LTR – Nyílt Forráskódú Integrált Könyvtári Rendszerek

A Library Technology Reports új, 44/9 száma a nyílt forráskódú IKR-alternatívákkal foglalkozik. Idézet az összefoglalóból:

“In the past, our options were differentiated on the basis of features, functionality, price, and performance of the software and the perceived ability for a given company to develop its products into the future and provide adequate support. Do these factors differ with open source ILS products?”

Azaz (elég szabadon):

Régebben a szoftver lehetőségei, funkciói, ára és megjelenése alapján választhattunk, valamint annak alapján, hogy mennyire látszott életerősnek az adott cég (mennyire fogják fejleszteni és adnak a termékhez kielégítő támogatást). És különböznek ezek a tényezők egy nyílt forráskódú IKR-nél?

Ezt a kérdést válaszolják meg, többek közt részletesen bemutatva az Evegreent és a Kohát is. Főbb pontok:

  • A nyílt forráskód meghatározása, valamint a hagyományos és nyílt forráskódú licensz összehasonlítása.
  • “A kereskedelmi szempont,” beleértve a tulajdonlás teljes költségét, szállítótól/terméktől való függőséget, és a közös, valamint szponzorált fejlesztést.
  • Áttekintés, beleértve a nagyobb IKR-ek történetét és hátterét, információkkal a Koharól, Evergreenről, OPALS-ról és a NewGenLib-ről.
  • Trendek a nyílt forráskódú IKR-ek befogadásában, földrajzi, licensz és szolgáltatási tényezőkkel kiegészítve.
  • A kereskedelmi célú, de nyílt forráskódú IKR-eket támogató szervezetek áttekintése (pl. LibLime, Equinox Software, Media Flex, Versus Solutions, és Index Data).
  • Egy ilyen rendszer technológiai összetevőinek specifikációi, kezdve a szerveren futó operációs rendszertől az adatbázis motorokon át a programozói és kliens környezetekig.
  • A nyílt forráskódú rendszerek szabványai, lehetőségei és funkciói, beleértve alkalmazási területét, a konzorciumok támogatását (!!!négy!4!!), az online katalógusát, és a kölcsönzések és folyóirat-kezelését.

Ha végre eljutok a munkahelyemre, megszerzem, elolvasom, és ha úgy jönnek a dolgok, akkor írok róla összefoglalót, mert érdekel engem nagyon.

Első 10 oldal szokás szerint letölthető, a többi adatbázisban vagy megvásárolható.

Könyvtári trendek 2008-ban

Június végén Karen Coombs és Sarah Houghton-Jan virtuális előadást tartottak a LITA (Library and Information Technology Association) Annual Top Technology Trends paneljén. Mindketten összeszedtek egy listát a jósolható, illetve már a házban lévő könyvtártechnológiai trendekről. Sarah egy öt pontos listát állított össze, Karen 3-at szedett össze.

Íme először az 5 pontos lista:

  1. Sávszélesség. Lassan ott tartunk (itthon is), hogy otthon az embereknek nagyobb a sávszélessége, mint a könyvtárban, főként ott, ahol sokan látogatnak egyszerre webes videómegosztó oldalakat, töltenek le, dolgoznak kollaboratívan, hallgatnak streamelt rádiót, játszanak stb, és ez még nagyobb gondot okoz, ha a könyvtár munkatársainak nincs elkülönített sávja a munkához. Szerencsére(?) ez viszont inkább globális probléma, így nem a könyvtárosoknak egyedül kell vele megküzdeni.
  2. Fenntarthatóság. Nagyon szép és jó dolog a web(2.0), de nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyugaton legalábbis tele van a web halott könyvtári/könyvtáros blogokkal (és a Klogon is van egypár… némelyikben még hiszek, hogy feltámad), a szósöl netvörkök nem frissülő, halott könyvtári profilokkal (mea culpa, a MOME Könyvtár profilját teljesen elhanyagoltam az iWiW-en – nem mert utálom, hanem mert egyáltalán az iWiW-et állati ritkán használom). El kellene kezdeni felmérni, hogy hány ember mennyi időt tölt a könyvtár webes megjelenésének alakításával (hírek, cikkek írása, dizájn, állomány feltárása, interakció a felhasználókkal stb.) – saját tapasztalat, hogy ezen a téren itthon még hatalmas hátrányokat kell behozni, mástól is tudom, hogy ha csak egy ember foglalkozik ezekkel, az egyszerűen reménytelen -, mert az legalább olyan fontos lehet, mint a fizikai.
  3. A csilli-villi dolgok helyett figyeljünk saját magunkra. Melyik mondat hangzik ismerősen?
    Meg szeretnénk csinálni, de a vezetőség nem lát benne fantáziát, és nem szeretne emberi és anyagi erősforrást fordítani erre.
    vagy
    Át kell vernünk hat bizottságon és át kell írni vagy négy pontot a könyvtári szabályzatban, így hát még egy évgi biztos eltart, mire elindíthatjuk a blogot.
    vagy
    A web- és IT-csapatunknak már egy évre előre meg van az ütemterve, így az új ötletek várólistára kerülnek.

    A könyvtár, mint szervezet, eléggé lassan működik, éppen ezért nagyon érdemes egy hosszú távú stratégiát kidolgozni a gyorsa döntések és a változtatások bevezetése érdekében. Általában az a jellemző, hogy inkább az innováció ellen van a szervezeti struktúra és a gyakorlat, ehhez pedig még hozzáadódik az inkább az idősebb korosztályra jellemző félelem a hibázástól. Mindezen felül a bürokrácia embertpróbáló rendszere az, ami képes csírájában elfojtani bármiféle újítást. Egyrészt magának a rendszernek az őrületes komplexitása, másrészt a kisember-érzés (főleg az új munkatársakra jellemző ez), harmadrészt pedig az időhiány, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a munka mellett az adminisztrációval szórakozzon az ember. Azok, akik le tudták rombolni az emberek valamint a könyvtárak és az innováció közt lévő falakat, azok az LJ vagy a Computers in Libraries folyóiratok ajánlóiban szerepelnek. Ezekre egytől egyig jellemző, hogy a szervezeti struktúrájuk a lehető legegyszerűbb – egyértelműen ez a járható út hosszú távon.

  4. Katalógusok. A jövő katalógusainak globálisan kell megvalósítaniuk, amit jelenleg csak egy-két előre mutató fejlesztés tesz lehetővé: a felhasználókat segíteni kell a címkézés, bírálat írásának, a megosztás, a követés stb. lehetővé tételével. Nem lenne szabad korlátozni a felhasználók által létrehozott plusz tartalmat, ráadásul ezeket könyvtárak közt kéne tudni kezelni, azaz egy másik könyvtárban létrehozott plusz tartalom jelenjen meg a saját katalógusunkban is. Sőt: nem csak a katalógusok, hanem a “közösségi” (nagyon nagy idézőjel!!!) oldalak (Amazon, Facebook) és a katalógusok közt is meg kéne ennek valósulnia.
  5. Nyílt hozzáférésű tartalmak. (Én úgy érzem, ez a kérdés itthon még jó ideig nyitott marad – legalábbis addig, amíg nem éri el egy erős lobbi a szerzői jogi törvények normalizálást – a jelenlegi rendszerre nálam az idióta a legenyhébb jelző.) A könyvtárak nemsokára át fognak állni a teljes digitális tartalomszolgáltatásra – fizetés ellenében. Ez így lesz a hangoskönyvek, enciklopédiák, folyóiratok esetében, de emellett nagy hangsúlyt fognak kapni a nyíltan (értsd: ingyenesen) hozzáférhető anyagok, ld. a már ma is létező Project Gutenberg, Directory of Open Access Journals stb.

És akkor nézzük Karen 3 pontját:

  1. API-k. Az egyik legburjánzóbb területe a webnek az API-k világa. A könyvtárak egy részének talán eddig sem volt idegen ez a dolog, de az az igazság, hogy az eddig hozzáférhető bibliográfiai adatoknál azért jóval több lehetőség van a könyvtári adatállományban. És miközben a felhasználóink élete válik ettől jobbá, addig sokkal nagyobb lesz az esélye eleve digitálisan létrejött tartalmak és gyűjtemények felfedezésének. Ideje lenne a könyvtári szoftverek fejlesztőinek felébredni, és észrevenni, hogy a könyvtárak nyitni szeretnének a felhasználók felé (néhány szolgáltató már megtette ezt, és ez nekünk jó). Ugyanakkor nem ártana, hogy szabványos API-k készüljenek, nem szerencsés huszonötféle API-t készíteni, ugyanis arra huszonötször kell átírni ugyanazt a kódot. Végül pár API, amire érdemes figyelni fejlesztés közben: Open Library API, WorldCat API, Google Book Search API, LibraryThing API, közös keresők (MetaFind, LibraryFind) API-jai, OpenURL resolver API-k (SFX, Serial Solutions), megosztó oldalak (pl. Flickr).
  2. Virtuális, valós idejű részvétel az oktatásban és a konferenciákon. A web tele van virtuális osztálytermekkel és oktatással, ezekben mind részt vehetnek a könyvtárak, könyvtárosok.
  3. Mobil eszközök és technológiák. Az iPhone második generációjával és a Google mobil fejlesztéseivel egy új szintre léptek a mobil eszközök (ezt a kijelentést azért nem árt némi szkepticizmussal fogadni, bár ugye kérdés, hogy mi az új szint…). Ehhez pedig nem csak megjelenésben, hanem szolgáltatások terén is igazodni kell.

Szóval ez most az aktuális kép a két könyvtáros szemszögéből. Sajnos én nem érzem magam akkorának, hogy bármit is jósoljak, szerencsére nálam sokkal avatottabbak megtették helyettem: Berényi Konrád (online marketing) és Gina (webdesign) 2008-as előjelzése (és emellett még vannak az ún. megmondóemberek, ld. pl. Doransky és Márk).

  • Talán annyit megkockáztatnék, hogy egy-két éven belül elindul egy kis nyitás a FOSS felé, valamint egyre általánosabbá válnak a “portálok”, blogok. Lassan kezdődik a valódi web2 felfedezése (avagy élet az iWiW-en túl), kezdődnek képzések, nő az érdeklődés.
  • A magyar könyvtári szoftverek szempontjából nem sok újat várok, ha olyan ütemben fejlődnek tovább, ahogyan eddig, akkor két-három éven belül nem lesz gyökeres változás. Szájtépés, de jó lenne nyitni a web felé (API, közösségi funkciók) és megoldani a mobilos megjelenést is. És akkor még egy csomó olyan alapvető funkcióról nem beszéltem, mint az online beiratkozás, díjfizetés, emailes értesítések, kilométeres listát tudnék írni…
  • Szerintem a szerzői jogi cirkusz is marad úgy ahogy van, itt minimum egy olyan meteor kéne, ami kipusztította a dinoszauruszokat (persze van rá esély, miért is ne).
  • Őszintén bevallom azt is, hogy nem sokat várok a jövőtől sem. Legalábbis nagyon nem látom az “utánpótlást”.

Nem akarok rózsaszín ködben élni: sehol sem vagyunk, állati sok feladat van, ráadásul ez mind ránk szakadt a FITT-ben (erről szeretnék írni egy hosszabbat, de egyrészt írtam, másrészt meg nem biztos hogy pontosan le tudnám írni, amit szeretnék – na majd ősszel, addi sok víz fog lefolyni a Dunán). Jippí.

Egyébként a LITA blogon durván félévenként jelennek meg trend-előrejelzések, érdemes a régebbieket is átböngészni – az első 2005 június 16-án született, 3 éves távlatból már elég jól meg lehet ítélni a dolgokat.

Jézus és az Open Source

Ubuntu CEHa már úgyis elbaromkodtam a délutánomat, akkor legyen kicsit fun.

Szóval, az történt, hogy találtam egy olyat, hogy… Aztán a WhatWouldJesusDownload.com című oldalt. Nem kommentálnám. Muhaha. Van humoruk a készítőknek. Engem csak a favicon színe zavar. Nem hiszem, hogy direkt lett temetői a dizájn.

A … helyére először odaakartam írni egyből az Ubuntu CE-t, de aztán mégis inkább külön. Szóval ez az Ubuntu Cristian Edition. Naggyot üt : D Én magamban fejet hajtottam azok előtt, akik ezt összerakták. Biztos hónaljszagú programozók töviskoszorúval és rózsafüzérrel (olyan is van bele integrálva, WINE-nal), de akkor is. Tetszik, komplex és kidolgozott móka.

WPopac – OPAC 2.0

Wow: megszületett az első blog-alapú OPAC, a WordPress motorra épített WPopac. Casey Bisson a Plymouth State University Lamson Library-nak készítette ezt az alkalmazást, amely átvette a blogok minden hasznos tulajdonságát: permalinkek, kommentek és tackback-ek. De nem csak ez az előnye, hanem mivel a WP-nek hatalmas tábora van (jelenleg 350000 blog van bejegyezve csak a WordPress.com-on, és akkor még nem is beszéltünk az önálló blogokról), ezért könyvtáron kívüli emberek is fejlesztik a különböző API-kal és stíluslapokkal. Ez a rendszer nem kívánja leváltani az integrált könyvtári rendszereket (azok számtalan olyan feladatot látnak el, amelyeket kifejleszteni az új rendszerben eléggé nehéz feladat lenne), a régiekkel párhuzamosan haladva azonban kiválóan használható. Egyik hatalmas előnye az ingyenesség és a nyílt forráskód, így nem kell drágán megvásárolni, illetve a fejlesztéseket külön-külön beszerezni, ill. nem kell egyeztetnia fejlesztőkkel, ha az embernek egy jó ötlete támad. A WP-t programozni nem túl nehéz feladat (bevallom, én még nem láttam neki, tekintve, hogy egyelőre nincs saját “lakhelyem”, így kénytelen vagyok beérni az instant szolgáltatásokkal), így bárki néhány hét-hónap alatt beletudja magát annyira ásni a rendszerbe, hogy ne okozzon problémát egy-egy kisebb (később aztán nagyobb) módosítás kivitelezése. És ami szintén nem hátrány: valószínűleg rá fog annyira cuppani a nép (úgy általában, tehát az USA-tól Japánig a WP- és könyvtár-felhasználók), hogy özönleni fognak a plugin-ek.

Állítólag lehet szidni meg dícsérni is, nekem az ötlet tetszik, és valahol szerintem erre felé kéne keresni a jövő útját (ahh, de szép volt… ; )

Forrás: ALA TechSource