USA könyvtárak számokban

OCLC felmérésAzért a porosodó cikk után nem ártott volna legalább egy ilyesmi. Az OCLC jelentése a legfrissebb, 2010-es adatokat foglalja össze szépen megrajzolva. Pár adat:

  • naponta 300 000 amerikai használja munkakeresése közben a közkönyvtárakat,
  • 12 000 ingyenes wifipontot szolgáltatnak a könyvtárak, ezzel leelőzve a Starbucks egész világot lefedő 11 000 pontját,
  • havonta 2,8 millió állampolgár veszi igénybe az üzleti életéhez a könyvtárak szolgáltatásait,
  • a 181 millió bankkártya mellett 151 millió könyvtári tagkártya van forgalomban az USA-ban,
  • naponta 2,1 millió DVD-t kölcsönöznek könyvtárból,
  • kb. ugyanakkora a napi kölcsönzési forgalma a könyvtáraknak (7,9 millió könyv, 22 millió USA dollár értékben), mint a FedExnek az egész világon (8 millió).

Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy miért fontos az ilyen jellegű felmérések közlése (ilyen csomagolásban). De az sokkal izgalmasabb lehet, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak a könyvtárak a tengeren túlon, amivel sikeresen vehetik fel a versenyt a piaci szolgáltatókkal. Ezek:

  • munkakeresés,
  • segítség a mindennapi üzleti életben,
  • wifipontok,
  • DVD-kölcsönzés,
  • könyvkölcsönzés,
  • konferenciaterem-szolgáltatás.

Nyilván ezek mind megvannak itthon is, legalábbis többé-kevésbé (mindegyikre lehet hozni magyar példát is). De a fő különbség egyrészt ennek a kommunikációjában van, mert ha nem tud senki egy szolgáltatásról, akkor az kvázi nem is létezik (és itt a tudás nem azt jelenti, hogy harmadik próbálkozásnál az eszébe jut az állampolgárnak a könyvtár, hanem hogy a vérében van, ha úgy tetszik, belé van sulykolva, hogy a könyvtár az elsődleges információgyűjtő hely), a másik pedig ennek fontosságának a felismerésében. Gyakorlatba átültetve ez szerintem azt jelenti, hogy egy könyvtár nem zárhat ki senkit és semmit sem a szolgáltatásai köréből. A tervezés során pedig tisztázni kell a korlátokat, majd azokat kreativitással és rugalmassággal szétfeszíteni. Ez pedig sajnos csakis vezetői szinten működik hazánkban, legalábbis jelenleg – ez az utóbbi pár év kicsit keserű tapasztalata számomra.

A dokumentum letölthető színesben és nyomtatóbarát fekete-fehérben is (PDF mindkettő), és csak két oldal, úgyhogy letöltésre fel!

via Stephen’s Lighthouse

Digitális identitás – felhívás közreműködésre könyvtárosoknak

@kiazami szólt, hogy könyvtáros segítőket keresnek egy digitális identitással foglalkozó felmérés összeállításához. A felmérés a ThisIsMe projekt része, ami a University of Reading keretében működik.

Add tovább!

Van időd egy kérdésre?

A New York Public Library nekem már örök etalon marad, és a legújabb “húzásuk” is csak ezt erősítette. Most, hogy tele van a web usabilityvel meg hőtérképpel (még a Google sem rejtegette az ez irányú felméréseit), a new yorki közkönyvtár sem szeretne lemaradni, ráadásul ahogy készítik a felmérést, az nagyon ügyes csomagolásban van tálalva.

Van időd egy kérdésre?

És ha van, miért ne lenne, akkor sem kell irkálni, csak egyet kattintani – egy olyan típusú kérdésre, hogy az adott (weblap-) képen hol tudnád elképzelni az adatbázisok / folyóirat / események menüpontot, vagy te hogy hívod a könyvtárhasználót stb. És ha megválaszoltad a kérdést, újra a kiinduláshoz jutsz, ahonnan visszamehetsz a kezdőlapra vagy rászánhatsz még 20 másodpercet egy újabb kattintásra.

Így kell, kéne ezt csinálni…

A Google-nemzedék mítosza

Az USC-hez tartozó Center of Digital Future felmérése szerint egyáltalán nem annyira triviális, hogy a gúgli majd mindent megmond. A mégkérdezettek csupán 51%-a mondta azt, hogy szinte minden információt meg lehet szerezni a keresőmotorok segítségével.

Legutoljára a British Library kérdezte meg olvasóit, hogy mennyire veszik igénybe ezeket az eszközöket. Az eredmény – életkortól függetlenül -, hogy még mindig sokkal fontosabb a személyes ajánlás, messze maga mögött hagyta minden esetben a Google Scholart.

Age Differences In Article DiscoveryA tapasztalatok szerint a legfiatalabbak járnak a legkevesebbet könyvtárba, viszont ők adnak a leginkább a személyes tanácsra és használják legkevésbé a Google Scholart. Utánuk megnő a könyvtárlátogatási arány is, valamint kiegyensúlyozódnak az eszközhasználati arányok is.

A tanácsok csereberéjének egyik legnagyobb generátora pedig még mindig a szociális háló/közösségi alkalmazások, mint pl. a Facebook, amely teret ad a tapasztalatok cseréjére. Hasonlóan erősek a tudásmegosztó helyek is, mint pl. a Wikipédia, ahol egyre nagyobb elfogadottságot ér el a könyvtárosok jelenléte, vagy a Flickr, ahová a Library of Congress kezdte publikálni a képarchívumát (Ádámnál bővebben).

És hogy mi a tanulság az egészből? Egy, hogy egyáltalán nem igaz a Google-mítosz, azaz nem mindenki egyből esik neki a gúglinak vagy más keresőnek. Kettő, hogy a könyvtárosoknak be kell épülni a közösségekbe, méghozzá ezeknek az alkalmazásoknak a segítségével (egy pár hónapos még csak pl. a Kreditvadász, de ott van a Turulcsirip – ahol főleg ajánlom Koronix játékát, a találdkit – stb.).

És addig húztam az időt (tegnap reggel óta), míg a Webisztán lehozta. Nem megyek újságírónak. Sem.

De legalább marhaságot sikerült kikövetkeztetnie belőle. Szerintem.

Forrás: SearchEngineWatch

Megyei könyvtárak információszolgáltatása (ádolgozott)

[Megjelent: Könyvtári Levelezőlap 2006/3., 3-7.]

2005 szeptemberében a BBC bejelentette, hogy munkatársai, a naponta átlag 6 ezer, de néha több mint 20 ezer hozzájuk érkező e-mailt egyszerűen képtelenek kezelni, ezért október 10-én egy új rendszert állítottak működésbe, amely hatékonyabban birkózik meg a hallgatói-olvasói észrevételekkel, hozzászólásokkal. Maga a bejelentés talán magyar füllel azért szokatlan, mert nekünk néha már az is meglepő, ha elolvassák megjegyzéseinket. A brit példa kapcsán a „Hírbehozó” blog szerkesztője is végzett egy online felmérést, melynek során a nagyobb médiumok válaszadási arányát tesztelte le – elkeserítő, 50%-os eredménnyel.

Az említett felméréséből kiindulva véltem úgy, hogy a hírszolgáltató médiumok mellett a könyvtárakon is hasonló felmérést kéne végezni, hiszen egy modern bibliotéka elsődleges funkciója a minél szélesebb körű és minél alaposabb információszolgálatás. A felmérést online (e-mailon keresztül) végeztem, mint az egyik leggyorsabb (és a telefonhoz képest maradandó) módján a kommunikációnak.

A könyvtár stratégiai tervezésénél alapvető tényező az olvasószolgálat kialakítása – természetesen a felhasználói igények maximális figyelembe vételével. Sheila Corall [Sheila Corall: Stratégiai tervezés – könyvtárak és információs szolgáltatások számára. [Ford. Murányi Péter – Pálvölgyi Mihály]. Budapest, OSZK. 1998. 19-20. p. (Aslib menedzsment füzetek)] ehhez a „PZB SERQUAL” modellt ajánlja, amellyel egy tízdimenziós szempontrendszert állíthatunk fel a szolgáltatás minőségének elemzéséhez:

  1. megbízhatóság (a következetesen nyújtott teljesítmény, idesorolnám az időt is, mint tényezőt, bár ez külön nincs megemlítve),
  2. fogékonyság (az igényekhez való igazodás, hajlandóság, készség az ügyféllel szemben),
  3. kompetencia,
  4. hozzáférés (milyen könnyen lehet kapcsolatot teremteni a szolgáltatással, elérhetőség),
  5. udvariasság,
  6. kommunikáció (a felhasználó számára is érthető nyelv használata),
  7. ismét megbízhatóság, mint szavahihetőség,
  8. fizikai, pénzügyi biztonság (az adatok bizalmas kezelése),
  9. a felhasználók igényeinek megértése, odafigyelés,
  10. eszközök (fizikai-technikai tényezők).

Természetesen ezek a szempontok nem csak a tervezésnél, de a folyamatos (vagy időszakos) kontroll folyamán is szerepet kaphatnak, és kell is kapniuk. Corall megemlíti, hogy ennek a modellnek az alkalmazása nem egyszerű és gyors feladat, de véleményem szerint az egyre teljesítményigényesebb világban ez sokszorosan megtérülő fáradtság. Nagyon fontos része a stratégiai tervezésnek (és ezen belül is a marketingtervezésnek) a visszacsatolás, az utólagos belső elemzés, amelynek nyomán elvégezhetjük a szükséges átalakításokat, és igazodhatunk a változó igényekhez. Ez a felmérés ehhez szeretne egy kicsit hozzájárulni.

A tízpontos modellt négy szempontra sűrítettem, és ezek alapján végeztem el a minősítést:

  1. elérhetőség (a honlap kialakítása, „felhasználóbarátsága”, milyen könnyen lehet megtalálni azt az e-mail-címet, amelyről a legnagyobb valószínűséggel lehet választ kapni) [Az elérhetőség esetében nem pontoztam, csak írásban minősítettem. A megyei könyvtárak honlapjainak kialakításával Fejős László és Payer Barbara foglalkozott részletesebben (Fejős László – Payer Barbara: Honlapnézőben: megyei könyvtárak az interneten. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2003. 12. évf. 10-12. sz.],
  2. reakcióidő, [Mivel a leveleket szombaton küldtem el, ezért az idő számításánál az egyszerűség kedvéért elvettem a vasárnapot – 24 órát –, így a valós válaszidő a feltüntetetteknél egy nappal több.]
  3. információtartalom,
  4. udvariasság.

A pontozás az időnél a következőképpen nézett ki: az egy napon belüli válaszok 3, az egy és két nap közötti válaszok 2, az azon túliak pedig 1 pontot kaptak. Az információtartalomnál és az udvariasságnál meghatároztam a legjobb és legrosszabb válaszokat, ezek kapták meg a maximum (5) és minimum pontszámot (1, illetve egy esetben 0), a többit pedig ezek között helyeztem el.

A felmérés alanyainak a megyei könyvtárakat és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat (a következőkben: FSZEK) választottam ki, egyrészt, mert átlátható a mennyiségük, másrészt ezeknek státusa véleményem szerint megköveteli az általam feltett kérdésre a válaszadást. A könyvtárak listája a következő:

+

A leveleket 2005. október 1-jén, szombaton, 16:29 és 17:52 között adtam fel. Az e-mailben feltett kérdés így hangzott:

“Tisztelt …! Illatszerkereskedésem van, és azt szeretném megtudakolni, hogy a Törökországból behozott parfümre mennyi vámot kell fizetni literenként. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: …”

Választ a 20 levélből 10-re kaptam, illetve a miskolci könyvtár mailer-démonjától, hogy a levelemet nem tudta kézbesíteni, a nyíregyházi könyvtár honlapját pedig még elérni sem tudtam. A 10 válasz a következő könyvtárakból érkezett:

  • Szeged (kiküldve: 2005.10.01. 16:41, válasz: 2005.10.04. 15:27 – 1 nap és 23 óra),
  • Székesfehérvár (kiküldve: 2005.10.01. 16:42, válasz: 2005.10.04. 9:40 – 2 nap és 5 óra),
  • Debrecen (kiküldve: 2005.10.01. 16:55, válasz: 2005.10.03. 7:27 – 14 óra 30 perc),
  • Tatabánya (kiküldve: 2005.10.01. 16:55, válasz: 2005.10.05. 14:16 – 2 nap és 21,5 óra),
  • Kaposvár (kiküldve: 2005.10.01. 17:05, válasz: 2005.10.05. 8:39 – 2 nap és 15,5 óra),
  • Szentendre (kiküldve: 2005.10.01. 17:05, válasz: 2005.10.03. 12:05 – 19 óra),
  • Veszprém (kiküldve: 2005.10.01. 17:16, válasz: 2005.10.03. 9:56 – 15,5 óra),
  • Salgótarján (kiküldve: 2005.10.01. 17:30, válasz: 2005.10.03. 14:45 – 21 óra),
  • Zalaegerszeg (kiküldve: 2005.10.01. 17:34, válasz: 2005.10.03. 10:04 – 16,5 óra),
  • FSZEK (kiküldve: 2005.10.01. 17:34, válasz: 2005.10.03. 15:26 – 22 óra).

Szeged (Somogyi Könyvtár)

A honlap szép, egyszerű, semmi bonyolítás, nagyon jól használható. Elérhetőségek rögtön a kezdőlapon elhelyezve, mindent összevetve nagyon precízen összeállított lap. A honlapjuk szerint szombaton 16:00-ig vannak nyitva, tehát nem is várható el, hogy ha zárás után háromnegyed órával küldök levelet, akkor arra még szombaton válaszolnak. Azonban hétfőn már dolgoznak, és csak kedd délután (15:27) kaptam választ. Levelük viszont nagyon udvarias, benne a TARIC honlap címe és a parfümök vámtarifa-száma (3303001000).

Idő: 2 pont,
tartalom: 3 pont,
udvariasság:
3 pont.
Összesen:
8 pont.

Székesfehérvár (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár)

A honlapjuk első látásra ijesztő. Egy kicsit szét, akarom mondani összefolyó képet mutat. Maga a felület egyszerű, de a strukturáltság nagyon hiányzik belőle. Így sajnos szinte teljesen áttekinthetetlen, és nagy gyakorlat szükséges, vagy pedig (viszonylag) hosszas keresgélés után lehet csak megtalálni az e-mailokhoz elvezető linket (igaz, hogy jól van elhelyezve – fönt középen -, de nincs kiemelve, eltűnik a többi menüpont között). Ha eljutottunk a címekhez, akkor már könnyen lehet választani. (Így utólag annyira nem tartom rémesnek a helyzetet, de most sem tetszik.) A válasszal teljesen elégedett voltam. Bár a könyvtári adatbázis nem friss, de megkaptam szintén az Adózási és Vámunió DDS honlapját (adatbázis-gyűjtemény, ez tartalmazza a TARIC-ot is), és a Vám- és Pénzügyőrség székesfehérvári elérhetőségeit.

Idő: 2 pont,
tartalom: 5 pont,
udvariasság:
5 pont.
Összesen:
12 pont.

Debrecen (Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár)

A honlapjuk egyszerű, célratörő, de hiányzik a menüpontok rendszerezése (a kezdőlapon egy kicsit sok opció szerepel, ami nem könnyíti meg a keresést – és most már hozzáteszem a kezdőlap görgetését, ami szintén nem túl szerencsés dolog). Ezzel együtt is gyorsan áttekinthető, és minden lényeges információ szerepel rajta. Levelük eléggé lakonikus volt, de megkaptam a Vám- és Pénzügyőrség honlapjának a címét, bővebb információ sajnos nem állt a könyvtár rendelkezésére. És nem mellesleg: ez volt a leggyorsabb válasz.

Idő: 3 pont,
tartalom:
1 pont,
udvariasság:
3 pont.
Összesen:
7 pont.

Tatabánya (József Attila Megyei Könyvtár)

A honlapjuk az egyik legjobb. Ami kell és lényeges információ, az szinte kiszúrja a szemet, mindez gyönyörűen letisztult formában… Nagyon tetszik. Ha pontoznám a honlapokat, biztos, hogy a maximumot kapná. Válaszból rögtön kettőt is kaptam (háromnegyed órás eltéréssel). Az első arról tudósított, hogy a könyvtárban (a helyi hálózaton) rendelkezésre áll a Complex DVD jogtár havi frissítéssel. A második levélben szintén megkaptam a VPOP ajánlását és a TARIC adatbázisának a címét. Összesítve a válasz tömör és kielégítő volt, plusz pont, hogy kaptam egy kiegészítést (tehát egyrészt törekedtek a minél gyorsabb információszolgáltatásra, másrészt nem volt lezárva az ügy, továbbfolyt a keresés).

Idő: 1 pont,
tartalom: 3 pont,
udvariasság: 2 pont.
Összesen:
6 pont.

Kaposvár (Megyei és Városi Könyvtár)

Honlapjuk kevésbé áttekinthető, és – szerintem – a teljesen lényegtelen információk vannak ordítóan nagyra kiszedve. Az egészet pedig sikerült a grafikus elemekkel teljesen szétzilálni. Ízlések és pofonok… (annak viszont nem sok köze van az ízléshez, hogy mennyire könnyen lehet elérni az egyes – lényeges – információkat. Az e-mail cím pedig úgy el van bújva…). A válaszból megtudhattam, hogy kiskereskedelmi forgalomban igényelhetek ún. vámjegyet, ami 350 euróig ingyenessé teszi a behozatalt. Ezenkívül megkaptam a kötelező vám mértékét (3,5% + 25% ÁFA), végül pedig egy tanácsot, hogy további kérdésekkel forduljak az illetékes Vám- és Pénzügyi Hivatalt (sajnos elérhetőséget nem kaptam hozzájuk).

Idő: 1 pont,
tartalom: 3 pont,
udvariasság:
3 pont.
Összesen:
7 pont.

Szentendre (Pest megye)

Flash-sel készült honlap, ami nem feltétlen előny (pl. egy csomó helyen – így az ELTE Könyvtártudományi Tanszék géptermében nincs felrakva flash, és nincs admin hozzáférésem…), mindamellett esztétikailag szép. A honlap egyébként viszonylag jól használható. A szentendrei válasz is eléggé rövid volt (ezzel szemben nagyon gyors), de annyit megtudtam, hogy a parfümök vámjánál a töménység is számít. “Ennek megállapítása céljából speditőrhöz kéne fordulnia”, vagy a VPOP-t felhívnom (06-1-470-4122). Sajnos ez a kérdésemre (elvárásaim alapján) igencsak részválasznak mondható.

Idő: 3 pont,
tartalom:
2 pont,
udvariasság: 2 pont.
Összesen:
7 pont.

Veszprém (Eötvös Károly Megyei Könyvtár)

A honlap egyszerű és ízléses. Könnyű a navigáció, korrekt a menürendszer, ez a lap is maximumpontos lehetne. A tartalmilag legkielégítőbb választ innen kaptam. A TARIC-adatbázisból a vonatkozó részeket bemásolták a levélbe, plusz a VPOP teljes budapesti elérhetőségét, faxostul, postai címestül, váminformációs szolgálatostul. Az összes e-mail közül ezt tudtam a legtöbbre értékelni.

Idő: 3 pont,
tartalom:
5 pont,
udvariasság:
2 pont.
Összesen:
10 pont.

Salgótarján (Balassi Bálint Megyei Könyvtár)

Úgy tűnik, egy év alatt a salgótarjáni könyvtár honlapja változott meg a legjobban. Portálrendszer, egyszerű, ízléses, jó : ) Elérhetőségek középen, tetszik. (Tavaly csúnyán lehúztam őket, most eszembe sem jutna ; )

A válaszon igazából nem nagyon tudtam kiigazodni: ha akarom, akkor egy elég “határozott” visszautasítás, ha akarom, szíves útbaigazítás. Nekem valahogy mégiscsak az első verzió tűnik valószínűbbnek. Ennek ellenére megkaptam a Vámszolgálat elérhetőségeit, a lehető legnagyobb részletességgel. Azonban sajnos, ez sem tudta felejtetni azt a rossz szájízt, amit a válasz első része hagyott maga után (ld. a cikk végén).

Idő: 3 pont,
tartalom: 3 pont,
udvariasság:
0 pont.
Összesen:
6 pont.

Zalaegerszeg (Deák Ferenc Megyei Könyvtár)

A zalaegerszegi honlap is rendkívül jól sikerült, csak annyit tudnék róla mondani, mint a szegediről. A küldött válasz ezzel szemben kevésbé felelt meg az elvárásaimnak. Egy mondat, benne a VPOP e-mail-címe.

Idő: 3 pont,
tartalom:
1 pont,
udvariasság: 1 pont.
Összesen:
5 pont.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A honlapjuk kitűnő, a könyvtári kölcsönzés meghosszabbításától a szolgáltatáskeresésig minden megvan, ami szem-száj és olvasó ingere. A válasz gyorsan jött, de alig volt több, mint a zalaegerszegi (e-mail-cím mellett kaptam telefonszámot és postai címet is). Gyakorlatilag megérkezetek kimásolva a www.vaminfo.hu-ról az elérhetőségek.

Idő: 3 pont,
tartalom: 2 pont,
udvariasság:
1 pont.
Összesen:
5 pont.

A pontszámok alapján Székesfehérvár (12) a nyertes, de általában véve úgy vélem, hogy minden könyvtár nyert, amelyik küldött választ.

honlap

idő

tartalom

udvariasság

összesen

Szeged (3. hely)

1 nap és 23 óra

++

2

3

3

8

Székesfehérvár (1. hely)

2 nap és 5 óra

– (átláthatatlan)

2

4

5

11

Debrecen (5. hely)

14 óra 30 perc

+

3

1

3

7

Tatabánya (6. hely)

2 nap és 21,5 óra

+++

1

3

2

6

Kaposvár (4. hely)

2 nap és 15,5 óra

– (átláthatatlan)

1

4

3

8

Szentendre (7. hely)

19 óra

— (flash)

3

1

2

6

Veszprém (2. hely)

15,5 óra

++

3

5

2

10

Salgótarján (8. hely)

21 óra

+

3

3

0

6

Zalaegerszeg (9. hely)

16,5 óra

+++

3

1

1

5

FSZEK (10. hely)

22 óra

+ (portál)

3

1

1

5

És akkor sorban a könyvtárak:

  1. Székesfehérvár
  2. Veszprém
  3. Szeged
  4. Kaposvár
  5. Debrecen
  6. Tatabánya
  7. Szentendre
  8. Salgótarján
  9. Zalaegerszeg
  10. FSZEK

Végül kiemelném pár jellemző válasz részletét:

  1. “Mellékelek egy webcímet, ahol talál vámmal kapcsolatos információt, címet, telefonszámot, e-mail címet. Ilyen jellegű hiteles információt mi nem tudunk adni.”
  2. “Kollégámnak egyáltalán nem feladata a közhasznú kérdések megválaszolása, ezért továbbította hozzám a kérdést. Sajnos, nem tudunk rá válaszolni, a rendelkezésünkre álló könyvtári eszközök (CD Jogtár, internet) és könyvtárosi tudás nem elegendő ehhez. A téma jellegéből adódik, hogy a kereskedelmi váminformációkat nem hozzák nyilvánosságra olyan részletességgel, mint az utasforgalomra vonatkozókat. Mivel a válasz magasabb fokú szakismeretet igényel, nem esik a lakossági tájékoztatás körébe.”
  3. “Hozzánk intézett kérdésére minden bizonnyal készségesen (és talán nagyobb hozzáértéssel is) válaszolnak a következő e-mail címen: […]
  4. “Megtisztelő a bizalma, de ilyen jellegű információk szolgáltatásánál igen óvatosak vagyunk. Nem szeretném, ha Önt anyagi kár érné amiatt, hogy nem naprakész az adatbázisunk. Éppen ezért inkább ajánlok Önnek olyan információforrásokat, amelyek 100%-os biztonsággal megadják a szükséges felvilágosítást.”

Ezzel a pár példával szeretném kiemelni, mennyire sok függ a fogalmazástól. Véleményem szerint az első két példa esetében többet használt volna, ha csak az elérhetőséget kapom meg, kommentárok nélkül, mivel az első a saját, a második az egész könyvtárosság kompetenciáját vonja kétségbe. A harmadik kiragadott példa helyettesíthetné talán a legjobban és legsemlegesebben a negatív szemléletű hozzáállást. A legjobb megoldás a negyedik, szerintem zseniálisan fogalmazza meg majdnem ugyanazt, mint az első kettő. A különbség szembetűnő. Talán ezek után nem szorul magyarázatra, miért is olyan fontos a tartalom mellett a stílusra is odafigyelni. Legyen bármilyen pontos és részletes a kiszolgálás, ha közben egy fél mosolyt sem kap az ügyfél, nem fog elégedetten távozni, még ha ez így nem is fogalmazódik meg elsőre benne. Sajnos az első két válaszról nekem rögtön a könyvtáros-sztereotípia ugrott be („Csöndet! Csöndet!”), a harmadik teljesen semleges, míg a negyedik után jólesően kezdtem volna keresni a hivatkozott intézmény(eke)t.

A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Az információszolgáltatásnál ennek analógiájára lehetne mondani, hogy szintén három dolog biztosan kell hozzá: mosoly, mosoly és mosoly…

visszhangja a visszhangnak

múlt héten kaptam egy adagot (az én észrevételem szerint) az átlagos magyar mentalitásból az arcomba a cikkem kapcsán egy tanáromtól (amúgy minden tiszteletem az övé).

az egyik fő észrevétel az volt, hogy “kár volt megírni a cikket, mert ezt csak a …-félék tudják felhasználni a könyvtárak ellen”, (a … egy név, de csak azért sem írom le, azt hiszem, véres sebeket vakargatnék…) és hogy “én is utálom, ha e-mailon kérdeznek valamit, múltkor is a katalisten jött valami, hát gondolja, hogy válaszoltam rá?”, ráadásul “a könyvtáraknak nem is ez a valódi feladatuk, a felhasználó jöjjön be, ha akar valamit.” kicsit fájdalmasan érintettek ezek az észrevételek, de megpróbáltam higgadtan megfogalmazni válaszomat (ha ott rögtön nem is, mivel egy kicsit elöntött az indulat, és tanári mivolta, valamint az idősebb ember tisztelete nem engedett helyből szóhoz jutni…).

és ha majd holnap megírom a nyelvtörténet zh-mat (amire most éppen tanulnom kéne:), be is gépelem, mert a keltában ugyan fantasztikus kávét adnak (igen, ez reklám…), de számítógép csak akkor van, ha viszek (laptop, jejeje:), internet meg mégúgyse, az ibiben meg nagy a tömeg, és különben sincs wireless kártyám (egyelőre, amig nem veszek, vagy lopok az oszkból, bár ott 50e-t kell fizetni érte, ha nem adom vissza… nem értem, 7500ért már simán lehet venni. hiába, fogadjunk, hogy közbeszerződtek ezek is).

kiegészítés (2006.05.11.): nem írok rá reakciót. nem tudok higgadtan válaszolni.

Összesítő táblázat és ezzel vége (?)

honlap

idő

tartalom

udvariasság

összesen

Szeged
(3. hely)

1 nap és 23 óra

++

2

3

3

8

Székesfehérvár
(1. hely)

2 nap és 5 óra

– (átláthatatlan)

2

4

5

11

Debrecen
(5. hely)

14 óra 30 perc

+

3

1

3

7

Tatabánya
(6. hely)

2 nap és 21,5 óra

+++

1

3

2

6

Kaposvár
(4. hely)

2 nap és 15,5 óra

– (átláthatatlan)

1

4

3

8

Szentendre
(7. hely)

19 óra

— (flash)

3

1

2

6

Veszprém
(2. hely)

15,5 óra

++

3

5

2

10

Salgótarján
(8. hely)

21 óra

— (nagy képek, nem igazán minőségi munka)

3

3

0

6

Zalaegerszeg
(9. hely)

16,5 óra

+++

3

1

1

5

FSZEK
(10. hely)

22 óra

+ (portál)

3

1

1

5

És akkor sorban a könyvtárak:

  1. Székesfehérvár
  2. Veszprém
  3. Szeged
  4. Kaposvár
  5. Debrecen
  6. Tatabánya
  7. Szentendre
  8. Salgótarján
  9. Zalaegerszeg
  10. FSZEK