

Június végén Karen Coombs és Sarah Houghton-Jan virtuális előadást tartottak a LITA (Library and Information Technology Association) Annual Top Technology Trends paneljén. Mindketten összeszedtek egy listát a jósolható, illetve már a házban lévő könyvtártechnológiai trendekről. Sarah egy öt pontos listát állított össze, Karen 3-at szedett össze.

Íme először az 5 pontos lista:

1. Sávszélesség. Lassan ott tartunk (itthon is), hogy otthon az embereknek nagyobb a sávszélessége, mint a könyvtárban, főként ott, ahol sokan látogatnak egyszerre webes videómegosztó oldalakat, töltenek le, dolgoznak kollaboratívan, hallgatnak streamelt rádiót, játszanak stb, és ez még nagyobb gondot okoz, ha a könyvtár munkatársainak nincs elkülönített sávja a munkához. Szerencsére(?) ez viszont inkább globális probléma, így nem a könyvtárosoknak egyedül kell vele megküzdeni.
2. Fenntarthatóság. Nagyon szép és jó dolog a web(2.0), de nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyugaton legalábbis tele van a web halott könyvtári/könyvtáros blogokkal (és a Klogon is van egypár… némelyikben még hiszek, hogy feltámad), a szósöl netvörkök nem frissülő, halott könyvtári profilokkal (mea culpa, a MOME Könyvtár profilját teljesen elhanyagoltam az iWiW-en – nem mert utálom, hanem mert egyáltalán az iWiW-et állati ritkán használom). El kellene kezdeni felmérni, hogy hány ember mennyi időt tölt a könyvtár webes megjelenésének alakításával (hírek, cikkek írása, dizájn, állomány feltárása, interakció a felhasználókkal stb.) – saját tapasztalat, hogy ezen a téren itthon még hatalmas hátrányokat kell behozni, mástól is tudom, hogy ha csak egy ember foglalkozik ezekkel, az egyszerűen reménytelen -, mert az legalább olyan fontos lehet, mint a fizikai.
3. A csilli-villi dolgok helyett figyeljünk saját magunkra. Melyik mondat hangzik ismerősen?
   Meg szeretnénk csinálni, de a vezetőség nem lát benne fantáziát, és nem szeretne emberi és anyagi erősforrást fordítani erre.
   vagy
   Át kell vernünk hat bizottságon és át kell írni vagy négy pontot a könyvtári szabályzatban, így hát még egy évgi biztos eltart, mire elindíthatjuk a blogot.
   vagy
   A web- és IT-csapatunknak már egy évre előre meg van az ütemterve, így az új ötletek várólistára kerülnek.

   A könyvtár, mint szervezet, eléggé lassan működik, éppen ezért nagyon érdemes egy hosszú távú stratégiát kidolgozni a gyorsa döntések és a változtatások bevezetése érdekében. Általában az a jellemző, hogy inkább az innováció ellen van a szervezeti struktúra és a gyakorlat, ehhez pedig még hozzáadódik az inkább az idősebb korosztályra jellemző félelem a hibázástól. Mindezen felül a bürokrácia embertpróbáló rendszere az, ami képes csírájában elfojtani bármiféle újítást. Egyrészt magának a rendszernek az őrületes komplexitása, másrészt a kisember-érzés (főleg az új munkatársakra jellemző ez), harmadrészt pedig az időhiány, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a munka mellett az adminisztrációval szórakozzon az ember. Azok, akik le tudták rombolni az emberek valamint a könyvtárak és az innováció közt lévő falakat, azok az LJ vagy a Computers in Libraries folyóiratok ajánlóiban szerepelnek. Ezekre egytől egyig jellemző, hogy a szervezeti struktúrájuk a lehető legegyszerűbb – egyértelműen ez a járható út hosszú távon.

4. Katalógusok. A jövő katalógusainak globálisan kell megvalósítaniuk, amit jelenleg csak egy-két előre mutató fejlesztés tesz lehetővé: a felhasználókat segíteni kell a címkézés, bírálat írásának, a megosztás, a követés stb. lehetővé tételével. Nem lenne szabad korlátozni a felhasználók által létrehozott plusz tartalmat, ráadásul ezeket könyvtárak közt kéne tudni kezelni, azaz egy másik könyvtárban létrehozott plusz tartalom jelenjen meg a saját katalógusunkban is. Sőt: nem csak a katalógusok, hanem a “közösségi” (nagyon nagy idézőjel!!!) oldalak (Amazon, Facebook) és a katalógusok közt is meg kéne ennek valósulnia.
5. Nyílt hozzáférésű tartalmak. (Én úgy érzem, ez a kérdés itthon még jó ideig nyitott marad – legalábbis addig, amíg nem éri el egy erős lobbi a szerzői jogi törvények normalizálást – a jelenlegi rendszerre nálam az idióta a legenyhébb jelző.) A könyvtárak nemsokára át fognak állni a teljes digitális tartalomszolgáltatásra – fizetés ellenében. Ez így lesz a hangoskönyvek, enciklopédiák, folyóiratok esetében, de emellett nagy hangsúlyt fognak kapni a nyíltan (értsd: ingyenesen) hozzáférhető anyagok, ld. a már ma is létező Project Gutenberg, Directory of Open Access Journals stb.

És akkor nézzük Karen 3 pontját:

1. API-k. Az egyik legburjánzóbb területe a webnek az API-k világa. A könyvtárak egy részének talán eddig sem volt idegen ez a dolog, de az az igazság, hogy az eddig hozzáférhető bibliográfiai adatoknál azért jóval több lehetőség van a könyvtári adatállományban. És miközben a felhasználóink élete válik ettől jobbá, addig sokkal nagyobb lesz az esélye eleve digitálisan létrejött tartalmak és gyűjtemények felfedezésének. Ideje lenne a könyvtári szoftverek fejlesztőinek felébredni, és észrevenni, hogy a könyvtárak nyitni szeretnének a felhasználók felé (néhány szolgáltató már megtette ezt, és ez nekünk jó). Ugyanakkor nem ártana, hogy szabványos API-k készüljenek, nem szerencsés huszonötféle API-t készíteni, ugyanis arra huszonötször kell átírni ugyanazt a kódot. Végül pár API, amire érdemes figyelni fejlesztés közben: Open Library API, WorldCat API, Google Book Search API, LibraryThing API, közös keresők (MetaFind, LibraryFind) API-jai, OpenURL resolver API-k (SFX, Serial Solutions), megosztó oldalak (pl. Flickr).
2. Virtuális, valós idejű részvétel az oktatásban és a konferenciákon. A web tele van virtuális osztálytermekkel és oktatással, ezekben mind részt vehetnek a könyvtárak, könyvtárosok.
3. Mobil eszközök és technológiák. Az iPhone második generációjával és a Google mobil fejlesztéseivel egy új szintre léptek a mobil eszközök (ezt a kijelentést azért nem árt némi szkepticizmussal fogadni, bár ugye kérdés, hogy mi az új szint…). Ehhez pedig nem csak megjelenésben, hanem szolgáltatások terén is igazodni kell.

Szóval ez most az aktuális kép a két könyvtáros szemszögéből. Sajnos én nem érzem magam akkorának, hogy bármit is jósoljak, szerencsére nálam sokkal avatottabbak megtették helyettem: Berényi Konrád (online marketing) és Gina (webdesign) 2008-as előjelzése (és emellett még vannak az ún. megmondóemberek, ld. pl. Doransky és Márk).

• Talán annyit megkockáztatnék, hogy egy-két éven belül elindul egy kis nyitás a FOSS felé, valamint egyre általánosabbá válnak a “portálok”, blogok. Lassan kezdődik a valódi web2 felfedezése (avagy élet az iWiW-en túl), kezdődnek képzések, nő az érdeklődés.
• A magyar könyvtári szoftverek szempontjából nem sok újat várok, ha olyan ütemben fejlődnek tovább, ahogyan eddig, akkor két-három éven belül nem lesz gyökeres változás. Szájtépés, de jó lenne nyitni a web felé (API, közösségi funkciók) és megoldani a mobilos megjelenést is. És akkor még egy csomó olyan alapvető funkcióról nem beszéltem, mint az online beiratkozás, díjfizetés, emailes értesítések, kilométeres listát tudnék írni…
• Szerintem a szerzői jogi cirkusz is marad úgy ahogy van, itt minimum egy olyan meteor kéne, ami kipusztította a dinoszauruszokat (persze van rá esély, miért is ne).
• Őszintén bevallom azt is, hogy nem sokat várok a jövőtől sem. Legalábbis nagyon nem látom az “utánpótlást”.

Nem akarok rózsaszín ködben élni: sehol sem vagyunk, állati sok feladat van, ráadásul ez mind ránk szakadt a FITT-ben (erről szeretnék írni egy hosszabbat, de egyrészt írtam, másrészt meg nem biztos hogy pontosan le tudnám írni, amit szeretnék – na majd ősszel, addi sok víz fog lefolyni a Dunán). Jippí.

Egyébként a LITA blogon durván félévenként jelennek meg trend-előrejelzések, érdemes a régebbieket is átböngészni – az első 2005 június 16-án született, 3 éves távlatból már elég jól meg lehet ítélni a dolgokat.