HUMARC létrehozása Kohában

Alapvetően nincsen HUNMARC a Kohában, de ez “egyszerűen” megoldható. A különböző MARC leírási formákat ún. framework-ökben, keretrendszerekben tárolja a Koha. Ezek közt létre kell hozni egy HUNMARC keretrendszert (alapértelmezetten kitölti angol USMARC-kal), majd kitölteni / átírni a HUMARC-ban használt mezőkkel, almezőkkel. Nem mondom, molyolós munka (egyelőre nem is fordítom azt, ami nem kell feltétlenül), de aztán finom lesz az eredmény. Ha elkészültem, és valahogy ki lehet szedni a rendszerből, közzéteszem használatra.

Koha HUNMARC framework
Most-itt-tartok-állapot

Azért meg extra pluszpont, hogy minden mező-almező névnél külön lehet címkét adni az admin- és az OPAC-felületekhez (értsd: más fog megjelenni magyarázatként, névként a mező mellett).

Koha és a BÜK Könyvtár

Adásunkat megszakítjuk: kb. dél óta boldog tulajdonosa lettem egy Koha 3.0.2 típusú, nyílt forráskódú, integrált könyvtári rendszernek, Kardos Andris jóvoltából. Egyelőre intranet meg ismerkedés, aztán majd lesznek részletek.

Az viszont biztos, hogy a MarcEdit egy fontos, jó és hasznos eszköz (via).

Lui, I think this is a beginning of a beautiful friendship.

Kete digitális gyűjteménykezelő

keteHadd mutassam a tisztelt hallgatóságnak a Koha vér szerinti testvérét, a Ketét. Igen, ez is Új-Zélandon készül 2006 óta, a Horowhenua Könyvtári Szövetségben. Kicsit olyan, mintha a Flickr és a Wikipédia lenne összeépítve egy bárki által telepíthető alkalmazásban. Gyakorlatilag bármilyen típusú dokumentomot el lehet benne helyezni, legyen az kép, hang, videó, szöveg vagy link. Jelenleg az 1.2-es verziónál tartanak (pár újdonság a friss verzióból: saját mezők – pl. helymegjelölés Google Maps segítségével, elemek közti relációk megadása stb. -, saját “kosár” – azaz felhasználók egyéni gyűjteményének létrehozása a már meglévő anyagból -, felhasználók könnyebb azonosítása avatár segítségével, képekkel való segítség a kapcsolódó tartalom, utolsó szerkesztő és az RSS hírcsatornában való megjelenés esetén, finomhangolható jogvédelmi beállítások, RSS hírcsatorna bekötése külső forrásokból – pl. a Koha katalógusából). Lehetővé teszi az eddig nehezen hozzáférhető gyűjtemények online elérését, a közösségi alapú tartalomfeltárást és annotálást, valamint a meglévő tudásanyag kiegészítését ezen kívül pedig virtuális kiállítások keretében lehet közzétenni a gyűjtemény részleteit. A rendszerben lehetőség van a tematikus rendezésre, a tartalom megjelenítésének egyénre szabására, tartalmak feltöltésére és tárolására, a tartalomhoz kapcsolódó linkgyűjtemény építésére, valamint a feltöltött tartalom utólagos közösségi ellenőrzésére (tartalmilag elfogadhatatlan, dupla és nem releváns informáxiók jelölésére). Ezen kívül pedig a közeljövőben integrálódik a Kohával is.

Eddig 11 ismert alkalmazási helye van a rendszernek, de ez a szám állandóan növekszik.  A támogatást a könyvtáros közösségen és a teljes körű dokumentáción kívül pedig a LibLime is biztosítja, utóbbi térítéses szolgáltatás keretében.

(Sajnos demo nincs belőle.)

Koha díszdobozban

Na jó, ez így túlzás, de aki szenvedett már Koha telepítéssel, az tudja értékelni azt a csomagot (azokat a csomagokat), amelyet chris állított össze mindannyiunk legnagyobb örömére. Természetesen mivel elég zötykölődős terep ez egyébkét is, szigorúan experimental jeligére lehet beszerezni.

Egyelőre amd64-en futó Hardyra van teljes csomag míg i386-on futó Debianra unstable érhető el. Előbbihez a

deb http://apt.workbuffer.org/ hardy all

tárolót kell felvenni a szoftverforrások köző, utóbbihoz a

deb http://apt.workbuffer.org/ unstable all

forrást. Majd kiadni a

sudo apt-get install cpan-libkoha-perl

parancsot. Mint a karikacsapás. Bátrabbak próbálkozhatnak a

sudo apt-get install cpan-libkoha-support-bundle-perl

utasítással is, ez a Koha-függő modulokat fogja nekünk felrakni, így a telepítés később része már könnyebb lesz.

Egyébként ajánlom az egész Kororero blogot, nagyon használható írások vannak rajta a Koha kategóriában (is). WordPress tipp: úgy lehet csak egy kategória RSS-ére feliratkozni, hogy a kategória URL-je mögé teszitek azt, hogy /feed/. És már olvashatjátok is.

Ps. most nagyon érzem, hogy nem vagyok otthon a Linux (Ubuntu) terminológiában, ezért ha hülyeséget írtam, ennek tudjátok be. Ha valaki kijavít, azt nagyon megköszönöm!

Ko(ny)ha

Sok kérdés jött, hogy mi van a Kohával. Az utóbbi időben kicsit megszaladtak a dolgok, most meg próbálom magam utolérni. Lássuk, akkor hogy állok.

Megvan a szerver. Az egyetemnek volt némi “fölösleges” pénze, így a könyvtár saját vasat kapott (HP-nemtommi), nem valami túl nagyot, de működőt és használhatót, és ez a lényeg. A tecsőt meg nem fogjuk futtatni rajta.

Sikeresen felraktam rá az Ubuntu 8.04 server editiont, ez volt a legkisebb etwas. Persze alapbeállításokkal, nem mertem nekiállni állítgatni, majd ha élesben lesz. Őszintén szólva lila fi gőzöm sincs, hogyan kell megcsinálni egy ilyet, szerencsére az Ubuntu online magazinjában, a Full Circle Magazinban épp fut egy sorozat ebben a témában.

Ja, mondtam? Tegnap előtt jelent meg a legújabb, 14-es szám.

Sajnos a rendszergazdánk nem ér rá – mivel az egész egyetem adminisztrációját ő végzi, erre már nem maradt ideje, és ezt maximálisan respektálom. Ennek annyi hátránya (és egyben előnye) van, hogy gyakorlatilag nulláról kell megtanulnom, hogyan működik ez az egész. (Azért lesz segítségem is szerencsére.)

A Koha telepítése is megtörtént – elvileg. Végre készítettek egy Koha 3 beta install leírást (Gutsy-ra), ami működik is, csak épp a végeredmény nem. (Eddig általában az installálás során akadtam el, pl. egy Perl modul telepítésénél, esetleg a YAZ-toolkit nem volt a megfelelő stb.)

És ha már bejelentések: kijött a Koha 3.0.0 Release Candidate 1 24-én. Örölünk neki, talán nyár végére itt lesz a Koha 3 is.

Szóval ez éppen a harci helyzet. Az a nagyon rossz érzés, hogy nem vágom, hol és mi lehet a gond (legelőször is az én fejemben, addig ok). A jövő héten “szerencsére” már csökkentett nyitva tartás és felvételi hét lesz (azaz azt a kevés olvasót, aki jönne, nem engedik be a biztonságiak…), így többé-kevésbé 100%-osan vethetem magam bele a problémába, ami nagyon jó lenne, ha max. másfél héten belül megoldódna… Ígérem, utána aztán jönnek az élménybeszámolók és a leírások, összehasonlítások.

Foto by fredjk @ sxc.hu

Koha fícsörök

Koha logoMa reggel fogok tartani egy előadást Integrált könyvtári rendszerek órán a Koháról, és arra kellett ráébrednem, hogy eddig nem nagyon írtam konkrétumokat róla itt. Úgyhogy most pótolnám (források: Koha, LibLime, OL, tipp, saját).

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet, hogy mennyire elavultnak és feleslegesnek tartom az itthon forgalomban lévő integrált könyvtári rendszereket. A web már régen túllépet rajtuk, és ha nagy néha történik is egy-egy apró lépés előre, egy rendes piacon már régen nem élnének ezek a programok (természetesen a rendes piac nem csak a kínálattól függ, hanem a fogyasztóktól is – azaz egyszerűen nincsen igény – érdekérvényesítés ezen a téren, de erről nem tépem a számat, beszéltünk róla eleget elegen). És ez főleg akkor tűnik fel, ha egy olyan alkalmazással kerülünk szembe, mint az itt megdalolt Koha, amely egyrészt könyvtárostermék, azaz valós igények alapján készül, másrészt nyílt forráskódú termék, nagy fejlesztői háttérgárdával, így ezeket a valós igényeket (majdnem) valósidejűen is elégíti ki. Akkor tehát lássuk a medvét

Jelenleg a 3.0.0 beta verziónál tartunk, a legutolsó stabil kiadás a 2.2.9.

Az eddig elnyert díjak:

  • 2000: 3M Award for Innovation in Libraries
  • 2000: TUANZ Interactive Award, Community/Not for Profit category
  • 2004: Computerworld Excellence Award for the Use of IT in a Not­for­Profit Organization (Auckland NZ)
  • 2003: Trophees du Libre, Software For Public Administration ­ Soissons (France)

Jellemzők:

  • ingyenes
  • platformfüggetlen (Linux, MacOS, Windows)
  • web alapú, teljesen integrálódni tud a weblapba
  • z39.50, MARC21, UNIMARC szabványok
  • személyre szabható katalógus szakkönyvtáraknak
  • on­line dokumentumkezelés (elektronikus könyvtár) –  ugyanazzal az eszközzel, amivel az offline dokumentumokat is
  • RSS, email és sima szöveges kimenetelek szinte bármire (pl. kedvenc szerzőre, folyóiratcikkre stb.)
  • vonalkód­készítő
  • folyóirat­kezelés
  • teljes katalógus (kölcsönzés­ és igényléskövetéssel a könyvtárosok számára)
  • web alapú OPAC, letisztult felhasználói interfész, egyszerű igénylési rendszer
  • többfeladatos (egyszerre lehet végezni benne az összes feladatot)
  • intelligens keresés (a keresett kifejezést először címben és szerzői közlésben nézi)
  • kategorizált találati halmaz
  • az összetett keresésben lehet szűkíteni csak kölcsönözhető példányokra, legnépszerűbb tételekre, életkor szerint stb.
  • webszabványokat is kezel (gond nélkül dolgoz fel weblapokat)
  • hamarosan képes lesz egyszerre több külön adatbázisban keresni (federated search)
  • sablonokból építkező megjelenés – nem kell szinte semmi HTML/CSS tudás elegáns megjelenés létrehozásához (de mi készíthetjük!)
  • többnyelvű interfész – mi is fordíthatjuk
  • mobilbarát (mobilon, PDA­-n, iPhone­-on is tökéletes használhatóság)
  • bárki fejleszthet alá (pl. egy ilyen programcsomag)
  • kipróbálható
  • szeretik az Ubuntut

Üzleti modell:

  • kettős üzleti rendszer:
    1. a szoftver ingyen van, bárki letöltheti
    2. a támogatás hozzá (installálás, felügyelet, hibajavítás, igény szerinti alakítás) pénzért (LibLime) – de magunk is elvégezhetjük mindezt (ingyen)
  • ha valaki egyszer kifizetett egy fejlesztést, az mindenki számára elérhetővé válik ingyen

Hátrányok:

  • a szabadság egyben hátrány is – nincs megfelelő képzés, kell a szakember a kezeléséhez
  • félelem az újtól – az az érzés, hogy ezentúl nekünk kell mindent
  • bizalmatlanság az „ingyenességgel” szemben
  • eléggé nehézkes a telepítése, kissé konfúz a dokumentáció (ez nyilván tisztul az idő folyamán, és talán egyszer megközelíti a WordPress Codex-et)

És végül még egy lista – újdonságok a Koha 3-ban:

  • Zebra plugin (a Zebra egy nagy teljesítményű szövegindexelő és -visszakereső motor)
  • új installáló szkript
  • szabványos API-k (SRU/W, z39.50, UnAPI, COinS/OpenURL, OpenSearch – az Amazon A9 szabványa)
  • keresztplatformos, multi-RDBMS támogatás – ezt nem vágom, de ha jól értettem, ez által tökéletesen mindegy neki, hogy milyen operációs rendszer, szervet és adatbázis dolgozik alatta
  • többnyelvűség támogatása – mivel a Zebra Unicode-ban tárolja az indexelt szövegeket, ezért teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelvről és írásról van szó (arab, héber, kínai, koreai stb.)
  • új témák (mondjuk ez a legkisebb durrantás)
  • pár új modul: hírek írása, naptár, címkekészítő (itt nyilván arról a címkéről (label) van szó, amit a könyvek gerincére ragasztunk, nem a tag-címkékről), OPAC kommentelhetőség, megjegyzések, a tranzakciók logolása, jól elmagyarázott jelentések és feladatütemező, osztályozási források, segédletek, szabályok

Persze itt most ez sokkal szárazabb, mint élőszóval, de mivel nem vagyok nagy barátja a hangomnak, ezért nem lesz podcast. Most. Egyszer majd talán…

Összefoglalás

Megvágtak mondattanon. Már megint. Holnapután zweite Rund, ha nem jön össze, fél év rápihenés újra.

Jó a restaurációs kiállítás a Nemzeti Galériában. Éjszaka meg pláne hogy. Továbbra is nagy kedvenc A várandós Mária, zseniális ember lehetett a festője – a képet átvilágítva lelték meg az anya hasába csecsempózba felvázolt, vállán keresztet tartó Jézust. Gyönyörű.

A végén meg jóhangulatú tűzgyújtós-ugrós, gólyalábas-vicceskedős befejezés a Millenárison. Tündéből pedig sztár lesz, már most meg lehet mondani, szegény.

Van egy magyar fejlesztésű WebOS (mint Operation System, kivételesen ; ), úgy hívják, hogy Rhitmo (screenshotok). Van hozzá szakirodalom a CMSAwardon, a Webisztánon, meg még egy rakat helyen. Regeltem, ha eksön lesz, még írok róla.

Cikkajánló: Sanyi írt Top 10 ILS címmel, hosszas eszmefuttatással az OS-ről (most mint Open Source, jajistenem, mi lesz itt, hogy fogják hívni az Olcsó Sajtot?), ehhez pedig levezetésnek kívánom Ági OS workshop és a KOHA című beszámolóját a KOHA bemutatójáról. Tananyag kéne, hogy legyen.

A Google Maps pedig kitűnő spanyol útiterv készítéséhez. Elteszem magamnak a kiválasztott városokat, berakom egy útvonalba őket, végül pedig kiszedem az autópályát, mert csóró vagyok. Hatalmas. Várom, hogy összerakjanak gúgliék egy kifejezetten utazástervező cuccot (bár a Labs segítségével talán nem lenne túl nagy kunszt – mondjuk a Transit efelé kezd tapogatózni).

Ja és igen. Ádám készül. Nagyon készül.

A sorozatról most direkt nem írok most ide, azt majd külön, mert közben az is megyeget. Szépen.

Ehhez meg nem fűznék kommentárt. Asszem.