Gondolatok a magyar könyvtári folyóiratokról

Figyelem, a következő bejegyzés alkalmas lehet arra, hogy megbántsak valakit vele, ezért előre le szeretném szögezni, hogy ez csak egy jegyzet, gondolatmenet, aminek a célja a vita, nem pedig a sértés. Köszönöm.

Sokszor és sokat hangoztatott véleményem az, hogy nem méltó az az állapot, amiben a magyar könyvtári és információ-technológiai szaksajtó van, legalábbis így kívülről-alulról nézve (ez több szempontból is képzavar, kommentben lehet fejtegetni). Nem feltétlenül tartalmilag, bár újabb elvárások nyilván mindig vannak, hanem inkább technikailag, amiba nagyon sok minden belejátszik. A szekált folyóiratok most a KKK, Könyvtári Levelező/Lap, a Könyvtári Figyelő és a TMT, a KIT pedig kimaradt (szigorú vagyok, de igazságtalan), mivel eleve egy online entitásról beszélünk, másrészt pedig az inkább szemléz, tehát nem annyira elsődleges infókat közöl. Végül pedig, ha Gábornak jelzek valami technikai kifogást, akkor megoldják, de pl. a TMT-nél csak addig jutottunk el, hogy gőzük sincsen, kinél is van fizikailag az archívum (FTP-hozzáférése). Marad a wget, már ha begyűjtök előbb megfelelő mennyiségű nyugtatót (egyébként pont erről már morogtam egyet – kb. 3 éve).

  1. A mennyiség. Értem én, hogy (majdnem) minden szervezetnek van annyi önérzete, hogy kell neki egy lap, de ha kicsit mögéje próbálunk látni a dolgoknak, akkor világos, hogy jórészt egy forrásból (OKM NEFMI, NKA, pár ezer könyvtáros stb.) táplálkoznak ezek a lapok, magyarán egymásnak (is) nehezítik meg a működést. Ha fele ennyi lap lenne, pont kétszer annyi jutna mindegyiknek (a mesében, mint tudjuk, de idealizálom a helyzetet).
  2. A tartalom. Tudom, hogy nem az IT körül forog a világ, de sajnos mégis, legalábbis errefelé. Ha összehasonlítom az amerikai és a magyar lapokat, akkor elég szembetűnő, hogy mekkora különbségek vannak. Persze ez lehet a szakértelem hiánya is, de ezen lehet szerintem még a legkönnyebben segíteni (most inkább ne itt és most, hogy hogyan).
  3. A forma. Az van most, hogy a kemény borító és a kapcsos tűzés a maximum, ami kijön a büdzséből és a tartalomból. Nem azt mondom, hogy a csilivili hiányzik, de mennyivel jobb érzés és vonzóbb egy színes, legalább 100 oldalas magazint a kezembe fogni, mint egy iskolai osztályújságot… (ez meredek volt tudom, sarkítok, hogy jobban lehessen érezni a különbséget).
  4. Az archívum. Nem tudom, hogy van-e kimutatható nyeresége abból bármelyik folyóiratnak (és főleg a TMT-nek), hogy fizetős archívuma van x hónapig, illetve, hogy a megnyitott archívumban sokszor csak válogatott cikkek szerepelnek. Mondom, nem tudom, de biztos megéri, ha ennyire ragaszkodnak hozzá. Ezenkívül pedig szerintem kriminális a KKK és a Könyvtári Figyelő archívuma (két helyre szétdobva mindkettő), a TMT-é meg egyszerűen használhatatlan a szkennelt fotók olvasásához szükséges kattingatások miatt.
  5. A honlap. A KKK és a Könyvtári Figyelő nemrég újult meg, valószínűleg egy forrásból, bigup annak az áldott embernek, aki WordPress-re pakolta rá őket, jó döntés volt. A Könyvtári Levelező/Lapét inkább nem minősíteném, és a TMT-é a leginkább olyan, amit az ember egy ’90-es évek beli folyóirattól elvárna (a nyitólapról azért linkelek egy olyan képet, amit én látok a monitoromról, természetesen eszembe sem jutna mobillal megnyitni). Az viszont közös, hogy valaminek mindenképpen hiányzonia kell az oldalról, ha más nem, akkor az előfizetési információk, esetleg a kapcsolat stb. Arról meg nem is beszélek, hogy a metaadatok kezelése végkép csapnivaló mindenütt, kedves Zoteroval felvértezett kollégáim, felejtsétek el, hogy ti pofonegyszerűen fogtok bibliográfiát csinálni.

Első nekifutásra ennyi. Tudom, lehet egymásra mutogatni, meg hogy nem is, de az a szörnyű helyzet, hogy igen. Ebből meg inkább előre kéne kimászni. Mindamellett meg nem győzöm mondani, hogy mennyire nagyra tartom ezekben a folyóiratokban lévő munkát, és éppen ezért szeretnék rajtuk segíteni (lassan több a magyarázkodás, mint a szöveg).

Ja, és hogy az egész csak annak kapcsán jutott az eszembe, hogy gyorsan összedobtam egy Google Custom Search Engine-t az inkriminált folyóiratokra, és közben sikerült mindezt megfogalmaznom. A kereső pedig ezentúl az MKE portálját erősíti, az Infotár keresők menüpontjában lehet megtalálni. Nagyon tuti lett ez az új CSE, állati jó fícsörökkel jött elő, így Ádám is visszakapta a játékát (most éppen nem megy aldomain-beállítási vckok miatt), meg a KataKerbe (dettó) is élet költözik.

Ajánló

Válasz kérdésemre ugyan nem érkezett az FSzEK-ből, viszont egy ajánlás igen: létezik a könyvtárnak egy Európai Uniós Gyűjteménye, amelynek július óta blogja is van, méghozzá néha két nyelven is.

Ezenkívül van del.icio.us gyűjtemény és Google Custom Search Engine is hozzá, valamint eutube-os válogatás (hogymikvannak…). Gratulálunk (én gratulálok) hozzá!

(Egy csöndes javaslat: én ezt az FSzEK domainjén és szerverén csináltam volna, mondjuk WP-vel… : P Meg azt is megpróbálnám elérni, hogy könnyebben megtalálhassák a Gyűjtemény oldalát a könyvtár portálján. Mindenképp.)

Google Librarian Newsletter, május

Tegnap érkezett a májusi szám, tartalmi összefoglaló:

Elsőként R. V. Guha, fejlesztő ír a Google Custom Search Engine-ről egy hosszabb bemutatást, eszmefuttatást. A lényege, hogy a Google hatékonyságát és erejét alkalmazhatjuk a saját linkgyűjteményünkön, azaz “önálló”, tartalomára nézve speciális keresőmotort építhetünk. Nálunk, itt a Klogon, a KataKer és a FIKSZ E-ngine készült ezzel a motorral.

Utána Dan Appleman, fejlesztő és a SearchDotNet.com webmestere vall a .NET-tel foglalkozó lapokat kereső és feltáró lapjával kapcsolatban a CSE-ről.

A Best of the Blog válogatásba Avni Shah bejegyzése a Google Notebookról és Aman Govil írása a Google Mapsról került be, valamint az Authors@Google, amely arről tudósít, hogy a Google Books projektben szereplő szerzőkkel készült interjúk, videók új felületen kaptak helyet.

Mindemellett beszámolnak arról is, hogy a Google új keresőszolgáltatása, a Google Patent, amely szabványokat keres, elnyerte a 25 díjazottnak kiosztott New York Public Library Best of Reference 2007 díjat. Bethany Poole, a Google Book Search Marketing Managere tudósít arról, hogy a Book Searchben már jóval több könyvhöz lehet hozzáférni, mivel a digitalizálások mellett egy egyesített katalógus metaadatait is átemelték.

Ezzel együtt pedig csatlakozott a 14. és a 15. partner is a Google Books Library Projecthez, méghozzá már Európából, a Lausanne-i és a genti egyetemekről lévén szó.

Az idegen nyelven való böngészést segíti a Google Translator új szolgáltatása, amely azt teszi lehetővé, hogy saját nyelvű felületen keressünk idegen szöveget, majd ezt eleve fordítva kapjuk meg. Kicsit magyarabbul: angol lévén mondjuk nem tudok oroszul, de szükségem lenne a moszkvai metró-menetrendre, ami tegyük fel, nincs meg angolul. Ezért beírom angol nyelven a keresőbe, hogy “moscaw subway timetable”, ezt lefordítja magának oroszra és cirillre, megkeresi, majd kidobja nekem a találati listát angolul (és opcionálisan oroszul is).

Végül pedig az új kiadványok közt szerepel egy Libraries and Google Book Search című jegyzet, amely a Library Projectre feltett kérdésekre felel.

Én meg ígérem, ha összeszedem magam, újra kikerülnek a feliratkozós formok, és tisztességesebben fogok fordítani, beszámolni a dolgokról. De most sajnos vizsgaidőszak és Tandori, no meg Petri (fura, amíg Tandoriról olvastam, nem tudtam volna elképzelni, hogy valaha szinte vágyni fogok utána – egy fél nap elég volt hozzá Petriből…) és társaik. Szorít az idő.