ELTE Könyvtári nap

konyvtarinapAvagy mi fán terem a bölcsészkönyvtár. Mondjuk.

Még a nyár elején jött Andris azzal az ötlettel, hogy mi lenne ha csinálnánk év elején egy olyan napot, amikor lehetőséget adunk a könyvtáraknak, hogy a szokásos szájhagyomány mellett más eszközökkel is sikerüljön népszerűségre (vagy egyszerűen csak ismertségre) szert tennie a hallgatók körében.  Persze nagyon bejött az ötlet, úgyhogy kis tökölés után belevágtunk a megszervezésbe.

Végül most ott tartunk, hogy jövő hét kedden, szeptember 15-én, 10.00-től 17.00 óráig 18 könyvtár fog standolni a Trefort-kertben, bemutatkoznak, beiratkoztatnak, szolgáltatásokat és katalógusokat ismertetnek, mindezt pedig úgy, hogy a diákságnak nem kell még az FSZEK-ig vagy az ELTE Egyetemi Könyvtárig sem elfáradnia. (Milyen szép lenne, ha az egyetemi könyvtárak egyfajta proxyként működnének a hallgatóság és a többi könyvtár közt: minden könyvtárnak lenne ott egy képviselete – vagy egy ember képviselhetne többet is akár -, és onnan lehetne ügyet intézni, beiratkozni, kölcsönzést visszaadni, megrendelni…)

Ezzel párhuzamosan pedig fél 12-kor egy kerekasztal-beszélgetés is lesz a nagyközönségnek nagyrészt arról, hogy mit is jelent egy könyvtár a hallgatók életében, tanulásában, tanításában, és hogy milyen olyan dolgok vannak, amiben még mindig újat tudunk mondani. Vezetője Kiszl Péter lesz, de ott lesz Nagy Anna az FSZEK-től, Vasas Lívia a SOTE Könyvtár igazgatónője, az ELTE Könyvtártól Kálóczi Katalin és Szögi László, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárától Nagy Zsuzsanna, valamint Szegedről Kokas Károly is, sőt, Strbka Eszter mint hallgató is részt fog venni a beszélgetésen. Személy szerint nekem van elképzelésem a témáról, de szerintem nagyon izgalmas és tanulságos dolgokat lehet majd hallani, úgyhogy kíváncsi vagyok rendesen.

A délutáni programot (15.00-tól) pedig Kóródy Judit (Infodok) fogja vezetni, amely már kevésbé a nagyközönségnek, mint inkább a könyvtárszakosoknak és a szakmának szól. Konkrétan a könyvtári gyakornokképzésről lesz egy workshop-szerű esemény. A fő vonulat a vállalati (piaci szférában tevékenykedő) könyvtárak lehetőségeiről, igényeiről, kínálatáról fog szólni, így a további részt vevők Farkas Éva (CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Könyvtár), Kaposi Ilona (MOL Rt. Könyvtár), Köntös Nelli (ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék) és Szivi Erzsébet (Corvinus Egyetem Könyvtára) lesznek, természetesen volt gyakornokokkal együtt. Sajnos rám ez már annyira nem vonatkozik, de ezen is ott leszek, az biztos.

Végül a részletes program:

10:00-17:00 A rendezvényen nagyobb budapesti könyvtárak külön standokon mutatkoznak be a látogatóknak, akik helyben beiratkozhatnak, érdeklődhetnek a szolgáltatásokról, vásárolhatnak a könyvtárak fölöspéldányaiból. Új szolgáltatásokkal mutatkozik be a Könyvtárportál is, melyet a helyszínen több gépen is ki lehet majd próbálni.

11:30-tól Kerekasztal-beszélgetés kezdődik a könyvtárak jelenéről és jövőjéről, szerepükről a felsőoktatásban.

15:00-17:00 Szakmai beszélgetés, ahová könyvtárosokat, információbrókereket, oktatókat és hallgatókat egyaránt várunk. A workshop a könyvtári gyakornokok helyzetével, a velük szemben támasztott elvárásokkal fog foglalkozni.

Ha pedig jönnétek ti is, csak katt:

Nem mászunk a fára, mert még elüt a villamos

Megvolt, lefolyt, túlvagyunk rajta. Érdemes levonni pár tanulságot, a jövő (na meg a múlt) miatt is:

Aki nem tud beszélni, az ne álljon ki nagyon sok ember elé. HSD előadásával kontrasztban még kínosabban éreztem magam, Ádám előadása másnap pedig megkoronázta az egészet. Most önbizalom-helyreállítás van folyamatban (nem kell megijedni, emós ettől nem leszek :D ).

Ha diák az ember, akkor mindenképp ki kell jelölni legközelebb egy embert, aki folyamatosan kommunikál a tanárokkal. Naponta mondjuk, vagy ilyesmi. Én éreztem magam szarul a kavarások miatt, pedig nekem elvileg nem ezen a szinten kellett volna működnöm.

Ha az ember házigazda, akkor igen is szakadjon 20 felé, de úgy hogy közben vigyorogjon. Én ezt nem tettem, és utólag nem jó érzés. Szegény Gica és Mani kikerültek a budaörsi koliba a világ végére, így este nem volt közös sörözés (az elején még az Ádámok és a szervezőbrigád volt a két állomás), másnap meg eltűntem.

Ha nagyon akarja az ember, akkor 10 perc alatt meg lehet csinálni azt, amire évek óta képtelenek az ELTÉn: wifit. Ezért külön köszönet Lacinak (és öcsémnek, hogy kibírta egy napig otthon wifi nélkül, mert persze routert már nem adtak).

Hát kapásból ennyi. Az eredmény olvasható a KonferenciaKlogon, gyűlnek befele a prezentációk is. Ma meg csaptam egy ótvar szétesős tea – csoki – Amorf Ördögök – Péterfy Bori – Ágnes Vanilla – döglés az ágyon napot, kezdek újra magamhoz térni (fogalmazni még nem tudok, jobban menne vázlatpontokba szedve…).

Közben újra nekiálltam azon dolgozni, hogy elkezdjek függni a Twittertől. Aki szintén addikt és már fentvan, annak daniel_takacs néven elérhető vagyok, tartsatok meg ;) (Hoppá, gecc, olyat nem lehetne IKR-be beleépíteni, hogy ha a felhasználónak és a könyvtárnak is van accountja, akkor a kölcsönzési infókat kitolja twitteren ilyen @ bizbasszal? Na ezt még át kéne gondolni…)

Fodor Péter főigazgató úrnak is feltettem a wifis kérdést, mert egyrészt elfelejtettem megtenni ezt a konferencián, másrészt meg úgysem lett volna ott helye… (Azt hiszem.)

Hehe. Legközelebb meg vigyázunk

Múlt hét pénteken szerencsésen lezajlott a Kutatók Éjszakája nálunk is. A rendezvény egy rendkívül szórakoztató és érdekes kerekasztal-beszélgetésből és egy szabadfogású kajálással egybekötött csevegésből állt, “Több tudás egy csárdában” – Az információkutatók éjszakája címmel. A meghívott előadók között volt könyvtáros, információmenedzser, hírszerző, adatbányász, szövegelemző, lobbi-szakértő, családfakutató, céginformációs szakember. A teljes beszélgetés elvileg nemsokára a MIBE oldalán lesz olvasható. Igazából sok újat (nekem) nem mondott, de szemléletes képet adott a kívülállónak, hogy miért is érdemes információs szakembernek pénzt adni (meg persze elismerést).

Személyes vonatkozásai, hogy sikerült beszereznem a beszélgetést követő vetélkedő során a Generation “P” című könyvet, amiről eddig még nem sikerült eldöntenem, hogy jövő-vízió, szociográfia, vagy csak egy formabontó regény. Úgy döntöttem, egyelőre halasztom a tenulnivalók miatt ennek eldöntését… Ráadásul én voltam ott a botcsinálta fotófelelős is, úgyhogy készítettem egy vagon képet, amit aztán felraktam a Picasára, hadd szóljon. Amiből az lett, hogy amikor az ELTE honlapjára kikerült a linkje, titkosíthattam le a fotóalbumjaimat (legalábbis nem akartam a voltosztálytársas-esküvős-hétvégénpihenős képeket megosztani a nagyérdeművel).

Ennek kompenzálására kitaláltam, hogy na akkor nézzük meg a Flickr-t. Flock böngészőt is töltöttem hozzá újra, ne ezen múljék (tényleg iszonyat kényelmes vele…). Hah, és itt jött a baj: ez a nyamvadt csak 100 megát akar engedni, azon felül pénzes a móka. Nem vagyok smucig, csak hát izé… csóró, meg azon kívül milyen már, hogy ilyenért pénzt kérni? Miért nem húzták meg kicsit tisztességesebben azt a határt, mondjuk 1 giga?… Na, nyivákolást befejeztem.

(És az miért van, hogy nincs egy nyavajás Picasa-extension a weben?… De most már télleg kuss…)

Update: Az ELTE Online-on Lilla írt egy cikket róla.

Elegem

van abból, hogy bizonyos egyetem bizonyos központjában bizonyos emberek még soha életükben nem hallottak bizonyos Drupalról, de ha már nem (mert ez nem feltétlenül az ő hibájuk), akkor miért nem képesek kirakni egy istenverte normális dokumentációt az egész működéséről, nem pedig nyomorult sieveshell parancsok leírását elemezgetni, és a GyIK-ban pedig elmesélni, hogy igen, a saját tanszékem honlapját tarthatom a Caesar klaszteren, és még PHP is fut rajta, mert ez EVIDENS B+, erre lett kitalálva, vagy ha már azt sem, akkor miért nem képesek írni egy hét alatt egy nyomorult 5 soros levelet, hogy ez és ez van, vagy esetleg bocs, de nem értünk hozzá, illetve csak simán takaroggyá, mer pizzát eszek, kussojjá.

Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon felhúzták az agyamat.

ELTE 1635, az, mi? Majdnem középkor.

Viszont tök jó (magyarszak, hehh), hogy elindult az OLVASÓNAPLÓ, ami nem csak hogy szintén könyvtáros berkekben nő, hanem WP is : ) Szar vicc, fordítva: tehát nem csak hogy WP, hanem könyvtáros berkekben nő (itt az “is” hova jön?).

Ez most kicsit csillapította dühömet. De ettől még VÉRT fogok ebédelni, szárított agyvelővel, panírozott mellbimbóval és csipás szemhéj-öntettel.

Etr vs vebkettő

Ez kész csoda. Regisztráltam magam másfél perc alatt a következő szemeszterre. Tavaly még nyomtatni kellett, és az aláírt papírt (rajta TAJ-számtól kezdve SZIG-számig – bankszámlaszám included – sok minden) papírdobozba dobálni… A papírt apróra összehajtogatva, sunyin megközelítettem a ládát a főbejáratnál, és sutty. Utána egy hétig gyomorgörccsel figyeltem a számlámat, vártam a rendőrségtől az idézést stb.

Azelőtt egy évvel pedig volt vala a sorban állás. És a tárgyfelvételhez (szemináriumok) még most is bézbólütőt meg betétes bakancsot kell vinni. De az még ráér, egyelőre a kurzusok még ki sincsenek hirdetve. Majd (“Ej, leszarom” – Pató Pál úr után szabadon). Tavaly ősszel valamelyik tanszék megbugázta az egész etr-t, úgyhogy össze is omlott jól a szentem. Az elektronkus tárgyfölvétel 3 hetet csúszott (vagy mennyit is). Etr rulz!

Esnek az események

még nyáron is, de a fene hitte volna : )

Ígértem egy beszámolót a 15. nemzetközi sermo konferenciáról, aminek szerintem most fogok eleget tenni, méghozzá élvezettel. Majd elmondom, miért.

Először is, mi ez az egész? Nos, középkori egyházi kódexekről van szó, illetve azok kutatásáról, kutatóiról. Ezek többsége latin nyelvű, de korán elkezdték nemzeti nyelveken is szerkeszteni – írni ilyeneket. Magyarországon is van “sok” ilyen, többek között az Érdy-kódex, amivel az ELTE-n foglalkoznak, szegények (én is voltam). Van nekik honlapjuk is, és most már elérhető rajta a teljes Érdy-kódex befényképezve (ezt azok tudják értékelni leginkább, akik szemináriumra CD-re íratták ki – a teljes kódex .tif-ben 2 giga, itt persze le van butítva, de még olvasható…). Érdemes nézegetni a lapot, nyelvészettől kezdve történelemig elég sok területen használható, meg hát nem gyenge olvasgatni egy ilyen könyvet : )

Sajnos keretes megoldást alkalmaztak, így pl. az utóbbi link nem igazán szerencsés, de meg lehet a nyitólapról indulva a szövegkiadások menüpontban a magyarok között találni.

Maga a konferencia pedig a International Medieval Sermon Studies Society-nek volt a rendezvénye, Madas Edit szervezésében (a nevével gyakran lehet találkozni, ha az ember 300 évesnél idősebb magyarországi szövegekkel óhajt foglalkozni), Piliscsabán, Visegrádon és a CEU-n (majd lesz ennek a felsorolásnak is értelme). Az alap téma a beszéd és az emlékezés kapcsolata volt, így volt szó a szövegritmusról, a kép és a szöveg kapcsolatairól, ablaküveg-festményekről, miniatűrökről és szövegforrásokról. Az előadások (.pdf) a tervek szerint olvashatóak lesznek magyarul is a sermones.elte-n.

erdy
És hogy miért is tartottam érdemesnek mindezt megemlíteni? Nos, több oka is van. Elsőként, hogy bár engem speciel abszolút nem érdekelnek mélyebben ezek a dolgok [annyira azért nem vagyok bölcsész… : )], de mégis olyan volt, mint egy érdekes utazás, és ráadásul abban is biztos lehettem, hogy nem dilettáns marhák osztják nekem az áltudományt [ehm, elnézést, mostanában nem vagyok az ilyenekkel megbarátkozva…]. És volt fantasztikusan zseniális előadás, pl. Lina Bolzoni pisai professzorasszonyé, olyan amit szerintem bárki élvezettel hallgatott volna végig. Az előadások felváltva folytak francia és angol nyelven [a résztvevők/előadók Olaszországból, UK-bó, USA-ból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból, Lengyelországból, Japánból (!) és Magyarországról érkeztek], mégsem volt fennakadás – jó, én egy kukkot sem tudok franciául, de azt hiszem ez számított ott a legkevesebbet. Ergo, még ha hülyeséggel is foglalkoznak [bár ezt senkinek sem ajánlom állítani], legalább nyelveket tudnak, jól. A másik kiemelés pedig az, hogy mindez szinte nulla pénzből [ismerjük Kókaminiszterúr és tisztelt bagázsa ilyen irányú nézeteit…] teljesen gördülékenyen, olyan kajákkal, hogy fülem kettéállt tőlük ; ) CEU-stul, Visegrádostul, szinkrontolmácsostul. [Ez igazából most a KATALIST-nek szólt, és igen, személyeskedés, mert hányingerem van attól, ami ott megy. A … életbe. Pont.]

Őszintén szólva ez a téma mindig felfújja az agyamat, igazából már most nincs kedvem továbbírni ezt az egészet.

Aztán. Kaptam szülinapra ajándékot [előre is : D]. Mivel modernek vagyunk, ezért blogot. [OMG!!!] Nagyon zsír [ez itten a kurvajó szinonímája, igen]. Volt már valakinek ilyen, vagy én vagyok az első a világon? ; ) Amikor nézegettem, eszembe jutott Horváth Iván t.úr Petőfi társasága, amelynek az [volt?] kitűzött célja, hogy elmenjenek az összes olyan helyre, ahol Petőfi nem járt. Ezt meg valahogy fordítva. Bár… Minszknél elgondolkoztam, de hát csak egyszer élünk. : ) És kitől is kaptam mindezt? ; )

Mona és Moshi (meg még sokan mások, de őket olvasom is) felkerültek a Goldenblogra, ehelyről nagy gratulálás (elvileg olyan 6 órája meg is van az eredmény… vagy mégsem?). Ugyanakkor PsycloneJack szövege nagyon tetszett. Pont. : )

És felkerültem a Globolibro linklistájára, ami önmagában nem durranás, de így első kanyarban nem látom sok értelmét külföldi szemszögből egy magyar blog linkelését… Mindegy, én megtisztelve érzem magam : D

És most nyári álomba vissza, szerintem jó ideig megint csak a horkolás.