Használhatóság

Amikor arról beszéltem, hogy nem feltétlenül a kedvesügyfél az úr, akkor abban expliciten is benne volt, hogy mennyire, de mennyire fontos az a környezet, ahova beesik az a kedvesügyfél. Ha eleve olyan környezetbe rakjuk be, ahol nehéz finnyáskodó fogást találni, akkor sokkal kevesebb panasz, lepattanó keresés, kérés fog hozzánk eljutni, sokkal több mindent fog a felhasználó magától, jókedvűen megcsinálni.

Ennek kapcsán örültem meg Rung András előadásának, amit nagyon sajnálok, hogy nem hallgathattam végig a webbankok használhatóságáról. Nem is csak azért, mert magam is állandóan szenvedek a CIB webbankjával (szeretem, de mindig van egy de), hanem mert pont ez a szemlélet kell(ene) akár egy IKR, akár bármilyen más ügyfélszolgálati rendszer megvalósítása esetén.

Két szempontból lehetne a legjobban újragondolni ezeket az alkalmazásokat. Az egyik a tárolt adatok kinyerhetősége, magyarán eleve úgy alkotni meg az adatbázis struktúráját, hogy ne kínszenvedés legyen valami értelmes kimutatást összerakni belőle, a másik pedig ennek az adatoknak az újrahasznosíthatósága, tehát hogy a rendszerben zajló munkákat segítsék ezek a kinyert információk. Olyasmire gondolok, mint a kölcsönzések, megtekintések követése, toplisták, ajánlások készítése, előre definiált érdeklődési körök alapján történő automatikus tájékoztatás, illetve a külső adatbázisokkal való összekapcsolhatóság.

Igazából egyik sem egy nagyon új dolog, sőt, már magam is sokszor leírtam ezeket. De érdemes mégis újra és újra elmondani, mert óriási a tudatlanság ezzel kapcsolatban. Itt, a munkahelyemen most eveztünk be egy új ügyintéző rendszert, amely rengeteg sebtől vérzik, de azért valamennyire igyekszünk a sínen maradni. Ennek egyik fontos állomása az ergonómiai fejlesztés, ami igen csak gyenge pontja az egész történetnek. Mikor már túl voltunk egy pár körön, elvégeztettünk egy ergonómiai elemzést is, fél szóval említettem meg a felhasználói élményt, mire a környezetből valaki benyögött egy olyat, hogy jó, hát akkor majd figyelje a rendszer, hogy férfi vagy nő-e a bejelentkező, és majd attól függően egy virágcsokor vagy egy csinos hölgy jelenik meg a képernyőn.

És ez sajnos az átlag tudás erről, ugyanakkor pl. senki sem vonja kétségbe, hogy egy autó vagy kávéfőző tervezésekor fontos szempont a használhatóság. Éppen ezért szerintem érdemes lenne az MKE-nek egy olyasmi kampányon elgondolkodnia, hogy “Használható könyvtári honlap” vagy “Használható IKR”, ami mintegy minsőítő rendszerként is működhetne. Ehhez végső soron egy lelkes szakértő közreműködésével készített ajánlássorra, és az arra épített tesztre van szükség (persze mindkettőt folyamatosan frissítve az aktuális követelmények alapján), aztán szinte önműködővé is válhat a dolog.

Arról, hogy hol is lett elrontva

Azt hiszem, rájöttem, hogy ez az egész FITT- és klog-dolog hol lett elrontva, illetve hogy mit is rontottam el pontosan. Marha egyszerű, és valószínűleg ugyanannyira írható a rövidlátás számlájára, mint a hűbelebalázs módjára megvalósított dolgokéra.

Egyszerűen az volt a hiba, hogy amikor elkezdtük a klogot, akkor külön-külön blogokat indítottunk. Persze ez adottság is volt, mert ugye ott volt az Egyetemi Könyvtár, Ádám Olvasónaplója, meg hát a saját blogom, ami így nem igazán illett hirtelen össze – de be kell vallanom, nem is jutott az eszembe, hogy egy platformot alkossunk meg, legalábbis nem emlékszem már ilyesmire. De mégis, ha valaki ilyesmibe vágná a legközelebb a fejszéjét, azt mondom, csakis közösen – óriási lehetőségeket hagytunk ki így.

Először is, a közösség. Egyébként ez az, ami talán a leginkább megmaradt, de még így sem az igazi. Egy erős csapat lazán megugrotta volna az MKE-s zsákutcát, a KI-s feladatokat és egy független munkacsoport megalakítása sem lett volna ekkora probléma. Az eltelt majd’ 6 évben számtalan olyan írás született meg a klogokon, amik csapatmunkával simán lehettek volna egy kiadványsorozat alapjai.

Ezzel összefüggésben hagytuk ki annak az online folyóiratnak a megteremtését is, amelynek létrejöttében egyre kevésbé hiszek. Elég sokszor fogalmazódott meg az igény (legutóbb Ádámtól, de én is írtam ilyet), és be kell látnom, pont az a bizonyos gerenda vs. szálka történet játszódott le.

Egy ilyen rendszer mellé lehetett volna megcsinálni rendesen a klogot is, mint szolgáltatást – persze itt is rengeteg technikai hiányosság volt, többek közt óriási hiba volt lemondani a 990.hu kedvéért a MU-ról, de hát bármennyire is utálom a kifejezést, kis pénz, kis foci, nem futotta másra.

És ami a legfájóbb – ezt már nem lehet visszacsinálni, sőt nulláról sem lehet ezt már újrakezdeni. Ehhez úgy kéne tenni, mintha az egész nem történt volna meg, ami egyrészt hazugság lenne, másrészt meg úgysem működne.

Tanulság meg nagyon nincs, ha esetleg mégis, akkor csak annyit, hogy bárki bármi hasonlóba fog: egy felületen tegye a többiekkel. Nem vezet sehová ez a különutas rendszer,* nem vagyunk akkora szakma és ország, hogy működjön. Marketingesből, irodalmárból, ilyenolyan szakértőből annyi van, mint a szemét – nálunk pont egy nagyon szerencsés csillagzat kellett, hogy összejöjjön az a konstelláció, aminek a lendülete elvitt minket eddig.

* Ez csak egy vélemény.

MKE pénzügyi gondok

Olvasom a listákon terjedő beszámolókat, hogy az MKE mekkora gondban van pénzügyileg, és hogy mennyire kéne ezen változtatni. A hiba természetesen a mi készülékünkben van, túl kevesen fizetnek pénzt az előre becsült létszámhoz képest, túl sokba kerül a könyvelő, az iroda, a telefon… Ezért aztán kellene még egy kör tagdíjat fizetni, hogy végre felszámolódjon a görgetett hiány, ami időben csak nőne, mert még csúnya állambácsi sem ad többet a következő években.

Kicsit emlékeztet engem ez Államunk működésére (nem merem kicsivel írni…), hogyha nincs ötletünk, akkor húzzuk le a tagságot még egy körre, az nem árt. Persze ezt országos szinten lehet elegánsabban is csinálni, van sör meg csipsz, akkor vessünk ki arra adót, nekünk meg csak a tagdíj maradt, ez van.

A baj viszont szerintem nem itt van. Ezer örömmel fizetném a jelenlegi tagdíj (PDF!) dupláját is, ha (mert éves szinten nem összeg, sokan naponta többet költenek cigire, kávéra). Ha lenne olyan koncepció, amire azt mondom, hogy igen, ezt csináljuk meg, erre van pénzem. De van ezzel szemben van nekünk egy izénk, meg hozzá rengeteg költség. Erre nem hogy egy cég, szponzor nem fog pénzt adni, de még a default librarian character is azt mondja rá, hogy nem, erre kanyit sem.

Pedig, ha lenne egy értelmes, 2-5-10 éves program, akkor nem csak hogy a tagdíj-emelés javaslatában is benne lennék aktívan is, de biztosan felvetném azt is, hogy a tagdíjakat ne a szervezeteknek, hanem közvetlenül az MKE-nek fizessük be, amit aztán az leoszt a szekcióknak az előzetes megállapodás alapján. Így aztán több jutna a szakmai programokra, a kiadványokra, a továbbképzésekre, a “kommunikációs költségekre”… (Azt valaki elmondhatná, hogy ez mit takar…)

Ez tömören az utóbbi egy hetem füstölgése. Egy miatt viszont nyugodt vagyok: az ilyen típusú véleménynyilvánítás lehet szemtelen, aljas, nem helyénvaló stb., de a rendszer nem rajtam fog visszacsattanni, mert én akkor szállok ki belőle, amikor akarok, és mivel a véleményemet sosem rejtettem véka alá, ezért még csak felelősnek sem kell magamat érezni miatta* – ez legyen a vezetők lelkiismereti problémája pár év múlva… Ezzel együtt respekt és támogatás azoknak, akik próbálják menteni, ami menthető.

* Ez így nagyon szépen hangzik, de persze, hogy nem tudom kivonni magamat alóla, ha csak a lelkiismeretemmel szemben is. De ettől függetlenül nem fogom nyomorultul érezni magam, ha bedől az egész.

Egy visszalépés margójára

Érdekes eseménynek voltam tanúja az interneten. Olyan eseményén, ami mindenképpen üzenetértékkel bírt.

Azoknak, akik (szerencséjükre) nem, vagy csak távolabbról követik a könyvtáros élet bulvárvilágát, röviden összefoglalnám. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) alapszabálya (PDF) kimondja, hogy vezető tisztséget csak két cikluson át lehet betölteni, utána köteles lemondani az ebben a megtiszteltetésben részesült ember. Ez egészen fél évvel ezelőttig volt így, amikor az MKE közgyűlése demokratikus keretek közt megszavazta a két ciklus háromra való kibővítést, amelynek hivatalos indoklása azt volt, hogy az Egyesületen belül sok olyan kis, tizenegynéhány fős szervezet van, amely nehezen tudná megoldani a vezetőség cseréjét (ennek egyéb, izgalmas vonatkozásairól most tekintsünk el). Természetesen felmerült a gyanú, hogy az elnökség, illetve Bakos Klára elnökasszony érzi befejezetlennek a művét, és szeretné a felhatalmazását meghosszabbítani. Ezt azonban hivatalosan és nem hivatalosan is tagadták, mondván, hogy tényleg csak a szekciók miatt történt mindez. Ezek után nyilván meglepődtünk, amikor megjelent a jelöltek listája, ahol bizony az elnöki tisztre egyetlen név volt beírva, méghozzá ugyanazé, akié eddig.

Miután feltettem a kérdést, hogy bár tényleg őszintén tisztelem és nagyra becsülöm az eddigi vezetőséget, azon belül Klárát, akivel személyesen csakis rendkívül pozitív élményeim voltak, vajon miért is kellett ezt így kommunikálni, amikor el lehetett volna fogadni azt az érvelést is, hogy vannak olyan befejezetlen feladatok, ügyek, amelyekre pontot kíván tenni az eddigi vezetőség, jobbára kitérő és közvetett válaszokat (képernyőkép) kaptam Nagy Anikótól, az MKE titkárától (amelyeknek értelmezésében is eltér a véleményünk, de hát sajnos valóban nem hangzott el válasz a kérdésemre). Persze a szokásos körök után (udvariaskodás, dicséretek özöne) megkaptam, hogy csak kekeckedem. Nem tudom mennyire számít egy válasz megkapásához való ragaszkodás kekeckedésnek, mindenesetre ki-ki megítélheti magának az imént linkelt beszélgetés alapján. Ha van véleményetek, sok szeretettel várom.

A végső válasz azonban tegnap született meg, méghozzá Nagy Anikó visszalépésének formájában. Ezt pedig nem lehet – szerintem – máshogy értelmezni, hogy a kérdésemre nincsen válasz. Illetve olyan válasz van, aminek a nyilvános leírása helyett inkább lemondanak az eddigi vezetők, mintsem vállalják azt. Ez pedig nagyon szomorú.

A tanulság? Hogy a “nagy” MKE életében közvetlenül továbbra sem kívánok részt venni. Ha igazak azok, amiket hallottam, illetve az ilyesfajta kommunikáció során tapasztalok, valamint az egész egyesület életében látok, akkor rögtön elfog a vágy, hogy a világ másik oldalán, valami teljesen más szakmában folytassam az életemet. (Az viszont már nem az én bajom, hogy nehezen adom fel, így maradok itthon és könyvtáros.) De azt azért le szeretném szögezni az olyan kérdésekre, hogy miért nem mi (illetve én), ha már ekkora a szám: kezicsókolom, nem vagyok még 26 sem, fenekemen a tojáshéj, se tudásom, se tapasztalatom, se érettségem nincs egy ekkora szervezetnek akár az elnökségi tagságához sem. És ha lenne is, nem szeretném, hogy engem is tönkre tegyenek, mint tették azt több fiatal kollégámmal is, akiknek nevét azért nem akarom leírni, mert nekik többet ártanék velük, mint amennyit használnék vele az ügynek.

De tessenek megnyugodni, nem hagyjuk magunkat. Felgyújtani, felszántani, felsózni szerintem nem fogunk, de rendet tenni igen. Ha új szervezet alapításával, akkor úgy, ha nem, akkor meg úgy. De megalkuvás, egyezkedés, egymás kicsinálása, korrupció, kamuzás stb. nem lesz. Nem mintha most lennének, ilyent nem is állítottam sose, de a jövőben is tartózkodni fogunk tőlük, az biztos.

Ami pedig a legjobban fáj: tudom, hogy még egy ilyen szolid véleménynyilvánítás is bántást, sértődést, esetleg dühöt fog gerjeszteni (még ha egy szemöldök-felhúzós “engem ez nem érint” félmondat is lesz rá a reakció, az biztos, hogy a mélyben fortyognak az indulatok). Viszont valakinek meg ki kell mondania, hogy mi van. És ez van.

És akkor jöjjön hát az ár…

Jogász szekció @ MKE (live)

[miniflickr photoset_id=”72157625922992810″ ]

Figyelem! Az itt leírt szöveg röptében lett jegyzetelve, ezért nem feltétlenül felel meg szó szerint az elhangzottaknak. Az érintettektől előre is elnézést kérek.

9:53 A mai nap ismét az MKE jegyében fog eltelni, kivételesen szekciót alapítunk (már megint). Azt meg kell hagyni, hogy megadják a módját, fél napos program, házipogi, vonzó nevek, kíváncsi vagyok.

Helyszín a már jól ismert MBA zsírúj, fantasztikus továbbképző központja, ahol csak persze a laptoposokra nem gondoltak, magyarán se használható wifi, se konnektor. Majd valahogy kihúzom.

10:02 Az OIT örömmel segít a könyvtárosoknak, mert a bíróságok és a könyvtárosok is profitálnak belőle. Mai előadók: dr. Solt Pál, dr. Magyar Károly, dr. Horváth Sándor Domonkos, dr. Darák Péter, Pataki Gábor.

10:04 SP (nem az): nem előadás, csak megnyit öt percben. Szeretné, ha öt perces előadások lennének a világon (ezek szerint még nem járt MeetOFF-on vagy MeetUp-on). Köszönetek, Gerencsér Juditnak (pogi rlz). “Habet sua fata libelli“: a könyvtáraknak is meg van a maguk sorsa. Mo, 1980: 10 850 könyvtár, amiből 5800+ helyi szakkönyvtár, ma 850+. Ebből pedig az következik, hogy a könyvtáraknak sorsuk van, ami így önmagában eddig nem pozitív, de ennél jobb lesz, az biztos. Egy szó, mint száz: könyvtár kell, támogassuk a bírókat és a jogi terület többi résztvevőit.

10:13 MK: Mr. Beannel kezd – a könyvtár a csend és az elmélyülés helye. A könyv és a könyvtár mindenhol megjelenik a bíróságokon és az életben. “Roncskocsma”, ma is tanultam valamit… A könyvtárak fejlesztése mindig is a Zalaegerszegi bíróság szívügye volt, konferenciákat szerveznek, állandóan nyomják, hogy miért kell modernizálni, támogatni, kell mindenhova végzett könyvtáros stb. MKE azért jó, mert szakmai kirándulásokat szerveznek, továbbképeznek, nemzetközi szakembercsere, szakmai díjak alapítása stb. Az egész könyvtári szervezet hatalmas erőt képvisel. 18 éves munkát szeretne ezzel a szekció támogatásával folytatni.

10:20 HSD: Milyen rossz a helyzet, épülnek le a könyvtárak, de közben meg ilyenek történnek, és ez milyen jó. 1900+ tagú az MKE, és most egy magas szintű jogi háttérismerettel fog létrejönni egy csoport. Nem csak könyvtárak, hanem kollégák rendszere is. A mai jókedvű fény kísérje ezt a szekciót.

10:24 DP: Mint egyetlen felhasználó, megpróbált saját személyén kívülre lépni, ezért jogi végzettségű, aktív könyvtárhasználókkal beszélgetett. Milyen emberek vannak a bírósági könyvtárakban? Mik vannak ott? Milyen szolgáltatást szeretnének ott kapni? Kiktől várják ezt?

  • Kik járnak? Három archetípus: kutató, problémamegoldást kereső, tájékozódni kívánó. Kutató: elmélyült – tudja honnan mit akar, és ehhez nyugodt légkört kíván. Kutató: habzsoló – mindent akar egyszerre. Felfedező problémamegoldó: széles körből fókuszál egy témára – minden kapcsolódó dokumentumot akar. Körmére égett problémamegoldó: azonnal kell több hónapnyi előtanulmányt lefolytatni (türelmetlen). Kezdő tájékozódó: mindent háromszor kell elmondani. Újrakezdő tájékozódó: azonnal megsértődik, ha valamit kétszer mondunk. -> Könyvtár = pszichológiai magánklinika.
  • Mit akar? Zavartalanságot, számítógépet – kvázi önálló munkahely, emellett egy nagyon tág információs kört. Az infók több mint fele adatbázisból, a maradék könyvből. Ezt kell kezelni a könyvtáraknak. Kellenek a külföldi bírósági ítéletek, ezeket meg kell találni, el kell olvasni, ehhez kellenek a könyvtárosok. Ehhez kell még egy nagyon hatékony keresőrendszer, ezen belül is a csonkolt kulcsszavas keresés, emellett a tárgyszavazás, de a tárgyszólista elérésével természetesen. Nemrég készült el egy, a CompLexnél sokkal jobb kereső, most van tesztfázisban. A katalógust is modernizálni kell, digitális doksikkal. Külső forrásokból is be kell emelni a saját katalógusba. A német kiadóknál bevett szokás, hogy előzetesek vannak fent a neten.
  • Milyen szolgáltatás? Megértő könyvtárost, nyugodt légkört, elérhetőséget otthonról – alapművek digitálisan. Szégyen, hogy a bíróságon nem lehet elérni a CompLexes kiegészítéseket, az ELTE-n bezzeg tudtak szerződést kötni. Szakmai segítséget kell nyújtani. Gyorsan kell az infó.
  • Kitől? A kedves és jó könyvtárostól, aki nem egyedül küzd minden feladattal. Amszterdam: 4 kutatóra 4 könyvtáros jut, azaz kvázi személyi asszisztensként dolgoznak (világalapítványi tudásközpont – IBFD).
  • Mit várunk? Segítőkész, szorgalmas, több idegen nyelven beszéljen, mint a bíró (francia kell pl.), jó kapcsolatai legyenek, a CEU-s könyveket pl. könyvtárközivel meg lehet szerezni.
  • Nyitott kérdések: mennyire lehet digitalizálni? Régen a fénymásolás ugyanilyen jogellenes volt, de a digitalizálásra jobban harapnak. Bírósági szervezeti szinten kell hozzányúlni: előre kell leszerződni a könyvekre, nem utólag megvenni (kiadókat kihagyni kvázi). Rengetegen írnak úgy könyvet, hogy minden jogról lemondanak, a kiadók pedig felismerhetetlenségig alakítják. Az alapműveket (kommentárok) pl. közös finanszírozással kellene megíratni, amiket aztán mindenki kell, hogy használni tudjon. Ingyenes vagy olcsó adatbázisokhoz való hozzáférés, az egyetemeknek jár, a bíróságoknak miért nem?

Zárszó: ah ez a csoport azt a célt tűzi ki, hogy a jogászi szakmát támogassa, akkor nem lehet kihagyni sem az ügyvédeket, sem az ügyészeket. Az ügyvédeket be kell kapcsolni, mert rendkívül fontosak. Ha megalakul a jogi szekció, akkor DP a saját Jürgen Schweizer kötetét árkinek odaadja olvasásra.

10:46 PG: nagyon sok minden létezik, ami eddig igényként fogalmazódott meg. A magyar bírósági könyvtári rendszer: Bíróképző Akadémia – képzések szervezése, TDK – bírósági könyvtári rendszer fejlesztése, módszertani munka koordinálása, kiadványkészítés. Knyvtári rendszer: báziskönyvtárak, letéti könyvtárak (kb. 150 intézmény). Összesen mintegy 350 000 kötet, egyenetlen mélységű feltárás, egyenetlen eloszlás. MBA könyvtár: koordináció, komoly módszertani munka nincs, a báziskönyvtárosok segítenek, regionális felelősök vannak. (Lemerülök, fenébe.) Évi kétszeri, többnapos továbbképzés. Kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel, képviselet – videotorium.hu-n még vannak Networkshopos előadások az MBA könyvtáráról.

Fejlesztések: 2006-ban általános felmérés. Elszigetelt könyvtárak, változó szintű szolgáltatások, nem volt módszertan, az OITH-nak nem volt könyvtára (ez lett a TDK). Könyvtári szoftvereket várásoltak (e-Corvina, Primo), jogi tezaurusz. Mind a 27 báziskönyvtárban legalább egy könyvtárosi és olvasói munkaállomás van, továbbképzések indítása az MBA-ban.

11:38 Sándor Gertrúd – A jogi szekció előzményei. A Jogi szekció kb. 13 év, mert az első említés ’98-ból van – Zala Megyei Bíróság, a bírósági könyvtárosok első országos konferenciája, 4 éves előmunkálatok. Formálisan is megalakult a bírósági könyvtárosok csoportja, de alig voltak bíróságon szakképzett könyvtárosok (1 fő összesen). A Társadalomtudományi Szekció belül működtek. A ’99-es pápai Vándorgyűlésen volt a bemutatkozás. A csoport célja volt, hogy a bírósági könyvtárak működésének egységes keretet adjon. Német tanulmányút 2001-ben, 2004: bírósági könyvtárosok 2. országos konferenciája, Zalaegerszegen (egységes integrált könyvtári rendszer igénye). 2006-ban, az MBA megalapításával indult be az igazi pezsgés, nem csak a bíróságok felől, hanem a könyvtárosok felől is. 2008-2010: a Networkshopokon Gábor beszélt rendszeresen az MBA-n folyó munkákról. Jelenleg 40 bírósági könyvtáros van a bírói rendszerben.

11:56 Haraszti Kati: (végre van áramom, nagy megkönnyebbülés) Az MKE-nek is jót tesz, mert sokan fognak belépni. Az IFLA hatására alakult meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935-ben, Hómann Bálint tiszteletbeli, Fitz József tényleges elnökkel. 1955-ben újraindult. Az Egyesület magyar könyvtáros világtalálkozókat is szervez. Saját stratégia: 2007-2010. Hívószavak: munkaerő-piaci versenyképesség, partnerségi kultúra szervezése, könyvtári turizmus, szervezett becsatlakozás a hazai és nemzetközi szakmai életbe, társadalmi részvétel érvényesítése a jogszabályok létrehozásában. JAL: jogi könyvtárosok nemzetközi szervezete. A valódi élet a szervezetekben működik, az elnökség a koordinátor, a tanács a szervezetek parlamentje. Egyéni tagság: tagdíj ellenében tagkártya (vásárlási kedvezmények). Testületi tagság: szakmai utazások támogatása, helyiséghasználat, postaköltség, rendezvények, honlapszerkesztés költségeinek átvállalása. Sólyom Lászó is könyvtáros, exOSZK-s (hoppá), tiszteletbeli támogató tag jelenleg.

12:11 Gerencsér Judit – Javaslatok, elképzelések. Szakkönyvtárak munkájának elemzése, figyelése. Hazai és nemzetközi intézmények módszertanának figyelése, együttműködés:

  • állománygyarapítás (ki mit gyarapít és hogyan)
  • feldolgozás (formai-tartalmi feltárásban együttműködés)
  • adatbázis-hozzáférések
  • open access, creative commons, elektronikus doksik kötelespéldány szolgáltatása

Tagság lehetőségei: konferenciák, tanfolyamok, szakmai utak, Vándorgyűlés, tanulmányutak.

Együttműködés: bíróságok, jogi egyetemek, országos jogi szakkönyvtárak, jogalkotást, jogalkalmazást alkalmazó könyvtárak, nemzetközi kapcsolatok.

Alakuló ülés: 2011 március, Budapesti Ügyvédi Kamara. Adminisztrációs feladatok: bankszámla, bélyegző.

  • Első szakmai rendezvény: 2011 április
  • Második: Vándorgyűlés (2011. július 14-16.)

12:27 Hamar Zsuzsanna: javaslatok célokhoz:

  • Kiadványcsere
  • Tartalomszolgáltatás összehangolása, közös tárgyszójegyzék
  • Digitalizálás összehangolása
  • Jogi tájékoztatás összehangolása

12:36 Sándor Viktória: gyakorlatilag minden elhangzott, amit el lehet mondani.

12:39 Fórum. Bemutatkozás.

12:50 Nagy Anikó MKE főtitkár megállapítja az MKE Jogi Szekció megalakulását. Nohát, ez is megvolt.

Következő MKE program: Könyvfesztivál a Millennárison.