Reggeli spanyolviasz

Mennyibe kerülne a kölcsönzés meghosszabbításához odarakni egy Add to Google Calendar gombot? Lehetne egyből hozzáadni a lejárathoz SMS, email figyelmeztetést. (Azt hiszem, ilyesmiről volt szó az Utcánál is… de néha jó újra rájönni dolgokra.)

Majd kiderül, írtam a mi IKR-forgalmazóinknak.

Napi “lusta vagyok utána nézni, de jó lenne tudni” kérdés: hogy néz ki ez iCal-lal, Outlook-kal stb?

Special thnx @livililli.

Nautilus szkriptek – mail, zene, kép

Reggeli feladványunk a Nautilus miért nem tud létrehozni kijelölésből playlistet, és hogy egyáltalán a Rhythmboxnak miért ilyen szar az integrációja. Sajnos nem sikerült rájönnöm még minden részére a válasznak, egyelőre a Totem csinálja a lejátszólistákat, amiket aztán be tudok tölteni a Rhythmboxba… szörnyű (és senki ne jöjjön nekem a parancssorral, színes-szagos médiához nem vagyok hajlandó használni olyat).

Találtam viszont pár zseniális Nautilus szkriptet, amit gondoltam, megosztok a nagyérdeművel, és hát azért többet ér egy delicious-postnál. A Mundo geek gyűjteményéről van szó, egyenként is letölthetőek a csomagok, de sokkal egyszerűbb felvenni a külső tárolók közé a repójukat:

deb http://mundogeek.net/repo ubuntu all

Az se essen kétségbe, aki más disztrót használ, töltse le a csomagolt kódot és installálja. Sajnos újra kell indítani a gépet (vagy legalábbis az X-et – ctrl-alt-backspace), de utána a jobbkatt-menüben lesznek ők.

Nautilus scripts

Az első a nautilus-send-gmail, amivel a kijelölt fájlokat tudjuk helyből mailezni (saját magunknak), na mivel is, nem jut eszembe a neve…

A nautilus-mount-image segítségével CD/DVD képeket lehet mountolni.

A nautilus-tag-music automatikus tölti ki az empéhármak elérési útvonala alapján a fájlok ID3 címkéit, méghozzá műfaj/előadó/év – album/cím – szám.mp3 formátumban (ilyen struktúrában kell tárolnunk a zenénket, ha azt akarjuk, hogy működjön a dolog). Ha van az előadóról ill. az albumról kép, az is hozzáadódik a címkéhez.

A nautilus-rename-exif-data a .jpg és .tiff képeket nevezi át dátum-idő formátumra a képhez tartozó EXIF adatok alapján. (Ha nincs EXIF címke, nem jelenik meg a menüpont.)

Nekem a maradék három már annyira nem érdekes, egyrészt megoldható szkript nélkül is a működésük, másrészt igazán hasznosak akkor tudnak lenni, ha az ember egyszerre több zenelejátszót is használ. Ezek a nautilus-play-amarok, a nautilus-play-banshee és a nautilus-play-mplayer.

Koha fícsörök

Koha logoMa reggel fogok tartani egy előadást Integrált könyvtári rendszerek órán a Koháról, és arra kellett ráébrednem, hogy eddig nem nagyon írtam konkrétumokat róla itt. Úgyhogy most pótolnám (források: Koha, LibLime, OL, tipp, saját).

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet, hogy mennyire elavultnak és feleslegesnek tartom az itthon forgalomban lévő integrált könyvtári rendszereket. A web már régen túllépet rajtuk, és ha nagy néha történik is egy-egy apró lépés előre, egy rendes piacon már régen nem élnének ezek a programok (természetesen a rendes piac nem csak a kínálattól függ, hanem a fogyasztóktól is – azaz egyszerűen nincsen igény – érdekérvényesítés ezen a téren, de erről nem tépem a számat, beszéltünk róla eleget elegen). És ez főleg akkor tűnik fel, ha egy olyan alkalmazással kerülünk szembe, mint az itt megdalolt Koha, amely egyrészt könyvtárostermék, azaz valós igények alapján készül, másrészt nyílt forráskódú termék, nagy fejlesztői háttérgárdával, így ezeket a valós igényeket (majdnem) valósidejűen is elégíti ki. Akkor tehát lássuk a medvét

Jelenleg a 3.0.0 beta verziónál tartunk, a legutolsó stabil kiadás a 2.2.9.

Az eddig elnyert díjak:

  • 2000: 3M Award for Innovation in Libraries
  • 2000: TUANZ Interactive Award, Community/Not for Profit category
  • 2004: Computerworld Excellence Award for the Use of IT in a Not­for­Profit Organization (Auckland NZ)
  • 2003: Trophees du Libre, Software For Public Administration ­ Soissons (France)

Jellemzők:

  • ingyenes
  • platformfüggetlen (Linux, MacOS, Windows)
  • web alapú, teljesen integrálódni tud a weblapba
  • z39.50, MARC21, UNIMARC szabványok
  • személyre szabható katalógus szakkönyvtáraknak
  • on­line dokumentumkezelés (elektronikus könyvtár) –  ugyanazzal az eszközzel, amivel az offline dokumentumokat is
  • RSS, email és sima szöveges kimenetelek szinte bármire (pl. kedvenc szerzőre, folyóiratcikkre stb.)
  • vonalkód­készítő
  • folyóirat­kezelés
  • teljes katalógus (kölcsönzés­ és igényléskövetéssel a könyvtárosok számára)
  • web alapú OPAC, letisztult felhasználói interfész, egyszerű igénylési rendszer
  • többfeladatos (egyszerre lehet végezni benne az összes feladatot)
  • intelligens keresés (a keresett kifejezést először címben és szerzői közlésben nézi)
  • kategorizált találati halmaz
  • az összetett keresésben lehet szűkíteni csak kölcsönözhető példányokra, legnépszerűbb tételekre, életkor szerint stb.
  • webszabványokat is kezel (gond nélkül dolgoz fel weblapokat)
  • hamarosan képes lesz egyszerre több külön adatbázisban keresni (federated search)
  • sablonokból építkező megjelenés – nem kell szinte semmi HTML/CSS tudás elegáns megjelenés létrehozásához (de mi készíthetjük!)
  • többnyelvű interfész – mi is fordíthatjuk
  • mobilbarát (mobilon, PDA­-n, iPhone­-on is tökéletes használhatóság)
  • bárki fejleszthet alá (pl. egy ilyen programcsomag)
  • kipróbálható
  • szeretik az Ubuntut

Üzleti modell:

  • kettős üzleti rendszer:
    1. a szoftver ingyen van, bárki letöltheti
    2. a támogatás hozzá (installálás, felügyelet, hibajavítás, igény szerinti alakítás) pénzért (LibLime) – de magunk is elvégezhetjük mindezt (ingyen)
  • ha valaki egyszer kifizetett egy fejlesztést, az mindenki számára elérhetővé válik ingyen

Hátrányok:

  • a szabadság egyben hátrány is – nincs megfelelő képzés, kell a szakember a kezeléséhez
  • félelem az újtól – az az érzés, hogy ezentúl nekünk kell mindent
  • bizalmatlanság az „ingyenességgel” szemben
  • eléggé nehézkes a telepítése, kissé konfúz a dokumentáció (ez nyilván tisztul az idő folyamán, és talán egyszer megközelíti a WordPress Codex-et)

És végül még egy lista – újdonságok a Koha 3-ban:

  • Zebra plugin (a Zebra egy nagy teljesítményű szövegindexelő és -visszakereső motor)
  • új installáló szkript
  • szabványos API-k (SRU/W, z39.50, UnAPI, COinS/OpenURL, OpenSearch – az Amazon A9 szabványa)
  • keresztplatformos, multi-RDBMS támogatás – ezt nem vágom, de ha jól értettem, ez által tökéletesen mindegy neki, hogy milyen operációs rendszer, szervet és adatbázis dolgozik alatta
  • többnyelvűség támogatása – mivel a Zebra Unicode-ban tárolja az indexelt szövegeket, ezért teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelvről és írásról van szó (arab, héber, kínai, koreai stb.)
  • új témák (mondjuk ez a legkisebb durrantás)
  • pár új modul: hírek írása, naptár, címkekészítő (itt nyilván arról a címkéről (label) van szó, amit a könyvek gerincére ragasztunk, nem a tag-címkékről), OPAC kommentelhetőség, megjegyzések, a tranzakciók logolása, jól elmagyarázott jelentések és feladatütemező, osztályozási források, segédletek, szabályok

Persze itt most ez sokkal szárazabb, mint élőszóval, de mivel nem vagyok nagy barátja a hangomnak, ezért nem lesz podcast. Most. Egyszer majd talán…

Nyitás – nem csak a világra

Az amerikai Georgia államban 2005 óta valami nagyon nagy dolog van fejlődőben. 2006 novemberében megszületett az Evergreen 1.0, a Georgia Public Library Service (GPLS) jóvoltából, tudósít a Linux.com. Ez egy nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer (IKR – Integrated Library System, ILS), azaz a könyvtári munkafolyamat szinte minden lépése felügyelhető vele.

Adatok kockáknak: C-ben, JavaScript-ben és Perlben lett programozva, Linux Apache-on fut, adatbázishoz PostreSQL-t, kommunikációhoz Jabbert, kliensoldalon pedig XUL-t használ.

Könyvtári nyelven ez azt jelenti, hogy elég masszív és nagy kapacitású rendszer, a PINES-t (Public Information Network for Electronic Services) szolgálja ki, néhány eléggé impresszív számadat: 44 könyvtári rendszert futtat, 252 könyvtárral, az indexében 8,8 millió tétel található, 1,6 millió felhasználót szolgál ki, és 2006-ban majdnem fél millió könyvtárközi kölcsönzést bonyolított le.

Brad LaJeunesse (a PINES rendszeradminisztrátora) szerint az alap motiváció az volt, hogy kellett végre egy normális rendszer (mily meglepő… van egy OPAC-manifesztátum is még, érdemes elolvasni). Ahhoz hogy megértsük, ez mit is jelent pontosan nem árt tisztában lenni, hogy milyen költségeket úsztak meg (amik eddig nyilván voltak, és talán nem szart kaptak ennyiért): Julie Walker (PINES programigazgató) szerint a 252 könyvtárnak összesen 15 millió USD-jébe került volna új rendszer(ek) építtetése, amihez évente 5 millió jött volna állandó költségként. Ezzel a rendszerrel összesen kerül 1,6 millió dollárjába a könyvtáraknak a dolog. Kell hozzá egy szimpla Linuxos szerver, és mehet a dolog.

No de vissza a témához: az közhely, hogy az IKR a modern könyvtár alapja. Nincs IKR, nincs könyvtár. Nos, 1999 decemberében, a PINES létrehozásakor a Sirsi vállalat Unicorn nevezetű rendszerét vásárolták meg, vele együtt pedig minden kényelmetlenségét és merevségét. Néhány év múlva világossá vált, hogy kell egy nyílt forráskódú rendszer. Az alfa verzió 2005 elején jött ki, a béta 2005 júliusában. 2006 szeptemberére pedig már 252 tagosra bővült az Evergreen használó intézmények köre. Walker így számolt be az átállásról: szeptemberben egyik péntek este 6-kor bezártak a könyvtárak, kikapcsolták a rendszert, hétvégén és a hétfői Labors Day-en az átállással foglalkoztak, és keddre minden készen volt. Gondot csak a keddi forgalom jelentett, de az is szépen megoldódott. Walker szerint 25 év alatt egyszer sem volt ennyire könnyű dolga ilyen téren.

További lehetőségei a rendszernek: az nyilvánvaló, hogy a nyílt forráskód verhetetlen. Ha egyik nap felmerül egy ötlet, éjszaka elkészül, és másnap már fut is a rendszeren. A katalógus listázható, beépített helyesírás-ellenőrzővel rendelkezik, keresési tanácsokat ad (á la Google), plusz tartalmat lehet hozzáadni (aki használ valamilyen gyűjtögetős social software-t, annak ismerősen hangozhat: könyvborító, kritika, kivonat hozzáadása), virtuális könyvespolc-böngésző, a felhasználók ún. könyvcsomagokat állíthatnak össze, amelyek URL-jét illetve Atom/RSS feedjét aztán publikálhatják weblapként, elküldhetik mélben, kirakhatják a MySpace oldalukra vagy akár meg is tarthatják privátban (más nem láthatja).

Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy ez nem egyedülálló kísérlet: van pl. a Koha nevezetű rendszer is, azonban Tina Burger, a LibLime igazgatóhelyettese (könyvtáraknak segítenek adaptálni open source programokat) szerint a Koha is jó, de csak maximum 10 résztvevős rendszerhez, míg az Evergreen vidáman elfut akár több száz könyvtárral és több tízmillió rekorddal.

A PR-t kivonva a szövegből még mindig nagyon meggyőző tud lenni szerintem…

Az Evergreen blogja.

Köszönet Andrisnak a linkért.

Forrás: Linux.com

És igen. Erről a linkről tényleg egy komplett IKR-t lehet letölteni (8.7 MB tömörítve). Ingyen.