Reblog: betiltott könyvek hete

Egy kicsit az “Rt” – retwitt – mintájára.

Kinga szedte elő a vajszínű árnyalaton az ALA oldaláról a betiltott könyvek hetének bejegyzését. Épp most van (szeptember 26-tól október 3-ig), úgyhogy lehet nézelődni, ámuldozni, hogy a világ legszabadabb országában mennyire lehet szabadon olvasni könyveket. Ízelítőnek egy bónusz grafikon a betiltásra javaslás okairól:

BBbyreason

Akit pedig mélyebben is érdekel a téma (cenzúra, kalózkodás, könyvkiadás etc.), annak ott van az OIF (Office for Intellectual Freedom) blogja.

A forrás pedig Kelt volt.

A tíz lépés 10. pontja

Frankón lemaradt az 10. lépés, de ez nem is olyan nagy baj talán, mert (számomra) az egyik legidegesítőbb hiányosságra kiemelten fel tudom hívni a figyelmet.

A kitűnő tartalom mellett nem árt (már csak marketing szempontból sem), ha az olvasó azzal is tisztában van, hogy kitől is kapja ezt a tartalmat. Ehhez nagy segítség lehet, ha az ember készít egy információs lapot, amit angolul About (Us) néven szeretnek hívni, magyarul ezt legtöbbször a Rólam/Rólunk, Mi ez? illetve hasonló kifejezésekkel jelölik. Szerencsére a frissen telepített WordPress is tartalmaz már egy About lapot, amelyet már csak át kell írni és nevezni, mert ezt egy csomó sablon felhasználja a kezdő lapon is, bemutatkozásul.

Nincs kifejezetten szabványosítva, hogy mi kell szerepeljen egy ilyen lapon, de talán nem árt, ha van egy név és fénykép (ez legalább annyit játszik a hitelességben, mint a jó érzés kialakításában), pár adat, amit akár referenciaként is használhatunk, főleg, ha ezt vCard formátumban, elektronikus névjegykártyaként is le lehet tölteni. Szerintem hasonlóan érdemes megoldani akkor is, ha több szerzőről van szó.

Én felraktam a publikációimat is, ami amellett, hogy szintén hivatkozási alap lehet, nekem is jó, mert legalább valahol egy helyen és felületen is megvannak. Ezenkívül, ha nincs külön kapcsolati oldal (mint nálam), akkor itt lehet megjeleníteni, aminek segítségével közvetlenül lehet üzenni a szerkesztőnek.

Emellett lehetőség van, hogy nem csak a bemutatkozó oldalon, de minden bejegyzés mellett ott szerepeljen egy rövid bemutatás. Azon kívül, hogy ezzel szintén hitelesebb az, amit írok, több szerző esetén is szerencsésebb ez a megoldás.

De hogy ne legyen ilyen rövid ez a történet, még számtalan hasonló tippet ajánlok, amiket a könyvjelző-gyűjteményemben osztottam, osztok meg folyamatosan.

Az új WordPress blog első tíz lépése

Ez is olyan dolog, amit szinte minden körben el kell mondanom az új felhasználóknak (ami önmagában nem baj, csak egy idő múlva kicsit unalmas). Szerencsére Lee Munroe pont most publikálta a Pro Blog Design blogon bejegyzését, amelyben pont ezt a 10 lépést írta le. Ez jön most némileg a helyi körülményeknek megfelelően módosítva, rövidítve, bővítve.

  1. A(z admin) jelszó megváltoztatása (a rendszer úgyis olyan jelszót ad, amit ha nem is képtelenség megjegyezni, de tök felesleges vele bajlódni), felhasználói adatok szerkesztése (ezek majd az olvasókkal való interakcióban lehetnek hasznosak). Ehhez a Felhasználók menüt kell kikeresni a lista végefelé vagy a menüsor jobb oldalán.
  2. Állandó URL-ek beállítása. A rendszer alapvetően a bejegyzés/oldal/kategória/címke ID-jára (azonosító számára) hivatkozik, valahogy ilyen formában: http://eleteskonyvtar.hu/?p=1505. Ez nagyon szép dolog, de az olvasóink és a keresőmotorok sokkal-sokkal jobban szeretik az “emberi” linkeket. Ehelyett messze szerencsésebb az olyan linkstruktúra használata, mint a http://eleteskonyvtar.hu/2008/12/ajanlas-terv – ugye? Ráadásul így nem csak a bejegyzés címe derül ki egyből, hanem a közzététel dátuma is, sőt, a kategóriáink is a …/?cat=4 forma helyett a …/category/konyvtar formában fog szerepelni, megörvendeztetve kicsit és nagyot.
    Ennek beállításához a Beállítások > Közvetlen linkek (ez fordításbeli ízlés kérdése) helyen lehet beállítani. Az alapértelmezett beállítás a fent említett kérdőjel-betű-egyenlőségjel-szám forma, de ezen kívül lehet nap és név, hónap és név, valamint szimplán numerikus formában, végezetül megadhatjuk a saját, egyéni ízlésünknek megfelelő struktúrát. A menüpontban mindegyikhez ott a példa is, így biztos nem jön senki zavarba.
    Utolsó két beállításként pedig a kategóriák és címkék prefixét adhatjuk meg, azaz hogy mi szerepeljen az alapértelmezett /category/ és /tag/ helyett – mondjuk /cikkek/, /tema/, /rovat/ esetleg /kategoria/.
  3. Téma letöltése és aktiválása. Ez mindig problémás szokott lenni, főként mivel annyi sablon van, hogy szinte sok is. A WordPress hivatalos gyűjteménye mellett még vagy csillió gyűjtő hely, ezeket szoktam gyűjteni is. Figyelem! A WordPress témák már messze nem csak blogsablonokat jelentenek, ezen tavaly túlléptünk.Ha úgy tetszik, gyárthatunk magazint, portált, fórumot, de akár ingatlanügynökségi honlapot is. Ha pedig megvan, akkor én általában a linket szoktam kérni, onnan leszedem, felrakom, de ez majd idővel azért ki lesz szervezve a T. Felhasználónak. Meglévő és telepített sablont a Megjelenés menüpontban lehet böngészni, aktiválni és szerkeszteni (magyarítani is). Teszteléshez ajánlom az előző bejegyzésben is említett Theme Tester plugint, de aki nem akar ezzel vackolódni, annak lehetősége van a (charlie nyomán, akinek köszönöm a tippet) http://eleteskonyvtar.hu/?preview=1&template=témaneve&stylesheet=témaneve formával próbálkozni.
  4. Az alapértelmezett kategória a WordPress esetében az Uncategorized. Ez annyira nem szerencsés, mert ha elfelejtünk kategóriát megadni az írásunknak, akkor ezzel fog megjelenni, és ez gáz. Ha nem szeretnénk ebbe a hibába esni, akkor Bejegyzések > Kategóriák menüpontba, és ott nevezzük át nekünk tetszően (mondjuk Hírekre).
  5. Spamszűrő aktiválása. Alapértelmezett lépés, nem érdemes kihagyni, ha nem akarjuk, hogy naponta több száz spamkomment essen be a blogunkra. Én tegnap az Akismetet ajánlottam, ehhez a WordPress.com-on kell regisztrálni, és az ott kapott API-kulcsot beírni a bővítmény beállításainál a Bővítmény > Akismet beállítás menüpontban (de ha aktiváljuk a bővítményt, akkor úgyis fog ebben segíteni).
  6. Addig nem derül ki, hogyan is fog tényleg kinézni a blogunk, míg nincs rajta tartalom. Így ha nincs készen már anyagunk, amit kezdéskor rögtön publikálunk, akkor érdemes példabejegyzéseket felrakni. Ehhez a WPCandy-ről lehet letölteni egy bejegyzéseket tartalmazó fájlt, amit importálva (Eszközök > Import > WordPress) rögtön kiderül, hogy mi merre hány méter.
  7. RSS beállítása. Ezt a Beállítások > Olvasás menüben lehet megtenni, ahol megadhatjuk hogy hány bejegyzés jelenjék meg, és azon belül hogy csak az összefoglaló vagy a teljes szöveg a hírcsatornában. Figyelem! Utóbbi opció (a teljes szöveg kiküldése) rendkívül erősen ajánlott, én pl. előszeretettel vágom ki az olvasómból azokat a blogokat, amelyek nem hajlandóak teljes szöveget küldeni. Olvasni akarok és nem kattintgatni.
    Ha ez megvan, akkor vagy a FeedBurner pluginjét, a FeedSmith-et ajánlom, vagy bátrabbak kézzel is berakhatják a fejlécbe. Ehhez a következő kódot kell beírni a header.php fájlba a sablonszerkesztőbe: <link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="a hírcsatorna címe" href="a feedburner csatorna linkje" />
  8. Ha mindezzel végeztünk, akkor még berakhatunk némi statisztikát, vagy a tegnap ajánlott WordPress Stats-ot, vagy a Google Analytics-ot, esetleg mindkettőt, ízlés kérdése. Egyébként is annyi statisztika-készítő plugin van, mint a szemét.
  9. Végezetül még csinosíthatjuk a blogot, például érdemes kitölteni a címsort, mert az nem túl szép, amikor oda van írva, hogy XY blogja vagy ZW könyvtár blogja, alatta pedig a Just another WordPress blog szöveg díszeleg. Ugyanígy a dátumformát, a regisztrációt stb. is érdemes átböngészni, ezeket mind a Beállítások menüpont alatt található almenükben leljük meg (Általános, Írás, Olvasás, Interakció, Média, Adatvédelem, Közvetlen linkek, Egyebek).

Ezek után pedig jön a lényeg, a tartalomgyártás. Mert anélkül hiába csilli-villi.

Plugingyűjtemény új WordPress bloggereknek

Mivel (mostmár csak) havonta új blogot kell telepítenem és konfigurálnom, nagyon nem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe egy-egy blog összetevőinek kikeresése, konfigurálása. Van egy rövid(?) listám a legfontosabb pluginekről, amiket általában fel szoktam rakni egy új rendszerhez (természetesen mindig van kivétel), most ezt szeretném mindeki hasznára közzétenni. Fontos, hogy szinte mindegyikre van kismillió alternatíva, igazán ízlés kérdése, hogy ki melyiket preferálja. Nekem a következőket osztották:

  1. Első és legfontosabb az Akismet spamszűrő. Ehhez sajnos kell regisztrálni a WordPress.com-on is, hogy megkaphassuk az egyedi API kulcsunkat, de ezt aztán több pluginhez is lehet használni (jellemzően a WordPress.com alap kiegészítőit).
  2. A következő lépés a WordPress.com statisztika-gyára, a Stats. Már rögtön itt is fel lehet használni friss kulcsunkat, ugyanis ez is fogja kérni, de aztán nagyon jól részletezett adathalmazt kapunk cserébe.
  3. A gyorsaság szempontjából kihagyhatatlan a WP SuperCache. A beállítások alapján előre letárolja a lapot, így nem fog sáv és idő menni a kismillió lekérdezéssel.
  4. Megrögzötten pörkölöm a hírcsatornáimat, így szintén alapértelmezett a FeedSmith, a FeedBurner pluginje. Általában a komment-csatornát is ebbe rakom, aztán csak figyelem a kis szám pörgését akkár itt a blogomon, akár a központi felületen. Ami még plusz kényelmi szempont, hogy ezt a szolgáltatást is bekebelezte a Google, így azzal a fiókommal is tudom már használni.
  5. Szintén haszos lehet a (nem csak a) Zotero számára feldolgozható metaadatokat szolgáltató unAPI plugint. Ennek segítségével egy kattintással lehet hivatkozást készíteni blogbejegyzésekre, akár absztraktokkal együtt. Ha már egyszer online publikáció, akkor legyen formája is.
  6. Ha már csak a kinézetet kell belőni, akkor jöhet kapóra a Theme Tester, amelynek segítségével meg tudjuk nézni a blogunkat az új sablonnal, anélkül, hogy ez a látogatóinknak látszódna.
  7. Aktív olvasóink életét könnyítheti meg a Subscribe to Comments plugin, így egy szimpla kattintás után emailben kapják az őket érdeklő bejegyzés hozzászólásait, míg le nem iratkoznak arról.
  8. Bejegyzéseinket pedig a Yet Another Related Posts pluginnel lehet a legkönnyebben és szebben összekötni.
  9. Érdemes még egy iPhone-kompatibilissé tévő plugint (WPTouch) is feldobni, és első körben készen is vagyunk.

Aktiválás, API-k beírása, beállítás, és innentől aztán már csak a tartalom számít…

További, hasonló listák: wpress pluginek, kobak plugin karneválja.

Hasznos apróságok papírból (frissítve)

A poszt a MOME Könyvtár honlapján már egyszer szerepelt, de ez van annyira szeretem-kategóriás, hogy ide is kikerüljön.

Az itt következő dolgokhoz nem lesz másra szükséged, csak papírra, egy nyomtatóra (az sem baj, ha fekete-fehér, de jobb a színes), egy ollóra és némi türelemre. Az eredmény pedig nem csak szép lesz, hanem hasznos is, úgyhogy megéri az időt és fáradtságot.

  • A Printable Paper lapjáról egyszerű papírsablonokat lehet letölteni, több százat, vonalasat, négyzetrácsosat, kottásat, amilyet csak tetszik – keresni kategóriák alapján és szabadszavasan is lehet. Egy hibája van: csak előre megadott papírméretek közül válogathatunk, de ezen segít a Print Free Graph Paper, ahol ugyan csak 8 mintájú papírt lehet választani, viszont a méretet, hogy A4 vagy Letter legyen, illetve a papíron szereplő háló mértékegységét (inch vagy milliméter) már mi adhatjuk meg. Végül pedig szintén nagyon hasznos lehet egy bármikor zsebből előrántható papírvonalzó (az sem baj, ha rántás közben elszakad, nyomtatunk újat, ugyebár) – van köztük centiméter és inch vonalzó egyaránt.
  • Ha papírok, akkor hasznos lehet ez a gyűjtemény is, ahonnan különböző rácsozású lapokat lehet beszerezni. Vázlatkészítéshez, tervezéshez kiváló lehet, főleg, ha épp nincs nyitva az Ápisz.
  • A BookletCreator egy feltöltött PDF lapjait rendezi úgy, hogy az eredmény kinyomtatása után egy könyvet kapjunk, amelynek lapjait már csak össze kell hajtani egymásba ügyesen. Opcionálisan lehet jobbról balra is rendezni a lapokat, ha valaki héberül vagy arabul akar olvasni, sőt, azt is be lehet állítani, hogy hány oldal szerepeljen egy füzetecskében, azaz egy PDF doksit hány részre szedjen szét.
  • Karácsonyi ajándéknak sem utolsó az az ügyesség, aminek segítségével egy A4-es (vagy hasonló nagyságú) papírból néhány mozdulattal CD/DVD borítót kreálhatunk. A dekoráció pedig ránk van bízva, lehet kreatívkodni, vagy ha zenei CD-ről van szó a paper cd case segítségével egyszerűen tudunk nyomtatni számlistát is hozzá (itt is meg lehet adni elég sok paramétert, többek közt hogy csak sima papír- vagy műanyag tokot szeretnénk csinálni, mekkora papírra – A4 vagy letter -, illetve a betűtípust – ez csak akkor lényeg, ha nem európai, azaz japán, kínai vagy koreai tokot óhajtunk készíteni).
  • Megfelelően erős papírból állati olcsó pénztárcát néhány órás munkával lehet készíteni, és ha találunk hozzá mintát, a legkúlabb tárcából varázsolhatjuk elő a bérletet vagy az aprót a kávéra. Ráadásul egy kis finesszel még vízállóvá is tehetjük.
  • Amióta kint van az asztalomon, az egyik legnépszerűbb cucc (az origami khm… kutya mellett) a 12 oldalú naptár, hatoldalú oldalakkal (matematikaiul dodekaéder a neve). Ezt is saját beállítások alapján lehet nyomtatni, a forma (van “normális” 12 oldalú és rombikus dodekaéder is) az év, a nyelv (magyar is van!), a kezdőnap és a formátum (PDF, ill. PostScript) kiválasztása után már csak ki kell nyomtatni és össze kell szenvedni. A normális naptár összeszereléséhez itt, a rombikuséhoz pedig a generátor oldalán legördítve van leírás.
  • Másik megoldás a naptárkérdésre a David Seah által kreált Compact Calendar, amihez szükség van sajnos egy táblázatkezelőre is. Cserébe egy nagyon szép és használható naptárat kapunk, amelyben jelölhetjük a számunkra fontos napokat is. A 2008-as magyar verziót Till Zoltán készítette el, remélem, hamarosan elkészül a 2009-es is…
  • Jegyzetelni művészet, ezt szerintem mindenki tapasztalhatta már, aki ült előadáson. Ehhez számtalan ötlet, módszer van (az egyik legkényelemesebb a szomszédét lefénymásolni), de az biztos, hogyha a papír adja a formát, akkor hibázni már nem lehet nagyot. Ez pedig a Cornell-módszer, ami kb. abból áll, hogy balra egy oszlopba írjuk a fő gondolatokat, szempontokat, kérdéseket, jobbra a fő részbe jegyzetelünk, alulra pedig az összefoglaló jön. Ehhez a módszerhez lehet sablont készíteni szövegszerkesztőben (itt speciel Word, de nem kunszt mással sem megcsinálni…), vagy akár nyomtatható PDF-et is.
  • Ha nincsen főnök aki ostorral hajt, akkor nyomtathatsz magadnak is. Persze ez sokkal barátságosabb, meg jobban is néz ki, de talán segít elvégezni a napi teendőket. Egy listát kell összeállítanod, azon pedig a feladataidat kell összeszedni, mindegyiket pontozva, majd pedig azt számolni, hogy egy nap hány pontot tudsz összegyűjteni az egyes feladatok elvégzésével. Így már csupa móka s kacagás, akár még a vizsgaidőszak is.
  • A PocketMod apró jegyzetfüzet, hasonló a Booklethez, csak itt a tartalmat is nekünk kell bele előállítani. Rakhatunk bele naptárat, jegyzeteket, tippeket, puskát ilyenre még csak nem is gondolunk, akármit. Az oldalról le lehet tölteni egy kis segédprogramot, ami tetszés szerinti PDF-fájlt átalakít nekünk PocketMod-kompatibilissé, így még egyszerűbb a dolgunk. Itt vannak további tippek, hogyan hasznosíthatjuk ezt az eszközt: általános összefoglaló, PocketMod kölyköknek, térképek és PocketMod.
  • Végül pedig, ha már tervezünk, akkor csináljuk azt elegánsan: ez a letölthető tervező-sablon számtalan célra elérhető – naptár, kreatív ötletek, jegyzetelés, egészség, GTD- (Getting This Done) összefoglaló, receptek, valamint ezekhez különböző, nagyon szép fedők.

A második körben pedig pár ötletes, jófej plakát:

A bejegyzés összeállításához a Lifehacker Top 10 Printable Paper Productivity Tools című bejegyzését vettem alapul.

Update: elkészült a 2009-es “Dávid naptár” (David Seah: Compact Calendar) magyar verziója is, letölteni továbbra is Till Zoltánnál lehet.

7 tipp könyvtárhasználóknak

Ezt a listát az USA-ban szedték össze, ott ez a hét pont egy átlagos közkönyvtár szolgáltatásai közé tartozik, és tényleg az állampolgároknak szólnak. Kifejezetten olyanoknak szedték össze, akik valamilyen (leginkább financiális) gondokkal küzdenek, nekik érdemes lehet megszívlelni ezeket.

  1. Nem kell megvenned a könyvet – még az antikvár könyveknél is jobban megéri könyvtárba járni olvasni
  2. Olcsóbb a film, mint a kölcsönzőben – egy-két dollár kölcsönzési díjért viheted haza a legújabb DVD-ket, sok helyen pedig a régieket teljesen ingyen lehet kölcsönözni
  3. Nyári gyerekprogramok – ingyen vagy minimális díjért a legtöbb könyvtár egész nyáron át tartó programokkal, foglalkozásokkal, játékokkal foglalják el a gyerekeket
  4. Könyvtárak által nyújtott képzések – a könyvtárakban életvezetési, háztartási kurzusokon lehet részt venni, amelyek hasznosak lehetnek akár a mindennapi életben is, de a munkában, gyereknevelésben is jól jöhetnek, sőt sok helyen van pl. ingyenes vérnyomásmérés és fogyókúrás program is
  5. Ismerkedés – a helyik könyvtári közösség, olvasókör sokaknak nyújt kiváló ismerkedési lehetőséget, és az általános tendencia itthon is, hogy a könyvtáros egyfajta patrónusa, összekötő kapcsa az embereknek
  6. Munkakeresés – általában a könyvtárakban ki van rakva a helyi munkalehetőségek listája, de maga az intézmény is segíthet önéletrajzíró-, számítógépkezelési kurzusokkal
  7. A felhasználók meghallgatása – ha valaki szeretne a kölyköknek meseolvasó délutánokat szervezni, szeretne jobban tájékozódni a pénzügyi dolgokban, csupán kérdeznie és kérnie kell, a könyvtárak deklaráltan az olvasókért vannak, így nagy örömmel elégítenek ki mindenfajta igényt, sőt az igények rendszeres és gyakori közlésével a könyvtár dolgozóinak kerül le a válláról a teher, mert így nem nekik kell kitalálni, hogy vajon éppen mit szeretnének az olvasók – így lesz mindkét fél érdeke a nyitott kommunikáció

via Stephen’s Lighthouse

foto by bies

A mindenre jó kalapács

wp logoKelt megjegyzése volt anno, hogy akinek olyan kalapácsa van, mint a WordPress, az mindent beverendő szögnek néz. (Ha esetleg rosszul idéztem volna, azért most elnézést kérek.) Hát itt a Performancing.com gyűjteménye egy csinos dobozzal ezekből a szögekből, számszerint 48 darabot tartalmaz. Ezeknek a megoldásoknak 5 alapköve van:

  1. Az egyéni megjelenés.
  2. A kódban végzett módosítások.
  3. Különböző pluginek.
  4. Különböző mezők a bejegyzésekben (mert az nem úgy van ám, hogy csak ideje, kategóriája, címkéje és hozzászólásai vannak egy bejegyzésnek…).
  5. Egyéni kódok ezeknek a mezőknek a működtetéséhez.

És akkor ámuljunk együtt (példákat csak akkor linkelek, ha tudok magyart, az eredeti bejegyzésben ott az összes link):

  1. sima tartalomkezelő rendszer (CMS), egyszerű honlapokhoz és webes magazinokhoz
  2. városi útmutató, vagy geokódos híroldal
  3. történelmi/időrendi oldal
  4. képgaléria vagy fotóblog
  5. intranet
  6. film (vagy bármilyen más kultúrtermék) promóciós oldala
  7. hálózati hub/feed aggregátor
  8. közvélemény-kutató oldal
  9. ingatlanközvetítő oldal – ez annyira tetszett, hogy kivételt tettem, és külföldről linkeltem…
  10. webes chat
  11. webcast oldal
  12. Feedburner-alternatíva
  13. Popurls alternatíva – Popurls: a legnépszerűbb linkeket szedi össze a diggről, deliciousről, redditről, flickrről stb.
  14. Techmeme-klón – egy technológiai RSS-figyelő, van belőle büdös drága is
  15. Twitter- (Csirip-)klón
  16. cikk-leosztó/nyilvántartó rendszer
  17. énblog – ebből annyi van, hogy inkább nem linkelnék
  18. celeb/politikus mikroblog – Gyurcsány tuti nem WP-ben csinálja, monnyon le
  19. bevásárlólista készítése és követése
  20. jegyzőkönyv
  21. emlékeztető, határidőnapló
  22. teszt-oldal – ebből egyre több van, a neonomád is elment kicsit ebbe az irányba, de pl. kifejezetten erre a célra van a Cafe Trial.
  23. szoftver bug követő – a magyar ILS vendorok is kitalálhatnának egy ilyet…
  24. To Do lista. Amennyi szenvedés volt mostanában a honi blogoszférában a GTD-vel kapcsolatban…
  25. cikkarchívum
  26. naptár
  27. fizetős vagy ingyenes szolgáltatások nyújtása – ez kicsit homályos, de ez van…
  28. címjegyzék
  29. CSS/honlap díjazó oldal
  30. ecommerce oldal
  31. médiagyűjtemény-kezelő
  32. szavazó oldal
  33. (web)portfólió
  34. egyházi prédikációk gyűjteménye
  35. közösségi beküldős-linkgyűjtő oldal
  36. fórum
  37. munkaközvetítő oldal
  38. zenei archívum
  39. újság
  40. projekt- vagy feladatkezelő oldal
  41. önéletrajz
  42. kereskedelmi lap
  43. közösségi háló
  44. rövidfilm-fesztivál lapja
  45. videómegosztó oldal
  46. webes “asztal” – pl. oldalak látogatottságának követése stb.
  47. webkönyvtár (kategorizált linkgyűjtemény)
  48. megmondóoldal (rejtély, tipp: homokozó-szerűség…)

És a Scriblio kimaradt. Ejnye. Ment a komment.