Integrálj Corvinát WordPress-be!

Az tuti, hogy katalógus kell egy könyvtári honlapra, ha fene fenét eszik is. Nos, ezt meglehet úgy csinálni, hogy csak belinkeljük az OPAC-ot, aztán kész. Na de mi van, ha én azt szeretném, hogy alapból a honlapon lehessen keresni, egy integrált formban, ami kinézetileg is olyan, amilyennek én szeretném? Nos, erre lehet megoldás a következő művelet.

Kell elsőként hozzá a Corvina-rendszer URL-je, ami legtöbbször úgy néz ki, hogy http://corvina.intezmenydomain.hu (ebben azért annyira nem vagyok biztos, nekünk így néz ki). Emellett pedig, hogy megcsináljuk a WordPress HowTo-t, ami után tudjuk, hogyan lehet létrehozni egy statikus WordPress-oldalt (single.php). Mármint úgy kockásan, forráskódilag (annyiban gömbölyded a téma, hogy WordPress “kódilag”). Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor már csak annyi van hátra, hogy ennek a leírásnak az alapján létrehozzunk egy oldal-sablont. Ez a következőképpen néz ki:

Hozzunk létre egy szöveges fájlt, mondjuk katalogus.php néven. A fájl elejébe kerüljön egy következőképpen kinéző dolog:

<?php
/*
Template Name: Katalógus
*/
?>

Innen fogja tudni a WordPress, hogy ez egy oldal sablonja. Ezután másoljuk bele a single.php tartalmát, amit gyakorlatilag ki is törlünk rögtön, vagy írjuk bele a következőt:

<?php get_header(); ?> (- hogy meglegyen a fejléc)
<div id="katalogus"> (- hogy kedvünkre formázhassuk)
( – ide jön majd a keresőfelület)
</div> (- a formázó doboz vége)
<?php get_sidebar(); ?> (- az oldalsáv, ami talán jó, ha itt is van, de nem muszály)
<?php get_footer(); ?> (- a lábléc, ez érdemes)
</div>; (- az egész tartalmat formázó doboz vég, a fejlécben kezdődik)
</body>
</html>

Ezek után mentsük el, és nyissuk meg a katalógusunk keresőfelületét. A böngésző menüsorában a Firefoxosok a Nézet > Oldal forrása (ctrl+u), az IExploreresek a Nézet > Forrás pontra kattinta kapják meg a forráskódot. Ebben keressük meg a magára az űrlapra vonatkozó részt (nálunk ez úgy néz ki, hogy egymás után van sok tábla, az első pár a fejlécet és különböző dizájnelemeket tartalmaz, ezek után kell megkeresni azt, amelyben szerepel ez a bűvös sor:

<FORM ACTION=wpac.cgi method=post>

Ha ez megvan, akkor az ezt tartalmazó, és ezt követő táblázatokat másoljuk át egy-az-egyben a katalogus.php vonatkozó részébe (hátom pont helyére). Ezek után már csak pont a kiemelt sot kell buherálni, a wpac.cgi helyére írjuk be a teljes URL-t, azaz esetemben azt, hogy http://corvina.mome.hu/corvina/opac/wpac.cgi.

Már csak annyi maradt hátra, hogy létrehozzunk egy oldalt (Írás > Oldal), amibe nem kell írni semmit, csak jobb oldalt válasszuk ki az Oldal sablon pontban a Katalógust.

Itt tulajdonképpen hátra lehene már dőlni, de azért legyünk kicsit maximalistábbak. Nekem pl. böki a csőrömet az a fene sok tábla, sokkal szebb lenne dobozolva (<div>...</div>) a dolog, valamint eléggé valószínűtlen, hogy egy 800px széles oldalsávos lapot nem vág szét kapásból az űrlap, ezért érdemes a CSS-sel is bajlódni (a fenti tutoriál után már nem lehet ez nehéz dolog…).

Ezt a mintát követve egyébként lehet gyorskeresést is létrehozni az oldalsávban, természetesen redukált opciókkal, mert különben túl nagy lesz.

A baj az, hogy a többi IKR-t nem ismerem, nem használom annyit és olyan szinten, hogy ezt tudjam. Nagyon megköszönném, ha a kommentekbe leírnátok ez irányú tapasztalatotokat, ötleteiteket, tanácsaitokat, hogy minél többet lehessen belőlük tanulni…

És még egy TODO a végére:

  • az OPAC kimenetének módosítása – oldalon belüli listázás

Megjegyzés: persze ez nem azt jelenti, hogy ez annyira WordPress-specifikus lenne, ezt gyakorlatilag bárhol meg lehet csinálni…Ráadásul ez nem is integráció volt, csak egy keresőfelület, mindegy. Azoktól, akik idáig elolvasták, bocsánatot kérek ; )

Tipp: nekem nem tetszik, hogy ott van a Corvina copyrightja, jó vastagon az űrlap alatt, letettem láblécbe, viszont csak akkor jelenik meg, ha a katalógusra vagyunk kíváncsiak. Ezt a következő kódrészlettel értem el:

<?php if(is_page('katalogus')) { ?> (- ha a katalogus nevű oldalsablon van éppen képernyőn – .php kiterjesztés nélkül, kisbetűvel, ékezetmentesen)
Corvina WWW Gateway v3.0 © 1998-2001 <a href="http://www.dataware.hu" target="_blank"> debis IT Services Dataware Kft.</a> (- akkor jön a Corvina copyrightja)
<?php }; ?> (- egy feltételt még PHPban is illik lezárni)

Ennyi. Ezek után teljes lelkinyugalommal töröltem az eredeti copyrightot.

A papírforma

Amikor munkába álltam, az egyik feladatom az volt, hogy böngésszek végig minél több külföldi művészeti egyetem könyvtárának honlapját, és összegezzem a tapasztalataimat. Ez megtörtént, és a következő eredményre jutottam. A külföldi egyetemi könyvtárak legelső sorban az egyetemek információs központjai, tudásbázisai, szellemi központjai. A honlapok funkcióit három nagyobb csoportra lehet osztani:

  1. (Saját) gyűjtemények, avagy repozitóriumok, digitális könyvtárak stb.; (külső) források (linkek, tematikus gyűjtések, adatbázisok, feedgyűjtemények és ezek alapján való hírszolgáltatás stb.).
  2. Segédletek, tananyagok, használati útmutatók
    • információkeresés, -rendezés (pl. könyvtár- és webhasználat)
    • egyéb (pl. hogyan írjunk dolgozatot, pályázatot, bibliográfiát)
    • tanulmányi élethez kapcsolódó (pl. infó oktatókról, tananyagokról, pályázatokról)
  3. Kérdezd a könyvtárost!; online ügyintézés (kölcsönzés, hosszabbítás, iratkozás, olvasószolgálat stb.)

Ezeket összevetettem a kész anyaggal (meglévő honlappal), és ebből nekem a következő struktúra állt össze (ez egy kicsit specifikus, egyetemi könyvtárra vonatkozó, de nyilván nem okoz nehézséget átültetni a helyi igényekre) – eléggé triviális dolgokat is leírok, de mindegy, nekem fáradtság, és persze a sorrend sem releváns:

Általános információk

Adatbázisok

  • Elérhetőség
  • Nyitvatartás
  • Beiratkozás, árak
  • Könyvtárhasználati szabályzat
  • Az egyes menüpontok leírása (nem a tartalom leírása, hanem hogy mire jó)

Szolgáltatások

  • Saját könyvtár (ez még jövő, messzi is talán, de az UTCA már jön…)
  • Kérdezd a könyvtárost!

Katalógus

Segédanyagok

  • Tanulás
  • Kutatás
  • Könyvtárhasználat
  • Webhasználat

Gyűjtemények

  • Hallgatói
  • Könyvtári

Fontos, hogy egy tartalom több helyre is tartozhat! Nem az a cél, hogy minél kisebb méretű lapot hozzunk létre, hiszen ma már nem számít pár kilobyte, viszont sokkal-sokkal könnyebb megtalálni egy-egy adott tartalmat többféle szempont alapján.

A másik lényeges dolog – ami viszont megtakarít nekünk némi gépelést -, hogy össze-vissza kell linkelni a portált (jó és rossz értelemben egyaránt). Ha megoldjuk a folyamatos tájékoztatást, hogy hol jár az olvasó, nem fog eltévedni. Pl. az adatbázisokhoz be lehet linkelni a segédanyagok vonatkozó részét, a gyűjteményekhez a kapcsolódó tanegységről, oktatóról szóló információt stb. Ez eléggé hosszadalmas munka, de kreatív, úgyhogy élvezetes.

Lehet, sőt valószínű, hogy nem írtam túl sok újat, de hozzátartozik ez is a sorozathoz.

Struktúra tervezése

Az előzőekben létrehoztunk egy új WordPress-blogot, amit már akár használhatunk is, funkcióiban nagyszerűen kielégítheti bárki igényeit. De. Mi van, ha mi mondjuk az intézményünknek (mondjuk ki: könyvtárunknak) szeretnénk csinálni blogot, vagy “csak” egy portált? Akkor “sajnos” még van vele munka bőven, ami viszont tiszta öröm, mert szinte játék WP-t építgetni és felfedezni az újabb és újabb lehetőségeket. (Ezt teljesen magamtól írtam, nem kapok érte pénzt. Ha valaki nem hisz nekem, próbáljon párhuzamosan WordPress-t és Joomla!-t hegeszteni…)

Először készítsünk egy vázlatot, hogy mire is akarjuk használni az oldalunkat. Az élő példánál maradva, mondjuk egy könyvtár oldalát szeretnénk megcsinálni.

Elsőként nézzük meg, mi volt eddig a honlapunkon. Ábrázoljuk fa szerkezetben, néhány kulcsszóval jelezve, milyen tartalom hol szerepel. Aztán hasonló módon rajzoljuk meg a vágyott lap struktúráját. Ne fogjuk vissza magunkat, zsúfoljunk bele minden ötletet, ami egy belső brainstormingon felmerül (akár még a 100+-50 munkatársat foglalkoztató intézményben is! – és én, ha vezető lennék, névtelenül kérném a nyomtatott véleményeket…), akár még az aktívabb olvasókat is bevonva (online és nyomtatott kérdőív, oktatók, professzionális felhasználó stb.), ebből aztán lehet visszafaragni esetleg (ha nagyon muszály), de sokkal jobb eleve több ötletből válogatni.

Másodszor, próbáljuk összegyúrni az adott rendszer, esetünkben a WordPress lehetőségeivel. Határozzuk meg a tartalmak alá- és fölérendeltségét, és döntsük el, mi statikus és mi dinamikus tartalom. Ami statikus tartalom, lap lesz, ami dinamikus, kategória. Emellett döntsük el azt is, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtunk még online (IM olvasószolgálat, tematikus linkgyűjtemény, elektronikus gyűjtemények, repozióriumok, szakmai blogok, híroldal stb. – a katalógust azért nem írtam ide, mert nem látom valószínűségét annak, hogy akár még csak a lehetősége is felmerüljön itthon még jóideig egy Scriblio-típusú dolog használatának… pedig ingyen van), ezeket írjuk fel egy listába, később még szükségünk lesz rá.

Ha mindezzel készen vagyunk, próbáljuk meg szövegesen megfogalmazni az intézményünk profilját, kinézetét, design-jét (hiányos szókincs miatt nem tudom pontosan leírni, amire gondolok). Ebben valószínűleg nagy segítségre lehet az alapítási okirat, az intézmény vezetőjének pályázata, valamint szintén a kollégák (akár névtelen) véleménye. Ennek jegyében határozzuk meg a legjellemzőbb design-elemeket (logó, színek, akár betűtípus), mert ez tényleg lehet ennyire fontos… Gyűjtsünk hozzá fotókat, rajzokat stb. a könyvtárról (akár polcok, könyvek stb.), olvasókról, munkatársakról, bármiről, aminek köze lehet a könyvtárhoz.

Eddig a tervezgetés, még esetleg szükségünk lehet egy gyorstalpaló angol HTML/CSS, és PHP nyelvtanfolyamra – nem kell megijedni, egyik sem olyan bonyolult, mint amilyennek kinéz (és minimális tudás is nagyon-nagyon elég, ráadásul garantált, hogy a móka végére ez a tudás hatványozódni fog, tehát profit is…), ráadásul itt is működhet a közös munka, biztos van a kollégák közt, aki tud angolul, valamint olyan informatikus (vagy ne adj’Isten, könyvtáros ; ), aki már találkozott a fenti programnyelvekkel. Ráadásul még erre sem lesz szükség. Kávé / sör / pizza / pogi / pattogatott kukorica / zene / kényelmes szék beszerez, bekészít, lelket kisimít…

Emlékek

Még mindig él a régi blogom, és folyamatosan kapom az értesítést a beépített (és sokat szidott ; ) Akismettől, hogy az egyik postomra csak úgy zuhognak a spamek. Illetve jön a többire is, csak azokat kiszűri, ezeket meg nem. Nem értem, mindegy, vacak, lezártam a kommenteket és a pingeket. Ez a post pedig egy olvasói levélre volt reakció, és most újra elolvasva szerintem érdemes feleleveníteni (és akkor ez a post is bekerül az átlapátolt cikkek közé).

Az alap szitu az volt, hogy megjelent az alább megtalálható Megyei könyvtárak információszolgáltatása c. írásom, és persze kaptam visszajelzést is, az egyikre volt válasz az alábbi (természetesen e-mailben is válaszoltam, tisztában léve azzal, hogy ezen az úton teljesen reménytelen, hogy eljusson a címzetthez) post.

Előzmény: “A honlap kicsit az internet hőskorszakát idézi, nem éppen minőségi. Azt meg egyáltalán nem értem, hogy miért kellett négy darab [valójában hat volt, de ez most nem nagyon számít] 1-1,5 megabájtos fényképet felrakni a kezdőlapra, ez még egy normálisabb internetkapcsolatot is meg tud terhelni. Egyébként a lap tartalmazza a szükséges információkat, nincsen elbonyolítva.” Mindehhez pedig hozzájárult az is, hogy ez az ország egyik észak-keleti megyéjében volt, ahol amúgy sem a legelterjedtebb a szélessávú internet.

A kifogás egyik fele erre, a(z utólag nagyon megbánt) gyors honlap-áttekintésre vonatkozott (ez a téma egyébként is sokakban ejtett mély sebet). Szó szerint idéznék (helyesírási hibák javítva):

“Abban tökéletesen igaza van, hogy vannak jó, és kevésbé jó honlapok, de én azt gondolom, azok a kollégák, akik a “kevésbé jó” honlapot készítették el, azok sem ijesztő, kevésbé áttekinthető, az Internet hőskorát idéző, minőségtelen munkát kívántak kiadni kezükből, mint ahogyan őket Ön bátorkodott jellemezni. Mivel ezt a munkát nem szabványok, jogszabályok alapján végezzük, úgy gondolom, megengedi a szubjektivitást, az egyéni vonásokat is, melyek egyesekben tetszést, míg másokban nem tetszést fogalmaznak meg. Igaz ennek is, mint minden más szakmának vannak fortélyai, kell hozzá tudás, és nem nélkülözheti a szakértelmet sem, de az éles kritika előtt nem árt néhány dolognak utána nézni.”

A kiemelt mondat nagyon megütött, főként, hogy egy könyvtári vezető “szájából” származtak. Akkor most hogy is van? Én minek tanulom meg a szabványok forrásait, a Szabadalmi Hivatalt, a 20 különféle könyvtári szabványt, ha utána az egyik leglényegesebb ponton elcsúszik az egész? Mi a fenének dolgozunk, ha utána az eredménye nem jut el sehova, csak ülünk rajta, és büszkék vagyunk saját zsenialitásunkra? Szerintem ne csodálkozzon egy könyvtáros sem a leépítéseken, elbocsátásokon, mert a pénzügyi háttér mellett bizony csakis a tisztelt kollégák felelőssége, hogy ott van a könyvtárügy, ahol. Helyezkedés helyett talán nyitni kellett volna a publikum felé, hogy ők képezzék azt a hátteret, amire lehet támaszkodni, akár egy állami támadás ellen is (lásd USA – ALA vs. FBI). Hát most aztán nyakig ül a szarban mindenki, de azért befogott orral bőszen utáljuk egymást tovább. Gratulálok.

Nem kicsit húztam és húzom fel magamat újra és újra, akárhányszor ez a rendkívül fensőbbséges hangnem nyilvánul meg bárhol. Legtöbbször a KATALIST-en, ahol minden tiszteletem a munkában megőszült szakembereké, de a bölcsesség a nyitottságot, belátást és a türelmet is tartalmazza, nem csak a tudást. (És – bár elég igazságtalanul hangzik, de – sokszor még ez a tudás is kétes, kinek van ma szüksége pl. ősi számítógépek, katalógusrendszerek ismeretére?)

Ráadául a W3C szabványait folyamatosan fordítják magyarra is, nem lenne túl bonyolult megtalálni…

Mindegy, ez csak amolyan füstölgés volt, maga a kérdéses honlap megváltozott, ennyi alapján akár már meg is lehet találni.

MIBE, ami volt

De én meg beteg voltam, ezért személyemmel sajnos nem bővült a résztvevők száma. Állítólag jó volt, a rohadt életbe. Nem baj, jövőre megint lesz.

Addig is, megújult a MIBE honlapja, végre normális bőre van (amikor most néztem – 2006.06.09. 11:08 – akkor épp nem volt elérhető, de majd lesz marha vagyok: elszabtam a linket).

És megtaláltam a kifogást, amiért csekély egy nap után újra átállítom a bőrt: a hosszú címek nem látszanak jól.

És a nagy (alkotói) dilemma: a különböző blogszolgáltatók engedik a sablonban való kutyulást. A WP nem. Miért, ó, mondd Uram, miért van a WP-nek a világ legtöketlenebb beépített dizájnjai? (Persze ez nem zárja ki azt, hogy szépek legyenek.) Mindegy. Jó ez így. Sok pénzem lesz, lesz tárhelyem, meg mindenjóm, azt’ rakok ki WP-motorra blogot, jó dezájnnal. CSS RuleZ!