The Libray. A World History

Valahol szembe jött az interneten, és természetesen azonnal lecsaptam rá: a világ könyvtárainak építészeti története, gyönyörű fotókkal illusztrálva. Kicsit feleslegesnek érzem így a doktori disszertációm megírásáért tett fáradozásaimat, ugyanakkor fel is villanyoz.

The Library. A World History

(A minőségért elnézést, ennyit tud a mobilom.)

Ajánlom, ha van rá alkalom, vegyétek meg. Nekem az Amazonról 10 nap alatt jött meg, de a Bookdepository-n is meg van, igaz, hangyányit drágább, de az ingyenes szállítással már jobban jöttök ki összességében.

Hosszabb review az ft.com-on.

A könyvtárak halálai (témavázlat)

[…]

Kiindulásul választott feltételezésem, hogy a könyvtár egy, valamilyen társadalmi forma, réteg igénye nyomán létrejött, a kor lehetőségeihez képest a lehető leghatékonyabb információrendezési és –tárolási forma, amely így egyszerre reflektál egyrészt közvetlenül az őt létrehozó szándékra, másrészt pedig a társadalmi és a technológiai változásokra, fejlődésre. Az intézmény formája és megjelenése ilyen szempontból inkább háttérbe szorul, és lehetővé válik a puszta funkció vizsgálata, amely azonban egyáltalán nem jelent semmiféle lefokozást vagy kontextusból való kiragadást. Így válik jobban érthetővé az is, hogy miért hívhatjuk könyvtárnak az ősi Egyiptom papirusztekercs-raktárait, az ókori Róma nemeseinek gyűjteményeit, a szerzetesi közösségek bibliotékáit, a reformkor olvasóköreit, a modern közkönyvtárakat, valamint a sokszor illegálisan működő online adatbázisokat.

Munkám során szeretném áttekinteni a könyvtárak és a tudástárak teljes történelmi távlatát, kezdve az ókortól (rövid kitekintéssel az őskorra is) a középkoron át a jelenig, amelyet a ma kihívásaival és a lehetséges válaszokkal fogok lezárni. A dolgozat során inkább a nyugati civilizációhoz kapcsolódó könyvtárak történetét és funkcióit kívánom áttekinteni, kiemelve az adott korra leginkább jellemző gyűjteményeket és környezetüket. A modern kor könyvtárai esetében az angolszász könyvtári rendszert fogom szem előtt tartani, mivel jelenleg talán ez a megközelítés gyakorolja a legnagyobb hatást a könyvtárakról kialakult képre, a vele kapcsolatos véleményekre.

Könyvtárakról beszélve természetesen nem lehet megkerülni a könyvek fogalmát, kérdéskörét és problémáit sem. Ugyan csak pár száz éve használjuk az információtárolásnak ezt a módját, de mégis szinte szinonimájává vált az emberi kultúrának és műveltségnek. Ez amellett, hogy segít elhelyezni a könyvtárakat egy társadalmi értékskála mentén, óriási terhet is jelent az intézmények számára, gyakorlatilag meggátolva azt a fajta szemléletet, amelyet következetesen kívánok végigvinni a tanulmányom során. Elismerve és fenntartva mindazt a hasznot és értéket, amelyet a könyv formája jelent az emberiségnek, a fentebb vázolt feltételezés alapján újra kell gondolni a könyvtárak és a könyvek viszonyát, hiszen a jelenlegi társadalmi és technológiai közegben már messze nem ez a leghatékonyabb információtárolási és –kezelési rendszer. Ez nem egyszerű kérdés, hiszen a könyvtárak alapvető eleme a könyv, amelyet kihagyva a kiindulástól kéne újradefiniálni ezt az intézményt – ha figyelmen kívül hagyjuk a fenti meghatározást.

Kérdésként merülhet fel a társadalmi környezet, az igény, a hatékonyság és a technológia fogalmainak meghatározása is, hiszen ezeket a mindennap használt fogalmakat könnyen használhatjuk rosszul könyvtárakkal kapcsolatban. Azt is szükséges definiálni, hogy mit is jelent pontosan a könyvtár szerepe, feladata és funkciója. Ideális esetben ez a három fogalom közös metszéspontot alkot, amelyben létrejön a könyvtári szolgáltatás, legyen szó az olvasókkal vagy a tudománnyal, kultúrával való kapcsolatára.

Társadalmi környezeten azt a közösséget értem, amelyben a könyvtár működik. Ez mindig többrétegű közeg, hiszen minden egyes intézmény külvilággal való kapcsolatrendszerét számtalan szempontból lehet meghatározni. Első sorban mindig a szűk környezetet érdemes vizsgálni, azt a közeget, amelynek konkrét szándéka szerint vagy igényei alapján létrejött az adott könyvtár, legyen az falusi kis közkönyvtár, egyetemi szakkönyvtár, vállalati könyvtár, nemzeti könyvtár. A következő szint az a közös kulturális háttérrel rendelkező társadalmi csoport, amelyet nemzetnek szokás nevezni, végül globális környezetben is elhelyezhető az adott könyvtár, kombinálva a szakmai, tárgyi és a társadalmi szempontokat. Ha egy könyvtárat létrehozó szándékról beszélünk, akkor ezen koordináták mentén lehet azt mérni.

Ezeknek a csoportoknak fogalmazódik meg az az igénye, szükséglete, amely létrehozza a könyvtárakat. Ez sokszor lehet nagyon spontán (l. pl. olvasókörök), de tudatos szervezés eredménye is (egyetemi könyvtárak, közkönyvtárak), de egyik esetben sem távolodhat el a könyvtár ettől a kiindulóponttól, hiszen saját egzisztenciáját vonja kétségbe, amint nem az olvasói (fenntartói) szándékainak megfelelően működik.

A hatékonyság kifejezést sokan nem szeretik, hiszen a művészetek és a kultúra területén nem feltétlenül szerencsés hatékonysággal számolni, és ez jó alkalmat adhat a tudományos területen működő intézmények számára is behúzódni e mögé a védfal mögé. Ugyanakkor, ha elfogadjuk, hogy a könyv fizikai valója csak nagyon kis százalékban jelent művészeti alkotást, akkor azzal a kellemetlen helyzettel kell szembesülni, hogy a könyvtárak többségére érvényes lehetne valamiféle hatékonysági szabály. Ez viszont nem pusztán öncélú okokból kell, hogy érvényesüljön, hanem pont a fentebb vázolt társadalmi igényre való megfelelés során, hiszen amellett, hogy az intézménynek anyagi elszámolási kötelezettsége is van a fenntartók felé, magát a munkát lehetetleníti el a működési zavar.

A technológiai környezettel összefüggésben gyakran merülnek fel kételyek, illetve a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos szkeptikus vélemények. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy a könyvtár mindig is az információtárolással kapcsolatos technológiai fejlesztések elsődleges “elszenvedője” és alanya volt, hiszen a maihoz hasonló forradalom zajlott le a 15. században, valamint a betűírás feltalálásakor. Pontosan a hatékonyság és a társadalmi igények jegyében volt a könyvtár számára mindig is kötelező a legújabb technológiák meghonosítása és beépítése a mindennapokba. Ugyanígy, a mai globális társadalmi kihívásokra és tudományos fejlődésre való tekintettel rendkívüli fontossággal bír a korszerű eszközök alkalmazása.

A könyvtár szerepét, feladatát és funkcióját is a fenti szempontok alapján lehet meghatározni. Szerepnek azt a pozíciót nevezem, amit a könyvtár egy adott társadalomban vagy közösségben elfoglal, feladatnak azt az igényt, amely létrehozza és működteti, funkciónak pedig azt, ahogy a szerepet és az igényt összhangba hozza az intézmény a működése során.

[…]