Blogajánló: orvosságosság

Régóta figyelem Meskó Berci blogját, a MedIQ-t, szerintem minimum egy könyvtáros veszett el benne, de lehet hogy kettő. Hatodéves orvostanhallgató Debrecenben, és a magyar blogja mellett (ami egyelőre egyedülálló itthon), vezet angol nyelven is egyet (Scienceroll címen), amely alig egy-két hónap alatt el is nyerte 2006-ban a Medgadget Weblog Awards különdíját (ez az orvosi blogok világversenye) – és mellette 2007-ben Goldenblog az Újblog kategória győztese is lett.

A blog egyik témája a web2.0 és az orvoslás kapcsolata, ezért aztán rengeteg, könyvtárosi szempontból is kihagyhatatlan dolog, hírforrás szerepel rajta. Úgy általában pedig az jön le róla, hogy az orvosoknak legalább annyira szükségük van a frissítésre, mint a könyvtárosoknak (kórház/rendelő2.0?).

Juteszembe, érdekesség: ma reggel hallottam kávézás közben a Kossuthon (valahol itt van – figyelem, direkt link! -, nem emlékszem pontosan mikor), hogy Zala megyében az orvosok interneten kérhetnek időpontot a betegüknek a megyei kórházban, és hogy ezt a rendszert mindenféle EU-s támogatás és állami különjuttatás nélkül csinálják meg. A probléma csak annyi, hogy bár mindenhol van számítógép és internet, ahány orvos, annyi féle szoftver van használatban. Ennek csiszolásán dolgoznak jelenleg, a rendszer majd valamikor később lesz éles. Részletekért érdemes meghallgatni a riportot.

Van egy gyógyszerész haverom, akivel már beszélgettem arról, hogy van egy másik területe az orvosi rendszereknek, ami tiszta aranybánya, a patikai rendszerek. Itt is ugyanaz a helyzet, mint orvoséknál, ahány ház, annyi szopás szokás. Arra meg még a gyógyszerészek – ill. a gyógyszertárak tulajai – nem jöttek rá kis hazánkban (állítólag), hogy mekkora lehetőség van itt is az OSS-ekben. Ja, ha képesek több százezret, akár milliót is kidobni egy vacak honlapért… Tisztára, mint a könyvtárak ;)

Tanulság: az egészségügyben kb. ugyanakkora a digitális analfabetizmus, mint bárhol máshol a közszférában. De van javuló tendencia.

Lényeg: sok szeretettel ajánlom minden könyvtárosnak ezt a blogot.

Reggeli spanyolviasz

Mennyibe kerülne a kölcsönzés meghosszabbításához odarakni egy Add to Google Calendar gombot? Lehetne egyből hozzáadni a lejárathoz SMS, email figyelmeztetést. (Azt hiszem, ilyesmiről volt szó az Utcánál is… de néha jó újra rájönni dolgokra.)

Majd kiderül, írtam a mi IKR-forgalmazóinknak.

Napi “lusta vagyok utána nézni, de jó lenne tudni” kérdés: hogy néz ki ez iCal-lal, Outlook-kal stb?

Special thnx @livililli.

Koha díszdobozban

Na jó, ez így túlzás, de aki szenvedett már Koha telepítéssel, az tudja értékelni azt a csomagot (azokat a csomagokat), amelyet chris állított össze mindannyiunk legnagyobb örömére. Természetesen mivel elég zötykölődős terep ez egyébkét is, szigorúan experimental jeligére lehet beszerezni.

Egyelőre amd64-en futó Hardyra van teljes csomag míg i386-on futó Debianra unstable érhető el. Előbbihez a

deb http://apt.workbuffer.org/ hardy all

tárolót kell felvenni a szoftverforrások köző, utóbbihoz a

deb http://apt.workbuffer.org/ unstable all

forrást. Majd kiadni a

sudo apt-get install cpan-libkoha-perl

parancsot. Mint a karikacsapás. Bátrabbak próbálkozhatnak a

sudo apt-get install cpan-libkoha-support-bundle-perl

utasítással is, ez a Koha-függő modulokat fogja nekünk felrakni, így a telepítés később része már könnyebb lesz.

Egyébként ajánlom az egész Kororero blogot, nagyon használható írások vannak rajta a Koha kategóriában (is). WordPress tipp: úgy lehet csak egy kategória RSS-ére feliratkozni, hogy a kategória URL-je mögé teszitek azt, hogy /feed/. És már olvashatjátok is.

Ps. most nagyon érzem, hogy nem vagyok otthon a Linux (Ubuntu) terminológiában, ezért ha hülyeséget írtam, ennek tudjátok be. Ha valaki kijavít, azt nagyon megköszönöm!

Koha fícsörök

Koha logoMa reggel fogok tartani egy előadást Integrált könyvtári rendszerek órán a Koháról, és arra kellett ráébrednem, hogy eddig nem nagyon írtam konkrétumokat róla itt. Úgyhogy most pótolnám (források: Koha, LibLime, OL, tipp, saját).

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet, hogy mennyire elavultnak és feleslegesnek tartom az itthon forgalomban lévő integrált könyvtári rendszereket. A web már régen túllépet rajtuk, és ha nagy néha történik is egy-egy apró lépés előre, egy rendes piacon már régen nem élnének ezek a programok (természetesen a rendes piac nem csak a kínálattól függ, hanem a fogyasztóktól is – azaz egyszerűen nincsen igény – érdekérvényesítés ezen a téren, de erről nem tépem a számat, beszéltünk róla eleget elegen). És ez főleg akkor tűnik fel, ha egy olyan alkalmazással kerülünk szembe, mint az itt megdalolt Koha, amely egyrészt könyvtárostermék, azaz valós igények alapján készül, másrészt nyílt forráskódú termék, nagy fejlesztői háttérgárdával, így ezeket a valós igényeket (majdnem) valósidejűen is elégíti ki. Akkor tehát lássuk a medvét

Jelenleg a 3.0.0 beta verziónál tartunk, a legutolsó stabil kiadás a 2.2.9.

Az eddig elnyert díjak:

  • 2000: 3M Award for Innovation in Libraries
  • 2000: TUANZ Interactive Award, Community/Not for Profit category
  • 2004: Computerworld Excellence Award for the Use of IT in a Not­for­Profit Organization (Auckland NZ)
  • 2003: Trophees du Libre, Software For Public Administration ­ Soissons (France)

Jellemzők:

  • ingyenes
  • platformfüggetlen (Linux, MacOS, Windows)
  • web alapú, teljesen integrálódni tud a weblapba
  • z39.50, MARC21, UNIMARC szabványok
  • személyre szabható katalógus szakkönyvtáraknak
  • on­line dokumentumkezelés (elektronikus könyvtár) –  ugyanazzal az eszközzel, amivel az offline dokumentumokat is
  • RSS, email és sima szöveges kimenetelek szinte bármire (pl. kedvenc szerzőre, folyóiratcikkre stb.)
  • vonalkód­készítő
  • folyóirat­kezelés
  • teljes katalógus (kölcsönzés­ és igényléskövetéssel a könyvtárosok számára)
  • web alapú OPAC, letisztult felhasználói interfész, egyszerű igénylési rendszer
  • többfeladatos (egyszerre lehet végezni benne az összes feladatot)
  • intelligens keresés (a keresett kifejezést először címben és szerzői közlésben nézi)
  • kategorizált találati halmaz
  • az összetett keresésben lehet szűkíteni csak kölcsönözhető példányokra, legnépszerűbb tételekre, életkor szerint stb.
  • webszabványokat is kezel (gond nélkül dolgoz fel weblapokat)
  • hamarosan képes lesz egyszerre több külön adatbázisban keresni (federated search)
  • sablonokból építkező megjelenés – nem kell szinte semmi HTML/CSS tudás elegáns megjelenés létrehozásához (de mi készíthetjük!)
  • többnyelvű interfész – mi is fordíthatjuk
  • mobilbarát (mobilon, PDA­-n, iPhone­-on is tökéletes használhatóság)
  • bárki fejleszthet alá (pl. egy ilyen programcsomag)
  • kipróbálható
  • szeretik az Ubuntut

Üzleti modell:

  • kettős üzleti rendszer:
    1. a szoftver ingyen van, bárki letöltheti
    2. a támogatás hozzá (installálás, felügyelet, hibajavítás, igény szerinti alakítás) pénzért (LibLime) – de magunk is elvégezhetjük mindezt (ingyen)
  • ha valaki egyszer kifizetett egy fejlesztést, az mindenki számára elérhetővé válik ingyen

Hátrányok:

  • a szabadság egyben hátrány is – nincs megfelelő képzés, kell a szakember a kezeléséhez
  • félelem az újtól – az az érzés, hogy ezentúl nekünk kell mindent
  • bizalmatlanság az „ingyenességgel” szemben
  • eléggé nehézkes a telepítése, kissé konfúz a dokumentáció (ez nyilván tisztul az idő folyamán, és talán egyszer megközelíti a WordPress Codex-et)

És végül még egy lista – újdonságok a Koha 3-ban:

  • Zebra plugin (a Zebra egy nagy teljesítményű szövegindexelő és -visszakereső motor)
  • új installáló szkript
  • szabványos API-k (SRU/W, z39.50, UnAPI, COinS/OpenURL, OpenSearch – az Amazon A9 szabványa)
  • keresztplatformos, multi-RDBMS támogatás – ezt nem vágom, de ha jól értettem, ez által tökéletesen mindegy neki, hogy milyen operációs rendszer, szervet és adatbázis dolgozik alatta
  • többnyelvűség támogatása – mivel a Zebra Unicode-ban tárolja az indexelt szövegeket, ezért teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelvről és írásról van szó (arab, héber, kínai, koreai stb.)
  • új témák (mondjuk ez a legkisebb durrantás)
  • pár új modul: hírek írása, naptár, címkekészítő (itt nyilván arról a címkéről (label) van szó, amit a könyvek gerincére ragasztunk, nem a tag-címkékről), OPAC kommentelhetőség, megjegyzések, a tranzakciók logolása, jól elmagyarázott jelentések és feladatütemező, osztályozási források, segédletek, szabályok

Persze itt most ez sokkal szárazabb, mint élőszóval, de mivel nem vagyok nagy barátja a hangomnak, ezért nem lesz podcast. Most. Egyszer majd talán…

Nem mászunk a fára, mert még elüt a villamos

Megvolt, lefolyt, túlvagyunk rajta. Érdemes levonni pár tanulságot, a jövő (na meg a múlt) miatt is:

Aki nem tud beszélni, az ne álljon ki nagyon sok ember elé. HSD előadásával kontrasztban még kínosabban éreztem magam, Ádám előadása másnap pedig megkoronázta az egészet. Most önbizalom-helyreállítás van folyamatban (nem kell megijedni, emós ettől nem leszek :D ).

Ha diák az ember, akkor mindenképp ki kell jelölni legközelebb egy embert, aki folyamatosan kommunikál a tanárokkal. Naponta mondjuk, vagy ilyesmi. Én éreztem magam szarul a kavarások miatt, pedig nekem elvileg nem ezen a szinten kellett volna működnöm.

Ha az ember házigazda, akkor igen is szakadjon 20 felé, de úgy hogy közben vigyorogjon. Én ezt nem tettem, és utólag nem jó érzés. Szegény Gica és Mani kikerültek a budaörsi koliba a világ végére, így este nem volt közös sörözés (az elején még az Ádámok és a szervezőbrigád volt a két állomás), másnap meg eltűntem.

Ha nagyon akarja az ember, akkor 10 perc alatt meg lehet csinálni azt, amire évek óta képtelenek az ELTÉn: wifit. Ezért külön köszönet Lacinak (és öcsémnek, hogy kibírta egy napig otthon wifi nélkül, mert persze routert már nem adtak).

Hát kapásból ennyi. Az eredmény olvasható a KonferenciaKlogon, gyűlnek befele a prezentációk is. Ma meg csaptam egy ótvar szétesős tea – csoki – Amorf Ördögök – Péterfy Bori – Ágnes Vanilla – döglés az ágyon napot, kezdek újra magamhoz térni (fogalmazni még nem tudok, jobban menne vázlatpontokba szedve…).

Közben újra nekiálltam azon dolgozni, hogy elkezdjek függni a Twittertől. Aki szintén addikt és már fentvan, annak daniel_takacs néven elérhető vagyok, tartsatok meg ;) (Hoppá, gecc, olyat nem lehetne IKR-be beleépíteni, hogy ha a felhasználónak és a könyvtárnak is van accountja, akkor a kölcsönzési infókat kitolja twitteren ilyen @ bizbasszal? Na ezt még át kéne gondolni…)

Fodor Péter főigazgató úrnak is feltettem a wifis kérdést, mert egyrészt elfelejtettem megtenni ezt a konferencián, másrészt meg úgysem lett volna ott helye… (Azt hiszem.)

Új rövidítések

Már több, mint fél éve volt, hogy mindenféle rettenetes könyvtári szervezet rövidítésével szívtam. Akkor még nem tudtam, hogy ez a történet koránt sem ért véget, ugyanis itt van ugyanis az IOSSPL projekt, azaz Integrated Open-Source System for Public Libraries, magyarán A Románok Már Megint Előttünk Csináltak Meg Valami Alapvetően Fontos Dolgot.

A projekt komplett, webalapú, szabványoknak megfelelő és nyílt forráskódú könyvtári szoftverek bevezetésére lett létrehozva Romániában. Kiegészítője a román közkönyvtári szolgáltatások automatizálása és fejlesztése nemzeti programnak, és egy 5 könyvtárból álló tesztcsoportban élesítik elsőként be.

A tesztkönyvtárak megyei, járási(?), városi és falusi könyvtárak, így egyrészt leképezi a különböző rendszerek közti kommunikációt, másrészt a koordinációban való alá-fölérendelt szerepet, így a horizontális és a vertikális integráció is megvalósul.

A csomag egy install kitet, egy technikai dokumentációt és egy felhasználói kézikönyvet tartalmaz, amely egyben letölthető a kultúrmnisztériumuk honlapjáról. Azonban nem csak ennyiből áll a dolog, elindítanak egy 240 fős tanfolyamot, amin elmagyarázzák jól, hogy merre hány a méter, ezenkívül pedig szaktájékoztatókat is kívánnak továbbképezni biotechnológiai vonalon.

A szoftvert az IBLA szállítja, amely ellátja az integrált könyvtári rendszer feladatait. Java alapú, így platformfüggetlen, és állítólag a lokalizáció sem okoz majd problémát.

A projekt nem teljesen magában áll: az ELAG (European Library Automation Group) a szakmai partner, a CONTACT NET pedig a szoftvereket szállítja, valamint párhuzamos projekt fut Olaszországban is. Az egészhez pedig tartozik egy minimum A0-s, kétnyelvűre sikerült timetable is.

Egyet sajnálok, hogy nem tudok románul, így elég esélytelen lenne még akkor is megtalálni a telepítő kitet, ha bejönne a román minisztérium honlapja – de nem.

Forrás: Softpedia.

A nap vége

Az olvasók utóhada (had? haha, este inkább buli és pia van, mint könyvtár…) is eltűnt már (végre, mondatja bennem a kisördög), a Scissor Sisters bizonygatja nekem, hogy Everybody Wants The Same Thing (tökéletesen egyetértek vele), lassan lehet készülődni haza… (Röpke óra buszozás és metrózás, esetleg mindkettő kiváltása villamossal, örök dilemma.)

De legalább a mai nap sem ment hiába el. Az Ádám által megénekelt Wufoo-val barátkoztam, nagyon baba, de ez is fizetős egy idő múlva, hogy rohadna meg. Aztán az új honlapon pofozgattam még kicsit, a Lamson Library honlapja alapján támadt az az ötletem, hogy a heading bold nélkül is lehet szép… és az is. Valamint egy nagyon egyszerű WP függvénnyel (? – de olyan szép szó, és pont ez a fele nem szokott menni sohase) sikerült megoldanom egy oldal csak júzerek általi láthatóságát (ezért a mondatszerkezetért megérdemlem a bitófát), amin pedig mennyit filóztam anno, elég ciki. (De jó a pap, és messze még a vég.) Kóstolgattam egy Book Review írós plugint, de messze nem az igazi… Már régi kérdés bennem, hogy ha ennyi könyvtár használja a WP-t, miért nincsen kifejezetten könyvtári plugin/téma, de valószínűleg a pluginek bőven kielégítik az amerikaiakat, mert arrafelé nagyrészt mindent elvégez az IKR (na jó, a gép részét), így csak elég ritkán jut olyasmi az eszükbe, mint a szerencsétlen magyar kollégájuknak. Na de majd. Lesz nemulass. De atyaég, hogy hány ember fogja rámondani az arculatára, hogy jó, azt még csak nem is sejtem… A MOMEK nevet már megtorpedózták, pedig szerintem (kis gyökér vagyok, tudom, de akkor is) nem lenne rossz brand. A kollégáknak is tetszett, de hát felsőbb érdekek… Végül a Netvibes-szal szórakoztam egy jót, most ott van 1000+ hír, tizedannyi feedben, mint pár órával előbb gondoltam volna. Aktuális feladat, hogy ezt akkor most hogy is lehetne hasznosítani könyvtárilag. Biztos állati triviális, és az e-ngine (meg a gazdája) is kapásból vágná a választ. De most kicsit gondolokodom is (mármint a hogyanon – hova, mennyit, ilyenek – már ha valakinek van ötlete, tapasztalata).

(SzélAljegyzet: pár éve, az indulás környékén magam is buzgón használtam a Netvibes-ot, aztán kikoptam belőle, de most nagyon tetszik ez a cucc, az iGoogle vagy mihalál eléggé le van maradva hozzá képest… ja, a Picasát nem csekkoltam le rajta, de nem csodálkoznék, ha nem lenne.)

A nap sokkja a Street magazin “új” száma volt, a lényege, hogy egy metropoliszban (London) mászkálnak, és aki nem farmer-póló kombinációt hord, lekapják. Úristen, állati beteg emberek vannak, de őrült nagy az egész. Sajnos jövőre nem fog már járni.

A klog vonalon ma nem sikerült (eddig) nagyot alakítanom, most már azon dolgozom, hogy az egyes témákat felismerjem név alapján, hogy mi kihez tartozik (azaz írja ki a könyvtárnevet minden esetben, ne csak akkor ha két azonos nevű téma van, de különböző könyvtárban – úgy sejtem az egész pár [del] nyomogatásba fog kerülni, de meg kéne keresni…). Gondolom, senki sem lenne boldog tőle, ha a témáját bárki használhatná a klogon (bár nem olyan a társaság, de jobb a békesség).

És hogy szóljak egy olyan dologról is, amiről beszámolni kötelesség-szerű (én annak érzem): a Pataky István Szakközép könyvtárosai összeszedték a hazánkban található integrált könyvtári rendszereket és azok jellemzőit. 6 részben, mind a 11et (1, 2, 3, 4, 5, 6). Ugye milyen jó nekünk, hogy ennyi van? Ja, és heti idézetük most így telitalálat: “ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megérthetnénk, akkor olyan egyszerűek lennénk, hogy nem tudnánk megérteni” (E. Pugh) Gyász.

Most pedig gyűlölni fogom a világot hazafelé, mert már napok óta képtelen vagyok elemet venni az mp3 lejátszómba, így nem szól állandóan a fülembe zene. Szörnyű… És most viszek magammal papírt, tollat, rajzolok új blogot…

Összefoglalás

Megvágtak mondattanon. Már megint. Holnapután zweite Rund, ha nem jön össze, fél év rápihenés újra.

Jó a restaurációs kiállítás a Nemzeti Galériában. Éjszaka meg pláne hogy. Továbbra is nagy kedvenc A várandós Mária, zseniális ember lehetett a festője – a képet átvilágítva lelték meg az anya hasába csecsempózba felvázolt, vállán keresztet tartó Jézust. Gyönyörű.

A végén meg jóhangulatú tűzgyújtós-ugrós, gólyalábas-vicceskedős befejezés a Millenárison. Tündéből pedig sztár lesz, már most meg lehet mondani, szegény.

Van egy magyar fejlesztésű WebOS (mint Operation System, kivételesen ; ), úgy hívják, hogy Rhitmo (screenshotok). Van hozzá szakirodalom a CMSAwardon, a Webisztánon, meg még egy rakat helyen. Regeltem, ha eksön lesz, még írok róla.

Cikkajánló: Sanyi írt Top 10 ILS címmel, hosszas eszmefuttatással az OS-ről (most mint Open Source, jajistenem, mi lesz itt, hogy fogják hívni az Olcsó Sajtot?), ehhez pedig levezetésnek kívánom Ági OS workshop és a KOHA című beszámolóját a KOHA bemutatójáról. Tananyag kéne, hogy legyen.

A Google Maps pedig kitűnő spanyol útiterv készítéséhez. Elteszem magamnak a kiválasztott városokat, berakom egy útvonalba őket, végül pedig kiszedem az autópályát, mert csóró vagyok. Hatalmas. Várom, hogy összerakjanak gúgliék egy kifejezetten utazástervező cuccot (bár a Labs segítségével talán nem lenne túl nagy kunszt – mondjuk a Transit efelé kezd tapogatózni).

Ja és igen. Ádám készül. Nagyon készül.

A sorozatról most direkt nem írok most ide, azt majd külön, mert közben az is megyeget. Szépen.

Ehhez meg nem fűznék kommentárt. Asszem.

Adatbázis-kezelési oktatás (élő)

At first: élő blogolás következik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta utcai oktatóterméből, adatbázis (pontosabban: OPAC) -kezelési tanóra témakörből.

“Nem kell loholni…” Freudi félrehallás: nem kell logolni. Egy kicsit megfagyott bennem a vér: honnan tudják…?

Corvina 4-es: egész pofás ILS, de hol van a webes technológiákhoz képest… [Sanyi szerint már van magyar KOHA, még nem néztem meg, de kéne.]

No. Egyszerre több adatbázisban való keresés. Minden könyvtár kereshető, ami Corvinát használ. [Kicsit kínosan lassan tölt.] Van kulcsszavas keresés és böngészés. Nincsen dinamikus linkelés, tehát ha valamelyik OPAC helye változik, akkor repül az egész rendszer. Egyszerre több adatbázisban általában vagy lehet keresni, vagy nem. Legtöbbször még nem… Általában a második (sokadik) adatbázishoz való kapcsolódás Connection time out, ráadásul belefagytam valami bogárba.

Restart.

A MEK OPAC-jához az életnek nem akar csatlakozni.

Második restart.

A rendezést (milyen sorrendben jeleníti meg az adatbázisokat, találatokat) nem őrzi meg, csak amíg nem kapcsolom ki a gépet. Én speciel el tudnék képzelni egy accounthoz tartozó keresési, megjelenítési profilt…

A példánymegjelenítés opciói: rövid, normál, hosszú, cédula, USMARC, HUNMARC, XML. Utóbbinak funkciója csak jövő héten lesz, bookbag-et lehet összepakolni a találatokból, és lementeni fájlba. Egyelőre Ctrl-C + Ctrl-V…

Egyes példányok: státusz, példányok, kapcsolódó rekordok, kapcsolódó weblapok (pl. folyóiratok archívuma).

Ez az “izgalmas” és “újdonság.” [Sóhaj…]

Hoppá: kulcsszavak közt “intellektuális szint.” Felsőbbrendű értelmiségi? Legközelebb a kérdések között fog az is szerepelni, hogy “Ön hülye?” Hehh… (Rákérdeztem, eddig még senki sem vette észre. Válasz nincs.)

A klucsszavak közt szerepelnek a bibliográfiai tételek is (egyre több olyan rekord van, amihez nincs státuszinformáció ugyanis – pl. cikk, tanulmány). Felismert probléma: az olvasók ettől meg fognak hülyülni, nekimennek a könyvtárosnak, és az is a plafonra fog mászni. Kéne pár user-guide á la Google…

Azt hiszem, az érdemi résznek vége is van. Összefoglalva: nem sok újat hallottam, és amit hallottam, az is csak a szívemet fájdította az OS ILS-ek ismeretében. Nehéz és hosszú munka lesz “elhinteni az igét”…